A kiegyezés és el ő zményei. Áttörés a magyar liberálisoknál Deák : a „húsvéti cikk” (Pesti Napló, 1865. IV. 16.) lényegelényege: három fő feltétel 1.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
III. Napóleon és Bismarck, a német egység
Advertisements

Magyarország a 18. században
Az es szabadságharc.
Az Alaptörvény és a közpénzügyek az önkormányzatok szemszögéből
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténet tanulmányozásába III.
Központi bankok kialakulása, hazai fejlődés és hatályos szabályozás
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
A FORRADALOM EREDMÉNYEI
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, III.
A német egység és a polgári állam
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.
Az angol alkotmányos monarchia megszületése
HAZÁNK A SZABADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN
HAZÁNK A SZATMÁRI BÉKE UTÁN
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
HAZÁNK A HABSBURG BIRODALOMBAN A SZATMÁRI BÉKE UTÁN
A NÉMET EGYSÉG MEGTEREMTÉSE
Magyarország a reformkorban
Magyarország az első világháborúban
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány működése
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Politikai rendszerek típusai II. Állam és kormányformák
MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
Pap Mónika: A Batthyány-kormány működése
Mária Terézia trónra kerülése
Magyar politikai gondolkodás története tanév 2. félév
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
AZ ÁLLAMFŐ JOGÁLLÁSA A POLGÁRI KORBAN
A dualizmus állama, igazgatása és igazságszolgáltatása
Készítették: Csik Barbi Kiss Pálma Kókai Tamás (7.a)
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában II.
A LIBERÁLIS ELLENZÉK PROGRAMJA A 40-ES ÉVEKBEN
A tőkés gazdaság fejlődési feltételei
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZADBAN
Nemzeti, etnikai, kisebbségi helyzet az OMM-ban
Az es forradalom és szabadságharc
Magyar politikai gondolkodás története tanév 2. félév.
1. Magyarország Európában
Ferenc József (1830–1916) Készítette: Till Adél.
A reformkortól a szabadságharc leveréséig (1830—1849)
Az újjáépítés kora Magyarországon
Állam, politika és ideológia a két világháború közötti Magyarországon.
Az es szabadságharc. Magyarország 1848 nyarán.
Magyarország Megtorlás és ellenállás 1849-ben, Világos után Haynau Magyarország ura Október 6-án kivégezteti a 13 vértanút és Batthyány Lajos.
A közjogi kérdések az els ő világháború idején Kép forrása: Országos Széchényi Könyvtár /kepek/tortenelem/to391ehh08bor.jpg.
Magyarország Habsburg Birodalomban
„A forradalom ellen harcolunk […] abban a meggyőződésben, hogy vagy egészen úrrá leszünk rajta, vagy el kell vesznünk.” Félix Schwarzenberg hg „Nem az.
A dualizmus gazdasága és társadalma
A Szent Szövetség Európája
A kiegyezés tartalma.
Hazánk a Habsburg Birodalomban
Közeledési kisérletek (Az önkényuralom csődje és a kiegyezés)
Osztrák - Magyar kiegyezés 1867
A világháború előestéjén
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
A törvényes forradalom
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
Nemzetiségi kérdés és etnikai viszonyok a dualizmus korában
A kormányzati rendszerek
Szövetségi rendszerek
Demográfiai változások a XVIII. századi Magyarországon
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
A kiegyezés megkötése.
A magyar kormányzati rendszer
A török előretörése és a mohácsi csata (1526)
Az ország a dualizmus korában
A politikai rendszerek tipológiája I.
Előadás másolata:

A kiegyezés és el ő zményei

Áttörés a magyar liberálisoknál Deák : a „húsvéti cikk” (Pesti Napló, IV. 16.) lényegelényege: három fő feltétel 1. a Habsburg-birodalom biztonsága a legfőbb cél Magyarország számára 2. az 1848-as magyar alkotmány lehetőség szerinti teljes visszaállítása 3. alkotmányosság Ausztriában is (jogtörténeti alap: Pragmatica Sanctio) Következmény: ogy összehívása

Königgrätz következményei Bismarck célja egy német – magyar dominanciájú, ezért Oroszország ellen felhasználható Habsburg-birodalom Ferenc József újabb engedményekre kényszerül Három lehetőség: centralista (német), föderalista (szláv) vagy dualista (magyar) orientáció A birodalom helyzete csak a dualista megoldást teszi lehetővé, éppen a nagynémet nacionalizmus miatt A magyarok lojálisak maradnak, Deák nem kér többet, mint a háború előtt, mert hosszú távú megoldást akar

Az Andrássy-kormány eskütétele

A kiegyezés tartalma Osztrák-Magyar MonarchiaOsztrák-Magyar Monarchia Osztrák Császárság + Magyar Királyság » dualizmus: két állam szövetsége Császár és király (K und K) (nemcsak repr. szerep!) Közös ügyekKözös ügyek: külügy, hadügy és ezek finanszírozása - pénzügy (kvóta, 70:30, tízévente) Közös miniszterek, de nincs közös parlament  fős delegációk felügyelik a munkájukat Együtt intézik: közös vámterület, közös védelem, közös jegybank, közös államadósság átvállalása, közös az uralkodó, közös a hadsereg

Különállást biztosító tényezők Saját kormány Au-nak és Mo-nak a közös mellett Saját törvényhozó testület, melynek felelős a saját kormány Saját közigazgatás, helyi önkormányzatok Kormányzati forma: alkotmányos monarchia

I. Ferenc József koronázása (Buda, Mátyás templom)

TerületLakosság Monarchia km51,0 millió Magyarország km 2 18,3 millió Horvátország km 2 2,6 millió

1868-as nemzetiségi törvény Eötvös József – vallás-,és közoktatásügyi miniszter -széles körű nyelvhasználat (20% felett - anyanyelv) -alsó, és középfokú bíróságokon nyelvhasználat -nemzetiségi iskolahálózatok fenntartása -nemzetiségi egyesületek létrehozása » liberális, nemzetközileg egyedülálló tv., de a nemzetiségeket nem elégítette ki

1868. horvát-magyar kiegyezés → a horvát, mint politikai nemzet elismerése → meghagyták a tartomány területi autonómiáját Horvátország + Szlavónia + Határőrvidék -Horvátország saját ogy.-vel rendelkezett -képviselőket küldtek a magyar ogy.-be -az ügyeket horvát nyelven intézték -a végrehajtó hatalom élén a bán volt -önállóan intézték a közigazg.-t + igazságügy,oktatásügy »a horvát vezető réteg teljes különállásra törekedett a Habsburg Birodalmon belül Fiume ellentétek: Fiume kérdésében (olasz nyelv, magyar igazgatás