Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Információs forradalmak 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Információs forradalmak 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-"— Előadás másolata:

1 Információs forradalmak 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport Komenczi Bertalan Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből Eger második félév

2 Az információtól az információs társadalomig Információs forradalmak Az információs társadalom Az információ Információs gépek

3 2.Az információs forradalmak Planetáris információs rendszerek Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai A gépi információtechnológia korai formái Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből Információs folyamatok a molekulák szintjén A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete

4 anyag és energia feldolgozása a randomizációval szemben, előre elrendezett információk (program) alapján. A planetáris információs rendszerek jellemzői:.. az információ másodlagos jelenség: az anyagi világ szervezettségéből származik, s létezése teljes mértékben függ attól.

5 Az irányítás szintjeProcesszorProgram Első szint: élet Genetikai alapú társulási hajlam A sejt Genom Második szint: kultúra Kulturális társulások; emberi társadalmak A gerincesek agya Tanult viselkedés Harmadik szint: bürokrácia Bürokratikusan irányított társadalmi rendszerek A társadalom struktúrái Tervezett szabályok Negyedik szint: technológia Információs társadalom Az információs gép Tervezett algoritmusok 1.A planetáris információs rendszerek

6 2.Az információs forradalmak Planetáris információs rendszerek Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai A gépi információtechnológia korai formái Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből Információs folyamatok a molekulák szintjén A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete

7 A fajok természetes kiválasztással való eredete, avagy a sikeres fajok fennmaradása a létért folyó küzdelemben Az evolúció gondolatával előtérbe kerül az a kérdés, hogy az utódokban hogyan reprodukálódnak a szülők vonásai, illetve a fajra jellemző, de a szülőkben meg nem nyilvánuló egyéb tulajdonságok. Ezzel új dimenzió jelent meg a biológiai gondolkodásban: az élőlény megjelenési formája, tulajdonságai (fenotípus) mögötti rejtett háttértényezők, az élőlényt leíró „ tervrajz " jellegének a vizsgálata. Az evolúciós elmélet 1. Az evolúciós elmélet - Darwin

8 Gregor Mendel J. G Mendel: Versuche über Pflanzen-Hybriden. Verhandlung des Naturforschenden Vereins in Brünn 4, A tulajdonságok átörökítésének értelmezése – Mendel Gregor Mendel 1865-ben tette közzé a tudományos genetikát megalapozó dolgozatát. Kortársai azonban - bár ismerték eredményeit - nem ismerték fel azok jelentőségét ban egymástól függetlenül három kutató is felfigyelt Mendel alapvető dolgozatának megállapításaira, és megindult a klasszikus genetika rohamos fejlődése. Ez esetben az élőlényt fekete doboznak tekintjük, feltételezve, hogy a megfigyelhető tulajdonságokat bizonyos diszkrét tényezők (Mendel ezeket faktoroknak nevezte) alakítják ki.

9 3. Az örökítő anyag keresése – Weismann, Avery, Schrödinger „Az öröklődés lényege egy specifikus molekuláris struktúrájú sejtmagbeli anyag átvitele". (August Weismann: Aufsätze über Vererbung und verwandte biologische Fragen. (Jena, 1892) Avery leírta azokat a kísérleteit, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy az örökítőanyag a kromoszómákban lévő nukleinsav, a DNS.... az öröklődésért felelős kémiai anyag viszonylag egyszerű, a kristályokhoz hasonlóan szerkezetben is képes lehet az élőlények szerkezetét és működését leíró hatalmas információmennyiség kódolására. The Physical Aspect of the Living Cell, 1944

10 James D. Watson Francis Crick 1953 DNS 4. Az örökítő anyag keresése–a DNS szerkezetének megfejtése Rosalind Franklin

11

12 A DNS szerkezete

13 Nukleotidbázisok (molekulamodellek)

14 A DNS-molekula replikációja

15 1.2.Az információfogalom értelmezései I nformáció mint mintázat / alakzat / reprezentáció DNS genetikai kód fehérjemolekula 1. Az információtól az információs társadalomig

16 A biológiai információáramlás Fehérjeszintézis

17 Az operonmodell A génaktivitás szabályozása

18 2.Az információs forradalmak Planetáris információs rendszerek Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai A gépi információtechnológia korai formái Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből Információs folyamatok a molekulák szintjén A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete

19 Az agy-számítógép metafora Az agy-számítógép metafora illetve analógia jegyében alkotott magyarázó modellek szerint az emberi agy – akárcsak egy számítógép – információfeldolgozó szerkezet, és működésének megismeréséhez elsősorban az információfeldolgozásnak a részfolyamatait kell megértenünk. MUNKAMEMÓRIA interface1interface1 interface2interface2

20 Julien Offray de La Mettrie: L'Homme Machine 1748 There is no question that machines can think, because human and animal brains are precisely such machines. Searle, J. R.: Philosophy in a New Century Selected Essays. Cambridge University Press, Cambridge, 2008 Az agy-számítógép metafora Minthogy a lélek minden tulajdonsága annyira függ az agyvelő és az egész test helyes megszervezettségétől, hogy ezek a tulajdonságok láthatólag azonosak magával a szervezettel: valóban jól megvilágított masina ez.

21 A vágyak és a vélekedések információk, amelyek szimbólumok konfigurációiban testesülnek meg. A szimbólumok valamilyen anyag fizikai állapotai, olyan anyagé például, mint a számítógépek csipjei vagy az agybeli idegsejtek.....Ha a szimbólumot alkotó anyagdarabok megfelelő módon botlanak olyan további anyagdarabokba, amelyek egy másik szimbólumot alkotnak, az egyik gondolathoz tartozó szimbólumok egy másik, új szimbólumot alkothatnak, amely logikai kapcsolatban áll az előző gondolattal.” Steven Pinker

22 C R A Searle azt kifogásolja, hogy a gépi megértés pusztán a helyes program megtalálásán múlik. Ezzel a funkcionalizmus szívébe döf. Brighton, H._ Selina, H.: Mesterséges intelligencia másKÉPp. Edge 2000 Kft., Budapest, 2008.

23 2.3.1 Epigenezis és reprezentáció Aktivációs mintázatok és szimuláció Az agy-számítógép metafora Agy és tudatosság 2.3 Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai

24 Agy és tudatosság 2.VILÁG1.VILÁG Az emberi agy természettudományos képe egy rendkívül bonyolult elektrokémiai gépezetre utal, amely – a saját szerkezetében kódolt információk és szabályok alapján – determinisztikusan működik, és amelyben a szabad akarattal rendelkező, mindent átlátó és ellenőrző belső én illúzió, csupán a gépezet által kreált virtuális konstrukció. Szubjektív valóságészlelésünk szerint lelki jelenségeink az anyagi világtól különböző szellemi dimenzióval rendelkeznek, erre épülnek értékeink, döntéseink, morális felelősségünk és szabad akaratunk. Lélekkel rendelkező lényeknek érezzük magunkat, akik részesei egy anyagtalan, szellemi szférának, amelynek jelenségei csak a szubjektív tapasztalás számára hozzáférhetőek Korreláció? Kauzalitás? Azonosság?

25 Welche denkbare Verbindung besteht zwischen bestimmten Bewegungen bestimmter Atome in meinem Gehirn einerseits, andererseits den für mich ursprünglich nicht weiter definierbaren, nicht wegzuleugnenden Tatsachen, ich fühle Schmerz, ich fühle Lust, ich fühle warm, ich fühle kalt, ich schmecke Süßes, rieche Rosenduft, höre Orgelton, sehe Rot und der ebenso unmittelbar schließenden Gewißheit, also bin ich. Es ist in keiner Weise einzusehen, wie aus ihren, gemeint ist der Atome, Zusammenwirken Bewußtsein entstehen könnte... Milyen kapcsolat lehet az agyamban lévő atomok rezgése és a természettudományos értelmezés számára definiálhatatlan, mégis a legvalóságosabban létező tény között, hogy érzéseim és szándékaim vannak ? Elképzelhetetlen számomra, hogy az atomok kölcsönhatásaiból tudatosság bontakozhatna ki.

26 A probléma akkor jelentkezik, amikor bizonyos fajta "dolgokat" (mentálisakat) megpróbálunk másfajta dolgokkal (fizikaiakkal) összekapcsolni. A probléma pedig a következő: hogyan illesszük össze e kétfajta dolgot. Azonos természetűek lennének? A gondolatok/tapasztalatok/érzések is valamilyen módon anyag és energia lennének? Ha igen, akkor hogyan? (Itt kis szünetet tartok, és hagyom az olvasót elgondolkodni a kérdésen, hátha mirabile dictu elfogadható választ talál e problémára, amit eddig még senki nem tudott megoldani!)

27 Ich werde jetzt, wie ich glaube, in sehr zwingender Weise dartun, daß nicht allein bei dem heutigen Stand unserer Kenntnis das Bewußtsein aus seinen materiellen Bedingungen nicht erklärbar ist, was wohl jeder zugibt, sondern auch, daß es der Natur der Dinge nach aus diesen Bedingungen nie erklärbar sein wird. We don’t know how brain activity could generate feeling. Even less do we know why.... That is the how/why problem of consciousness, and it is something that we not only still don’t know but (until further notice) it looks like something we never will know. Stevan Harnad 2005 Emil Du Bois-Reymond 1872 Nem tudjuk, hogy az agyműködés hogyan hoz létre érzéseket, még kevésbé, miért... A tudatosság megjelenésének ez a hogyanja és miértje olyan feladvány számunkra, amit nem csupán most nem tudunk, de (további értesítésig) valószínűnek látszik, hogy soha nem fogunk tudni megérteni. Azt kell hinnem, hogy az öntudat nem csupán ismereteink mai állása mellett nem vezethető le működésének anyagi hordozóiból – ami mindenki számára nyilvánvaló –, hanem a dolgok ismert természete szerint ezen az alapon soha nem is lesz megmagyarázható.

28 2.Az információs forradalmak Planetáris információs rendszerek Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai A gépi információtechnológia korai formái Az információfeldolgozás fejlődéstörténetéből Információs folyamatok a molekulák szintjén A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete

29 1. A könyvnyomtatás forradalma A könyvnyomtatás kulturális és társadalmi következményei (A Marconi-konstelláció kibontakozása) 2. A távközlés forradalma 3. A kép- és hangrögzítés forradalma 4. A műsorszórás forradalma Információs forradalmak 5. A gépi információtechnológia korai formái

30 1.A könyvnyomtatás forradalma Az írásban rejlő lehetőségek teljes kibontakozását a nyomtatás tette lehetővé. The Gutenberg Galaxy: The Making of Typographic Man Marshall McLuhan Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása A könyvnyomtatás kulturális és társadalmi következményei A tapasztalatok feldolgozásának új módszere lehetővé tette a cselekvések és formaváltások jelentős felgyorsulását.

31 Elektronikus jeltovábbítás Morze-távíró - Samuel Morse, 1837/1844. Elektronikus hangtovábbítás Telefon - Alexander Gaham Bell, XIX. század (A Marconi-konstelláció kibontakozása) 2. A távközlés forradalma Jeltovábbítás elektromágneses hullámokkal Szikratávíró - Guglielmo Marconi, Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása

32 Kémiai képrögzítés Dagerrotípia - Louis Daquerre, Mozgókép-rögzítés Film - Auguste Lumiere, Elektronikus hangrögzítés Fonográf - Thomas Alva Edison, Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása 3. A kép- és hangrögzítés forradalma XIX. század

33 Hangtovábbítás elektromágneses hullámokkal Rádió , Amerika Képtovábbítás elektromágneses hullámokkal Televízió , Európa Amerika XX. század 3. Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása 4. A műsorszórás forradalma

34 The medium itself that is the message,not the content! “trying to understand our technological environment” Understanding media Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása Technológiai determinizmus

35 George Gerbner The Man W ho Counts the Killings A média rejtett üzenete Kultivációs elmélet 5. Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása Társadalmi determinizmus


Letölteni ppt "Információs forradalmak 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-"

Hasonló előadás


Google Hirdetések