Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az informatikai alapfogalmak. Alapfogalmak Számítógép Számítógépnek nevezzük azokat az elektronikus és elektromechanikus gépeket, amelyek program által.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az informatikai alapfogalmak. Alapfogalmak Számítógép Számítógépnek nevezzük azokat az elektronikus és elektromechanikus gépeket, amelyek program által."— Előadás másolata:

1 Az informatikai alapfogalmak

2 Alapfogalmak Számítógép Számítógépnek nevezzük azokat az elektronikus és elektromechanikus gépeket, amelyek program által vezérelve adatok befogadására, tárolására, visszakeresésére, feldolgozására és az eredmény közlésére alkalmasak. Program Programnak nevezzük azt a véges számú lépésből álló utasítássorozatot, amely a számítógép működését a kívánt feladat megvalósításának megfelelően vezérli.

3 Alapfogalmak Hardver A hardver a számítógép elektronikus és mechanikus eszközeinek összessége. Ebbe a fogalomkörbe beletartoznak a különféle kiegészítő eszközök és tartozékok is. (CPU, Memória, Alaplap, Háttértárak, Perifériák, Kábelek, Csatlakozók) Szoftver A szoftver a számítógépet működtető programok (rendszerszoftverek) és a számítógépen futtatható programok (alkalmazói szoftverek) összessége. Ide tartoznak még a számítógépen tárolt adatok és a kapcsolódó dokumentációk is.

4 Alapfogalmak Kompatibilitás A hardver vagy szoftver szóval kapcsolatosan gyakran felmerül a kompatibilitás fogalma. Például két számítógép akkor hardverkompatibilis, ha azonos funkciókat ellátó részegységeik egymás között kicserélhetők; abban az esetben szoftverkompatibilis, ha az egyik számítógépen futó program minden módosítás nélkül futtatható a másik számítógépen is. Két szoftver akkor kompatibilis, ha az egyik szoftverrel készített adatokat a másik szoftver is kezelni tudja. Amennyiben csak hardveres kompatibilitásról beszélünk, az kizárólag a hardvereszközök, a szoftveres kompatibilitás pedig kizárólag a szoftverek - programok és adatok - cserélhetőségét, átvihetőségét jelenti.

5 Adattárolás mértékváltásai

6 Szoftverek

7 Szoftverek: A számítógépet működtető programok (rendszerszoftverek) és a számítógépen futtatható programok (alkalmazói szoftverek) összessége. Ide tartoznak a számítógépen tárolt adatok és a kapcsolódó dokumentáció is. A szoftvereket funkciójuk (ellátandó feladatok) szerint három fő csoportba soroljuk: – –A rendszerszoftver (operációs rendszer) – –A rendszerközeli szoftver – –A felhasználói szoftver

8 1. A rendszerszoftver (operációs rendszer) Főbb feladatok: kapcsolattartás a felhasználóval, a többi programok indítása, futtatása, befejezése, hiba- és kivételkezelés, adatvédelem biztosítása (felhasználó név – jelszó), futó programok közötti kapcsolat biztosítása (vágólap), egységes felület biztosítása a programok számára, a gépen használható programok meghatározása erőforrások kezelése (pl.: nyomtató; háttértár) Operációs rendszer nélkül a számítógép nem használható.

9 Az operációs rendszerek csoportosítása A futtatható programok száma szerint: A futtatható programok száma szerint: –egytaszkos, vagy (klasszikus DOS) –multitaszkos. (Windows XP, Linux) A futó alkalmazásokat taszkoknak nevezzük. A felhasználók száma szerint: A felhasználók száma szerint: –egyfelhasználós; –többfelhasználós. (gép bekapcsolás-felhasználó bejelentkezése) Felhasználás célja szerint: Felhasználás célja szerint: –munkaállomás (workstation) –kiszolgáló (szerver) számítógép

10 Felhasználói felület szerint: DOS Az MS ‑ DOS a Microsoft Disk Operating System (lemezoperációs rendszer) rövidítése. Karakteres felület Kezelése főleg billentyűzettel, parancsok beírásával történik. Listázás : DIR parancs. Navigálás: CD parancs. Windows Grafikus felület Kezelése főleg egérrel és ikonok segítségével történik. Listázás: automatikus. Navigálás: kattintásos elv.

11 (GUI - Graphical User Interface) grafikus felhasználói felület számítógép vezérlésére parancsok helyett ikonokat, ablakokat és rajzos elemeket használ számítógép vezérlésére parancsok helyett ikonokat, ablakokat és rajzos elemeket használ menük menük egér használata egér használata használata egyszerűbb, gyorsabb használata egyszerűbb, gyorsabb Fogd és vidd módszer (Drog and drap) Fogd és vidd módszer (Drog and drap)

12 A PC-s operációs rendszerek DOS (Disk Operating System) DOS (Disk Operating System) 1981 egyfelhasználós, egytaszkos, karakteres felületű operációs rsz. Microsoft Windows Microsoft Windows A PC-ken a legelterjedtebb operációs rendszer. OS/2 OS/2 (IBM cég, 2006 rsz.támogatás vége) Mac OS Mac OS (Apple cég fejlesztette, Macintosh gépeken működik) UNIX, Linux UNIX, Linux (1991: helsinki egyetem másodéves hallgatója, Linus Torvalds kezdte fejleszteni a nagygépes Unix operációs rendszer mintájára. multitaszkos, többfelhasználós és karakteres felületű volt, de ma már grafikus változata is van.)

13 Microsoft Windows Windows (1981?) ->7.1 Windows (1981?) ->7.1 Windows 3.0; 3.1; 3.11 (1993): grafikus felületű, multitaszkos operációs rendszer, mely csak grafikus felületet biztosított a DOS-hoz (nem önálló op. rsz.) (Windows 3.2 csak Kínában forgalmazták) Windows 3.0; 3.1; 3.11 (1993): grafikus felületű, multitaszkos operációs rendszer, mely csak grafikus felületet biztosított a DOS-hoz (nem önálló op. rsz.) (Windows 3.2 csak Kínában forgalmazták) Windows NT : valódi többfelhasználós operációs rendszerként elsősorban vállalati felhasználás céljára Windows NT : valódi többfelhasználós operációs rendszerként elsősorban vállalati felhasználás céljára otthoni felhasználás Windows 95 Windows 98 Windows ME (millennium Edition) vállalati felhasználás Windows 2000 Windows XP (eXPerience) 2001/2003 Windows Vista 2007 Windows 7 (Vienna) 2009 Windows Windows 8. 1 Blue október ig Windows /2015 Megakadt fejlesztések Midori, Cairo, Nashville, Neptune, Odyssey https://www.youtube.com/watch?v=MrMNHwmd9Hc#t=572

14 Windows 2.0 Windows 3.0 Képek forrása: szakkepzo.hu/masodikesely/stuffs/ _XQYj2yS9.pdf Windows 1.01

15 Windows 98 Képek forrása: szakkepzo.hu/masodikesely/stuffs/ _XQYj2yS9.pdf

16 Windows 2000 Képek forrása: Windows XP

17 Képek forrása:

18

19

20

21

22 2. A rendszerközeli szoftver A rendszerközeli szoftverek az operációs rendszer működéséhez nem elengedhetetlenül szükségesek, de annak használatát megkönnyítik, a rendszer biztonságát jelentős mértékben megnövelik. A) Segédprogramok (utility): víruskereső és -irtó programok (pl.: Panda Antivirus, VirusBuster, F-PROT, eTrust Antivírus, a McAfee VirusScan, a TBAV, az InoculateIT vagy a Norton AntiVirus, NOD 32 Antivirus System) tömörítő- (WinZip, RAR) fájlkezelő (Norton Commander, Total Commander) lemezkarbantartó (Norton Utilities; Pctools) B) fejlesztői szoftverek: programnyelvek (Basic, Pascal, C, Perl) fordító-, értelmezőprogramjait és fejlesztői környezetét (C++, Visual Studio, Delphi)

23 3. A felhasználói szoftver Konkrét felhasználói területekhez kapcsolódó szoftverek, amelyek egy-egy feladat vagy feladattípus elvégzéséhez készültek. Összességében a szoftveripar legnagyobb üzletága a felhasználói szoftverek fejlesztése. A) Általános célú: Azzal a szándékkal készülnek, hogy egy meglévő problémához, feladathoz sokak által használható megoldást szállítsanak. Hátránya, hogy a felhasználók a funkciók jelentős részét nem fogják kihasználni (mindenki más-más részét nem használja), míg betanulásuk hosszabb időt vesz igénybe. A nagy példányszám miatt viszont olcsók. −játékprogramok, −szövegszerkesztő, −táblázatkezelő, −nyilvántartó-programok, −grafikai programok (kép-, hang, videoszerkesztő programok) B) Egyedi célú: a speciális igényeket kielégítő, konkrét cél érdekében készülő, általános célra nem alkalmazható programok Csak a megrendelő számára fontos feladat elvégzésére készülnek. A közel azonos funkciójú általános célú szoftverekhez képest az ára többszörös, mivel itt a fejlesztés költségét nem lehet több vevő között szétosztani. pl.: banki rendszer pénzforgalmát kezelő szoftver

24 A szoftverek verziói első publikus változata az 1.0 verziószámot kapja nagyobb fejlesztések (program alapjait érintő változások) → verziószám egész számjeggyel történő változtatása pl.: 2.0 kisebb fejlesztéseket vagy javításokat végeznek egy szoftveren → a verziószámok nem egész számjeggyel változnak pl.: 1.1 Egyes esetekben a nem egész számjegyű tagokból több is szerepel a verziószámban.pl.: A Microsoft 1995-től kezdődően bevezette a programok egyes verzióinak évszámokkal történő megkülönböztetését. Majd később (2000) különböző fantázianevek rövidítései jelentek meg.

25 Operációs rendszer

26 A Windows mindennapi használata Az operációs rendszer indítása Az operációs rendszer indítása –Az operációs rendszer állandó részének betöltődését rendszerindításnak vagy rendszerbetöltődésnek („bootolásnak”) nevezzük. Programok indítása Programok indítása –Közvetlenül: Asztalon lévő parancsikon/Start menü –Társítás: helyi menü/társítás

27 Sinkovics Ferenc Windows XP indítása I. 1, A gép indítása után megjelenő ablak 2, Bejelentkezés a felhasználói fiókba:

28 Windows XP indítása II. A „kezelőfelület”

29 A kezelőfelület főbb részei Start gomb Tálca (Taskbar) Ikonok Parancs ikon Mappa Asztal (Desktop) Az éppen futó programok Idő, dátum, nyelv, stb. beállítása

30

31 Rendszerikonok: az operációs rendszerhez tartozó programok indításához. Rendszerikonok: az operációs rendszerhez tartozó programok indításához. Mappák: dokumentumainkat, programjainkat, műveinket tartalmazó gyűjtők Mappák: dokumentumainkat, programjainkat, műveinket tartalmazó gyűjtők Parancsikonok: gyakran használt programjaink indításához Parancsikonok: gyakran használt programjaink indításához Tálca: a futó programok közötti váltáshoz, indításához, néhány tulajdonság beállításához Tálca: a futó programok közötti váltáshoz, indításához, néhány tulajdonság beállításához Start gomb (bal alsó sarok): rákattintás után megjelenik a Start menü, amellyel elindíthatjuk programjainkat, beállíthatjuk a grafikus felület megjelenését stb. Start gomb (bal alsó sarok): rákattintás után megjelenik a Start menü, amellyel elindíthatjuk programjainkat, beállíthatjuk a grafikus felület megjelenését stb. Tálca (Toolbar): A Start gombot is tartalmazó (alapértelmezésként) szürke (beállításfüggő a szín, pl. itt kék) sáv. A tálcán válthatunk a futó programok között, elvégezhetünk néhány alapvető beállítást (hangerő, billentyűzet, idő, stb.). A tálca áthelyezhető és átméretezhető. Tálca (Toolbar): A Start gombot is tartalmazó (alapértelmezésként) szürke (beállításfüggő a szín, pl. itt kék) sáv. A tálcán válthatunk a futó programok között, elvégezhetünk néhány alapvető beállítást (hangerő, billentyűzet, idő, stb.). A tálca áthelyezhető és átméretezhető. Asztal (Desktop): Az asztal a munkaterület, amely tartalmazza a gyakran használt programok indításához szükséges ikonokat (parancsikonok), az operációs rendszer néhány szolgáltatásának indító ikonját (rendszerikonok), a programjaink, dokumentumaink gyors megtalálásához szükséges mappákat, de elhelyezhetünk ideiglenesen rajta egy-egy éppen használt dokumentumot vagy adatállományt is. Asztal (Desktop): Az asztal a munkaterület, amely tartalmazza a gyakran használt programok indításához szükséges ikonokat (parancsikonok), az operációs rendszer néhány szolgáltatásának indító ikonját (rendszerikonok), a programjaink, dokumentumaink gyors megtalálásához szükséges mappákat, de elhelyezhetünk ideiglenesen rajta egy-egy éppen használt dokumentumot vagy adatállományt is. Az asztal háttere, színeinek beállítása ízlés szerint módosítható. Felépítése gépenként, sőt több felhasználós környezetben személyenként is eltérhet.

32 Legfontosabb egérműveletek Rámutatás: Az egér nyilát egy adott ikonra toljuk. Gyakran ilyenkor megváltozik az ikon, vagy az egérkurzor; vagy megjelenik egy tájékoztató felirat. Rámutatás: Az egér nyilát egy adott ikonra toljuk. Gyakran ilyenkor megváltozik az ikon, vagy az egérkurzor; vagy megjelenik egy tájékoztató felirat. Kijelölés (bal gomb 1x): Rámutatás után az egér bal gombjával egyet kattintunk. Kijelölés (bal gomb 1x): Rámutatás után az egér bal gombjával egyet kattintunk. Húzás (vonszolás): Egy ikonra rámutatunk, majd az egeret lenyomott bal gomb mellett toljuk. Ilyenkor a kijelölt ikon követi az egérkurzort. Húzás (vonszolás): Egy ikonra rámutatunk, majd az egeret lenyomott bal gomb mellett toljuk. Ilyenkor a kijelölt ikon követi az egérkurzort. Kattintás a jobb gombbal: Rámutatás után jobb gombbal való kattintásra megjelenik a „Környezet- érzékeny menü”, más néven helyi, vagy gyors menü. Itt választhatunk az adott objektum leggyakoribb lehetőségei közül. Kattintás a jobb gombbal: Rámutatás után jobb gombbal való kattintásra megjelenik a „Környezet- érzékeny menü”, más néven helyi, vagy gyors menü. Itt választhatunk az adott objektum leggyakoribb lehetőségei közül. Kettős kattintás a bal gombon/Indítás: Rámutatás után rövid időn belül kétszer kattintunk az egér bal gombjával, ennek hatására a kiválasztott program elindul. Kettős kattintás a bal gombon/Indítás: Rámutatás után rövid időn belül kétszer kattintunk az egér bal gombjával, ennek hatására a kiválasztott program elindul.

33

34 Tálca és a Start menü tulajdonságai

35 Váltás futó programok között (aktív ablak) Tálca Tálca ALT+TAB ALT+TAB CTRL+ALT+DEL (feladatkezelő) CTRL+ALT+DEL (feladatkezelő) A Windows rendszerben azt az ablakot, amelyen dolgozunk, aktív ablaknak nevezzük. Egyszerre csak egy ablak lehet aktív. Program bezárása rendszerikon rendszerikon tálcán: jobb egér gomb - helyi menü Bezárás gomb tálcán: jobb egér gomb - helyi menü Bezárás gomb ALT+F4 (forró) billentyűkombináció ALT+F4 (forró) billentyűkombináció

36 Windows bezárása

37 Meghajtók, mappák, fájlok A számítástechnikában az adatállományokat fájl (állomány)oknak nevezzük, melyeket a nevük azonosít. A számítástechnikában az adatállományokat fájl (állomány)oknak nevezzük, melyeket a nevük azonosít. A mappák (könyvtárak) valamely szempont szerint összetartozó fájlokat és mappákat tartalmazó gyűjtők, melyeket a nevük azonosít. A mappák (könyvtárak) valamely szempont szerint összetartozó fájlokat és mappákat tartalmazó gyűjtők, melyeket a nevük azonosít. Egy könyvtárban nem csak fájlok, hanem további könyvtárak is lehetnek. Ezeket alkönyvtáraknak hívjuk. Egy könyvtárnak több alkönyvtára is lehet. Egy könyvtárban nem csak fájlok, hanem további könyvtárak is lehetnek. Ezeket alkönyvtáraknak hívjuk. Egy könyvtárnak több alkönyvtára is lehet. Azt a könyvtárat, amely nem része egyetlen könyvtárnak sem, főkönyvtárnak vagy gyökérkönyvtárnak nevezzük. A könyvtárak könyvtárrendszert alkotnak. Azt a könyvtárat, amely nem része egyetlen könyvtárnak sem, főkönyvtárnak vagy gyökérkönyvtárnak nevezzük. A könyvtárak könyvtárrendszert alkotnak.

38 Mappák, fájlok neve A mappák, fájlok neve lényegében tetszőleges, de maximum 255 karakter. A mappák, fájlok neve lényegében tetszőleges, de maximum 255 karakter. Nem tartalmazhatja a : vessző ?*/\:<>„ karaktereket. Nem tartalmazhatja a : vessző ?*/\:<>„ karaktereket. Érdemes olyan nevet választani, ami a tartalmára utal. Érdemes olyan nevet választani, ami a tartalmára utal. A fájlok neve pontot is tartalmaz, ám az utolsó pont utáni részt kiterjesztésnek nevezzük, s ez a fájl adatainak típusára utal. Ez általában 3 betűs, de lehet ettől eltérő is, akár 2 vagy 4. A fájlok neve pontot is tartalmaz, ám az utolsó pont utáni részt kiterjesztésnek nevezzük, s ez a fájl adatainak típusára utal. Ez általában 3 betűs, de lehet ettől eltérő is, akár 2 vagy 4. A Windows rendszerben a fájl neve előtt mindig egy kis ábrát, ikont látunk, amelynek alakját a kiterjesztés határozza meg. A Windows rendszerben a fájl neve előtt mindig egy kis ábrát, ikont látunk, amelynek alakját a kiterjesztés határozza meg. Gyakori, hogy a kiterjesztés már nem is jelenik meg, mivel a program ikonja már azonosítja a file típusát. Gyakori, hogy a kiterjesztés már nem is jelenik meg, mivel a program ikonja már azonosítja a file típusát. A rendszer nem tesz különbséget a kis- és nagybetűk között. ( A Linux igen!) A rendszer nem tesz különbséget a kis- és nagybetűk között. ( A Linux igen!)

39 Leggyakoribb fájlkiterjesztések EXE, COM, BAT – futtatható program BMP, GIF, JPG, JPEG, PNG, TIF, WMF, TGA, PCX, ODG – kép (tömörített képek: GIF, JPG, PNG) AVI, MPEG, WMV – mozgókép, film WAV, SND, WMA, MID, AU, MP3 – hang HTM, HTML – internetes dokumentum TXT – formázatlan (egyszerű) szöveg (jegyzettömb) RTF, DOC(X), ODT – formázott szöveg (WordPad, Word) XLS(X), XLC, XLT, WKS, WQ1, ODS – táblázat DBF, MDB/ACCDB – adatbázis ZIP, ARJ, RAR, ACE, LHA – tömörített állomány PAS – Pascal nyelvű forrásprogram PPT(X), PPS(X), ODP – prezentáció PRN, PS, EPS – nyomtatófájlok TMP – ideiglenes munkafájl BAK – biztonsági másolat CLP – vágólaptartalom ODF - képletszerkesztő A fájlok kiterjesztését tetszőlegesen megváltoztathatjuk, attól még a típusa nem változik meg! Csak a vastagítottakat kell tudni!!!

40 File-ok mentése A fájl mentése előtt meg kell adni a file nevét, azt a helyet (meghajtó+könyvtár), ahová tenni szeretnénk, a fájl típusát.

41 Meghajtók A háttértárolókat kezelő eszközöket meghajtónak nevezzük, melyeket a Windows rendszerben egy betű azonosít. Ez a betű az eszközt azonosítja, nem a benne lévő tároló, hiszen egy adott eszközben a tároló cserélhető! Azonosítók: (A meghajtókat azonosító betűk kiosztása szabványos) A: az első floppy A: az első floppy B: a második floppy (ha van) B: a második floppy (ha van) C: az első winchester C: az első winchester D: a második winchester D: a második winchester A CD-meghajtóra a soron következő betűjelet szoktuk A CD-meghajtóra a soron következő betűjelet szoktuk használni, melyet követnek a cserélhető lemezek (pl.: pendrive). használni, melyet követnek a cserélhető lemezek (pl.: pendrive). A hálózatba kötött számítógépekben még hálózati meghajtókat A hálózatba kötött számítógépekben még hálózati meghajtókat is találunk, amelyek azonosítására az ábécé további betűit is találunk, amelyek azonosítására az ábécé további betűit használjuk. használjuk.

42 Másolás, mozgatás Forrásmappának nevezzük azt a mappát, ahonnan és célmappának ahová másoljuk a fájlokat. (CTRL+C, CTRL+V) Forrásmappának nevezzük azt a mappát, ahonnan és célmappának ahová másoljuk a fájlokat. (CTRL+C, CTRL+V) Fájlok és mappák mozgatása azt jelenti, hogy a mozgatandó fájlokat ill. mappákat a forrásmappából töröljük. (CTRL+X, CTRL+V) Fájlok és mappák mozgatása azt jelenti, hogy a mozgatandó fájlokat ill. mappákat a forrásmappából töröljük. (CTRL+X, CTRL+V) Csoportos kijelölés: Összefüggő: Összefüggő: –Shift+ egér bal gombjával való kattintás a kijelölendő tartomány első, és utolsó elemén –„Téglalap húzás” Összefüggéstelen: Ctrl+bal egér gomb Összefüggéstelen: Ctrl+bal egér gombKüldés: Másolás speciális esete; célmappa a Windows által előre adott hely (A:/, Dokumentumok, , pendrive); helyi menü Másolás speciális esete; célmappa a Windows által előre adott hely (A:/, Dokumentumok, , pendrive); helyi menü

43 Windows alkalmazások jegyzettömb jegyzettömb Wordpad Wordpad Számológép Számológép Paint Paint Windows Intéző Windows Intéző CD-lejátszó CD-lejátszó Médialejátszó Médialejátszó Korábbi verziókban: Analóg óra (3.1) Analóg óra (3.1) Passziánsz Passziánsz Aknakereső Aknakereső Internet Explorer Internet Explorer

44 Ellenőrző kérdések: Az operációs rendszert a hardver vagy a szoftverek csoportjába tudnád elhelyezni? Mi az operációs rendszer feladata? Megjelenésük, kezelőfelületük alapján milyen csoportra bonthatjuk az operációs rendszereket? Milyen fő részekből áll a Windows képernyője? Mi található a Tálcán? Sorold fel! Mi található az Asztalon? Mit nevezünk ikonnak?

45 Vége! Vége!


Letölteni ppt "Az informatikai alapfogalmak. Alapfogalmak Számítógép Számítógépnek nevezzük azokat az elektronikus és elektromechanikus gépeket, amelyek program által."

Hasonló előadás


Google Hirdetések