Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természetvédelmi kutatások NyME EMK Növénytani és Természetvédelmi Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természetvédelmi kutatások NyME EMK Növénytani és Természetvédelmi Intézet."— Előadás másolata:

1 Természetvédelmi kutatások NyME EMK Növénytani és Természetvédelmi Intézet

2 Előkutatások: Irodalmazás 2. előadás

3 Kutatatástervezés lépései: elővizsgálatok, kérdések, hipotézisek, predikciók (állítások), változók kiválasztása, adatfelvételi módszerek (mérési pontosság megválasztása), adatgyűjtés, adatanalízis,

4 1.BEVEZETÉS Megfigyelés, irodalmazás, eszmecsere tapasztaltabb kollégákkal, témavezetővel... Praktikus tanácsok (Gaál 2007): Ne igyekezzünk emlékezetbe tartani olyan dolgokat, amire közvetlen nincs szükségünk, azt jegyezzük meg, hogy hol találhatjuk meg ezeket. Ne siessünk az irodalmazással, hagyjunk időt a gondolkodásra! Inspiráló lehet, ha gondolatainkat megosztjuk másokkal, megbeszéljük valakivel. Az információ áradatból gyakorlattal kiszemezhetőek a számunkra hasznosak. Gyorsolvasási technika Elemző olvasás SQ3R (Survey,Question, Read-Recite-Review) Soha ne olvassunk gyorsabban, mint ahogy azt természetesnek érezzük, azaz hagyjunk időt, hogy megállva átgondoljuk az olvasottakat

5 Irodalmazás lépései (Précsényi 1995): teljes tudományágat felölelő könyv, egyetemi tankönyv átrágása az alapvető fogalmak, törvényszerűségek megismeréséhez, megértéséhez szemelvények (review) a szűkebb érdeklődési területről, ezek több száz szakcikk eredményeit tekintik át kritikusan, jók, mert egy helyen nagy mennyiségű bibliográfiai adatot is nyerünk, melyeket esetleg érdemes lesz megszereznünk és eredetiben is elolvasnunk szakcikkek összegyűjtése és elolvasása

6 2. SZAKIRODALOM FAJTÁI: Szakkönyvek fajtái (Gaál 2007): Tankönyvek:  rendszeres módszertannal vezetnek be valamely szakterület alapvető ismereteibe.  Logikus rendszerbe kell, hogy felépüljenek.  Le kell, hogy fedje az érintett szakterület minden lényeges ágát, tükrözze a jelenleg elfogadott nézőpontokat.  Elsősorban a megértést és érdeklődés felkeltését kell, hogy szolgálja! Monográfiák:  Valamely szakterület viszonylag szűk, körülhatárolt, mélyre hatoló területét foglalja össze.  Csakis egy különleges témát tárgyal.  Kis példányszámban adható el és ezért drága is.

7 Időszaki kiadványok és sorozatok (Gaál 2007):  előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekből áll (pl. füzet, kötet, évfolyam)  folyóirat, évkönyv, közlemény,konferencia kötetek... Kézikönyvek:  A már egyértelműen elfogadott ismereteket tartalmazzák, és az érvényben lévő, de mindennapi munkához szükséges információkat biztosítják pl. gyógyszerkönyvek, laboratóriumi kézikönyvek.  Sokszor többkötetesek.  Enciklopédikusan kialakított útbaigazító művek. Tájékoztató segédkönyvek pl. szakmai lexikonok, szakmai szótárak

8 A közlés formái (Gaál 2007): Esetismertetés (case report, Fallbeispiel): viszonylag egyszerű közlési forma. Üzenete is kell, hogy legyen, pl. rámutathat újabb összefüggésekre. Eredeti közlemény (original article,Originalmitteilung): legértékesebb közlési forma, szerző a saját kutatásait,eljárásait mutatja be és értékeli is azt Összefoglaló közlemény, szemelvény (review, Übersichtsartikel): szakterület aktuális eredményeit foglalja össze saját tapasztalatokon nyugvó kritikai megjegyzéssekkel, állásfoglalással. Tehermentesíti az olvasót a fáradságos folyóirat-tanulmányozástól, útmutatót ad az adott téma jelenlegi állásáról. Publikálatlan (szürke)irodalom: kutatási jelentések, szakdolgozatok, disszertációk ismeretség; jó szakkönyvtáros segíthet a felkutatásukban

9 3. IRODALOM FELKUTATÁSA: 3.1. Könyvtárazás (Gaál 2007): "A könyv szeretetéhez hozzátartozik az esztétikum is." (Gaál 2007) Írott kiadványok előnye: áttekinthetőbbek, bárhol használhatóak (busz), kis helyet igényelnek, gépektől függetlenek. Könyvtár feladata: 1. gyűjti a szakirodalmat, 2. feldolgoz és rendszerez, 3. elérhetővé teszi Könyvtári katalógusok elérhetőek az interneten! Érdemes a kisebb könyvtárak saját honlapjain is kutatni, mert nem biztos, hogy minden információ felkerül az országos közös könyvtári katalógusba. Cédula katalógus: Bár egyre több könyvtári állomány érhető el interneten, azért az elektronikus feldolgozottsága még nem teljes, ezért érdemes megnézni a hagyományos cédulakatalógust is! Könyvtárközi kölcsönzés: könyvek ált. eredetiben, cikkek fénymásolva, vagy faxon utaznak. Némely estben fizetni kell ezért a szolgáltatásért. Így külföldi, nehezen megszerezhető könyvekhez is hozzá lehet jutni.

10 3.2. Mire jó az internet? (Majoros 2004, Gaál 2007): Számos folyóirat elektronikus formában jelenik meg, a régi és új könyvek egy részét is digitalizálják Elektronikus irodalom: Szabadon hozzáférhető, v. fizetni kell érte. Legtöbb folyóirat esetén az ingyenes internetes hozzáférés 1-6 hónap múlva biztosított (pl.), mások, csak egy év után teszik szabadon lehívhatóvá (pl. Science). Megint mások csak időszakosan ingyenesek (pl. megjenést követő 2- 3 évben, a régebbiek ismét fizetősek, pl. Forest Ecology and Management).

11 Tárolt információk jellege szerint: elsődleges forrás: tud. kutatás eredményeit első ízben adja közre másodlagos: már megjelent információkat dolgoz fel pl. folyóirat cikkek, tankönyvek harmadlagos forrás: az előző információk alapján összeállított értékelő, összefoglaló szemlék Digitális információ jellege szerint: offline (CD-ROM) online

12 Praktikus ismeretek az internetes keresésről: az egyes rendszerek között lehet eltérés, érdemes többféle keresőprogramot használni az egyes adatbázisok használatában is lehet eltérés, ezért mielőtt nekiállnánk kutakodni érdemes az ismertetőt átolvasni megfelelő karakter készletet használjunk pontosítsuk a kulcsszavainkat, kombináljuk azokat AND, OR, NOT szűkíthetjük, vagy kizárhatunk bizonyos találatokat idézőjelezés segíti egy hosszabb kifejezés megtalálását, jobban leszűkíti a találatokat, mint, ha szavanként keresné az adott kifejezés elemeit

13 Keresők: yahoo (search.yahoo.com), Lycos, Alta Vista, Excite, infoseek, google... Tematikus keresők: HuDir(www.hudir.hu), Vizsla (www.origo.hu), google, yahoo Online szótárak: www.sztaki/hu/services Online fordítók: http://www.freetranslator.com SYSTRAN: http://www.systransoft.com Babelfish: http://babelfish.altavista.com

14 Digitalizált könyvek, cikkek között lehet kutakodni, némelyik le is tölthető, mások csak olvashatóak, nyomtathatóak http://www.e-tar.oszk.huElektronikus Dokumentumok Tára http://mek.oszk.hu/Magyar Elektronikus Könyvtár www.terbess.huTerbess Ázsia E-Tár http://www.ebscohost.com EBSCO tudományos adatbázis http://scholar.google.com http://www.eisz.hucsak egyetemi gépekről lehet elérni, ingyenes regisztráció, Sciencedirect, Web of Science adatbázisok érhetőek el róla www.matarka.hu http://hrcak.srce.hr vagy http://hrcak.srce.hr/?lang=en Horvátországi tudományos folyóiratokat lehet elérni http://www.oszk.hu/index_hu.htm Országos Széchenyi Könyvtár http://ww3.mokka.hu/Magyar Országos Közös Katalógus E-tárak, elektronikus adatbázisok !

15 4. IRODALOM FELDOLGOZÁSA: A Hivatkozás rendezők számítógépre kell telepíteni: ProCite, EndNote, Reference Manager, JabRef reference manager (Linux alól indul és ingyenes) az internet segítségével bárhonnan elérhető: RefWorks (www.refworks.com/refworks)

16 Felhasznált irodalom: Gaál Cs.(2007): Szakírás. Bevezetésa tudományos munkák értékeléséhez, írásához. Medicina Könyvkiadó ZRT, Budapest, 292 pp. Précsényi István (szerk 1995): Alapvető kutatástervezési, statisztikai és projektértékelési módszerek szupraindividuális biológiában. KLTE, Debrecen, pp:93-94. Majoros P.(2004): A kutatásmódszertan alapjai. Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak). Perfekt, Budapest Hasznos oldal a szakdolgozatíráshoz: http://www.bdtf.hu/KONYVTAR/informaciokereses/ajanlott.htm

17 Hogyan írjunk szakdolgozatot / diplomamunkát / tudományos cikket?

18 Saját kutatáson alapuló diplomamunka felépítése: 00.Belsőfedőlap Tartalomjegyzék Irodalmi bevezetés Célkitűzések Anyag és módszer (Célszerű külön alfejezetekre bontani) Eredmények és megvitatásuk (vagy Eredmények, és külön Az eredmények megvitatása ez utóbbi áttekinthetőbb) Irodalmi hivatkozások, Összefoglalás Köszönetnyilvánítás

19 Irodalom feldolgozáson alapuló szakdolgozat: Ajánlott néhány idegen nyelvű, elsősorban angol tudományos publikáció feldolgozása oly módon, hogy a dolgozat szerkezete a tudományos publikációk szerkezetét követi. Irodalmi bevezetés része, nem szó szerinti fordításban és kibővítve tartalmazza a cikkekben megjelenő ismertetőket, kiegészítve további irodalmi hivatkozásokkal. Az Alkalmazott módszerek rész indokolja a használt módszerek szükségességét és ne csak azok leírását tartalmazza.

20 Az Eredmények rész értelmezze a bemutatott kísérleteket, számításokat, mutassa be és elemezze a legfontosabb ábrákat, táblázatokat. Az Értékelés rész foglalja össze az új eredményeket és mutassa be, hogy azok az Irodalmi összefoglalóban leírtakhoz képest mennyiben jelentenek előrelépést az adott területen. Tartalmazzon a hallgató által tett következtetéseket, kritikai megjegyzéseket is (Milyen más megközelítés, módszer alkalmazható még … stb.). A dolgozat végén legyen Irodalmi hivatkozások rész.

21 Műszaki paraméterekről általában: Terjedelem: minimum 20(-30), de lehetőleg kevesebb, mint 50 oldal terjedelmű legyen Másfeles vagy kettes sorköz 12-es Times New Roman vagy 10-es Arial betűtípus Számozott és feliratozott ábrák és táblázatok, számozott oldalak A dolgozat Függelék vagy Melléklet részt is tartalmazhat a végén, mely nem számít bele a meghatározott oldalszámba.

22 Felépítése: Fedőlap: kötésen kívül szerepeljen a SZAKDOLGOZAT vagy DIPLOMAMUNKA felirat, a készítő neve, a cím és az évszám Belső fedőlap: tartalmazza a munka címét, a hallgató nevét, a témavezetők nevét és intézményét, a konzulens nevét és tanszékét, az egyetem címerét valamint az évszámot Tartalomjegyzék: Bevezetés: Irodalmi bevezetés, és Célkitűzések fejezetből, alfejezetből épül fel. A bevezető tartalmazza a szakirodalmi áttekintést, amivel megindokoljuk témánk, kérdéseink időszerűségét, szükségszerűségét. Ezzel bizonyítjuk szakirodalmi jártasságunkat. A célkitűzések pedig magukat az ígéreteket, amiknek megoldására tesszük föl a dolgozatunkat.

23 Anyag és módszer: Az Anyag és módszer részben szerepeljen minden alkalmazott módszer rövid leírása. Ahol a módszer leírása nemzetközi folyóiratban vagy kézikönyvben megtalálható ott elég csak a hivatkozást megadni, de a módosításokat részletesen le kell írni. Az anyag alfejezetbe kerül ismertetésre pl. botanikai témák esetén a földrajzi kistáj éghajlatának, földtani, geológiai, hidrológiai viszonyának ismertetése. Három típusba sorolhatóak a fejezet komponensei: vizsgálati anyag ismertetése (pl. földrajzi kistáj, erdőtársulás...), mérő műszerek, kiértékelés során alkalmazott módszerek (statisztikai módszerek)

24 Eredmények és értékelésük: ábrákkal, táblázatokkal megfelelően dokumentálva mutassa be a kapott eredményeket, melyek a hallgató munkája nyomán keletkeztek, és tartalmazza azok értelmezését, összehasonlítását a szakirodalomban leírtakkal. Összegzés: A dolgozat legfontosabb megállapításait fogalmazza meg tömören, maximum egy oldal terjedelemben. Ide nem szokás irodalmi hivatkozásokat és rövidítéseket írni. Köszönetnyilvánítás: sorolja fel mindazokat, akik elméleti vagy gyakorlati segítséggel jelentősen hozzájárultak a munka elvégzéséhez, megírásához.

25 Irodalom jegyzék: A szövegben előforduló sorrend szerint számozva, vagy abc-sorrendben (ez a célszerűbb) tartalmazza a nemzetközi-, illetve hazai szakirodalomban nyomtatásban megjelent munkák bibliográfiai adatait (szerző(k), évszám, cím, folyóirat neve, kötet és oldalszám, könyv esetén editor, kiadó). Mellékletek: Idekerülnek mindazok a dokumentumok, térképek, ábrák, táblázatok, melyek terjedelmük miatt nem férnek bele a szöveges részbe, pl. felvételi adatokat tartalmazó nyers táblázatok, melyek terjedelme több oldal (csak a belőlük származtatott táblázatok, magyarázó grafikonok kerüljenek be a szövegközé magyarázatként).

26 Praktikus tanácsok (Eco 1996): Hogyan állj neki?: Legelőször a szakirodalmat kell felkutatnunk, aztán jöhet a többi. Először a címet, a bevezetőt és a tartalomjegyzéket kell megírni, ezzel megadjuk a szakdolgozat kereteit. Előre vetítjük, hogy mi mindent kell véghezvinnünk, azaz felfogható, úgyis, mint munkahipotézis. Nem számít, hogy menetközben százszor átdolgozzuk, hiszen folyamatosan formálódnak, érnek a gondolataink. Majd a "tartalomjegyzékbe" vázoljuk fel, hogy mit akarunk megírni az adott fejezetről, mik a terveink. Ezzel saját magunk előtt is tisztázhatjuk a dolgokat, lehet, hogy jó gondolatnak tűnik egy-két dolog, de amikor megpróbáljuk megfogalmazni, kiderül, hogy nem rendelkezünk elég ismerettel még ahhoz sem, hogy épkézláb mondatokba foglaljuk, vagy pedig teljesen használhatatlan.

27 Következő lépésben esetleg a témavezető számára is érthető, kicsit letisztázottabb verziót fogalmazhatunk meg (attól függ ki a témavezető...). A jó cím önmagában egy munkahipotézis, kutatási hipotézis, megfelelően csavarva ebből fogalmazható meg az összes kérdésünk. Már a munka elején próbálgatni kell az írást, nem szabad az utolsó pillanatig halogatni, mert túl nagy sokként éri az embert. A bevezetőben csak annyit ígérjünk meg, amit meg is tudunk valósítani a dolgozatban.

28 Ha meg van a tartalomjegyzék, az ember a szakdolgozatírást gyakorlatilag attól a fejezettől kezdheti írni, amelyikhez a legtöbb ismerettel rendelkezik, és ez megnöveli az önbizalmát. Érdemes egy "gondolkodó füzetet" vezetni, amibe feljegyezhetjük az összes ötletünket, ami a témával kapcsolatban megfogalmazódik. Ez azért is jó mert, nyomon követhetjük saját fejlődésünket, másrészt nem felejtődnek el és nem vesznek el, harmadrészt egy helyen fognak rendelkezésre állni.

29 Előny nem szóródik szét, mint a cédula, bárhol használható (nincs géphez kötve), és nincs meg benne a csábítás, hogy a túlhaladott gondolatokat kitörölje, megsemmisítse az ember. Hátrány, hogy nem lehet fontossági sorrendbe átrendezgetni őket, mint a cédulákat, vagy az elektronikus jegyzeteket. Ugyan így érdemes a szakirodalmi élményeket is kijegyzetelni vagy cédulára, ahogy Eco (1996) javasolja, vagy szintén egy kisfüzetbe jegyzetelni. Évek múlva is használható, feltéve, hogy az ember szisztematikus és rendszerető.

30 Ezért a legjobb, legmodernebb valamilyen bibliográfiarendező program használata, kiküszöbölhető a kis cetlik elvesztése, és gyorsan kereshetők az információk ebben az adatbázisban. Minden szakkifejezést pontosan határozzunk meg, melyek a dolgozat szempontjából kulcsfontosságúak. Az olvasó nem biztos, hogy végig csinálta azt az irodalmazást, amit mi, illetve abból kell kiindulni, hogy a saját témánknak mi vagyunk a szakértői. Ugyanakkor ne magyarázzuk agyon a dolgokat, (pl. a tudományág vitathatatlan alap szakszavait azért mégse definiáljuk)

31 Ne használjunk túl hosszú mondatokat, mert nehéz őket megemészteni. Ha mégis leírjuk őket, inkább daraboljuk fel. A rövidebb mondatokat könnyebb értelmezni. Ne alkalmazzunk a szövegben túl sok névmást és alárendelt mondatot. Használjunk új bekezdéseket! Megadja a szöveg ritmusát, logikai felépítését. Írjunk le mindent, ami eszünkbe jut, de csak az első megfogalmazáskor. Ugyanis az írás hevében nagyon eltérhetünk az eredeti célkitűzéstől. Ezt ne hagyjuk! Másrészt nem prózát írunk, hanem természettudományos dolgozatot, melynek viszonylag kötött a formája és szókincse!

32 Ajánlatos a témavezetőnek időben eljuttatni a dolgozatot, hogy legalább az alapvető hibáinkat ki tudja velünk javíttatni. Ne használjunk felkiáltó jeleket és három pontot (utóbbit lásd az idézésnél), nem hatásvadász szöveget írunk, hanem tudományosan megalapozott tényeket (legalábbis ez lenne a cél). Három pontot akkor szokás alkalmazni, amikor az idézett szövegből kihagyunk egy részt, illetve felsorolás végén ezzel jelezzük, hogy lehetne még folytatni. "Mindig, akkor definiáljunk egy dolgot, amikor először szólunk róla." (Eco 1996) Használjunk pontokba szedett felsorolásokat ez szintén áttekinthetővé teszi a dolgozatot

33 Idézés és hivatkozások (Eco 1996, Gaál 2007): Vagy azért idézünk egy szöveget, hogy értelmezzük vagy azért, hogy saját fejtegetésünket alátámasszuk vele Pontosan nincs meghatározva, hogy mekkora részt lehet idézni Meghaladja a fél oldalt akkor valami nincs rendjén Bizonyosnak kell lennünk abba, hogy az idézet valami újat tartalmaz, ill. jelentősmértékben alátámasztja az állításunkat Ha az idézet előtt, vagy után nincs kritikai elemzés, az azt jelenti, hogy osztjuk a szerző véleményét. (Hallgatás beleegyezést jelent.)

34 Minden idézetnél pontosan meg kell jelölni a gondolat szerzőjét, zárójelben feltüntetjük a szerző nevét és a publikálás dátumát. Pl. (Bartha 2000) Ha könyvekből dolgozunk, használjuk mindig a legújabb kiadást, amennyiben módosításokat, bővítéseket tartalmaz az előzőekhez képest, mert lehet, hogy a tudomány bizonyos gondolatokat már túlhaladott. Amennyiben valakitől szóbeli közlést kapunk diplomamunkánk kapcsán, arra a gondolati sorra úgy hivatkozunk, hogy zárójelben feltüntetjük a "szellemi vezető" nevét és utána írjuk, hogy ex verbis (ex verb.= szóbeli közlés). Pl. (Kevey ex verb.) Az idézetnek hitelesnek kell lenni! Ellenőrizzük le többször is, hogy valóban pontosan idéztünk-e. Az idézetet nem szabad összefüggéseiből kiragadni! Ha így teszünk a szerző eredeti véleménye ellenére facsarhatjuk ki a gondolatát.

35 Abban az esetben, ha az idézett eredeti szöveg helyesírási hibát tartalmaz azt nekünk is reprodukálni kell, de felhívjuk rá a figyelmet, hogy nem tőlünk származik, úgy, hogy a hibás szó mögé írjuk szögletes zárójelbe sic, ez szó szerint azt jelenti: így. [sic!] A hivatkozások mindig legyenek pontosak! Ugyanis ezáltal lesz visszakereshető, reprodukálható egy-egy gondolat. Mi az a parafrázis?: Az, amikor más szavakkal ismételjük meg a szerző gondolatait, ez a parafrázis, mivel maga a gondolat, ötlet logikai sora áll szerzői jogvédelem alatt és nem maga a szavak láncolata, ezért ezt is le kell hivatkoznom, különben plágiumot (csalást, lopást) követek el.

36 Hivatkozások: célszerű a szerző évszám rendszert alkalmazni és nem a beszámozásos módszert (zárójelbetett arab szám a szövegben és beszámozott bibliográfia), mert utóbbi alkalmazásakor a dolgozat többszöri átdolgozásakor folyamatosan át kell javítani az egész hivatkozási rendszerünket, míg az előbbinél ezt megspórolom. Eco (1997) szerint......a fiatal fenyők 40%-a korhadó fatörzseken található (Hofgaard 1993) Igyekezzünk az eredeti cikkeket elolvasni, ne hagyatkozzunk másokra, azaz a másodlagos forrásra! Sok esetben azonban nem hozzáférhető az eredeti teljes mű.

37 Ne tulajdonítsunk egy szerzőnek olyan gondolatot, amit ő is mástól idéz! Pl. Sedanelli idézi Smith-től, hogy a "méhek nyelve lefordítható a transzformációs grammatika segítségével„ Ha az a tény számomra a fontos, hogy Sedanelli vállalja az állításért a felelősséget, ekkor az irodalom jegyzékben tüntetem fel, hogy Sedanelli, C. (1967): Il linguaggio delle api. Gastaldi, Milano, p. 45. (lásd. Smith, C. (1966): Chomsky and Bees. Vallechiara Press, Chattanooga, p. 56.

38 Ha számunkra az a fontos, hogy a gondolat Smith-től való, és csak magunk megnyugtatása végett tüntetjük fel, hogy másodlagos forrásból (Sedanelli-től) szereztük az információt Smith, C. (1966): Chomsky and Bees. Vallechiara Press, Chattanooga, p. 56. (idézi Sedanelli, C. (1967): Il linguaggio delle api. Gastaldi, Milano, p. 45.) Hivatkozhatunk a mondaton belül, vagy egy egész bekezdéssel, ha több gondolatot vettünk át.

39 Nyelvi kérdések (Gaál 2007): Egyértelmű megfogalmazás. Nyelvtanilag legyen helyes Fogalmak legyenek világosak Nyelv alkalmazkodjon a tárgyhoz, semmi zsargon, divat kifejezés Kerülendők a felesleges szavak, mondatok Lehető legegyszerűbben fogalmazz, azaz ne alkalmazz felesleges töltelékeket, cikornyás körmondatokat. "Ha egy mondatot, vagy szót el lehet hagyni anélkül, hogy az a megértés rovására menne, hagyjuk el!" (Gaál 2007) Rövid, tömör, de ugyanakkor világos megfogalmazás. Rövidebb mondatok könnyebben megérthetők. Mondataink lehetőleg ne tartalmazzanak 15-20 szónál többet.

40 Egy mondatba csak egy állítás legyen! A jó stílus könnyen érthető is egyben, azaz jobban eladja mondanivalónkat. Minden bekezdés legyen logikusan felépítve. Tartalmazzon önálló és befejezett gondolatsort. Logikailag kapcsolódjanak egymásba az egymás után következő bekezdések.

41 Bekezdés felépítése: első mondat tartalmazza a mondandó lényegét, a továbbiakban pedig ezt fejtjük ki, az utolsó mondat pedig vezessen át a következőbe. Bekezdés terjedelme 5-20 sor közötti legyen. Próbáljuk meg írásunkat bizonyos időbeli távolságból szemlélni, vagy, ha ez nem lehetséges, kérjük meg valamelyik barátunkat, hogy olvassa el, hogy érthetően fogalmaztunk-e. Ha csapat munka volt, írhatunk többes szám első személyben, ha önálló kutatás jobb, ha vállaljuk a felelősséget és egyes szám első személyben írunk.

42 Megoldás, ha kerüljük a személyes névmásokat pl. arra lehet következtetni... Alapvetően jelen időt használjunk, de amikor az elvégzett munkáról írunk múlt időben fogalmazzunk, pl. mértünk, kiértékeltük, a kutatásokat tavasszal és nyár közepén végeztük... Kerüljük a passzív szerkezeteket Ne használjuk az alábbi tudálékoskodó kifejezéseket: tudni kell, meg kell jegyezni, szeretném hozzáfűzni, szögezzük le, szófecsérlés, szerencsénkre, sajnos

43 Tipográfia: dőlt betű: legegyszerűbb kiemelés, tudományos neveket szoktuk ezzel kiemelni kiskapitális: (Formátum/ betűtípus/ kiskapitális) szerzők neveit szokás ezzel kiemelni félkövér: nagyon erős kiemelés, csak a fejezetcímeket, vagy nagyon fontos fogalmakat emeljük ki ezzel

44 Ábrák: grafikonok, diagrammok érthetőbbé teszik a dolgozatot számozni kell őket pl. 1-2.ábra szövegközi hivatkozást zárójelben tüntetjük fel és dőlt betűvel emelhetem ki pl.: (1-2.ábra)

45 Táblázatok: az információt tömöríti, áttekinthetőbbé teszi számozzuk őket lásd. még ami az ábrákra érvényes Rövidítések: mellékletbe adjuk meg a rövidítések magyarázatát

46 Irodalomjegyzék: Eco, U. (1996): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó, Győr. 256 pp. Gaál Cs.(2007): Szakírás. Bevezetésa tudományos munkák értékeléséhez, írásához. Medicina Könyvkiadó ZRT, Budapest, 292 pp. http://www.ttk.pte.hu/biologia/intezet/irat/BI_DIPszab.pdf - 2009.02.17.


Letölteni ppt "Természetvédelmi kutatások NyME EMK Növénytani és Természetvédelmi Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések