Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Találkozás a „vadakkal” Filozófia és Tudománytörténet Tanszék BME 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Telefon: 463-1181.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Találkozás a „vadakkal” Filozófia és Tudománytörténet Tanszék BME 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Telefon: 463-1181."— Előadás másolata:

1 Találkozás a „vadakkal” Filozófia és Tudománytörténet Tanszék BME 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Telefon:

2 A felfedezések első hulláma: 16. század: spanyol és portugál hajók és útvonalak. A világot „felosztották”, de nem tudták megtartani. Katonai erejük nagyon visszaesik, a 17. sz-tól rendszeres fenyegetést jelentenek az angol, francia és holland hajók. Sikerek: Afrika megkerülése, Amerika elérése, a Föld körülhajózása Kudarcok: „Terra australis”, „Északnyugati Átjáró”

3 A felfedezések második hulláma: 18. század: az angolok és franciák vették át a főszerepet. Új motivációk: több erőforrás a kutató jellegű hajózásra is. A század második felében sok hajó indul Amerika irányából Óceánia felé. A kontinensek belsejébe is csak lassan merészkednek be.

4 Katasztrófa a Scilly-szigeteknél

5 Harrison kronométerei A 18. sz-i Anglia első számú problémája: a tengeri helymeghatározás, azon belül is a földrajzi hosszúság megállapítása 1707: téves navigáció következtében négy hadihajó elsüllyedt a Scilly-szigeteknél (DNY-Anglia), közel 2000 halott 1714-ben a Parlament £20,000 díjat tűzött annak, aki a problémát megfelelő pontossággal megoldja Útinaplóból, a Hold méretéből, vagy pontos időméréssel John Harrison (1693–1776), angol órásmester egész életén keresztül ezt próbálta megoldani H1 (1736), H2 (1741), H3 (1755) – tengeri ingaórák, olyan eredeti fejlesztésekkel, mint visszaforgásgátló, bimetál, csapágyazás A befutó: H4 (1759), tengeri rugós óra – 5 sec. késés az Atlanti- óceánon keresztül – alig két kilométer!

6 H1

7 H1 (részlet)

8 H2

9 H3

10 H4

11 Útibeszámolók és krónikák: Utazó nemesemberek, majd orvosok, lelkészek 16. sz.: széttöredezett, naiv rácsodálkozások, illetve hivatalos, dicsőítő beszámolók 18. sz. végétől: egyre több a tudós társaságok által küldött megbízott és természetbúvár Békésebb, megismerő korszak, katonai erő helyett kereskedelem

12 Bennszülöttek látogatóban az indián az első igazi szenzáció a királyok is „elbeszélgetnek” velül „Savignon” (1610): „A franciákból hiányzik a bátorság és a határozottság, úgy viselkednek, mint az asszonyok, és vitatkoznak, ahelyett, hogy harcolnának” Pocahontas (1619) Omai Tahitiről (1775)

13 Bennszülöttek látogatóban miért nem beszélnek franciául? távolságtartás, büszkeség – inkább letargia, nyelvi akadályok és betegség... „nevelési problémák” Anton Wilhelm Amo (1703–1759)

14

15 Néprajzi múzeumok és kiállítások Néprajzi múzeumok - Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztálya (később Magyar Néprajzi Múzeum), Museum für Völkerkunde (Berlin), 1873 Ezek az intézmények tették lehetővé az Európán (és É- Amerikán) kívüli népek kultúrájának (kulturális termékeinek) rendszeres gyűjtését és a megbízhatóbb tapasztalati bázissal rendelkező kultúraelméletek kidolgozását Ugyanakkor hozzájárultak az ún. „primitív népekkel” kapcsolatos sztereotípiák megerősödéséhez is A gyarmati népek kultúráját gyakran a természetrajzi múzeumokban állították ki, azt sugalva, hogy ők inkább a természet, mint az emberi civilizáció részei („természeti népek”) A „népkiállítások” (Völkerschauk) és a gyarmati kiállítások valóság show szerűen mutatták be a gyarmatokon élő népek életét magukat az embereket állítva ki

16

17

18


Letölteni ppt "Találkozás a „vadakkal” Filozófia és Tudománytörténet Tanszék BME 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Telefon: 463-1181."

Hasonló előadás


Google Hirdetések