A szg-es grafika alapjai Juhász Tamás

Bevezetés Az opr-ek fejlődése  GUI (Graphics User Interface) A szg-es grafika képek, rajzok szg-en történő előállításával, ezek adathordozókon történő tárolásával foglalkozik. Ide sorolható még a képek beolvasása (pl. szkennelés, digitális fényképezés) mint input ill. a képek +jelenítése (képernyőn, papíron) mint output.

A szg-es grafika fajtái 1. Raszteres (v. pixelgrafikus) 1. Raszteres (v. pixelgrafikus) Az ilyen kép sorokba rendezett képpontokból (pixel) épül föl. A kép mérete függ a képpontok számától és a felbontás finomságától (dpi=dot per inch; 1 inch  2,54 cm ). Ez utóbbi a nyomtatóknál a faxokra jellemző 100 dpi-től a professzionális kiadványoknál alkalmazott 3000 dpi-ig is terjedhet.

Vektoros 2. Vektoros Az ilyen kép geometrikus képelemek halmazából áll. Ezeket az elemeket – elemi görbék és felületek – egyenként hozhatjuk létre, kezelhetjük és mindnek önálló tulajdonságai (attribútumai, paraméterei) vannak.

A raszteres kép inkább a „végső látványt”, míg a vektoros inkább az „előállítás módját” reprezentálja. Raszteres (.BMP): a 48. sor 126. pixele világoskék, a 48. sor 127. pixele világoskék, a 48. sor 128. pixele világoskék, a 48. sor 129. pixele világoskék, a 48. sor 130. pixele sárga, a 48. sor 130. pixele sárga, stb. Vektoros (.WMF): (x-u) 2 – (y-v) 2 = r 2 y = m*x + b vagy y-y0 = m(x-x0)

Más szempont szerinti osztályozások Álló vagy mozgó (animált) kép Fekete-fehér vagy színes kép A monitoron történő +jelenítés a képernyő felépítéséből adódóan mindig raszteres jellegű. A raszteres és vektoros képek a másik formátumba ált. bizonyos tűréssel átkonvertálhatók.

A színes kép Az emberi szem kb nm hullámhosszúságú fénytartományra érzékeny. (Ez a látható fénytartomány.) Ez alatt az ultraibolya, e fölött az infravörös tartomány található. Szemünk a látható spektrumból a kb. 550 nm-es zöld színre, majd a vörös és kék fénysugarakra a legfogékonyabb. A szín, a fényérzékelés attól függ, hogy a rájuk eső fény mely hullámhosszúságú részét nyelik el, verik vissza.

9 Nézze az alábbi ábrát és mondja ki a szavak SZÍNÉT (és ne a szavakat) ! SÁRGAKÉKNARANCS FEKETEVÖRÖSZÖLD LILASÁRGAVÖRÖS NARANCSZÖLDFEKETE KÉKVÖRÖSLILA ZÖLDKÉKNARANCS

A színeknek, a színérzetnek 3 fő jellemzője van 1. Színezet, árnyalat (Hue) 1. Színezet, árnyalat (Hue) alatt azt értjük, hogy milyen színt érzékelünk (sárga, kék, zöld, stb.) 2. Telítettség(Saturation) 2. Telítettség (Saturation) jelentése az, hogy mennyire tiszta a szín, mennyi fehéret tartalmaz (minél több benne a fehér, annál világosabb, annál fakóbb). 3. Világosság, fényesség (Brightness) 3. Világosság, fényesség (Brightness) a szín helyét adja + a fekete (0%) és a fehér (100%) között, ami a +világítás erősségétől vagy a fekete szín mennyiségétől függ.

Színek keverése Additív (Összeadó, RGB) Szubsztraktív (Kivonó, CMYK)

Additív színkeverés Alapszínei a vörös, a zöld és a kék. (RGB) Ezekre a színekre a legérzékenyebb a szemünk. Ezzel az eljárással dolgozik a monitor és a tévékészülék. A fényforrás által kibocsátott különböző színű fénysugarak "összeadódnak", és együtt hozzák létre a megfelelő színt. Ekkor a három alapszín a vörös (Red) a zöld (Green) és a kék (Blue). Ezért gyakori, hogy ezt a színkeverést RGB színkeverésnek nevezik. Az RGB színek keverésekor például: vörös+zöld = sárga; zöld+kék = kékeszöld (cián); kék+vörös = bíbor; vörös+zöld+kék = fehér. Az eredményül kapott kevert színek az alapszínek komplementerei, kiegészítő színei. Két alapszín és komplementerük együtt mindig fehér színt ad. A vörös komplementere a cián, a zöldé a bíbor, a kéké a sárga.

Additív színkeverés ábrája zöld kék vörös fehér sárga bíbor cián

Szubsztraktív színkeverés (CMYK) I. Ezzel az eljárással keverik ki a festékekből a színeket, így működik pl. a színes nyomtató. Ilyen eset áll elő egy vetített diakép vagy egy színes fénykép nézésekor, amikor a fehér fény a diafilm átlátszó hordozórétegén áthaladva, vagy a fotopapírról visszaverődve részben elnyelődik a felületek festékanyagaiban. Mivel ezek a színezékek bizonyos hullámhosszakat visszatartanak, "kivonnak" az összes színt tartalmazó fehér fényből, csak a maradék jut a szemünkbe. Itt a három alapszín a kékeszöld (cyan), a bíbor (magenta) és a sárga (yellow). De ezekből nem lehet tökéletes feketét kikeverni, így a feketét hozzá szokás venni, mint negyedik alapszínt. Ezt a színkeverést CMYK színkeverésnek is nevezik. ( A K az angol blacK, más felfogás szerint pedig a Key color, kulcsszín kifejezésből származik, amikor a fekete színt hozták először létre és ehhez igazították a többi színt.) Ekkor áll elő: sárga+bíbor = vörös; bíbor+kékeszöld = kék; kékeszöld+sárga = zöld; sárga+bíbor+kékeszöld = fekete (ill. szürke).

Szubsztraktív színkeverés (CMYK) II. A nyomdaiparban a CYMK eljárást a 4 festékszín miatt négyszínnyomásnak (grafikai pr-okban Process Color Model-nek) nevezik és ezt alkalmazzák a leggyakrabban. Ezzel szemben az RGB háromszínnyomásos módszert a számítástechnika világában az egyszerűbb grafikai programok használják. Ennek oka az, hogy ezen pr-ok outputja ált. a képernyő – ami fényt bocsát ki – és nem a papír, ami fényt nyel el. Az RGB-ben és a CMYK-ban előállított színek tartománya nem fedi tökéletesen egymást. Mivel szoftvereink különféle színmodelleket használnak, ezért gyakorlatilag nem ugyanazt látjuk egyik gépen ill. pr-ban, mint egy másikban. Papíron ugyanaz megint másként nézhet ki.

Szubsztraktív színkeverés (CMYK) ábrája bíbor vörös sárga zöld cián fekete kék

További színsémák HSB A HSB rendszer a színek három alapvető jellemzőjét használja fel definiálásukra (lásd 8. dia!) :lásd 8. dia! Hue - színárnyalat Saturation - telítettség Brightness - fényesség (Ezekkel a fogalmakkal találkozhat a színes TV-készülékek beállításakor.)