Állatok

Az állatok általános jellemzői:  A többsejtű eukarióta élőlények egyik csoportját képezik  Anyagcseréjük: heterotróf  A fejlettebb állatok testszerveződése: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet - sejtjeik: állati sejtek (eukarióta sejtek) - sejtjeik: állati sejtek (eukarióta sejtek) - szöveteik: állati szövetek

11. lecke Az állati sejtek

Az állati sejt fogalma: - az állati szervezet, legkisebb felépítési működési egysége működési egysége - életjelenségeket mutat: anyagcserét folytat, anyagcserét folytat,növekedik,osztódik, alkalmazkodik közvetlen környezete változásaihoz - sejtalkotók építik el

Az állati sejt részei   Sejtfala nincs !   (prokarióta -, gomba -, növényi sejtnek van)   Sejthártya   Kívülről határolja a sejtet (a sejtplazmát)   Rajta keresztül történik az anyagok felvétele és a leadása   Sejtplazma   A sejt alapállománya   Sokféle anyagcsere- folyamat zajlik benne   Számos sejtszervecske beleágyazódik

Membrán szerkezetű sejtszervecskék:  Sejtmag  Kettős maghártya (magmembrán) határolja  Belsejében van az örökítő anyag, amely infor- mációt hordoz a sejt felépítésével és működé- sével kapcsolatban sével kapcsolatban  Mitokondrium:  A sejterőműve, belsejében energiatermelő folyamatok zajlanak  Endoplazmatikus retikulum (ER): fajtái: durva felszínű ER: felszínén riboszómák vannak fehérje szintézis színhelye

sima felszínű ER: nincsenek riboszómái szerves anyagok szintézisének a színhelye  Golgi- készülék:  Feladata a fehérjék átalakítása és továbbítása a sejtplazmában a sejtplazmában  Lizoszóma:  Hólyagszerű, membránnal határolt sejtalkotó  Belsejében bontóenzimek vannak, a sejten belüli emésztés szervecskéje, a sejten belüli emésztés szervecskéje, az egysejtű eukarióták emésztő üregecskéi is lizoszómák

 Színtest : nincs az állati sejtben Nem membránszerű sejtalkotók  Riboszóma:  Felületén történik a fehérjék előállítás,  Sejtközpont:  A sejten belüli mozgások irányítása  Álláb vagy ostor vagy csilló vagy mikrobolyhok:  Egyes állati sejtekre jellemző sejtalkotók, mozgási sejtszervecskék mozgási sejtszervecskék  Zárvány, sejtnedvvel telt sejtüreg (vakuolum):  nem jellemző az állati sejtre

Az állati sejt alakja: A különböző szerepköröknek megfelelően sokféle Pl. lapos, kocka vagy henger alakú gömbölyű, rostszerű: hosszú és vékony gömbölyű, rostszerű: hosszú és vékony Felépítő és lebontó anyanyagcsere folyamatok növényi és az állati szervezet sejtjeiben Tk ábra

12. lecke Az állatok szövetei 1.

Szövet fogalma: hasonló alakú, felépítésű és működésű sejtek együttese - Az állati szövetek fajtái:  Hámszövet  Kötő- és támasztószövet  Izomszövet  Idegszövet

Hámszövet Hámszövet

 Elhelyezkedése:  A test külső, vagy belső felszínén  Fő szerepe:  védelem  Egyéb szerepei: pl. felszívás, váladék termelés, stb.  Felépítése általánosan:  Sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz  Nincs sejt közötti állománya  Ereket nem tartalmaz, a hámsejtek az alattuk levő kötőszövetből kapják a tápanyagokat  A szomszédos sejteket vékony csatornák kötik össze, ezeken anyagok cserélődnek ki

Fajtái:  Fedőhám szövet  Felszívóhám szövet  Mirigyhám szövet Fedőhám szövet (fedőhám) tipikus hámszövet, felszíneket borít és véd felépítése szerint többféle: egyrétegű: lap-, köb és hengerhám egyrétegű: lap-, köb és hengerhám csillós hengerhám: légcső falában csillós hengerhám: légcső falában mikrobolyhos hengerhám: mikrobolyhos hengerhám: vékonybél falában felszívóhám

Fedőhám (egyrétegű laphám)

Fedőhám (egyrétegű köbhám)

Fedőhám (egyrétegű csillós hengerhám)

Felszívóhám (egyrétegű hengerhám)

felépítése: felépítése: egyrétegű: egyrétegű: többrétegű: nem elszarusodó többrétegű: nem elszarusodó a legfelső sejtrétegek sejtjeibe a legfelső sejtrétegek sejtjeibe szaruanyag nem rakódik szaruanyag nem rakódikelszarusodó: a legfelső sejtréteg sejtjei a legfelső sejtréteg sejtjei szaruanyagot tartalmaznak, el- szaruanyagot tartalmaznak, el- halnak halnak előfordulása: emlősbőr felső előfordulása: emlősbőr felsőrétege

Fedőhám (többrétegű el nem szarusodó laphám)

Fedőhám (többrétegű elszarusodó laphám)

Mirigyhámszövet (mirigyhám): szerepe: a váladék termelés a különböző mirigyeket építi fel mirigyek fajtái: külső elválasztású mirigy: pl. verejtékmirigy, nyálmirigy felépítése: felépítése: végkamra: sejtjei termelik a váladékot kivezetőcső: váladék kijuttatása belső elválasztású mirigyek: nincs kivezetőcső, váladék a testfolyadékba a váladék hormont tartalmaz

Mirigyhám (külső és belső elválasztású mirigysejtek)

Kötőszövet és támasztó - szövet

Szerepük:  Kötőszövet: összekapcsolja a hámszövet és az izomszövetet, és a különböző belső szerveket és a különböző belső szerveket  Támasztószövet: belsővázat képez Felépítésük:  Kötő-, ill. támasztó szöveti sejtek és gazdag sejt közötti állomány  A sejt közötti állomány: alapállomány + kötőszöveti rostok  Kötőszöveti rostok: fehérjerostok fajtái: kollagén rost: nagy a szakítószilárdsága (nem nyújtható) fajtái: kollagén rost: nagy a szakítószilárdsága (nem nyújtható) elasztikus rost: nagy a rugalmassága elasztikus rost: nagy a rugalmassága rácsrost: a legfinomabb rost rácsrost: a legfinomabb rost

Kötőszövet:  Az alapállománya a folyékonytól a kocsonyásig változhat, nem szilád  Fajtái: Rostos kötőszövet: a sejtközötti állományában mindig van kötőszö- veti rost veti rost fajtái: fajtái: lazarostos kötőszövet: lazarostos kötőszövet: kevés a kötőszöveti rostja, alapállománya a szövetnedv minden szerv felépítésében részt vesz, hártyákat, válaszfalakat képez

Kötőszövet: lazarostos kötőszövet

tömött rostos kötőszövet: tömött rostos kötőszövet: a sejtközötti állományában nagyon sok kötő- a sejtközötti állományában nagyon sok kötő- szöveti rost van, kevés az alapállománya szöveti rost van, kevés az alapállománya pl. az ínszövet pl. az ínszövet kollagén rostok: egymás mellett, párhuza- mosan helyezkednek el mosan helyezkednek el ínsejek: a rostok között összenyomódva, ezért szögletesek ezért szögletesek a húzóerőnek ellenálló szövet a húzóerőnek ellenálló szövet az inakat építi fel az inak a vázizmokhoz kapcsolódnak

Kötőszövet: tömött rostos kötőszövet, ínszövet

zsírszövet: sok a zsírsejt: sok a zsírsejt: nagyok, sejtüregükben zsír van, sejt szélére szorult sejtplazmájuk, a sejtmag is itt van, „pecsétgyűrű alakúak” „pecsétgyűrű alakúak” kevés sejtközötti állomány, benne rácsros- kevés sejtközötti állomány, benne rácsros- tok tok előfordul: a gerincesek bőrének bőralja előfordul: a gerincesek bőrének bőralja rétegében rétegében tápanyagot (zsírt) raktároz tápanyagot (zsírt) raktároz részt vesz a szervezet hővédel- részt vesz a szervezet hővédel- mében mében

Kötőszövet: zsírszövet

Nem rostos kötőszövet: Nem rostos kötőszövet: vér: vér: sejtközötti állománya: nem tartalmaz kötőszöveti rostokat alapállománya bőséges és folyékony ez a vérplazma kötőszöveti sejtjei a vérsejtek: vörösvérsejtek, fehérvérsejtek

Kötőszövet: az emberi vér

Támasztószövet:  Felépítése a kötőszövetéhez hasonló, de az alapállománya szilárd  Fajtái: porcszövet (pl. üvegporc) porcszövet (pl. üvegporc) csontszövet csontszövetPorcszövet: a sejtközötti állomány szilárd és rugalmas, benne porcsejtek egyesével vagy csoportosulva előfordul: porcos halak vázában, ízesülő csontvégeken ízesülő csontvégeken

Támasztószövet: porcszövet (üvegporc)

Csontszövet:felépítése: szerves rész: a rugalmasságot biztosítja csontsejtek szerves anyagai sejtközötti állomány kötőszöveti rostjai szervetlen rész: a szilárdságot adja sejtközötti állomány szervetlen sói: legnagyobb mennyiségben a kalcium-foszfát legnagyobb mennyiségben a kalcium-foszfát (a gerincesek szervezetében levő kalcium és (a gerincesek szervezetében levő kalcium és foszfor legnagyobb része itt van) foszfor legnagyobb része itt van) a sejtközötti állomány lemezekre tagolódik, a lemezek körkörösen csatornákat vesznek körül a csatornákban vérerek vannak

csontsejtek: részei: részei: sejttest, ami „szilvamag alakú” sejttest, ami „szilvamag alakú” nyúlványok nyúlványok elhelyezkedésük: elhelyezkedésük: sejtközötti állományban sejtközötti állományban a sejttestek a két szomszédos lemez határán a sejttestek a két szomszédos lemez határán koncentrikus az elhelyezkedésük koncentrikus az elhelyezkedésük nyúlványok a lemezekben, a összekapcso- nyúlványok a lemezekben, a összekapcso- lódnak, sejthálózatot képeznek

Támasztószövet csontszövet tömbszelvénye

Támasztószövet csontszövet keresztmetszet, hosszmetszet

Támasztószövet: csontszövet keresztmetszete

13. lecke Az állatok szövetei 2.

Izomszövet Fő jellemzője:  A kontraktilitás (összehúzódásra való képesség) Szerepe:  A kontráktilitásból adódóan a működése mozgást eredményez(izommozgás) Felépítése:  Sejtjei megnyúltak, hosszúkásak, közöttük kevés a sejt közötti állomány az izomsejtek sejtplazmájában izomfonalak vannak az izomsejtek sejtplazmájában izomfonalak vannak az izom fonalak izomfehérjékből épülnek fel az izom fonalak izomfehérjékből épülnek fel

Működés:  Az izom fonalak megrövidülése eredményezi a izomsejt megrövidülését, összehúzódását, majd az izomfonalak visszanyerik eredeti hosszukat az izomsejt elernyed  Az összehúzódás, ill. elernyedés több sejtben egyidejűleg játszódik le, így az izom összehúzódik, majd elernyed  Az izomműködés nagyon energiaigényes folyamat, ezért az izomsejtek sok mitokondriumot tartalmaznak Fajtái:  Simaizomszövet  Vázizomszövet  Szívizomszövet

Simaizomszövet: felépítése: simaizomsejtek és közöttük laza rostos kötőszövet kötőszövetsimaizomsejt: hosszú, orsó alakú hosszú, orsó alakú a közepében egy sejtmag a közepében egy sejtmag nagyon sok izomfonál, a sejt hosszan- nagyon sok izomfonál, a sejt hosszan- ti tengelyével párhuzamosan ti tengelyével párhuzamosan a rajtuk áthaladó fénysugarakat egyfor- a rajtuk áthaladó fénysugarakat egyfor- mán törik, mán törik, ezért a simaizomsejt mikroszkópos ké- ezért a simaizomsejt mikroszkópos ké- pe egynemű pe egynemű

Simaizomsejt

Izomszövet: simaizom szövet

Simaizomszövet a simaizmot építi fel Simaizom: működésének jellemzői: lassú, kitartó működés (hosszú ideig képes össze- húzódni és elernyedni), kis erő kifejtésre képes előfordulása: gerinctelen állatok bőrizomtömlöje gerinces állatok belső szervei pl. tápcsatorna fala

Harántcsíkolt izomszövet (vázizomszövet): felépítése: izomsejtjei a harántcsíkolt izomrostok: hosszú, vékony, rostszerű sejtek nagyon sok sejtmag, a sejthártya közelébe szorulva a belsejükben több ezer izomfonál, egymás- sal párhuzamosan, hosszirányban elhelyez- kedve az izomfonalakban a fényt eltérően törő sza- kaszok váltakoznak, ezért az izomrost mikroszkópos képe haránt csíkolt (innen az elnevezés)

Izomszövet: harántcsíkolt izomszövet

Harántcsíkolt izomszövet (vázizomszövet) a harántcsí- kolt izmot, a vázizmot építi fel A vázizomban kötőszövet is van. Vázizom működésének jellemzői: gyors nagy erő kifejtésére képes nem kitartó, hamar elfárad Vázizom előfordulása: ízeltlábúakban: a külsővázhoz kapcsolódik gerincesekben: a belső vázhoz, a csontok- hoz

Szívizomszövet:felépítése: izomsejtjei a szívizomrostok villásan elágaznak, Y- alakúak egy sejtmagjuk van harántcsíkoltak A szívizomszövet a szívizmot alkotja Szívizom működésének a jellemzői: gyors nagy erő kifejtésre képes kitartó működésű Szívizom előfordulása: gerincesek szívfalában

Izomszövet: szívizom szövet

Idegszövet Az élőlények egyik tulajdonsága az ingerlékenység. Ingerlékenység: környezeti hatásokra, az ún. ingerekre válaszol a szervezet válaszol a szervezet Az ingerlékenységgel kapcsolatos működéseket főleg az idegszövet valósítja meg Idegszövet működései:  ingerfelvétel, ingerületképzés  Ingerületszállítás, ingerület feldolgozása Idegszövet felépítése:  Idegsejtek (neuronok)  Idegszöveti támasztó sejtek (neurogliasejtek)

Idegsejt, gliasejtek

Idegsejt

Neuron - felépítése: - sejttest: sejtplazmája a sejtmagot és a többi sejtszer- vecskét (pl. endoplazmatikus retikulumot, mi- tokondriumot) - nyúlványok: dendrit (rövid nyúlvány, plazmanyúlvány) nagy számú nagy számú gazdagon elágazó gazdagon elágazó axon (hosszú nyúlvány, idegnyúlvány) kis számú: egy vagy kettő kis számú: egy vagy kettő vége két végfácskára ágazik vége két végfácskára ágazik

axon fajtái: - csupasz axon, nincs hüvelye (hüvely: gliasejtekből létrejött képződ- mény, ami körülveszi az axont) - hüvelyes axon =idegrost a hüvely nem összefüggő, szakaszokra tagolódik a szakaszok között az axon sejthártyá- ját nem borítja hüvely ezek a szakasz közök a befűződések a hüvely egyik típusa a velőshüvely A kifejlett állapotú neuron már nem képes osztódni.

Neuronok csoportosítása a nyúlványok szerint: - unipoláris neuron (egy nyúlványú idegsejt): egy axonos álkétnyúlványos: az axon a sejttestből kilép- ve ketté ágazik, pl. a gerincvelőhöz kapcsolódó érzőidegsejt érzőidegsejt - bipoláris neuron (kétnyúlványú idegsejt) egy axon és egy dendrittörzs, a szem retiná- jában - multipoláris neuron (soknyúlványú idegsejt) egy axon, sok dendrit központi idegrendszerben

Idegszövet részei: - szürke állomány: az a terület, ahol a neuronok sejttest részei nagy tömegben vannak - fehér állomány: az a terület, ahol a neuronok idegrostjai van- nak nagy mennyiségben a velőshüvelyek nagy mennyiségben fehér színűek

Gliasejtek: - osztódóképes sejtek: az elpusztult neuronok helyét a gliasejtek töltik ki szerepük: - a neuronok tápanyag (glükóz) ellátásának biztosítása biztosítása - hüvelyképzés az axonok körül pl. a Schwann- sejtek a velőshüvelyt (mielinhüvelyt) képzik (mielinhüvelyt) képzik

Vizsgálat: Ismerje fel mikroszkópos készítményen a Következő szöveteket:  1. Többrétegű elszarusodó laphám  2. Vázizom  3. Csontszövet  4. Idegszövet  5. Emberi vér