A VÉDJEGY Szép Erika Nemzeti Védjegy Osztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló évi XI. törvény (Vt.)

A védjegy szerepe kapcsolatteremtő, azonosító funkció az áru/szolgáltatás előállítója/nyújtója és a vásárló/szolgáltatást igénybe vevő között megkülönböztető szerep a kereskedelmi forgalomban marketingeszköz, a vállalkozás arculatának, jó hírnevének alapja

A védjegy továbbá lehet használati engedély tárgya értékes üzleti tőke megalapozója vállalkozások ösztönzője a védjegy alatt forgalomba hozott termék/szolgáltatás minőségének megőrzése, javítása érdekében segíti a fogyasztót a tájékozódásban, választásban, döntéseiben az egyes áruk/szolgáltatások között

Védjegy típusok Védjegy Együttes védjegy Tanúsító védjegy Földrajzi árujelző Oltalmi idő 10 év, mely korlátlanul megújítható

A megjelölés és az árujegyzék összhangja Áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozása (Nizzai Osztályozás) 34 áruosztály (pl. 25. osztály: „Ruházati cikkek, cipők, kalapáruk”) 11 szolgáltatási osztály (pl. 38. osztály: „Távközlés”) Az árujegyzékbe tartozó áruk/szolgáltatások határozzák meg a védjegyoltalom terjedelmét

A védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet egyebek mellett: szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket, és a jelmondatokat betű, szám, ábra, kép, sík vagy térbeli alakzat (az áru v. csomagolás formája) szín, színösszetétel, fényjel, hologram hang + mindezek kombinációja

Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet egyebek mellett: szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket, és a jelmondatokat „ERNESTO” szó védjegy (03., 25. osztály) „Otthon Centrum. Garantáltan jól jár.” jelmondat (35., 36. osztály) „Gabriela Sabatini” szóösszetétel (03. osztály)

betű, szám, ábra, kép, sík vagy térbeli alakzat (az áru v. csomagolás formája) „BB” (betű) (32. osztály) „501” (szám) (25. osztály) „Unicum” (csomagolás formája, térbeli) (33. osztály) „Detki keksz” (térbeli, 30. osztály)

szín, színösszetétel, fényjel, hologram

hang

színes ábrás (kombinált)

Teendők a védjegybejelentés benyújtását megelőzően információk a Hivatal honlapjáról ( ) mire (és hol) szeretném használni a védjegyem (áruk/szolgáltatások, védjegytípus kiválasztása) megjelölés (logó) milyen legyen : könnyen megjegyezhető, alkalmas pl. a médiában történő reklámozásra, a megkülönböztetésre (fantáziaszó vagy jellegzetes ábrás elem)

További teendők (érdemes megfontolni) ne legyen nemkívánatos jelentése a lehetséges export-piacok nyelvén („Seat Ronda”, „Toyota Prius”) megjelölés (logó) megtervez(tet)ése (írásos megállapodás a szerzővel) védjegyhasználati szerződés (pl. ki jogosult használni, ha a társtulajdonos kilép a cégből, házastársak válása esetén, TV/rádió csatorna váltáskor („Capuccino”, „Az én mozim”)

A védjegyoltalomból kizárt megjelölések (hivatalból vizsgált) feltétlen kizáró okok Megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések (fajta, minőség, mennyiség, földrajzi származás stb.) (virsli, kiváló, magyar) ! A megkülönböztető képesség megszerzése igazolható! („telecom”) Általánosan használt kifejezések (szerintem, szia, cash, „Hop On Hop Off” ) Rosszhiszemű bejelentések („GHYMES”) Közrendbe, közerkölcsbe ütköző megjelölések („cannabis”, „kamionosok és kurvák”)

Példák megkülönböztetésre alkalmas védjegyekre

A védjegyoltalomból kizárt megjelölések (hivatalból vizsgált) feltétlen kizáró okok Kizárólag olyan formából álló megjelölések, amelyek az áru jellegéből következnek, célzott műszaki hatás eléréséhez szükségesek (általánosan használt sörösüveg, gyógyszeres kapszula) A fogyasztót megtévesztő megjelölések („vörösbor” égetett szeszesitalokra, „margarin” húsárukra) Állami felségjelet, nemzetközi szervezetet megillető jelzést tartalmazó megjelölések (kivétel: engedély)

írásos engedély beszerzése a védjegybejelentés benyújtása előtt vagy azt követően (Vt. 3. § (2) a) Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló évi CCII. törvény (Címertv.) 10. §-ának (1) bekezdése) Hatály: január 1. A közigazgatási és igazságügyi miniszter 37/2012. (VIII.22.) KIM rendelete a címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy és formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyről Hatály: szeptember 6. (írásos engedélyt kérni: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztertől)

A nemzeti színek használata engedélyhez nem kötött (Címertv. 10. § (2))

A védjegyoltalomból kizárt megjelölések (hiva talból vizsgált) feltétlen kizáró okok Kizárólag valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből álló megjelölések (különböző felekezetek keresztjei) Lajstromozott földrajzi árujelzőből álló vagy azt tartalmazó megjelölések, amelyek nem az adott földrajzi területről származnak

A védjegyoltalomból kizárt megjelölések (felszólalás eredményeként vizsgált) viszonylagos kizáró okok Más korábbi védjegyével, védjegybejelentésével azonos, illetve hasonló megjelölések „sundance park” Belföldön jó hírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos, vagy ahhoz hasonló megjelölések

A védjegyoltalomból kizárt megjelölések (felszólalás eredményeként vizsgált) viszonylagos kizáró okok Más lajstromozás nélkül korábbtól használt megjelölésének jogosulatlan bejelentése ( „TdH”, „COR72Z” (cortez, Nike) Más korábbi szerzői, vagy iparjogvédelmi jogába ütköző megjelölések

A védjegyoltalomból kizárt megjelölések (felszólalás eredményeként vizsgált) viszonylagos kizáró okok Másnak személyhez, névhez, képmáshoz fűződő korábbi jogát sértő megjelölések („Tetőcentrum” vs. Tetőcentrum 2000 V Kft.) Olyan korábbi védjeggyel azonos, hasonló megjelölések, melynek oltalma lejárt (két éves szabály) Képviselő, ügynök jogosulatlan bejelentése

Védjegybejelentés - bejelentési kérelem, megjelölés, árujegyzék, egyéb mellékletek (Vt. 50. §) - elismerhető bejelentési nap feltételei (Vt. 51. §) - a megjelölés egysége, árujegyzék (2012. június 19. –ét követő változások-”IP Translator C- 307/10) - igazgatási szolgáltatási díjak

Tanúsító védjegybejelentések Vt § Jellemzője - meghatározott minőségű v. egyéb jellemzőjű árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg mások áruitól, hogy e minőségüket v. jellemzőjüket tanúsítja Nem szerezhet oltalmat tanúsító védjegyre - áru előállítója, forgalomba hozója - azzal gazdasági kapcsolatban álló vállalkozás (nem független, tartós jogviszony) Jogosult nem használhatja, engedélyezi azonban annak használatát

Védjegy és tanúsító védjegy közötti különbség (1.) Védjegy Jogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára, engedélyt adhat annak használatára (védjegy-licencia) (Vt. 12. §, 23.§) Tanúsító védjegy Jogosult nem használhatja, engedélyezi azonban annak használatát (Vt § (3) Egy egész rendszer, melyet számos jogosult használhat a külön szabályzatban előírt feltételek alapján

Védjegy és tanúsító védjegy közötti különbség (2.) Védjegy Bejelentési díj: Ft (19/2005.(IV. 12.) GKM rendelet) Szabályzatnak nem kell kapcsolódnia hozzá Tanúsító védjegy Bejelentési díj: Ft Szabályzatnak kell kapcsolódnia hozzá Szabályzatnak tartalmaznia kell - jogosult neve, székhelye, - árujegyzékbe tartozó áruk minőségi követelménye - minőségtanúsítás szabályai - védjegyhasználat feltételei, ellenőrzésére vonatkozó előírások - jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendje

Tanúsító védjegyek

Védjegy eljárások Lajstromozási eljárás ( gyorsított, különleges gyorsított ) Törlési eljárás Megszűnés megállapítására irányuló eljárás

Hivatali vizsgálat Védjegybejelentéseknél Alaki vizsgálat Érdemi vizsgálat (feltétlen kizáró okokra) Kutatási jelentés korábbi jogokról Érdemi vizsgálat viszonylagos okokra csak felszólalás esetén Földrajzi árujelzőknélFöldrajzi árujelzőknél Alaki vizsgálat Vizsgálat korábbi jogokra Felszólalás nincs

védjegybejelentés meghirdetéslajstromozás visszavontnak tekintés kut.jel. megküldése elutasításvisszavonás felszólalás Elutasítás felszólalás alapján észrevétel 1 hónap 3 hónap Védjegy lajstromozására irányuló eljárás

Földrajzi árujelzők A földrajzi árujelző általánosságban mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneve, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. A termék valamely tulajdonsága vagy hírneve a földrajzi származásnak tulajdonítható, és az előállítás és feldolgozás valamely lépésének az adott területen kell történnie. (Herend, Kalocsa,)

Eredetmegjelölések A termékek lényegében vagy kizárólag a megjelölésben szereplő földrajzi terület (régió, hely vagy kivételes esetben ország) által nyújtott környezetnek köszönhetik minőségüket vagy különleges jellemzőiket, az előállítás és a feldolgozás minden lépése az adott területen kell, hogy történjen. (Eger, Villány, Tokaj, Szatmár, Cognac, Ementáli)

Csoportosítás a földrajzi árujelzők terméktípushoz történő kötődése szerint Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek (csak közösségi oltalom) Borok (csak közösségi oltalom) Szeszesitalok (csak közösségi oltalom) Egyéb termékek(nem mezőgazdasági) (csak nemzeti oltalom)

Földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet Bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. A földrajzi árujelző oltalma együttesen illeti meg mindazokat a személyeket, akik az említett területen meghatározott tevékenységet végeznek. (az oltalmi idő korlátlan)

Törlési eljárás Kérelemre indul (kontradiktórius eljárás) Kérelem (feltétlen, viszonylagos kizáró okok) Előkészítő eljárás Szóbeli tárgyalás, határozat Megváltoztatási kérelem

Megszűnés megállapítására irányuló eljárás Kérelemre indul (kontradiktórius eljárás) Használat hiánya miatti megszűnés Megkülönböztető képesség elvesztése miatti megszűnés Megtévesztővé válás Védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése

Védjegybitorlás A védjegyjogosult kérheti: -védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását, -védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, -bitorló szolgáltasson adatot, -bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, -védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését, -védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, termékek lefoglalását, -védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet

Top 10 védjegy 2011

Oltalomszerzés külföldön A védjegyoltalom territoriális jellegű Az oltalom megszerzése előtt tisztázni kell: a megszerzett oltalom hasznosítását milyen területen kívánják megvalósítani?

Globális védjegyoltalom nem létezik! 3 lehetőség / 3 út : nemzeti ún. nemzetközi regionális / közösségi

Oltalomszerzés módjai 1.Nemzeti oltalmak 2.Nemzetközi védjegyoltalom – Madridi Megállapodás és Jegyzőkönyv 3.Regionális védjegy oltalmi rendszerek Benelux Hivatal Organisation Africaine de la Propriété Intellectuelle Közösségi védjegyrendszer

Oltalomszerzés külföldön nemzeti út igénybevételével  az SZTNH által lajstromozott védjegy oltalma Magyarország területére biztosít a jogosultnak kizárólagos jogot a védjegy használatára  a külföldi nemzeti hivatalok: az adott ország területe tekintetében biztosítanak oltalmat  több országra kiterjedő oltalom nemzeti bejelentések igénybevételével: egyes országokban külön-külön nemzeti bejelentések

Oltalomszerzés külföldön nemzeti út igénybevételével Megjelölés külföldi államban történő bejelentése:  bármikor  akár a hazai oltalomszerzéstől függetlenül is

Oltalomszerzés külföldön nemzeti út igénybevételével Hátrányai:  viszonylag magas költségek, (bejelentés (elsősorban az árujegyzék) az adott államban használt nyelvre történő lefordítása, képviselő igénybevétele, országonként eltérő bejelentési díj)  országonként eltérő lajstromozási idő  az így szerzett oltalmak egymástól függetlenek, külön-külön kell gondoskodni a fenntartásukról

Oltalomszerzés ún. nemzetközi úton Mikor érdemes ezt az utat választani? Amennyiben az adott vállalkozás több országban vagy országok csoportjában szeretne oltalmat szerezni

Oltalomszerzés közösségi úton Mikor érdemes ezt az utat választani? Amennyiben az adott vállalkozás a védjegyet a Európai Unió területén kívánja hasznosítani

A madridi rendszer: oltalomszerzés nemzetközi úton

A madridi rendszert két megállapodás alkotja Madridi Megállapodás Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv

A madridi rendszer Madridi Megállapodás  Származási országban lajstromozás  nyelv: francia  központi megtámadás  kifogásolás: 12 hónap Madridi Jegyzőkönyv  Alapbejelentés  Nyelv: francia, angol v. spanyol  Központi megtámadás átalakítással  Kifogásolás: 18 hónap

Madridi Megállapodás Teljes cím: gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására létrejött Madridi Megállapodás 1891-ben kötötték Magyarország 1909-ben csatlakozott hozzá lehetővé teszi a védjegyek nemzetközi lajstromozását

Madridi Jegyzőkönyv A Madridi Megállapodást egészíti ki 1989-ben aláírt (Magyarország is aláírta) december 1-jén lépett hatályba Továbbfejlesztette, korszerűsítette a Megállapodást

Madridi Jegyzőkönyv által biztosított előnyök  még nem lajstromozott, nemzeti úton bejelentett megjelölésekre is igényelhetnek nemzetközi oltalmat a bejelentők;  nemcsak államok, hanem regionális intézmények is tagjai lehetnek (az Európai Közösség is csatlakozott a Jegyzőkönyvhöz)  amennyiben a nemzetközi lajstromozást törlik, lehetőség van nemzeti lajstromozássá való átalakításra (konverzió)  hivatalos nyelvek: francia, angol, spanyol

A Madridi Rendszer jellemzői, előnyei  A nemzetközi úton lajstromozott védjegy nemzeti oltalmak „kötege”, amelyek az egyes országok törvényeinek a hatálya alá tartoznak.

Nemzetközi védjegylajstrom  A nemzetközi védjegylajstromot a Nemzetközi Iroda vezeti (WIPO)  ROMARIN  

Nemzetközi védjegy oltalom A védjegyoltalom területi hatálya a bejelentő által megjelölt tagállamok területére terjed ki, és a megszerzett oltalom a megjelölt országokban nemzeti úton lajstromozott védjegyekkel azonos jogokat biztosít A nemzetközi védjegy oltalmi ideje egységesen 10 év mindazokban az országokban, amelyekre az oltalom kiterjed; az oltalom korlátlanul megújítható

Közösségi védjegyrendszer – oltalomszerzés regionális úton

A közösségi védjegy olyan védjegy, amelynek oltalma az Európai Unió valamennyi tagállamában (jelenleg 28 tagállam) egységesen fennáll a közösségi védjegyrendszert a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) működteti A BPHH az Európai Unió védjegy- és formatervezésiminta-oltalmi hivatala Az oltalom 10 évig tart, mely korlátlanuk megújítható

Közösségi Védjegyhivatal (BPHH) Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Védjegyek és Formatervezési Minták) - angolul: OHIM Székhelye: Alicante, Spanyolország a közösségi jog szerint létesült 1994-ben bejelentéseket 1996 óta fogad 5 munkanyelv (EN, DE, FR, IT, ES) október 1-je óta részese a Madridi Jegyzőkönyvnek

A közösségi védjegyrendszer alapelvei 1.Egységesség elve 2.Autonómia elve 3.Együttélés elve

Közösségi védjegy előnyei  Egyetlen bejelentés, egyetlen egységes eljárás  A megadást követően sem „bomlik szét”, szupranacionális, autonóm jelleg  Kedvezőbb költségek

Közösségi védjegy hátrányai Az egész közösségi védjegybejelentést el kell utasítani, ha olyan kizáró ok merül fel, amely akár egyetlen tagállam tekintetében is fennáll.

Hivatalból végzett érdemi vizsgálat megegyezik a nemzeti eljárás érdemi vizsgálati szakaszával, a BPHH is a feltétlen kizáró okok tekintetében vizsgálja meg a közösségi védjegybejelentést. Különbség: rosszhiszeműséget a lajstromozási eljárásban hivatalból nem vizsgálják, arra kizárólag törlési eljárás keretében lehet hivatkozni

Bejelentés meghirdetése  a BPHH a hivatalos lapjában, a Közösségi Védjegyértesítőben (CTM Bulletin)  a BPHH honlapján elektronikusan érhető el  tin/ctm/ctm_bulletin_en.htm tin/ctm/ctm_bulletin_en.htm

Vég®e !? Köszönöm megtisztelő figyelmüket!