A Főiskola exodusa és új otthona Sopronban 1918 november február

Források, szakirodalom NymE Központi Levéltára, Tanácsi Jegyzőkönyvek és iratok Soproni Levéltár iratai Lichner (Szilas) József feljegyzései (Erdészettörténeti közlemények LXV. Bp. 2004) Krug Lajos: Tüzek a végeken (az ide vonatkozó megfelelő fejezet ismerete kötelező)

A történelmi Magyarország összeomlása, a Felvidék cseh megszállása 1918 október 31. Az ifjúság a rend fenntartására felelősséget vállalt November 1. A főiskolai hallgatóság fegyveres nemzetőrséggé alakult Szikoszky Zoltán vezetésével. Éjjel-nappal védték Selmecbánya és környéke nyugalmát November eleje hadüzenet nélküli Csehszlovák támadás éri Felső Magyarországot November végére a spanyolnátha elérte Selmecbányát 4 főiskolás meghal a betegségben

Hősi halottaink a Felvidéken A hallgatók több éves frontszolgálat után, önkéntesként a rend fenntartására vállalkoztak Baumerth Károly e. é. önk. erdőmérnök- hallgató, hazafiúi kötelességének teljesítése közben, mint nemzetőr hősi halált halt Nagysápon Hurtay György és Zámbor Pál erdőmérnök- hallgatók a korponai zavargásoknál tanúsítottak önfeláldozó szolgálatot. Hurtay ott kapott sebesülésébe belehalt.

Hősies értékmentés Pénzügyminiszteri rendelet vette tudomásul az előadások szüneteltetését, s veszély esetén a legfontosabb és legértékesebb iratok és tárgyak megmentésére vonatkozólag intézkedett december 6-án a Budapestről visszatérő rektor (Réz Géza) bejelentette a pénzügyminisztérium rendeletét, miszerint a főiskola tulajdonát képező értéktárgyaknak elszállításáról haladéktalanul gondoskodnunk kell Bejelentette Felső Magyarországnak a csehek által való megszállásának eshetőségét A tanács egyhangúlag csatlakozott Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligájához. Az íveket aláírásra szétosztották és köröztetették. A TEVÉL felhívását pedig közölték.

Szita Dezső fhdgy hallgató, nemzetőr parancsnok és 121 hallgató társa három napon át pakol, ládákat szegel és menti a menthetőt. A főiskolai ifjúság élelmezési viszonyainak javításához sürgős pénzsegélyt kért. A kérést a tanács melegen pártolta. Indoka: „a hallgatók egyrészt a város és vidékének közbiztonsága érdekében felbecsülhetetlen szolgálatot tettek, másrészt a főiskola tulajdonát képező értéktárgyak megmentésében, illetőleg gyors elszállítása érdekében önfeláldozóan segédkeztek” NymE L

Búcsú Selmectől A felbecsülhetetlen értékek (múzeális könyvek, műszerek) mentése. Vasúti szállítás, Ferencvárosi pu. - PM raktározás Floch György és a tízes tanács (utolsó selmeci és első soproni köri elnök) 1918 december – könnyes búcsú. Az ifjúság Hontnémeti felé szekerekkel és szánokkal elvonul…

Menekülés Selmecről Illusztráció Ruzsinszky László Tempus c. könyvéből (NymE K)

Krug Lajos A menekülést, Selmecbánya elhagyását Krug (Missuray-Krúg) Lajos írta meg Tüzek a végeken c. könyvében (1930, 2008) Munkájához Popper József bányamérnök-hallgató naplóját és visszaemlékezését használta fel.

Csehszlovák megszállás 1918 dec. vége. Küldöttségek Miskolcon és Budapesten a főiskola ideiglenes elhelyezése ügyében Réz Gézát, Kövesi Antal prorektor helyettesítette január eleje. Csehszlovák kormánybiztos Selmecbányán. A területrablók megállapításai: - Selmecbánya Csehszlovákia, az értéktárgyak elszállítása jogtalan volt - az előterjesztések magyar és tót nyelven szerkesztendők - A tanári kar és a helyben maradt ifjúság ne izgasson Csehszlovákia ellen

Az új székhely kérdése Számtalan elképzelés: Kecskemét, Győr, Székesfehérvár, Gödöllő, Eger, Sopron, Miskolc, Keszthely, Hajmáskér, február 2. Kismarton és Sopron kerül előtérbe Február : összeütközések, súrlódások a megszállók és hallgatók között Selmecen (Balogh Béla, Jakóts Sámuel emh) Internálás és kitoloncolás veszélye fenyegeti a hallgatókat A csehek az erdőmérnöki osztály fenntartására semmiféle ígéretet nem tettek A tanári kar nem esküszik fel a Csehszlovákoknak

Lähne Húgó államtitkár Thurner Mihály és Réz Géza szerepe a Főiskola ügyében Agilis és fáradhatatlan munka volt a Főiskola Sopronba való hozatala. (1919. január vége – február eleje) Thurner Indoklásából: A soproni Károly laktanya ideiglenes elhelyezésre alkalmas (bizottsági vélemények) A tanárok és hallgatók lakáskérdését megoldják (felhívások) Sopron iskolaváros A városnak kat. hold erdeje van (gyakorlati erdész oktatás) A városnak van saját kőszénbányája (Brennbergbánya, bányászok) A főiskolát idővel egyetemi rangra kell emelni A nemzetiségi mozgalmak közepette, a magyar minisztériumok érdeke idetelepíteni a főiskolát – Az intézménynek mint a magyarság egyik végvárának kell őrt állnia a Lövérek alján

Beszédes kordokumentum a soproni Levéltárból Thurner felhívása a város polgáraihoz

A végleges döntés márc. 1. Sopron az új és ideiglenes székhely Március 4. Réz, Krippel, 5 tanársegéd és 40 hallgató Sopronba érkezik Sopron, március 12. A Károly Laktanya hivatalos birtokbavétele a Főiskola részére Sopron, március 13. A szépítőegylet vendégül látta az első selmecieket a Hubertusz vendéglőben Selmec, március 14. A tanszemélyzet 90% a magyar állam kötelékét választja Március 15. Szabad elvonulás Selmecről (tanári kar nagy hányada) Március 19. Lichner Béla hallgatói segítséggel megmenti a főiskola készpénz vagyonát Koronát Március 30. Az utolsó hallgatói tüntetés Selmecen (bányászati palota) a megszállás ellen

Réz Géza rektor kérése ifjúsági menza ügyében március 12. SL

„Ideiglenes székhely” további értékmentés Április eleje Lichner József megmenti a főkönyveket és a leltárakat Az „ideiglenesen” Sopronba helyezett Főiskolán április között megtörténnek a beiratkozások. Az előadások április 28-án vették kezdetüket. Május 3-án került sor a főiskola első tanácsülésére Sopronban. Április 28-án az utolsó 9 főiskolai tanár valamint kb. 100 hallgató érkezik a Felvidékről Sopronba Egy május 4-én kelt jelentésből pedig kiolvasható, hogy 125 erdőmérnök hallgató tanult az intézményben…

A rektor jelentése május 4-én a beindított oktatásról és a kurzusokról NymE L

A Károly laktanya madártávlatból

A Főiskola ideiglenes otthona között

A Főiskola a proletárdiktatúra alatt Az ősi alma materből menekült és hontalanná vált tanári kar és a főiskola ifjúsága nem szimpatizált az új, a magyar polgári demokráciát létében fenyegető, és moszkoviták által létrehívott rendszerrel. Pogány József népbiztos május 26-ai toborzó beszédében a főiskola bezárásával fenyegette meg a hallgatókat arra az esetre, ha a katonai szolgálatot megtagadják. A rektor megjegyzésére, hogy kívánatos volna, ha legalább a negyedéves hallgatók befejezhessék tanulmányaikat. Pogány ingerülten kijelentette, hogy erre nincs szükség. Az oklevelét azonnal adják ki mindenkinek, s akkor a bevonulásnak nincs akadálya.

A korábbi diákügyek képviseletére alakult egyleteteket, egyesületet és bizottságot megszüntették, helyette a főiskolai ifjúmunkások szervezete vette kezébe az ifjúság diák szociális ügyeinek irányítását. A Főiskolai ifjúmunkások szervezete a megtévesztés áldozatává vált. Felültek a kommunista ideáknak – uralmuk pünkösdi királyság volt. A cenki ellenforradalom június 4-7 A Tanácsköztársaság népbiztosa (Kellner Sándor) a hallgatók egy részét felhasználta az ellenforradalmi lázadások elfojtásában Balf és Cenk térségében Szamuely a hóhér akasztat (Kapuvár, Csorna könnyei) A mártírokról (gazdapolgárok, Szántó főhadnagy és másokról évtizedekig hallgatni kellett és hozsannákat kellet zengeni a „dicsőséges 133 napról” 1919 őszétől az igazolások során nem volt kizárás a soproni főiskoláról !

Véráldozattal szerzett Alma Mater

Köszönöm a figyelmet! Ifj. Sarkady Sándor NymE KKL főigazgató Történelem-könyvtár szakos tanár A következő két órában részletesen tárgyaljuk az es év történéseit