Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Információelmélet 7. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Információelmélet 7. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-"— Előadás másolata:

1 Információelmélet 7. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport Komenczi Bertalan Az emberi agy mint információs rendszer

2 1. Bevezetés 2. Anyag, energia, információ 3. Az információfogalom értelmezései 4. Matematikai információelmélet. Bináris logika. Kódolás 5. Planetáris információs rendszerek 6. Információs folyamatok a molekulák szintjén 7. Az emberi agy mint információs rendszer 8. Információ, jel, jelentés a szemantikai információelméletben 9. Információ és nyelvhasználat – a nyelvi jel 10. Információ és kommunikáció a társadalomban 11. Információrobbanás, virtuális világkönyvtár 12. Összefoglalás

3 Az információfeldolgozás második szintje A programot tartalmazó struktúra az agy neuronhálózata. (reprezentációk, modellek) dinamikus prediktív szimulatív nyílt program a környezetből íródnak be az információk kulturális programozás A program megjelenési formája A környezetet leképező modellek jellege engramok

4 Planetáris információs rendszerek Molekuláris információs rendszerek vs. kulturálisan programozható agyak  Az információs rendszerek első, molekuláris szintjének alapvonásai ismertek számunkra. A DNS-struktúrában megtestesülő genetikai programozás és az általa irányított és szabályozott folyamatok alapmechanizmusait az elmúlt fél évszázadban a molekuláris genetika felderítette.  Az információs rendszerek második szintjének, a kulturálisan programozható agyaknak a leírása sok vonatkozásban megközelíti a molekuláris információfeldolgozás esetében elért pontosságot és objektivitást. Az információk kódolásának és előhívásának (memória) konkrét mechanizmusait illetően ismereteink bizonytalanabbak, és magyarázataink egyre bizonytalanabbá válnak, ahogy közelítünk az ember ún. magasabb idegműködéseihez, a pszichikus információk világához, a tudatos elmeműködéshez.

5 2.3.1 Epigenezis és reprezentáció Aktivációs mintázatok és szimuláció Az agy-számítógép metafora Agy és tudatosság 2.3. Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai

6 Epigenezis és reprezentáció Első szint Az emberi idegrendszer genetikailag kódolt szerkezeti elemei, az emberi agy szerveződésének és működésének keretfeltételei, illetve rendszerállapotainak kulturálisan invariáns paraméterei Kognitív architektúra I.

7 Epigenezis és reprezentáció Első szint Második szint Az emberi idegrendszer genetikailag kódolt szerkezeti elemei, az emberi agy szerveződésének és működésének keretfeltételei, illetve rendszerállapotainak kulturálisan invariáns paraméterei Az adott korra jellemző „életvilág”, a mindenkori „kognitív habitus” lenyomata, az információfeldolgozás individuális különbségeinek alaprétege, a megismerés kulturálisan kialakult „állványzata” Kognitív architektúra I. Kognitív architektúra II.

8 Epigenezis és reprezentáció Első szint Második szint Harmadik szint Az emberi idegrendszer genetikailag kódolt szerkezeti elemei, az emberi agy szerveződésének és működésének keretfeltételei, illetve rendszerállapotainak kulturálisan invariáns paraméterei Az adott korra jellemző „életvilág”, a mindenkori „kognitív habitus” lenyomata, az információfeldolgozás individuális különbségeinek alaprétege, a megismerés kulturálisan kialakult „állványzata” Kognitív architektúra I. Kognitív architektúra II. A jelen agykérgi „leképeződése”, a környezet aktuális ingermintázata, amely a rövid távú és a hosszú távú memória kölcsönhatásrendszerében realizálódik.

9 Epigenezis és reprezentáció Első szint Második szint Harmadik szint Az emberi idegrendszer genetikailag kódolt szerkezeti elemei, az emberi agy szerveződésének és működésének keretfeltételei, illetve rendszerállapotainak kulturálisan invariáns paraméterei Az adott korra jellemző „életvilág”, a mindenkori „kognitív habitus” lenyomata, az információfeldolgozás individuális különbségeinek alaprétege, a megismerés kulturálisan kialakult „állványzata” Kognitív architektúra I. Kognitív architektúra II. A jelen agykérgi „leképeződése”, a környezet aktuális ingermintázata, amely a rövid távú és a hosszú távú memória kölcsönhatásrendszerében realizálódik.

10 2.3.1 Epigenezis és reprezentáció Aktivációs mintázatok és szimuláció Az agy-számítógép metafora Agy és tudatosság 2.3 Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai

11 Aktivációs mintázatok és szimuláció  A külvilág objektumainak tulajdonságai az idegsejtek sokaságának kapcsolódási mintázataiban „disztributív” módon kódoltak.  Az agy működése során megnyilvánuló aktivációs mintázatok az agyban decentralizált módon szerveződnek.  Az agy hipotéziseket formál a valóságról, és az így megkonstruált szimulációs modellt a kívülről felvett információk segítségével teszteli.  Az érzékszerveink által szolgáltatott egyszerű jelmintázatok az agykérgi sokdimenziós állapottérbe transzformálódnak, ott feldolgozásra kerülnek és az eredmény a számunkra megszokott és belátható, lineáris kauzalitás formájában prezentálódik.

12 2.3.1 Epigenezis és reprezentáció Aktivációs mintázatok és szimuláció Az agy-számítógép metafora Agy és tudatosság 2.3 Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai

13 Az agy-számítógép metafora Az agy-számítógép metafora illetve analógia jegyében alkotott magyarázó modellek szerint az emberi agy – akárcsak egy számítógép – információfeldolgozó szerkezet, és működésének megismeréséhez elsősorban az információfeldolgozásnak a részfolyamatait kell megértenünk. MUNKAMEMÓRIA interface1interface1 interface2interface2

14 2.3.1 Epigenezis és reprezentáció Aktivációs mintázatok és szimuláció Az agy-számítógép metafora Agy és tudatosság 2.3 Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai

15 Agy és tudatosság 2.VILÁG 1.VILÁG Az emberi agy természettudományos képe egy rendkívül bonyolult elektrokémiai gépezetre utal, amely – a saját szerkezetében kódolt információk és szabályok alapján – determinisztikusan működik, és amelyben a szabad akarattal rendelkező, mindent átlátó és ellenőrző belső én illúzió, csupán a gépezet által kreált virtuális konstrukció. Szubjektív valóságészlelésünk szerint lelki jelenségeink az anyagi világtól különböző szellemi dimenzióval rendelkeznek, erre épülnek értékeink, döntéseink, morális felelősségünk és szabad akaratunk. Lélekkel rendelkező lényeknek érezzük magunkat, akik részesei egy anyagtalan, szellemi szférának, amelynek jelenségei csak a szubjektív tapasztalás számára hozzáférhetőek

16 A dualista felfogás értelmében az ember részese egy szellemi dimenziónak, amely a materiális világtól ontológiailag elkülönül. A dualizmus egyik változata az interakcionizmus – mint nevében is kifejeződik – kölcsönhatást tételez fel a két entitás között. What is mind? No matter. What is matter? Never mind.

17 1.2.Az információfogalom értelmezései I nformáció mint mintázat / alakzat / reprezentáció DNS genetikai kód fehérjemolekula 1. Az információtól az információs társadalomig

18 Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció neuronhálózat neurális aktivitás exogramok tudatosság 1.2.Az információfogalom értelmezései engramok 1. Az információtól az információs társadalomig Emergens tulajdonság?


Letölteni ppt "Információelmélet 7. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-"

Hasonló előadás


Google Hirdetések