Reneszánsz festészet
A reneszánsz festészet általános jellemz ő i: Új perspektivikus ábrázolás Gyakori a természeti háttér Élénk, gazdag színvilág A bibliai és mitológiai témák mellett megjelenik a mindennapi élet, a tudományok tisztelete is Új portréfestészet Fontossá válik a mozgások, érzelmek természetességének visszaadása
A reneszánsz festészet nagyjai: TRECENTO (14. század, 1300-as évek - korai reneszánsz): Giotto (Ambrogiotto di Bondone) QUATTROCENTO (15. század, 1400-as évek - érett reneszánsz): Massaccio (Tommaso di Ser Giovanni di Mone) Andrea Mantegna Leonardo da Vinci Paolo Ucello Sandro Botticelli CINQUECENTO (16. század, 1500-as évek - késői reneszánsz): Michelangelo Buonarroti Vecellio Tiziano Raffaello Santi
Giotto Szent Ferenc kiűzi az ördögöket Arezzo városából Mária és Jézus élete 1305-ben Padovában kezdte el legnagyobb szabású művét, a Cappella dell’ Arena-ban Ennek a freskósorozatnak a része a Mária és Jézus élete
Masaccio Szent Péter és Szent János apostol szétosztja a közösség javait a jeruzsálemi szegények között Firenze, Santa Maria del Carmine- templom, Branacacci-kápolna a képből kitekintő saját arcmása az individuális emberábrázolás szabatos példája Masaccio méltó szigorú formavilágához
Mantegna Cámara de los Esposos
Pièta Krisztus teste olyan erős megrövidülésben fekszik, hogy talpát mutatja a nézőnek. A perspektivikus rövidülés mesteri alkalmazása
Leonardo da Vinci Mona Lisa 77 x 53 cm nagyságú, nyárfatáblára olajjal festett portré Leghíresebb műve egy firenzei kereskedő feleségének arcképe, a Mona Lisa Egy rejtélyes, megfontolt választékossággal teli, bölcsességet sugárzó női mosoly egy érdekes tájban. A képet 1911-ben ellopták, de 1913-ban előkerült Giorgio Vasari életrajzírója nevezte el a képet
Az utolsó vacsora Túlnyomó részben a horizontális vonalakat hangsúlyozta Jézus középponti elhelyezkedését az apostolok csoportosítása bal és jobb keze felől, valamint felé forduló mozdulatuk szintén kidomborítja Ezt az odafordulást a megjelenített pillanat motiválja: Jézus közli tanítványaival, hogy egyikőjük el fogja árulni őt.
Botticelli Vénusz születése Lorenzo di Pierfrancesco de Medici megbízásából készült Vénusz a szépség szimbóluma, és születése a szépség megjelenésének a jelképe a Földön. Ezt a pillanatot látjuk éppen, amikor Vénusz a kagylóból partra száll, ahol már egy nimfa várja, hogy bíborszínű köpenyt terítsen rá.
A tavasz 1477-ben festette első ismertebb remekművét, A tavaszt a Villa di Castello számára, amely Lorenzo és Giovanni di Pierfrancesco tulajdonában volt. Mitológiai témát dolgoz fel A Tavasz szereplői: Mercurius, a három grácia, a Tavasz, Flóra és egy nimfa.
Michelangelo Ádám teremtése Isten mutatóujja hegyével megérinti Ádám ujja hegyét. Míg Ádám teste a föld, Isten teste pedig a köpeny sötét hátterébe simul. Az ellentétek fokozzák egymást: az élet a legnagyobb csoda, és annak a hatalmas csodának a titka és ereje két parányi ujjhegy érintkezése révén pattan a teremtőből a teremtménybe. A Sixtus-kápolna mennyezetfreskójának részlete
Tiziano A Bakkhosz és Ariadné azok közül a mitológiai tárgyú festmények közül való, amelyeket Tiziano "költeményeknek" nevezett. I. Alfonso ferrarai herceg alabástromszobájába készült, s valószínűleg Ovidius inspirálta. Ez a kép azt bizonyítja, hogy Tiziano milyen szenvedélyesen ábrázolta az antik világot. Bakkhosz és Ariadné
Raffaello Az athéni iskola
A Vatikáni Stanzákban látható Raffaello-freskók közül a leghíresebb. A festményt témaválasztása, szimmetriája és nyugodt, nemes légköre miatt akár a reneszánsz összegzésének is tekinthetjük. A szakállas, õszhajú Platónban sokan Leonardo da Vinci portréját fedezik fel, míg az elõtérben a karjára támaszkodó filozófus - Diogenész - valószínûleg Michelangelo. Az athéni iskola