Állam, politika és ideológia a két világháború közötti Magyarországon

A király nélküli királyság államfője  Magyarország államformája monarchia  A trón betöltetlen  kormányzói tisztség  A kormányzói hatalom jellege  1920/1-es és 17-es tv.:  királyi jogosultságok (kiv: tv. szentesítés és főkegyúri jog)  államfő  hadsereg főparancsnoka  miniszterelnök, miniszter kinevezési jog (kormánypárt irányvonalának meghatározása)  vétójog a törvényhozásban 37-től kétszeres  kihirdetést: 6-6 hónap elhalasztás  személye sérthetetlen (alkotmánysértés esetén felelősségre vonható)  képviseli az országot a diplomáciában  háborút és békét ogy. nélkül nem  utódkijelölési jog (nem kötelező erejű)

A törvényhozás  A törvényhozás 1926-ig egykamarás  1927-től kétkamarás   képviselőház felsőház   választáshivatal, kinevezés szűk a választok köretörvényhatóságok nyílt szavazásállami testületek  A törvényhozás ilyen összetétele nem adott lehetőséget az ellenzéknek a hathatós fellépésre  választás

A képviselőház ülésterme A felsőház ülésterme

A végrehajtó hatalom  A végrehajtó hatalom feje a miniszterelnök  Parlament ellenőrző szerepe érvényesül, de  Horthy-rendszerben csak egy leszavazás volt  Kormányzati túlsúly (Bethlen  pártfúzió)  Végrehajtó hatalom erősítése  közigazgatási reform  Önkormányzatok autonómiája  főispánok jogköre   Virilizmus = a legnagyobb adófizetők a testületi tagok  Végrehajtó hatalom karjai  Rendőrség  Csendőrség - tekintélye nagy

A pártok  Parlamentáris keretek működnek  pártok a politikai élet főszereplői  1921/3 törvény KMP  illegalitás  Nem valós politikai alternatíva  fenyegető rém  Baloldal: MSZDP – az egyetlen tömegpárt  program:  demokratikus és szociális reform, földosztás  Jobbközép: FKgP a birtokos parasztság pártja - Nagyatádi Szabó István  program:  nagybirtok rendszer , demokratikus jogok biztosítása Nagyatádi Szabó István

 Liberálisok: Nemzeti Demokrata Párt - Vázsonyi Vilmos, majd Nemzeti Szabadelvű Párt - Rassay Károly  program: nyugati demokráciák követése  Jobboldal: Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt - Fajvédő Párt, , Gömbös Gy, Bajcsy-Zsilinszky E., Eckhardt T.  program: fajvédelem, agráriusság, őrségváltás, antiparlamentarizmus  Szélsőjobboldal: Szálasi Ferenc hungarista eszméin alapuló Nemzeti Akarat Párt, majd Nyilaskeresztes Párt  program: totális diktatúra megteremtése Vázsonyi Vilmos Bajcsy-Zsilinszky Endre

Szélsőjobboldal megerősödése

A keresztény- nemzeti eszme  A nemzeti tragédia előidézői, Trianon okozói   az 1867 utáni eszmék  liberalizmus, demokratizmus, szocializmus  E három eszme hordozói  kozmopoliták (internacionalisták)  vallási közömbösek, ateisták  Elárulták a magyarság megtartó erejét, a kereszténységet  A liberálisok, demokraták, szocialisták között sok a zsidó  keresztény-nemzeti eszme =  zsidó (fajvédelem csirái)  A nemzet feltámadása csak ennek az eszmének a jegyében valósulhat meg  Minta a Szent István Magyarországa volt (Szent István-i állameszme)

Irredenta felvonulás

 A Horthy-korszak:  Autoriter elemeket is tartalmazó polgári parlamentarizmus  Demokratikus elemek: többpártrendszer, parlament, felelős kormány, szuverén bíráskodás, sokszínű szellemi élet.  Autoriter elemek: intézményi struktúra antidemokratikus működtetése (politikai hatalomért folyó versenyből a társadalom jelentős csoportjait kizárták, illetve a versenyző feleket egyenlőtlen feltételek közé kényszeríttették).  Fasiszta vagy nemzetiszocialista államok jellemző jegyeivel (hiva- talos ideológia, egypártrendszer, parlamentarizmus felszámolása, szel- lemi élet teljes ellenőrzés, fegyveres terror) azonban nem rendelkezett. Összegzés