Torlódó társadalom Az első a 19. századi állapotát mutatja, a második a jelenkorit. Egy bérlakás keresztmetszete.

Torlódó társadalom  ’48 és ’67 vívmánya  A feud. társ.-i szerkezet bomlásnak indult  A hagyományos osztályok és rétegek gazd-társ súlya   Új osztályok jelentek meg   polgárság munkásság  Egymás mellettiség  Régi és új formák  Erősen hatnak egymásra  Nemesség polgáriasult, de életmódja, mentalítása minta a polgárság számára (Az átalakuló társadalom)

A dualizmus társadalma… egy sematikus ábrán és egy karikatúrán

A nagybirtokosok  A hatalom egyik birtokosa (nagypolgárság mellett)  Arisztokraták  Nemesi nagybirtokosok  Az örökölt vagyon számít (cím)  Főrendi ház (felsőtábla) = feudális előjog  Politikai hatalmuk  ennek, hanem nagybirtok adta  Állam vezető pozíciói is kezükben összpontosul  összeköttetés: igazgatótanácsi állások  A nagybirtok kapitalista nagyüzem, de  A keresk. és ipari érdekeltségük is jelentős  Elkülönült, zárt világ: minta a birt. nemesség és a polgárság számára Az államhatalom a kezükben van

Arisztokrata kastélya és belsője

 A „dzsentri”  200 – 1000 holdig terjed  Szabad verseny, passzív ellenállás, kártalanítás és a tőke hiánya  birtokállomány vészesen csökken  Befolyásuk jelentős: megyei és állami tisztségek  Társadalmi súlyuk nagy  „rokonság, személyes kapcsolat”  Életmódjuk nem sokat változott  Polgári erényeket  vették át  Elvárt „úri külsőség”  anyagi helyzet  gúnyolódás tárgyai  Ellentmondás   a gúnyoló társ. igyekezett hasonlítani hozzájuk (’48 hagyománya) A dzsentri

 A társadalom széles rétegeitől elzárkózott  A dzsentri rangon aluli munkát  végzett  Ha kell: királyt, államot, vármegyét, egyházat „szolgált”  a „hatalmat” szolgálta  parancsolt

Egy dzsentri testvérpár, 1905 körül A dzsentri nem pusztul, csak átalakul!

 A tőkés vállalkozók vékony rétege  család  a profit a mozgatórúgója  Kialakulásuk  termény-nagykereskedők élelmiszeriparba fektetnek  nagybankokba és nehéziparba fektet  De nagy része asszimilálódott idegen  ezért társadalmi tekintélyük kisebb, mint a gazdasági befolyásuk  Nagypolgárság alatt  vagyonos középpolgárság, értelmiség A nagypolgárság

Báró Kornfeld Zsigmond díszmagyarban, 1905

 A középosztály – a rendiség  után  „gyűjtőmedence” Akik nem tartoztak a kiváltságosok közé, a mozgást könnyítette meg    Magyarország  más funkciót töltött be  Egyénileg „viszonylag” könnyű bekerülni  „dzsentri”-vé kellett váljon (elsajátítás)  A összetétele nagyon kevert  Német polgárság, magyar és nemzetiségi bevándorlók  hagyományai is kevertek   polgári nemesi Az „úri” középosztály

A kispolgárság  A kispolgár  a többség az anyagi lét peremén él, s  segéd nélküli kisiparos, kiskereskedő  A polgári állam alkalmazottai  Rendőrök, postások, vasutasok és „altisztek”  „első” szolgáló réteg  Politikai arculatát színezi  a lecsúszott kisnemesek tömegei  „értékrendjükkel”  A kispolgár egy része  a munkások közé olvad  Szakmunkások felemelkednek

 Az országra a mezőgazdaság jellemző  a legnagyobb társadalmi osztály a parasztság  ’48 törvényei  egységes parasztságot fölbomlasztotta  A differenciálódás erőteljes  Gazdagparasztság  a polgárosodás útjára léptek  Középparasztság (11-40 hold)  Szegényparasztság  a bérmunkára kényszerül  Földnélküli parasztság, az agrárproletárok  uradalmi, majorsági cselédek  idénymunkások, „summások”  mg. bérmunkás Ők a legkiszolgáltatottabbak A parasztság

 Az „úri” középosztály mereven elzárkózik  nincs kitörési lehetőség  Agrárkonjunktúra  paraszti kisbirtok megszilárdult  életszínvonala  (táplálkozás)  Negatív előjelek  A legfőbb érték a föld  foggal-körömmel ragaszkodik  terjed az „egykézés” (telekaprózódás  )

Majorság Idénymunkások, „summások” egy nagybirtokon

 A munkásság  az ipari forradalom  jelentős társadalmi erővé válik  Összetétele  Szakmunkások - a legjobban fizetettek - külföldi  A nagy többség - szakképzetlen munkások  Nemzetiségi arány  az országos adatoknak megfelelő  magyarok a tőkés fejlődés előbbre tartanak  A munkásság koncentráltsága  60% nagyüzemi munkásság  Életszínvonal  jelentős különbségek  szakképzett  szakképzetlen munkaerő  Iparfejlődés aránytalanságai  Idénymunka, szakmunka , munkaerő-kínálat,textilip. fejletlensége A munkásság

 Első szervezet  Buda-Pesti Munkásegylet  Önsegélyező szándék – Jókai, Vidats, Deák közreműködése  Az első politizáló szervezet  Általános Munkásegylet – Ferdinand Lasalle hatása  Önsegélyezés már kevés  politizálás  Általános választójog  Az első önálló intézmény  Munkás Betegsegélyező és Rokkantpénztár  Párizsi Kommün  rokonszenvtüntetések, sztrájkok  letartóztatások  un. Hűtlenségi per (1872)  tárgyalás  felmentés  liberális jogszellem A munkásmozga- lom kezdetei

Az agrárproletárok mozgalmai  A paraszti társadalom elesettjeinek száma folyamatosan   törpebirt. „földéhsége”, nincstelen parasztok „kenyéréhsége”   Viharsarok (Tisza-Maros szöge) a legaránytalanabb földbirtokszerk.  külterjes nagybirtok  gazdagparaszti gazdaságok  A mozgalom kezdetei  Kubikosok (földmunkások)  A városokban dolgoznak – ismerkedés a szocialista eszmékkel  szocialista földmunkáskörök szervezése  1894, Hódmezővásárhely – rendőri túlkapás Szántó Kovács J. és társai  Várkonyi István  megalakul a Független Szocialista Párt  nincstelenek földhöz juttatása  nagybirtok felosztása (kisbérlet) valósággal megfojtja a szegényp.

Várkonyi István lapja A hódmezővásárhelyi vérfürdő

A Hódmezővásárhelyi zendülés április 22.

Szántó Kovács János a bíróság előtt