Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Föld belső felépítésének oktatása. A belső erők felszínformáló hatása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Föld belső felépítésének oktatása. A belső erők felszínformáló hatása."— Előadás másolata:

1 A Föld belső felépítésének oktatása. A belső erők felszínformáló hatása.

2 A Föld belső felépítése

3

4 A domborzat fogalma A Föld felszíne az idők során elsősorban a természeti erők hatására jelentős változásokon ment keresztül és rendkívül változatos képet mutat. A Föld fizikai felszínén létrejött kiemelkedések és mélyedések rendszerét domborzatnak nevezzük.

5 A domborzat kialakulásában szerepet játszó erők Belső erők A Föld belsejében zajló folyamatok felszíni megjelenése. Hatásuk abban az értelemben pozitív a felszíni formák kialakulására, hogy építő jellegűek, többnyire kiemelkedéseket hoznak létre. Külső erők a kiemelkedések megszüntetésén, a felszíni formák kiegyenlítődésén fáradoznak. E két fő erő állandó harca, hatásaik összefonódása alakítja folyamatosan a terep felszínét. (pl. napsugárzás, szél, csapadék, stb.)

6 A belső erők felszínformáló ereje A Föld belső erőihez köthető folyamatok kéregmozgás lemeztektonika, hegységképződések, vulkanizmus, földrengések.

7 Kéregmozgások A földkéreg az alacsony környezeti hőmérséklet hatására lehűl, megszilárdul. A hőmérséklet csökkenés zsugorodással jár együtt, mely a kéreg különböző vastagságú és anyagú rétegeinek töredezését, gyűrődését vonja maga után. Ezeket az elmozdulásokat kéregmozgás néven foglaljuk össze.

8 A földkéreg szerkezetét átalakító folyamatok A földkéreg kőzeteinek képződésük során elfoglalt helyzete az eredeti település vagy fekvés. A kőzettömegek azonban csak ritkán maradnak meg hosszabb időn keresztül eredeti helyzetükben, mert a belső erők hatására kialakuló kéregmozgások következtében elmozdulnak eredeti helyzetükből, széttörve elvetődnek, gyűrődnek, áttolódnak. A földkéreg kőzeteinek az endogén erők által létrehozott helyzet- és alakváltozásainak összességét diszlokációnak nevezzük.

9 A diszlokáció típusai rugalmas (elasztikus) deformáció: az erő megszűnte után a test visszanyeri eredeti alakját, ez tehát visszafordítható (reverzibilis) folyamat. plasztikus deformáció: olyan visszafordíthatatlan (irreverzibilis) folyamat, melynek során az erőhatás megszűnte után a test nem nyeri vissza eredeti alakját. (gyűrődés, redőződés) töréses deformáció: repedések, törések kíséretében beálló alak- és helyzetváltoztatás.

10 Gyűrődések A lazább, rugalmasabb rétegek az erőhatásokra csak alakváltozással reagálnak, felgyűrődnek, folytonosságuk megmarad. A gyűrődés lehet: egyszerű redő, sorozatos redő, legyező alakú redő, áttolt redő.

11 Gyűrődések és vetődések

12 A lemeztektonika

13 A Föld kőzetlemezei

14 A kőzetlemezek elmozdulásának típusai

15

16

17 Hegységképződések

18 Vulkanizmus

19 Vulkánmodell

20 Földrengések

21

22 Szeizmográf

23 Külső erők Az időjárási elemek (pl. szél, fagy, erős napsugárzás), A víz áramlása, A jég, Az élővilág, ez utóbbiak között egyre inkább az ember is. Pl. gyökerek feszítő hatása, állatok ásása, üregképződés, emberi építkezések – út és gátépítés, felszíni növényzet lepusztítása Hatásuk az egyenetlenségek eltüntetéséhez, a kiemelkedések lepusztulásához, a mélyedések feltöltődéséhez vezet.

24 Tevékenységük részfolyamatai a lepusztítás (erózió), az elszállítás a felhalmozás (akkumuláció). A belső és külső erők egymással ellentétes, egyidejű vagy egymás utáni munkálkodása eredményezi a földfelszín állandó változását és változatos formakincsét.

25 Vízhez kötődő eróziós folyamatok

26 Eróziós folyamatok 1. Aprózódás: a kőzetek pusztulásának az a folyamata, ahol csak fizikai folyamatok vesznek részt. Végtermék: kőzettörmelék. Mállás: a víz és a vízben oldott savak hatására a kőzetet vegyi (kémiai) változások érik. Végtermékei: málladék (ásványok, illetve kőzetszemcsék)

27 Az aprózódást elősegítő folyamatok 1. Erős napsütés (inszolációs aprózódás). A nagy hőmérsékletváltozás térfogatváltozással is jár, a kőzetekben repedések alakulnak ki, majd szétesnek. Főként melegégövi sivatagokban. Fagy (fagyaprózódás). A repedésekbe befolyó, majd ott megfagyó víz térfogata megnő és jelentős feszítőerejével széttöredezi a kőzeteket. Széláramlás (denudáció). A magával sodort kőzetszemcsékkel korrodál.

28 Inszolációs aprózódás

29 Fagy okozta aprózódás

30 Szélerózió

31 Jég csiszoló munkája (glaciális erózió). A mozgó jégtömegek a velük érintkező kőzeteket lecsiszolják. Keletkezik: jégcsiszolta felszín és kőtörmelék (moréna). Áramló víz (fluviális erózió). A vízfolyásokban folyó vizek a kőzeteket oldják és a bennük sodródó törmelékkel erodálják. Keletkezik: lekerekített kőtömb, kőtörmelék (kavics és homok, valamint oldat. Az aprózódást elősegítő folyamatok 2.

32 Sók kikristályosodása. A kőzetrepedésekbe befolyó oldatokból kiváló kristályok térfogatnövekedésük miatt a kőzetrepedéseket kitágítják és a kőzeteket széttöredezik. Keletkezik: kőtömb, kőtörmelék. Tengervíz erős áramlása, kőzetekhez csapódása (abrázió). A hosszú ideig a tengerpartokhoz csapódó víz és a benne levő kemény kőzetdarabok a kőzeteket széttöredezik. Az aprózódást elősegítő folyamatok 3.

33 Gyökerek repesztő munkája. A kőzetrepedésekben behatoló növényi gyökerek növekedésükkel szétrepesztik a kőzeteket. Keletkezik: kőtömb, illetve kőzettörmelék. Üregásó állatok munkája. A (főként puha) kőzetekben üreget képző állatok a kőzeteket darabokra szakíthatják. Keletkezik: kőzettömb és törmelék. Az aprózódást elősegítő folyamatok 3.

34 A külső erők felszínformáló ereje A Föld külső erőihez köthető folyamatok a  tömegmozgások,  a jég,  a szél,  a víz, és az  élővilág felszínalakító hatása.

35 Szélerzióval potenciálisan veszélyeztetett területek Magyarországon

36 Tömegmozgások (derázió) Azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen. A tömegmozgásokat befolyásolja a lejtőszög, a kőzetminőség, a csapadék mennyisége és a növénytakaró. A tömegmozgásokat 2 nagy csoportra oszthatjuk:  gyors mozgások ( 0,3 cm/s - akár 30 m/s sebességűek) pl: omlások, csuszamlások lassú mozgások (cm/év - több m/év sebességűek) pl: kúszások, folyások

37 Tömegmozgásos folyamatok Omlások. Hirtelen lejátszódó, nagy sebességű tömegáthelyeződések, amelyek során a lefelé mozgó anyag útjának egy részét szabadeséssel teszi meg. A mozgó anyag mérete változatos lehet pl: kőpergés, kőhullás, hegyomlás, partomlás, kőlavina. Csuszamlások. A lejtő anyagának csúszópálya mentén bekövetkező gyors elmozdulása. A csúszópályát általában átnedvesedett agyagos kőzetek képezik. (Nedves területeken jellemző inkább.) Pl: hegycsuszamlás, lejtőcsuszamlás, rétegcsuszamlás, suvadás.

38 Kúszások. A lejtőt borító törmelék vagy málladék igen lassú (cm/év sebességű) mozgása, mely során az anyagot alkotó szemcsék egymáshoz viszonyított helyzete változik meg. Pl: törmelékkúszás, talajkúszás. Folyások. Képlékennyé vált anyagok egyenes vonalú vagy örvénylő (turbulens) mozgása a lejtő irányába. Feltétele: elegendő víz, az anyag átnedvesedése, vízzel való átitatódása. Pl: szoliflukció (iszap, talaj és törmelékfolyások), geliszoliflukció ( fagyott területeken a felső réteg felolvadásakor bekövetkező talaj és törmelékfolyások ) Tömegmozgásos folyamatok

39 A Föld felszínformái A felszínformák a sík térszín és a lejtők kombinációjából alakulnak ki. A lejtő a vízszintessel szöget bezáró felszín. A vízszintessel bezárt szög a lejtőszög.

40 Síkság Vízszintes vagy közel vízszintes felszín, ahol a szintkülönbség nem haladja meg a 200 métert, a lejtés pedig a 6 ‰-et. Típusai: a.Feltöltött síkságok: külső erők által épített, folyóvízi hordalékkal, morénával, szél által lerakott anyaggal, tengeri vagy tavi üledékkel feltöltött síkságok. (Pl. Alföld, Kínai-alföld, Hindusztáni-alföld, Amazonas- medence) b.Táblás síkságok: általában homokkő, mészkő vagy bazalt vízszintes réteglapjain kialakult síkságok. (Pl. Préri-tábla, Brazíliai tábla, Arab tábla) c.Letarolt síkságok: külső erők által lepusztított, általában tökéletlen síkságok - tönk, nyesett felszín. (A prekambriumi hegységképződések során keletkezett egykori lánchegységek a külső erők által hullámos felszínű síksággá (tönkké) lepusztított maradványai, az ősmasszívumok is ide tartoznak.)

41 Völgy A lejtő irányát követő hosszanti mélyedés, melyet egymással szembeforduló lejtők határolnak. Kezdete a völgyfő, a lejtő irányába eső vége nyitott. Keletkezhet: belső erők hatására pl: tektonikus árok külső erők hatására pl: folyóvízi erózióval V keresztmetszetű, glaciális erózióval U keresztmetszetű völgy jön létre

42 Medence Befelé forduló lejtőkkel határolt zárt térszíni mélyedés. Keletkezhet:  belső erők hatására pl: tektonikus medencék külső erők hatására pl: szárazföldi jégtakaró által mélyített medencék

43 Hegy Minden oldalról kifelé forduló lejtőkkel határolt térszíni kiemelkedés. Magassága szerint megkülönböztetünk halmot, dombot és hegyet. Keletkezhet:  belső erők hatására pl: vulkáni hegyek külső erők hatására pl: eróziós szigethegyek (folyó kanyarulatai között az épen maradt eredeti felszín darabja)

44 Hegység Környezete fölé magasodó, összetett formaegyüttes, melyben hegy, völgy, medence lépcső és síkság is előfordulhat. Magassága szerint:  alacsony- (500 m-ig),  közép- ( m) és  magashegységet (1500 m fölött) különböztetünk meg. Kialakulásának ideje szerint:  lánchegység: fiatal gyűrt vagy vulkáni hegység, melyet a külső erők viszonylag rövid idő óta alakítanak.  röghegység: az óidei lánchegységek (Kaledóniai, Variszkuszi) külső erők által hosszú idő óta alakított, lepusztított maradványa.

45 Lépcső Két különböző magasságú, nagyjából vízszintes felszínt többé-kevésbé meredek lejtő köt össze. Keletkezhet:  belső erők hatására: szerkezeti lépcsők pl. töréslépcsők (törések mentén függőleges elmozdulással kialakult lépcsők)  külső erők hatására: réteglépcsők (Ha ellenállóbb és lazább kőzetek váltakozva rétegződnek egymásra, a peremük szelektíven lepusztulva lépcsőt alkothat)

46 Part A szárazföld és a tenger érintkezési sávja. Típusai: Pusztuló part (meredek part, általában erős hullámveréssel) Épülő part ( lapos, általában homokos part)

47 Abráziós formák

48


Letölteni ppt "A Föld belső felépítésének oktatása. A belső erők felszínformáló hatása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések