A polgári Magyarország születése. Az I. világháború. A Monarchia végórái Forrás: Romsics Ignác (szerk.): Magyarország története. Akadémiai Kiadó. Budapest, Julier Ferenc: Az első világháború magyar szemmel. html

Belpolitika a dualizmus korában -A korabeli választójog sajátossága: önálló politikai véleményalkotásra képes férfi rendelkezhet szavazójoggal + vagyoni vagy jövedelmi cenzus : a választópolgárok 62%-a paraszt, 16%-a kispolgár, 3 %-a munkás volt ↔ a nyilvános politika színhelyein az arisztokrácia és az úri középosztály tagjai vettek részt - a választópolgárok 16%-a 1910-ben még analfabéta - A pártok: közjogi alapon szerveződnek (milyen a viszonyuk a Monarchiához) Deák Párt Szabadelvű Párt Negyvennyolcas Függetlenségi Párt Konzervatív Párt Országos Antiszemita Párt Katolikus Néppárt Országos Keresztényszocialista Párt Egyesületek, érdekvédelmi szervezetek: Országos Magyar Gazdasági Egyesület Magyar Gazdaszövetség Gyáriparosok Országos Szövetsége Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés Székely Országgyűlési Képviselők Társasága Székely Társaságok Szövetsége

Új problémák a belpolitikában - zavarok a dualista rendszer működésében - tartós gazdasági válság a századfordulón - újult erővel jelentkezik a nemzetiségi kérdést - megerősödik a szocialista munkásmozgalom - a nemzetiségek képviselői bojkottálták a millenniumi ünnepségeket - 10 évig elhúzódik a gazdasági kiegyezés megújítása - 20 évig kell várni a hadsereg létszámának és a katonai költségvetés növelésére - az osztrák államokban egyre erőteljesebben jelentkeztek az ország föderatív, illetve trialista átalakítására vonatkozó elképzelések – ezek Magyarország számára elfogadhatatlanok voltak - a nemzetiségek erősödő önrendelkezési és területi autonómiát, vagy az anyaországgal való egyesülést követelő igényei

A városligeti kiállítás plakátja A vaskapui csatorna megnyitása A millenniumi földalatti építkezési munkálatai A millenniumi ünnepségek

Nemzetközi konfliktusok és az első világháború: a Monarchia végórái -1866: porosz-osztrák háború: a német egység porosz vezetéssel valósul meg - balkáni érdekeltség → ütközés az orosz érdekekkel : orosz-német-osztrák császár szövetsége (Andrássy Gyula külügyminiszter) : balkáni háború → san stefanói béke → bécsi nemzetközi kongresszus (a béke revíziója) → felhatalmazás a Monarchiának Bosznia Hercegovina megszállására : Bismarck javaslatára német-osztrák szövetség egy esetleges orosz támadás ellen, ehhez később csatlakoznak az olaszok is - másik szövetség: 1904: angol-francia, 1907-ben angol-orosz szövetség (Entente Cordiale → antant - szerb-osztrák konfliktus I. Sándor szerb király és felesége meggyilkolása, az új rezsim antant felé való tájékozódása miatt → vámháború: „sertésháború” : Bosznia-Hercegovina annektálása → végleg megromlik a viszony a Monarchia és Szerbia között → szerb titkos szervezetek merényletei Boszniában és Horvátországban : Montenegró, Szerbia, Bulgária és Görögország hadat üzen Törökországnak → a megmaradt európai területek felosztása : II. balkáni háború: Montenegró, Szerbia és Görögország Bulgáriát támadja meg és csonkítja meg június 28: Szarajevó: szerb diák merénylete az ott tartózkodó Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége ellen → casus belli – az első világháborút kiváltó ok

Az első világháború és az azt követő időszak idővonala július 28.: a Monarchia hadüzenete Szerbiának augusztus1.: Németország hadüzenete Oroszországnak - Franciaország, Belgium, Anglia bekapcsolódása a háborúba - november: Törökország csatlakozása a központi hatalmak oldalán - kudarcot valló haditerv a gyors háborúra augusztus 27: az antanttal kötött titkos egyezmény nyomán, mely neki ígérte Erdélyt, Románia belép a háborúba az antant oldalán -Békekísérletek 1917-ben: Wilson közvetítésével → kudarc → német korlátlan tengeralattjáró-háború → az Egyesült Államok is belép a háborúba november: meghal Ferenc József, utóda IV. Károly (béke és reform-párti király): 1917 elején különbékét próbál kötni → német beavatkozás miatt nem sikerül

A brit hadsereg Chesire Regiment 11. zászlóaljának katonái La Boisselle falu közelében júliusában A somme-i csata július 1. - november 18. A német hadsereg 420 mm-es mozsara, a „Kövér Berta” A verduni csata február 21. – december 19. A világháború borzalmai

A háború vége A Monarchia felbomlása tavasza. IV. Károly összehívja a Birodalmi Tanácsot: a szláv képviselők kérik a Monarchia föderatív átalakítását nyarán a londoni Jugoszláv Bizottság vezetői Korfu szigetén aláírják a szerbek, horvátok és szlovének önálló szövetségi államának létrehozásáról szóló egyezményt Róma: emigráns nemzetiségi politikusok kongresszusán állást foglalnak a Monarchia helyén létrehozandó nemzeti államok önállósága mellett tavaszán az antant-hatalmak is a Monarchia feldarabolása mellett döntenek, harcoló félnek ismerik el a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot és az akkor megalakuló Román Nemzeti Egység Tanácsát is március 3.: a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország békekötése Breszk- Litovszkban május 7.: bukaresti békekötés Romániával tavasza és nyara: háborús kudarcok a nyugati fronton - szeptember vége: a koronatanács kimondja a monarchia trialista átalakítását → Magyarország nem fogadja el → csupán perszonálunió Ausztriával - október 28.: a Prágai Nemzeti Tanács deklarálta a csehszlovák állam megalakulását, ezt 30-án a túrócszentmártoni Szlovák Nemzeti Tanács is helybenhagyott -október 29.: a horvát sabor Zágrábban kimondja Horvátország függetlenségét és csatlakozását a szerb-horvát-szlovén államhoz - Október 31-én Lembergben a galíciai ukránok mondják ki kiválásukat a Monarchiából - október : Magyarországon kitört az őszirózsás forradalom → Wekerle lemond, József főherceg Károlyi Mihályt nevezi ki miniszterelnökké (Tisza Istvánt ugyanezen a napon ismeretlen tettesek lakásán megölik - az osztrák - magyar hadsereg veresége Piavénél → november 3. : fegyverszüneti megállapodás Pádovában

Az őszirózsás forradalom október Az őszirózsás forradalom az I. világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődött felkelése volt Budapesten és a nagyvárosokban október 28-a és 31-e között. Nevét a katonák sapkarózsájának helyére tűzött, a felkelés jelképévé vált őszirózsáról kapta. -Október : megalakul a Nemzeti Tanács (elnöke Károlyi Mihály): követeli a háború azonnali befejezését, az ország függetlenségének megteremtését, demokratikus reformok bevezetését, a nemzetiségekkel való megbékélést az ország területi integritásának sérelme nélkül - Október 28-án óriási tömeg indul Pestről a várba, hogy kérje Károlyi miniszterelnöki kinevezését: József főherceg gróf hadik Jánost nevezi ki. → tüntetések országszerte - október 30.: újabb tüntetés: a katonák letépett sapkarózsáik helyett őszirózsákat és nemzeti kokárdákat tűztek, a középületekről leverték a birodalmi címereket→ -az uralkodó Károlyit nevezte -ki miniszterelnökké - többnyire vértelen úton került át -a hatalom a Nemzeti Tanács kezébe Tisza István meggyilkolása

Tanácsköztársaság Kun Béla Garbai Sándor és Kun Béla kikiáltják a Tanácsköztársaságot - Kommunista hatalomátvétel (március 21-22) – puccs - Forradalmi Kormányzótanács – munkás-katona, paraszt és földművestanácsok vették át az irányítást - szavazójog kiterjesztése - igazságszolgáltatás átszervezése - államosítás - oktatásügy reformja, a Magyar Tudományos Akadémia felfüggesztése - román és cseh támadás – katonai ellenállás - augusztus 1: lemondás, a hatalom átadása, menekülés (Bécs – politikai menedékjog)

Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Az ellenforradalom A Horthy-korszak kezdete A bevonuló Horthy fogadása a budapesti Gellért Szálló előtt -Hatalmi központok Magyarországon a Tanácsköztársaság bukása után: 1.A Friedrich István vezette új kormány → a Tanácsköztársaság intézkedéseinek érvénytelenítése, felelősségre-vonás 2. A román hadsereg (megszállta az Észak-Dunántúlt, ellenőrzése alatt tartotta a sajtót, postát, a vidéki közigazgatást) 3. Szegedi Ellenforradalmi kormány és hadserege, élén Vitéz Nagybányai Horthy Miklóssal → megtorlások (1000 áldozat) - Horthy bevonul a román hadsereg által felszabadított területekre, november 16-án bevonul Budapestre november 24.: új kormány Huszár Károly vezetésével → meghívás a párizsi békekonferenciára - államforma: királyság. Horthy nem akar király lenni → kormányzóvá választják (a királyválasztás kérdése függőben marad a békekötésig.) - Teleky Pál miniszterelnök → konszolidáció

A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy- Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. A trianoni békeszerződés A „négy nagy”: Lloyd George angol, Orlando olasz, Clemenceau francia miniszterelnök és Woodrow Wilson amerikai elnök. Ők szabták meg a békefeltételeket.

Az antant területi ígéretei és az antant szövetségeseinek területi követelései

Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres "vörös térkép"-e, Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról. A világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták.

Versailles, Nagy Trianon kastély, La galerie des Cotelles június 4., délután 16 óra 30 perc. A kép közepén Apponyi Albert La galerie des Cotelles - az 52 méter hosszú és hét méter széles folyosó, ahol Magyarország békeszerződését aláírták 161. Cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria- Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.

Az új magyar-román határ és az Arad- Nagyvárad-Szatmárnémeti vasút vonala Magyarország elcsatolt területei Magyarország új határai - 30 évig háborús jóvátétel fizetése - korlátozott hadsereglétszám és haditechnika birtoklása - a dunai flotilla átadása