Magyarország

Megtorlás és ellenállás 1849-ben, Világos után Haynau Magyarország ura Október 6-án kivégezteti a 13 vértanút és Batthyány Lajos miniszterelnököt 120 embert halálra ítélt Ezrek börtönben Több embert katonának soroztak be

A megtorlás: A megtorlás: az aradi tizenhárom

Justizmord: Batthyány Lajos kivégzése

Összefoglaló értékelés A teljes leveretés ellenére győztes az es forradalom, mert:  a társadalmi reformok érvényben maradtak  megszületett és életképesnek bizonyult a modern polgári magyar nemzet, s ez erőt adott az elnyomatás idején is – és azóta is: 1848 kultusza

Hogyan tovább? – bécsi szemmel Konzervatív föderalizmus, megjavított 47: Windischgrätz és a magyarországi konzervatív arisztokrácia Alkotmányos centralizmus Olmütz alapján: Schmerling Abszolutista centralizmus Olmütz elvetésével: Schwarzenberg – őt választja Ferenc József először

Felix SCHWARZENBERG herceg ( )

Alfred WINDISCHGRÄTZ herceg ( )

Anton SCHMERLING lovag ( )

Ausztriában a polgári fejlődés és a politikai jogok fejlődtek: alkotmányos rendszer jött létre Magyarország nyílt elnyomás, terror, titkosrendőrség

Alexander BACH báró ( )

: a neoabszolutizmus kora Magyarországon Bach-korszaknak nevezzük cél: egységes birodalom kialakítása A kormány csak tanácsot ad, a király irányít kizárólagosan Magyarország szétosztása kerületekre centralizált közigazgatás, nem magyar hivatalnokréteg kialakítása Katonaság, besúgók, zsandárok vidéken DE! következetesen építették ki a polgári államot

Oktatásügy Iskolakötelezettség (6-12 éveseknek) Anyanyelvi oktatás az elemi iskolákban A német nyelv nagy szerepe a felsőbb szinteken Nyolcosztályos egységes gimnázium Szaktanári rendszer Érettségi vizsga (porosz minta) Erőteljes ellenőrzés és központi irányítás

Úrbéri kérdés rendezése A 48-as törvényt nem merték visszavonni, de a nemességet tönkre akarták tenni Ezért kötvényben fizettek, amit nem lehetett pénzre váltani, azaz nem lehetett modernizálni a birtokot Jobbágyok is elégedetlenek, mert a es jogokat nem ismerték el - differenciálódás (30% kapta meg telkét, 45% házas zsellér, 20% nincstelen →idénymunkás, kubikos)

1850-es évek jellemzői: modernizálódás – külföldi tőke hatása ipari forradalom - fejlődés (vasúthálózat kiépítése) polgárosodás felgyorsulása vámhatár megszűnése – egységes piac mezőgazdasági termelés Mo. specializációja

Az ellenállás formái Aktív ellenállás (merénylet, összeesküvés, gerilla akciók) Passzív ellenállás (Deák Ferenc és köre) (a hatalom kijátszása, adó csak kényszerre, politikai passzivitás stb. - Angol királynő szálló) Emigráció (Kossuth, Klapka)

A neoabszolutizmussal szembeni ellenállás formái

Deák Ferenc ( )

Az Angol királynő szálló Pesten (Rudolf Alt képe)

Deák és a passzív ellenállás Deák a reformkor megmaradt tekintélye Politikája: az 1848-as törvények talaján állt Kénytelen volt a 49-es eseményeket értelmezni: Európa fenn akarja tartani az osztrák birodalmat célja:Ezért célja: a birodalmon belül biztosítani Magyarország alkotmányos önállóságát A passzív ellenállás addig sikeres, amíg egy új generáció nem nő fel DE: vannak megalkuvók, mert „az ember gyenge, a gyomor erős” vagy: „legalább egy hitvány ember előtt helyet elfoglaltam”

Az emigráció Kossuth és a menekült magyarok előadásokat tartottak, s minden európai eseményt ki akartak használni a magyar ügy érdekében Kossuth: Angliában, az USA-ban jár, előadásokat tart Klapka és köre a krími háborúban harcol az oroszok ellen A német és olasz egység idején magyar légiót szerveznek az osztrákok ellen

Kossuth Lajos 1851-ben

Klapka György ( )

Európa 1858-ban

1859: az olasz kudarc és hatása » Ferenc József kénytelen levonni következtetést: a magyarok a külső vereség a pénzügyi csőd miatt változtatni kell, nem maradhat az abszolutizmus

októberi diploma Az októberi diploma kezdőlapja (1860. X. 20.)

1860: októberi diploma » konzervatív alkotmánytervezet államtanácsuralkodó vezeti az országot, de tartományi és államtanács közreműködik a döntésekben összbirodalmi szempontok vezetik de helyreállítja Mo. 48-as határait és az országgyűlés jogkörét külügy, hadügy királyi jog lenne cél az 1847-es helyzet rekonstruálása magyar reakció: teljes elutasítás

1861: februári pátens Az „októberi diploma” kiegészítése A tanácsadó testület helyett összbirodalmi gyűlés jelenik meg (összetételét megadja), melynek van alkotmányos joga (343/85) helyreállította a Magyar Kancellária és a Helytartótanács hivatalait Magyarországon összehívja az országgyűlést, ami elutasítja a tervezetet

Az 1861-es országgyűlés megnyitása

1861: Mo. dilemmája Az elutasítás módozata kérdéses Deák: feliratban Teleki László: határozatban Felirat: elvileg itt elismerik, hogy Ferenc József király Határozat: a 48-as ogy. legitim, Ferenc József nem király 155:152: győz a felirati, Ferenc József mégis feloszlatja az országgyűlést

„Forradalom és kiegyezés válaszútján” A döntő szavazás előtt Teleki öngyilkos lesz A Határozati Párt „önleszavazási akciója” – Tisza Kálmán OkaiOkai: okülpolitikai nehézségek ohorvátok, nemzetiségi mozgalmak (Erdély, Karlóca, Turócszentmárton): területi autonómia oDeák: „Ha kell, tűrni fog a nemzet...”

Teleki László gróf ( )

Anton SCHMERLING lovag ( )

A Schmerling-féle „provizórium” ( ) Schmerling: „Wir können warten.” Ideiglenes abszolutizmus Magyarországon, alkotmányosság Ausztriában Schmerling német politikája: a frankfurti kudarc (1863): előtérbe kerül a német kérdés Bismarck konzervatív, alkotmányellenes oroszbarát rezsimje

Áttörés a magyar liberálisoknál Deák : a „Húsvéti cikk” (Pesti Napló, IV. 16.) lényegelényege: három fő feltétel 1. a Habsburg-birodalom biztonsága a legfőbb cél Magyarország számára 2. az 1848-as magyar alkotmány lehetőség szerinti teljes visszaállítása 3. alkotmányosság Ausztriában is

Königgraetz következményei Bismarck célja egy német – magyar dominanciájú, ezért Oroszország ellen felhasználható Habsburg-birodalom Ferenc József újabb engedményekre kényszerül Három lehetőség: centralista (német), föderalista (szláv) vagy dualista (magyar) orientáció A birodalom helyzete csak a dualista megoldást teszi lehetővé, éppen a nagynémet nacionalizmus miatt A magyarok lojálisak maradnak, Deák nem kér többet, mint a háború előtt, mert hosszú távú megoldást akar

Az Andrássy-kormány eskütétele

A kiegyezés tartalma Osztrák-Magyar Monarchia = dualizmus Közös ügyek: külügy, hadügy és ezek finanszírozása (kvóta, 70:30, tízévente) jogalap: Pragmatica Sanctio közös miniszterek, de nincs közös parlament  delegációk közös érdekű ügyek: közös vámterület, közös jegybank, közös államadósság átvállalása

I. Ferenc József koronázása (Buda, VI. 8.)