7. A fény terjedése hullámvezetőkben. 7.1. Elméleti bevezetés, hullámvezető módusok. 7.2. Hullámvezetők típusai és technológiái. 7.3. Optika jelek be-

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

Az optikai sugárzás Fogalom meghatározások
Optikai kábel.
ELEKTRONIKAI TECHNOLÓGIA 2.
MECHANIKAI HULLÁMOK.
PowerPoint animációk Hálózatok fizikai rétege
QAM és OFDM modulációs eljárások
Optoelektronikai kommunikáció
Hálózatok kábelei Takács Béla
Vezetékes átviteli közegek
Készitette:Bota Tamás Czumbel István
QAM, QPSK és OFDM modulációs eljárások
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Felületi plazmonok optikai vizsgálata
A rezgések és tulajdonságaik 3. (III.11)
Műszeres analitika vegyipari területre
Hullámoptika.
MIKROELEKTRONIKA 3. 1.Felületek, felületi állapotok. 2.Térvezérlés. 3.Kontakt effektusok a félvezetőkben. 4.MES átmenet, eszközök.
Információtartalom vázlata: Vakondekés kábelfektetés
Készítette: Heinczinger Zorán 14/B
Optikai szálak Nagy Szilvia.
Hősugárzás.
Hősugárzás Radványi Mihály.
KISÉRLETI FIZIKA II REZGÉS, HULLÁMTAN
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Fizikai átviteli jellemzők, átviteli módok
Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok.
Hullámok visszaverődése
Fényszórás (sztatikus és dinamikus) Ülepítés gravitációs erőtérben
Ülepítés gravitációs erőtérben Fényszórás (sztatikus és dinamikus)
Lézerspektroszkópia Előadók: Kubinyi Miklós Grofcsik András
Kubinyi Miklós ) Lézerspektroszkópia Kubinyi Miklós )
Lézerek alapfelépítése
Hullámmozgás.
Villamos tér jelenségei
Fénypolarizáció Fénysarkítás.
Árnyalás – a felületi pontok színe A tárgyak felületi pontjainak színezése A fényviszonyok szerint.
Optomechatronika II. Vékonyrétegek - bevonatok
INTERAKTÍV KÁBELTELEVÍZIÓS HÁLÓZATOK II.
Hullámok.
Hullámmozgás Mechanikai hullámok.
MECHANIKAI HULLÁMOK A 11.B-nek.
1.Határozza meg a kapacitást két párhuzamos A felületű, d távolságú fémlemez között. Hanyagolja el a szélhatásokat, feltételezve, hogy a e lemez pár egy.
19. Optikai kábeleket kell kiépíteni két település között
Amplitúdó ábrázolás Egy szinusz rezgés amplitúdó ábrázolása T periódus idejű függvényre:
Adatátvitel elméleti alapjai
Somogyvári Péter tollából…
Koncz Gábor Veibl Tamás Veisinger Ferenc
Elektromágneses hullámok
A problémakör vázlatosan:
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Vevők, erősítők, passzív eszközök
ATOMOPTIKA atomok terelése: litografált rácsokkal, diafragmákkal stb, erős fényerőkkel (rezonanciától elhangolt erős lézerfény) > 0 („kék elhangolás”)
Mechanikai hullámok.
2. A fény kölcsönhatása az anyaggal 2.1. Reflexió és transzmisszió A fény szórása Refrakció és a törésmutató diszperziója. Alkalmazások: optikai.
FOTONIKA Tartalom és bevezetés. TÁMOP C-12/1/KONV projekt „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra"
Mechanikai rezgések és hullámok
Telekommunikáció Mészáros István Mészáros István
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Fizika 2i Optika I. 12. előadás.
Hősugárzás.
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Közönséges (a) és lineárisan poláros (b) fény (Niggli P. után)
Kommunikáció, adatátvitel
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
18. Szóbeli tétel Kelemen Ákos 14.b.
RASZTERES ADATFORRÁSOK A távérzékelés alapjai
Félvezető fizikai alapok
Rácsrezgések kvantummechanikai leírás
Készítette: Porkoláb Tamás
Előadás másolata:

7. A fény terjedése hullámvezetőkben Elméleti bevezetés, hullámvezető módusok Hullámvezetők típusai és technológiái Optika jelek be- és kivitele, csatolás Optikai szálak: anyagok és paraméterek. Méréstechnika Moduláció. WDM technika Optikai telekommunikáció. Alkalmazások: integrált elemek,lokális és gerinchálózatok.

Paraméterek: I, r, n, , , Snellius törvényei:, Geometriai optika: teljes belső visszaverődés I 3 = I 1 rI 2 = (1 – r) I 1 (1) (2) (3) I 4 =(1-r)I 1 exp (-  d) (ha  1 = 0 ) (4) (5) I 4 / I 1 =   2   krit, n 2 >n 1 ! hullámvezető (1) 1=31=3 Ha n 1 =1 (levegő), és  = 0 (a fény nem jön ki a rétegből), akkor  2 =  k - kritikus szög, létrejön a teljes belső visszaverődés.

Hullámvezető Feltétel: ha a hullám kétszer verődik vissza, megismétli magát ! Tehát, csak bizonyos sík hullámok terjedhetnek a hullámvezetőben! Azokat a hullámokat (tereket), amelyek megfelelnek ennek a feltételnek, a hullámvezető módusainak (modes or eugenvalues) nevezzük! Vagy: módusok azok a terek, amelyek hasonló tranzverzális eloszlással és polarizációval jellemezhetők minden helyen a hullámvezető tengelye mentén. Nincs fáziseltolódás, ha: a nagy-kicsi törésmutató határon verődik vissza a fény (vagy : a másik esetben, kicsi- nagy törésmutató), tehát 0 vagy 2  lehet egy cikk- cakk-ban, teljes visszaverődés csak nagy-kicsi törésmutató átmenetnél lehetséges!). A transzverzális elektromágneses hullám (TEM)az y síkban polarizált.

Fény terjedése sík fényvezetőben. ahol : (fajlagos törésmutató-különbség). Ha a külső közeg levegő, n 1 =1, akkor  k = arc sin n 2 n 2 cos  k =NA=sin  k - numerikus apertúra. FONTOS: fényforrás(detektor)-fényszál illesztésnél! k =  /v=2  / - hullámszám (vektor), mutatja a terjedés irányát és a fázissebességet,  z - terjedési állandó. Szimmetrikus hullámvezető: n 1 =n 3.

A levágás (cut-off) feltétele : határozza meg, hogy milyen módusok tarthatók fenn az adott hullámvezetőben, adott n és 0 /d értékeknél. NA=  n 2 2 -n 1 2 ). n 2 -n 1  m /4d 2 (n 1 +n 2 ) Módusok száma: M= 2d.NA / 0 Mivel a hullámvezetőben terjedő hullám a határfelületen történő visszaverődésnél valamennyit behatol a szomszéd közegbe (Goos–Hanchen effektus), a hullámvezető effektív átmérője nagyobb a valódi geometriai mérettől. Hasonlő módon elemezhető az aszimmetrikus hullámvezető is, illetve a fényszál optikai vezetése. P  E 2

Terjedési feltételek Egy n törésmutatóval, d vastagsággal rendelkező hullámvezetőben, figyelembe véve a két visszaverődésnél lehetséges  és  fáziseltolást (p-polarizált hullám, s-polarizáltban nincs) és azt, hogy a “találkozásnál” nem lehet fáziseltolás vagy annak mértéke 2m, m- egész szám, a módus haladási feltétele: 2k 0 n 2 dcos - 2 r =2m Ha nincs fáziseltolás a határfelületeken, akkor a hullámvezető módus kialakulásának a feltétele: Ha n 2 n 3 n 1, kn 2   x  kn 3, ( x =k 0 n 2 cos)

Sík hullámvezető Különbség a tükröktől: létezhetnek kisugárzások, az elektromos tér átlapol a köpenybe, képződhetnek szökő hullámok (módusok). Fotonikai kristályok – hasonlóság! Kisebb hullámhosszak – plazmonikai hullámvezetők. Szimmetrikus hullámvezető, energia eloszlása a módusokban.

Hullámvezető típusok Üreges szálak Legegyszerűbb, de gyakran alkalmazott: vékony réteg (félvezető, polimer) üveg hordozón. Lépcsős-törésmutató, Gradiens törésmutató. Üreges struktúrák, fotonikai kristályok.

Technológiák Sík hullámvezetők: 1.A hullámvezető anyagának megfelelő rétegleválasztás (párologtatás, porlasztás, CVD, epitaxia, polimer spinningelése, PLD, …). 2.Fotolitográfia+ nedves vagy száraz maratás. 3.Elektron -, ion – besugárzás, maratás, feltöltés. 4.Implantáció (törésmutató-változás az implantált részekben). 5.Imprint technológia (különösen a műanyag struktúrák készítése). 6.Fotonikai kristályok készítése, 2D vagy 3D struktúrák (dielektrikumok, félvezetők). 7.Ezek lehető kombinációi. Példa: Si - SiON technológia, integrált optikai elemek.

Technológia: fotolitográfia + implantálás, vagy maratás-feltöltés. A szabad töltéshordozók koncentrációjának megváltoztatása hat az n-re:  n=n 2 -n 3 =(N e3 -N e2 )e 2 /2n 2  0 m*  2 ahol  -szabad elektronok plazmafrekvenciája, n-törésmutató, N e3 és N e2 – a szabad elektronok koncentrációja a megfelelő rétegekben,  0 - a vákuum dielektromos állandója, m* - az elektronok effektív tömege. Nagyobb elektronkoncentráció- kisebb a törésmutató! Protonimplantáció – n változása. Polimerek: monomer polimerizációja.

Technológiák Fényszálak: húzás olvadékból, préselés, húzás tömbből. Anyagok: kvarc, üveg, polimer (PMMA,…), kerámiák, félvezetők (Si, GaAs,…), lítium niobát, zafír. Példa: Na 2 O-Ba 2 O 3 -GeO 2 -SiO 2 - mag, Na 2 O-Ba 2 O 3 -SiO 2 - köpeny. Üreges struktúra: csövek húzása.

Optikai szálak típusai Gradiens, vagy lépcsőzetes törésmutató profil a magban.

Fényszálak példái: Polimetilmetakrilát mag ( n 1 =1,59) és a köpeny, hasonló co-polimerből készítve (n 2 =1,40). Polisztiren mag (n 1 =1,60) és metilmetakrilát köpeny (n 2 =1,49). A kvarcüveg törésmutatója n 1 =1, nm hullámhosszon. Ahhoz, hogy a köpeny törésmutatója kisebb legyen, a kvarchoz P 2 O 3 -t adalékolnak. Viszont, ha germánium oxidot adalékolunk a kvarcba, a törésmutatója növekszik, ez lehet a mag, és a tiszta kvarc pedig a köpeny. A technológiától függően a szálak rendelkezhetnek lépcsőzetes vagy gradiens törésmutató-profillal a magban, néha elég összetett eloszlásban. A szálban haladó módusok számától függően ismertek az egymodusú (single mode fiber, SMF) és többmódusú (multimódusú, multimode fiber, MMF). A lokális hálózatokban alkalmazható a multimódusú szál, de a gerinchálózatokban, nagy távolságok esetében az egymódusú szálakat alkalmazzák a veszteségek csökkentése érdekében.

Egymódusú optikai szál Előnyök: csak egy jel halad, nincs módusközti interferálás. Ki kell választani a hullámhossz és a mag átmérőjének helyes hangolását. A kritikus (levágási) c hullámhossz:, ahol n 1 - a mag törésmutatója, n 2 - a köpeny törésmutatója, a- a mag sugara. Egymódusú átvitel (lépcsőzetes törésmutatóval rendelkező szál esete) csak a kritikus c alatt lehetséges. Tipikus fényszálban: a=4μm, Δ=0.3%, λ=1.55 μm (kvarc szál).

Azt a  k beesési szöget, amelynél a fényszálban terjedő sugár a kritikus, teljes belső visszaverődésnek megfelelően terjed, befogási szögnek is nevezik:  b =arc sin[(n 2 2 -n 1 2 ) 1/2 ], és a numerikus apertura NA=sin b. Ha V>2.41, multimódusú lesz a szál, és a módusok száma (lépcsőzetes profil): ahol a- a mag sugara =d/2 A V szám (néha normalizált frekvenciának nevezik) határozza meg a módusok számát: (gradiens profil esetében : ).

A normalizált terjedési állandó: ahol ha V = 1.5 – 2.5. A módus tér átmérője (Mode Field Diameter (MFD)): Példa: mennyi az engedélyezett módusok száma egy multimódusú, lépcsőzetes profilú optikai szálban, melyben a mag átmérője 200 mikrométer, törésmutatója 1,468, a köpeny törésmutatója 1,447, ha 850 nm hullámhosszon működtetjük? Összegezve: módusok terjedhetnek. Milyenek a veszteségek: -csatolásnál, -terjedésnél (elnyelés, szórás, hajlítás, diszperziós veszteségek, korlátozások és ezek csökkentése).

Optikai csatolás Csatolás lencsével Csatolás hatásfoka:  m = az m-módusba bevezetett (kivezetett) energia (E b )/ a sugár teljes energiája bevezetés előtt (E 0 ). Csatolási veszteségek: =10 log (E 0 / E b ).

Példa: Corning SMF-28 optikai szál. n 2 = , n 1 =1.4447, 1550 nm hullámhosszon, NA = 0.13, befogási szög = 7.35 fok. Fókuszált csatolás esetén a hatásfok elérheti a 100%-ot, de a hatásfok lényegesen függ a tengelyek X eltolódásától: E 0 /E b =cos 2 ( X/t L ), ahol t L – a lézerdióda sugárzó felületének szélessége (heteroátmenet !). Itt feltételezzük, hogy t h (hullámvezető mérete) kisebb mint t L, és X(t L -t h ). Befogási szög:

Prizma csatolás: a levegőből nem lehet bevezetni a sugarat, hullámvezető módust gerjeszteni, mert n 1  n 2. Ha a hullámvezetőre prizmát helyezünk, melynek törésmutatója n p = n 2, és  m  p =n p k 0 cos p, valamint a távolság közöttük kicsi, a Henken effektusnak köszönhetően megfelelő hullámvezető módus gerjeszthető. Az az L hossz, amelyen a prizma és a hullámvezető módusai kölcsönhatnak, a prizma méreteitől, a sugár metszetétől (W) függ. A gyengén kölcsönható módusok elméletéből következik: L= W / sin m =  /2, ahol  - csatolási együttható. Mivel általában a lézersugár intenzitása Gauss-eloszlású, a kölcsönhatás kisebb, és a maximális csatolás  80%. Prizma anyagok: Ge (IR, n=4), Rutil (TiO 2, n=2,5). Hátrányok: n és  hangolás, sugár kollimációja szükséges.

Rács-csatolás: megvilágításkor a diffrakciós rács alatt hullámvezető módusok gerjednek, melyek terjedési állandója:   0 +(2/), ahol =0,+-1,+-2,…, - a rács periódusa. Elméletileg a csatolás maximális hatásfoka 80%, de ehhez különleges rács-profilok kellenek. Szimmetrikus profillal rendelkező rácsok általában % hatásfokot biztosítanak (a bemenő sugár szóródik, áthalad a rácson, magasabb rendekbe diffragál). Aszimmetrikus rácsok esetében elérhető a 95 % is. Előnyük: integrálhatók, hátrányuk: erős a beesési szög-függés. Egyszerű kivezető csatolás: „tapered” waveguide. Alkalmas plazmonvezetők gerjesztésére is!

P reflektált / P 0 Belső reflexió feltétele: B =n eff ( B )2  Diffrakciós rács - Bragg tükör hullámhossz  B

Csatolás hullámvezetők között Leírás: csatolt módusok elmélete. L csatolási hosszon teljes energia átvitel lehetséges, L/2 hosszon – a fele, tehát akár 50-50% hullámvezető sugármegosztó készíthető.

Optikai szolitonok A hullámvezetőben haladó sugár olyan erős elektromos teret gerjeszthet, hogy az nemlineáris törésmutató-változást idéz elő : önfókuszálás. Az optikai szolitont a diffrakció és az önfókuszálás egyensúlyaként jellemezhetjük. A közeg: nemlineáris optikai anyag, folyadékkristály. P = ε o (  (1) E +  (2) E 2 +  (3) E 3 +… ) Alkalmazás: sugár stabilizálása, konfigurálható csatolók, logikai kapuk, veszteség nélküli szálak ?

Veszteségek a hullámvezetőben: reflexió a bemeneten, elnyelés, szórás (Rayleigh,Raman,…), hajlítás diszperziós veszteségek : anyagi, módus, hullámvezető, polarizáció, nemlineáris. Veszteség 1: reflexió. Minimalizálás: immerziós közeg, lézer-szál távolság hangolása az interferencia kioltó hatásának csökkentésére. L P0P0 P Veszteség 2: elnyelés az anyagban. Minimalizálás: homogenizálás, „ablakok”, anyag tisztítása (elnyelő Fe,Ni,C,OH szennyezők kivonása). ahol [dBm] vagy dB mW egyenlő: 10lg(P [mW]). Másik jellemzés: Tipikusan 1/10 6 (1 ppm) szennyező 1dB/km csillapítást okoz 950 nm hullámhosszon.

OH rezgési rezonancia ~ 2.73 m Harmonikus és kombinációs frekvenciák ~1.39 m, 1.24 m, 0.95 m a fényforrás, detektor, fényszál optimalizált paraméterei., ahol: Elnyelést okoznak: az OH (ennek elnyelési csúcsai 2700 nm, 1240, 950nm) és a fém ionok (725 és 400) nm, valamint szerkezeti hibák. A saját elnyelést (hE g ) az ismert gerjesztési folyamatok okozzák. Rayleigh veszteségek:  R =A R / 4, (itt -m) (1550 nanométeren ez kb dB/km ).

Veszteség 3: hajlítási veszteségek a = d/2, optikai szál mérete. Negatív jelenség: egy a= 50 m kvarc szálban (n 1 =1,458, n 2 =1,45) a kritikus görbület R c =2,15 mm. Ez alatt növekszik a szálból kisugárzott energia. Pozitív jelenség: szenzorok fejlesztésében.

Diszperziós jelenségek, veszteségek Diszperzió: az elektromágneses hullám terjedése hullámhossz-függő. Az optikai jelátvitelben a diszperzió egyben a jel romlását jelenti. Fontosak: anyagi diszperzió, hullámvezető diszperzió, polarizáció-módus diszperzió. Az anyag és a hullámvezető diszperziók adjak a módusközti diszperziót.

Anyagi diszperzió : mivel az n törésmutató függ a hullámhossztól, a különböző -k különböző sebességgel terjednek. Ez jelen van az SMF és az MMF szálakban is. A jelimpulzus kiszélesedése :, ahol -az anyagi diszperzió. Egyik következmény: kromatikus diszperzió. Másik: módusközti diszperzió. Hullámvezető diszperzió: a hullám különböző sebességgel terjed a magban és a köpenyben, ez a SMF szálakban lehet jelentős. Kromatikus diszperzió:e kettőnek az összege.

A módusközti diszperzió vagy a csoportsebesség diszperzió (Group Velocity Dispersion, GVD) a fényimpulzus véges hullámhossz- szélességéből, a törésmutató diszperziójából, és a csoportsebesség (energiaátvitel sebesség) módus-függéséből ered. A GVD a jelimpulzus kiszélesedéséhez, és így a szimbólumok közötti interferenciához vezet. A jel késése egységnyi L távolságon: azt mutatja, mennyire szélesedik ki a jelimpulzus a szálban haladva. A D diszperziós paraméter azt mutatja, hogy a jel komponenseinek egységnyi hullámhossz-eltérése, vagy két hullámhosszú jel mennyit késik egy egységnyi távolságon:, a GVD paraméter, s így egy Gauss-eloszlásu jelimpulzus kiszélesedése: A D tipikus egysége [ps/(nm.km)].

A polarizációs diszperzió abból ered, hogy a szál keresztmetszete nem homogén, és a különböző síkokban polarizált sugarak eltérő sebességgel haladnak. A teljes diszperzió (s így az impulzusok torzulása is) : egyenlő a kromatikus, polarizációs, módusközti stb., diszperziók összegével: Másképp: MMF szálban: az anyag és módus, SMF szálban: a GVD és a polarizációs, de ha az utóbbi elhanyagolható, akkor csak a csoportsebesség diszperzió lényeges. A diszperziós veszteségek csökkenthetők a diszperzió kompenzálásával, spektrális tartománya eltolásával, n profil alakításával,és kisebbek a gradiens törésmutató profillal rendelkező szálakban.. Ez általában nem lehet nagyobb mint 70% a bit periódusnak.

Optikai kábelek A gerinchálózati, víz alatti kábelekbe beépítik a tápvezetékeket és az erősítőket is.

Adatátvitel modellje: Veszteségek mérése, hibakeresés : Optical Time Domain Reflectometer (OTDR): mérik az időeltolódást a küldött és visszavert impulzusok között! OTDR: mérhető a két szál közötti mechanikai illesztés szennyeződése, magok eltolódása, magok különbsége, a hegesztés minősége, lokális mikrodeformáció.

Telekommunikációs rendszer Fényforrás: megfelelő lézer, E-O: modulátor, Detektor: fotodióda. Erősítő: dióda-mikroelektronika-emitter, vagy a szálba beépített lézer. Disszperziós veszteségek: módus, lépcsős profil, multimódus szál: 100 km – az impulzus 2.4µs –ra szélesedik, módus, gradiens (GRIN) profil, multimódus szál: 100 km – az impulzus 1,22ns –ra szélesedik, Anyag, 100 km µs – 0.2 ps a szélesedés. Optikai szál lézer: jelek erősítése. A diszperziós veszteségek kompenzálására a szálba beépíthetők: erősítők, illetve diszperziót kompenzáló kisebb szakaszok (pozitív- negatív diszperziós szakaszok).

Multiplexelés- demultiplexelés : WDM (Wavelength-division multiplexing) Típusok: Frekvencia (Frequency division multiplexing (FDM)), Idő (Time division multiplexing (TDM)) Hullámhossz (Wavelength division multiplexing (WDM)). Hullámhosszak ( jelek) szelektálására alkalmazható még az interferenciás szűrő is.

WDM multiplexelés

Bináris moduláció („keying”) intenzitás (amplitúdó) moduláció (a), frekvencia moduláció (b), fázis moduláció (c) Frekvencia moduláció esetén a vivő fényhullám pillanatnyi frekvenciája a moduláló jel pillanatnyi amplitúdójával arányos, fázismoduláció esetében a fázisával.

Optikai hálózatok Adó-hálózat-router-vevő rendszerek. Optikai router feladata a kellő csomagok (packets) kellő helyre való továbbítása. Minden bemenet- kimenet polarizátorral van ellátva, időmérővel. Routerek: Elektromos tér-fény vagy fény-fény (all-optical switch): intenzitás-alapú Mach-Zehnder interferométer, anizotróp Kerr effektus-alapú, polarizációs, vektor-szoliton alapú. A routing két ismertebb technológiája : SONET – a legelterjedtebb arhitektura ( Sinchronous Optical Network) (Európában ezt SDH-nak nevezik (Sinchronous Digital Hierarchy)). A SONET lehetőségei: sávszélesség OC-192 (9955,33 Mb/s), OC-768 (39813,12Mb/s) hang, jel. Bit-hiba:1/10 milliárd (összehasonlítás:réz huzal 1/1 millió). DWDM – (Dense Wavelength Division Multiplexing) modernebb technológia. Ebben minden jel más hullámhosszon terjed egy időben ( akár 80!), TDM (time domain multiplexed) formában. Egy csatornán így 2,5 Gb/mp jel halad. Kiválósága: Internet (IP), SONET és ATM (asynchronous transfer mode) adatok haladhatnak egy időben a szálban.

Hálózati topológiák Tovább részletezhetők az analóg és a digitális koherens kommunikációs rendszerek teljesítményei, jel/zaj szintjei.

Teszt kérdések 1.Mennyi az engedélyezett módusók M száma 1300 nm hullámhosszon egy lépcsős profilu multimodusú szálban, melynek sugara a = 100 m, a mag törésmutatója 1,468, a köpeny törésmutatója 1,447? (Megoldás: ) 2. Milyennek kellene lenni az egymódusú, 1.3m hullámhosszon működő szál átmérőjének, ha a mag törésmutatója 1,468, a köpeny törésmutatója 1,447? ( a 8,14 m ). 3. Milyen ennek a szálnak a módus-tér átmérője? ( m ).

4. Hogyan változik a Goos-Hanchen fáziseltolás a levágási szöghöz való közeledtével? (Közelíti a 0). 5. Egy sík aszimmetrikus hullámvezető kvarc réteggel lefedett, 2 μm vastag Ta 2 O 5 (n = 2.09) rétegből lett készítve kvarc hordozón (n = 1.50). Hány módus terjedhet ebben a hullámvezetőben 632,8 nm hullámhosszon? 6. Milyen a numerikus apertúrája egy polimerrel bevont ( n=1,4) kvarc optikai szálnak( n = 1.50)? Milyen a befogási szög? ( NA=0,54, =arcsin0,54 32 ).

7.Számoljuk ki a c levágási hullámhosszat egy lépcsőzetes profilú optikai szálban, ha n 1 = 1,46 és a mag sugara a= 4,5 m, valamint Δ=0.25%. A fenti képletnek megfelelően c = 1,2 m. 8. Mi az optikai szoliton? 9. Hogyan alakulhat ki a lézerfény önfókuszálása? 10. Milyen a törésmutató eloszlása a GRIN hullámvezetőben? 11. Hogyan változik a veszteségek mértéke a GRIN hullámvezetőben a lépcsős eloszlásúhoz képest? 12. Milyen típusú bináris modulációt ismer a fényszálas jelátvitelben? 13. Milyen visszacsatoló tükröket alkalmaznak a fényszál- lézerekben? 14. Egy prizma-elem törésmutatója 1,45, a sík hullámvezető anyagának pedig 1,50. Bevezethető ezen az elemen a fénysugár a hullámvezetőbe? Teszt kérdések