Nagyvárosi drogpolitikák a 21. században Sárosi Péter Fővárosi drogpolitika konferencia december 7.

EMCDDA: Drogpolitika és a város Európában, 2015 Nyílt drogszcénák Rekreációs drogszcénák Városi drogpolitikák Városi drogstratégiák Városi drogkoordináció és költségvetés

A városi közegészség korszerű megközelítése Az egyéni felelősség hangsúlyozása felől a közösségi felelősség és a környezeti kockázatok felé Tim Rhodes: kockázati környezet (2002) – a környezet meghatározza az egyéni kockázatvállalást

Tim Rhodes, IJDP, 2002 MakroMikro Fizikai Drogkereskedelmi útvonalak Demográfiai folyamatok Drogfogyasztási helyszínek (“shooting galleries”) Szociális Drogfogyasztók marginalizációja Nemi egyenlőtlenségek Kortárs csoportnormák Helyi rendőrségi gyakorlatok Gazdasági Egészségbiztosítás Munkanélküliség Egészségügyi ellátás költségei Egzisztenciális költségek Jogi-politikai Az ellátórendszer jogi szabályozása Büntetőjogi szabályozás Steril fecskendők hozzáférhetősége Lakhatáshoz való hozzáférés

Városi drogpolitikák fejlődése Az 1980-es évek végétől új problémák: nyílt drogszcénák – HIV, hepatitis C, túladagolások, drogszemét – stratégiai megközelítés kell Kezdetben 3 pilléresek (prevenció, kezelés, kínálatcsökkentés) – ezt később kiegészítik még 1 pillérrel: ártalomcsökkentés Zürich: “tűpark” kísérlet, 1992 Frankfurt: 1988, Café Fix, első tűcsere Vancouver: Inside

Drogszcénák az európai fővárosokban Nyílt drogszcéna: “minden olyan szituáció, amelyben a polgárok nyilvánosan szembesülnek a drogfogyasztással és drogterjesztéssel.” (Bless et al. 1995) 2 fajtája: 1) szórt (dispersed) 2) koncentrált Léggömb-effektus: a probléma megszüntetése helyett a probléma áthelyeződése

EMCDDA: 8 városból jelentett nyílt drogszcénát ?

Városi drogstratégiák Fókusz: drog, alkohol, dohányzás? Pillérek: három- és négypilléres Egyes városokban (pl. Brüsszel) egyéb, általánosabb stratégiák részeként szerepel a drogkérdés Tematikus stratégiák: pl. nyílt drogszcénákkal Multidiszciplináris megközelítés Evaluáció kevésbé jellemző, mint országos szinten

Fővárosi drogstratégiák az EU-ban

Fővárosi drogkoordinációk az EU-ban

Fővárosi drogköltségvetés VárosKöltségvetési keret/év Berlin6,5 millió EUR Varsó1,2 millió EUR Dublin6,2 millió EUR (2011) Vilnius187 ezer EUR (2012) Koppenhága22,1 millió EUR (2011) Madrid29,4 millió EUR (2011) Budapest0 EUR

Büntető-igazságszolgáltatás A fókusz a drogterjesztés megakadályozásán van A drogfüggőséggel összefüggő beszerzési bűnözés visszaszorítása: minél több függőt kell az ellátórendszerbe csatornázni Arrest referral (az elkövető ellátásba utalása) Pozitív eredmények: Angliában a kezelésbe utaltak körében 52% volt a visszaesési arány, a kontroll-csoportban 91% Büntetés-végrehajtás: az ellátás kontinuitása

Manual Willi, Bern rendőrkapitánya “A drogfogyasztói szobák a legjobb eszközök a kezemben a közbiztonság biztosítására Bern városában.”

Drogszemét Anglia: külön stratégia szabályozza együttműködés a szereplők között: kinek mi a feladata, mit és hol gyűjt be A tűosztás és a tűbegyűjtés mint cél nem zárják ki egymást

Felügyelt drogfogyasztói szobák - több mint 100 Európában!

Koppenhága 2012 óta 3 felügyelt drogfogyasztói szoba 4300 kliens alkalommal injektált 301 esetben került sor túladagolásra – egyik sem halálos 70-80%-al csökkent az utcán begyűjtött fecskendők száma

Városi drogkoordináció: intézményi háttér Prága: Drog Bizottság – a fővárosi képviselőtestület albizottsága Madrid: Addiktológiai Intézet Bécs: Addikciós és Drogkoordinációs Intézet (SDW) Stockholm: Szociális Ügyek Hivatala Párizs: Fővárosi Misszió a Kockázatos Viselkedés Megelőzésére Brüsszel: főpolgármesteri hivatal irányítja a drogkoordináció 2 szervét: CLDB és FETIDO BLX London Drug and Alcohol Policy Forum – 33 DAT

Integrált ellátórendszer - Berlin

Prágai Deklaráció Városi drogpolitikák a globalizált világban c. konferencia, 2010 szeptember 30-október 2.

1. Nem megy minden egy kaptafára (“no size fits all”)

2. A realizmus a kulcs

3. Az emberi jogok mindenkire érvényesek

4. A közbiztonság nem ellentétes a közegészséggel

5. Bizonyíték-alapú döntéshozás

6. Evaluáció és monitorozás

7. Állandó információcsere

Köszönöm a figyelmet! Sárosi Péter