Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

100 éve született a matematikatörténet szerény apostola Szénássy Barna Ungvár, 1913. 12. 11 - Debrecen, 1995. 11. 12 100 éve született a matematikatörténet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "100 éve született a matematikatörténet szerény apostola Szénássy Barna Ungvár, 1913. 12. 11 - Debrecen, 1995. 11. 12 100 éve született a matematikatörténet."— Előadás másolata:

1 100 éve született a matematikatörténet szerény apostola Szénássy Barna Ungvár, Debrecen, éve született a matematikatörténet szerény apostola Szénássy Barna Ungvár, Debrecen, Dr. Kántor Sándorné DE Matematikai Intézet

2 Élete és munkássága

3  Szénássy Barna Dénes Ungváron született december 11-én. Születésének idejét mindig úgy kommentálta, hogy csak egy matematikusnak lehet ilyen születési dátuma: 13, 12, 11, vagyis három szomszédos természetes szám.  Édesapja, Szénássy Sándor Géza ( ), faiskolai főkertész, édesanyja, Vojth Anna ( ). Szénássy Barna a család hetedik gyermekeként született hat lány után.  A Szénássy család 1919-ben Ungvárról Gyulára költözött és egy Gyulához tartozó 6 holdas tanyán éltek, amit ma Szénássy majornak neveznek.

4 Édesanyja

5 Élete és munkássága  Elemi és középiskoláit bejáró diákként Gyulán végezte. Mindennap gyalog ment be a tanyájukról az iskolába.  Az es tanévtől kezdve a gyulai Római Katolikus Főgimnázium tanulója volt ben érettségizett.  Évközben gyengébb tanulókat korrepetált, nyáron mezőgazdasági munkát vállalt, aratásnál és a cséplésnél dolgozott. Még idős korában is sokat emlegette, hogy milyen nehéz volt a cséplőgép melletti részmunka.  A hallatlan munkabírást, a rendíthetetlen szorgalmat és kitartást a szülői házból hozta magával, ahol ezermester édesapja volt a példaképe.

6 Élete és munkássága  Tanulmányait mérnökhallgatóként szerette volna tovább folytatni, de a Műegyetemen nem kapott kollégiumi elhelyezést.  A debreceni Szent László Katolikus Fiúkollégiumba felvették, így a debreceni Tudományegyetemen matematika-fizika szakos hallgatóként tanult tovább.  Harmadéves korától a piarista Theresianum Internátusban volt nevelőtanár. Gyakorló tanítását is a piarista Gimnáziumban végezte.  1936 januárjában kapta meg középiskolai tanári oklevelét. Egy évig a debreceni gyalogezredben töltötte le kötelező katonai szolgálatát. Utána 1937-től Gyulán a Római Katolikus Gimnáziumban lett tanár.

7

8

9

10 Élete és munkássága  Egyetemi évei alatt a Dávid Lajos által vezetett Matematikai Szemináriumban kezdte meg tudományos munkáját, a Bolyai kutatást.  1937-ben doktorált. Disszertációja: Bolyai Farkas infinitézimális gondolatai.  1938-ban a Felvidék és Kárpátalja vissza- csatolása után Ungvárra ment ( ), ahol először a Fiú- majd a Szent Erzsébet Leány- gimnáziumban tanított.  Két cikket írt Geőcze Zoárd életéről és eredményeiről. Témaválasztása nem volt véletlen, mert Geőcze Zoárd több mint egy évtizedig volt Ungváron középiskolai tanár.

11

12 Élete és munkássága

13

14

15

16  Az as tanévet ösztöndíjasként Berlin- ben a Collegicum Hungaricumban töltötte.  Hazatérése után hol behívták katonának, hol leszerelték. Németellenes nézetei miatt ban sürgősen el kellett hagynia Ungvárt. Ekkor került át a jászapáti Kir. Kat. Gimnáziumba tanárnak.  A németek bevonulása után néhány nappal SAS behívót kézbesítettek neki. Híradósként dolgozott és felettesei felhasználták, hogy németül tudott. A Dunántúlon került hadi- fogságba, ahonnan az a doni iparvidékre szállították. A fogságban is foglalkozott matematikával és megtanult oroszul.  júniusában jött haza.

17 Élete és munkássága  1948-ig Jászapátiban, utána Debrecenben az államosított Piarista Gimnáziumban tanított.  A debreceni Egyetem Matematikai Intézetében 1950-től tanársegéd, 1951-től adjunktus.  Az oktatási munka mellett az intézet adminisztrációs feladatai is ellátta.  1952-től Gyires Béla mellett az Alkalmazott Matematikai és Valószínűségszámítási Tan- széken dolgozott 1977-es nyugdíjazásáig.  egyetemi docens ( ), egyetemi tanár ( ), 1994-től Professor Emeritus.  Kandidátus (1962), a matematikai tudományok doktora (1991).

18 Barna Béla és Szénássy Barna

19 Élete és munkássága Ő indította el a matematikatörténeti kollégiumokat, 1963-tól a matematika tanár szakos hallgatók számára kötelező tantárgy lett a matematika törté- nete. Szerinte a matematikatörténet az oktató- és nevelőmunkában egyaránt haszonnal alkalmazható. Az a diák, aki ismeri egy probléma gyökerét és a megoldásra tett próbálkozásokat, látja a hibákat a közelítő megoldások fejlődését, közelebb kerül a matematikához, mert a helyükre kerülnek a fogalmak, jelentéseik világosabbá válnak. Azt vallotta, hogyha egy hallgató – a későbbi tanár vagy matematikus – nemcsak a tételek tartalmával van tisztában, hanem azzal is, hogy az egyetemes tudománytörténet mit köszönhet a magyar matematikusoknak, akkor ez egy egészséges nemzeti önbecsülés forrása lesz. Ő indította el a matematikatörténeti kollégiumokat, 1963-tól a matematika tanár szakos hallgatók számára kötelező tantárgy lett a matematika törté- nete. Szerinte a matematikatörténet az oktató- és nevelőmunkában egyaránt haszonnal alkalmazható. Az a diák, aki ismeri egy probléma gyökerét és a megoldásra tett próbálkozásokat, látja a hibákat a közelítő megoldások fejlődését, közelebb kerül a matematikához, mert a helyükre kerülnek a fogalmak, jelentéseik világosabbá válnak. Azt vallotta, hogyha egy hallgató – a későbbi tanár vagy matematikus – nemcsak a tételek tartalmával van tisztában, hanem azzal is, hogy az egyetemes tudománytörténet mit köszönhet a magyar matematikusoknak, akkor ez egy egészséges nemzeti önbecsülés forrása lesz.

20 Ausztriai konferencián (1973)

21 Élete és munkássága  „Az egyes szaktudományok története éppen úgy az emberiség, ezen belül egy- egy nemzet vagyonát veszi számba, mint pl. az irodalom, vagy a képzőművészetek története. Bármilyen eddig ismeretlen adatot tárunk fel a tudományok kialakulásáról és fejlődéséről, olyan kincset hozunk nyilvánosságra, amely igen hasznos szolgálatot tesz az egyetemes kultúra, a hazafias nevelés ügyének.” (Staar Gyulával készült interjú )

22

23

24 Szakdolgozatok  Szávó János: A nemeuklideszi geometria Kőnig-féle modellje  Dudás Ilona: Kísérlet Bolyai János Appendixének középiskolai tárgyalására  Simkó Imréné: Régi magyar szorzótáblák  Mlinkó Katalin: Dávid Lajos élete és munkássága  Aradi Klára: Segner János András matematikai munkássága  Kalácska József: Mikoviny Sámuel  Führer Borbála: Szele Tibor élete és munkássága  Ördögh Veronika, Tóth Irén: Az Eötvös- Kürschák verseny matematikafeladatai

25 Szakdolgozatok  Edvy Katalin: Debrecen matematikai élete a felvilágosodás korában  Gede Ildikó: Segner János bibliográfiája  Lerch Mária: Varga Ottó élete és munkássága  Rőth Irma: Lossai Péter 1498-ban írt kódexe mai szemmel  Szabó Mária: Balogh Tibor élete és munkássága  Szucsich Éva: Kertész Andor élete és munkássága  Szepesi Katalin: A Ludolphi számmal és a körnégyszögesítéssel kapcsolatos problémák  Kiss Katalin–Lerch Márta: A középiskolai matematika versenyek története  Majzár Ildikó: Moór Arthur élete és munkássága

26 Doktori disszertációk  Több doktori disszertáció merítette a témáját matematikatörténetből, az ötletet Szénássy Barna adta, de nem minden esetben volt a téma vezetője (Kántor Sándor, Gődényné Szarvas Edit)  Filep László : Farkas Gyula élete és munkássága (1977)  Szendrey Sándor: A kör négyszögesítés Magyarországi története (1982)  Szűcs Mihályné: A matematikatanítás története Sárospatakon a XV. sz. végétől a XIX sz. elejéig (1982)  Zolnai Lászlóné: Bolyai Farkas Arithmetika (1843) könyvének elemzése értékelése( 1982)  Gáll György: Kerékjártó Béla élete és munkássága ( 1984)

27 Buzási Károly, Szűcs Mihályné,Szénássy Barna, Szendrey Sándor (1983)

28 Kitüntetései:  Beke Manó díj (1956),  Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1961),  Munka Érdemrend ezüst fokozata (1964),  Segner Érem (1972),  Emlékplakett a TTK 25. évfordulója alkalmából (1975),  Munkaérdemrend arany fokozata (1977),  MTESZ díj (1980),  Hatvani István díj (1994),  MTA Eötvös koszorú (1994),  Aranydiploma (1986).

29

30 Társadalmi és szervező munkája  Negyedszázadig volt a titkára a Bolyai János Matematikai Társulat Hajdú-Bihar megyei Tagozatának. Tagja volt a BJMT Emlékőrző Bizottságának, a TIT választmányi tagja és számos hazai és nemzetközi bizottság tagja.  Tagja volt az MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya Matematikai és Tudománytörténeti Bizottságának, az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának és az International Union of History and Philosophy of Science Magyar Nemzeti Bizottságának.  Tanácsért és információért a magyarok mellett külföldiek is gyakran fordultak hozzá.

31 Oktatási tevékenysége  Szénássy Barna mögött 44 éves tanári pályafutás állt, 13 évig volt középiskolai tanár, 31 évig aktív egyetemi oktató, és utána még 18 évig nyugdíjasként, mint tudományos tanácsadó vett részt az egyetemi oktatásban.  Az egyetemen elsősorban a vegyészeknek, a kémia-fizika szakos hallgatóknak tanította a bevezető matematikai tantárgyakat, a matematika szakos hallgatók számára ő tartotta a matematikatörténeti előadásokat, az elemi matematikát, halmazelméleti és komplex függvénytani előadásokat.  Hosszú ideig szakfelügyelő volt az egyetem gyakorló iskoláiban

32 Szénássy Barna tudományos előadást tart

33 Oktatási tevékenysége  „Szénássy Barnát elegáns jól öltözött úri- embernek ismertük meg. Erre ő kimondottan ügyelt. A hallgatók megszólíthatták akár szünetben, akár az órák után és ő szívesen beszélt velünk. A matematikatörténet a munkája és a hobbija is volt. Ezen kívül volt annyi energiája, hogy Debrecenben részt vegyen a közéletben, kapcsolatot tartson a helyi értelmiséggel. A Kollégium Könyvtárának rendszeres látogatója volt, különböző egyesületekben tartott előadásokat, a színházba és hangversenyekre is eljárt. Kiegyensúlyozott életet élt, nem volt rabja a munkájának. Olyan ember volt, akinek az életét követendőnek tartanám.” ( Dr. Nagy Mihály)

34

35 Oktatási tevékenységének folytatása  A matematikatörténet tantárgy egyetemi oktatását Szénássy Barna nyugdíjba vonulása után a Valószínűségszámítási Tanszékről Nagy Márta vette át.  A későbbiekben Daróczy Zoltán, Győry Kálmán, Nagy Péter, majd Kántor Sándorné lett a tárgy előadója a BSc és MSc képzés keretében.

36 Bolyai délutánok  Szakköri foglalkozásokat, azaz a Bolyai délutánokat, Szele Tibor mellett ő tartotta a Csokonai Gimnáziumban a város matematika iránt érdeklődő diákjainak. Órái színesek, érdekesek és aktivizálók voltak.  Szénássy Barna hagyatékában megtaláltam azt a Derűs számtanórák című könyvtervezetet, amelyet 1949-ben készített, és amelynek alapján a szakköri foglakozásokat tartotta. Másrészt én is megőriztem a másodikos gimnazistaként, az es tanévben a szakköri foglakozásokon készített füzetemet

37 Bolyai délutánok

38

39 Tudományos munkássága Kutatási területei: A magyarországi matematikatörténete és a Bolyai kutatás.  11 könyvet, könyvrészletet,  44 szakcikket,  21 ismeretterjesztő cikket,  17 könyvismertetést írt,  kb. 125 darab lexikon-címszó származik tőle.  Sajátos munkamódszere volt. Először résztanulmányokat állított össze, majd a részeket kapcsolta össze monográfiává.

40 Tudományos munkássága  „Miután a feltételek megérettek arra, hogy szintézisként megírja a szóban forgó fő munkáját, ebbe minden eredményét bele is dolgozta de nem csak ezeket. A könyv számos olyan új részletet is tartalmaz, amelyek itt jelentek meg először.” (Gyires Béla: Szénássy Barna munkásságáról, Polygon VI/ 1.2.)  Minden írásában van valami előre mutató. Leírta, pl. hogy Hatvani István azért fordult a természettudományok felé, mert külföldi tanulmányai idején azt tapasztalta, hogy a tudományos és a társadalmi fejlődéshez ezek az ismeretek szükségesek.

41 Tudományos munkássága  Első tudományos munkája a Dávid Lajos professzor vezetése alatt megírt Bolyai Farkas infinitézimális gondolatai című disszertációja volt.  A Tentamen vizsgálatát kezdte meg és megmutatta, hogy milyen újításokat vezetett be Bolyai Farkas az analízis tárgyalásánál, amelyekkel megelőzte kora matematikáját.

42 Tudományos munkássága  Jelentősek a Kőnig Gyula életével és munkásságával foglakozó könyvei (1965, 1975).  Ebből megismerhetjük Kőnig Gyulának a pedagógiai elvei mellett tudományos munkásságát, illetve a kontinuum hipotézissel kapcsolatos, félreértésen alapuló, hibás bizonyításának történetét.

43

44 Tudományos munkássága Két könyve részesült Akadémiai nívódíjban:  A magyarországi matematika története (1970, 1974)  Bolyai Farkas (1975)  Az előbbi 1992-ben angol nyelven is megjelent. Ennek a munkának az értéke szinte felbecsülhetetlen, mert ez az egyetlen könyv, amely a 20. századig dolgozza fel a magyar matematika történetét. történetét.

45

46 Bolyai kutatások  „Sokáig úgy láttam, hogy megfeledkezünk olyan embereinkről, akik megbecsülést és nem a felejtést érdemlik meg”- nyilatkozta a Hajdú- Bihari Naplóban ( ) Bakó Endrének.  Matematikai tudása, latin és német nyelv- ismerete segítette abban, hogy eredetiben tanulmányozhassa a Bolyai műveket.  Bolyai Jánossal kapcsolatban ő tudatosította, hogy: „Ha az apa nem hívta volna fel a figyelmét a párhuzamos egyenesek problémájára, és szakmai tudásával nem figyelmeztette volna a tévutak veszélyére, akkor a matematikai irodalom ma egy korszakalkotó munkával lenne szegényebb.” –nyilatkozta a Magyar Nemzetben

47 Bolyai kutatások  Igen érdekes az a cikke, amelyben Gauss és Bolyai János nemeuklideszi geometriai eredményei közti párhuzamot tárgyalja.  Utána nézett, hogy vannak-e Gaussnak olyan eredményei, amelyekben prioritása lenne Bolyai Jánossal szemben. Kimutatta, hogy Gauss nem tekinthető a nemeuklideszi geometria felfede- zőjének. Gauss feltételezte, hogy a hiperbolikus háromszög területe egy univerzális felső korlát alatt marad és ezt a feltételt kihasználta a bizonyításában. Ez az állítás igaz, de bizonyításra szorul. Gauss ismerte Lambert könyvét, ahol a gömbháromszög területének képletéből egy trükkel (r helyére ir-t helyettesít) additív mértékhez jutott, és ezt tekintette a hiperbolikus háromszög területének.

48

49

50 A Zrínyi Katonai Akadémián

51 A magyarországi matematikatörténete A legrégebbi időktől a 20. század elejéig Ez a fő műve. A könyv öt fejezetből áll:  I. Matematikai műveltségünkre vonatkozó adatok a könyvnyomtatás előtti időkből.  II. Az elemi aritmetikák kora.  III. A matematikai kutatások kezdetei hazánkban.  IV. A magyar matematika reformkora. A két Bolyai.  V. A matematikai kutatások kiszélesedésé- nek kora.

52

53

54

55

56

57 A tudományok doktora  Életének ez a munka volt a csúcsa, és legszebb eseménye a nagydoktori fokozat elnyerése.  40 év tudományos kutatásait foglalta tézisekbe. A kortársak, a bírálók teljes elismerését mondhatta magáénak.  „A szerző a maga elé tűzött feladatot kiválóan megoldja, s ezzel a hazai matematika történetének kutatásában egyedülállóan fontos és eredményes tevékenységét újabb adalékkal gyarapította. Ezért a legmelegebben ajánlom a matematikai tudományok doktora fokozat odaítélését.”(Császár Ákos akadémikus)

58 1972-ben meghatározta, hogy milyen kutatásokat kell még elvégezni ahhoz, hogy eltűnjenek a fehér foltok.  Fel kell tárni a környező országok matematikájával való kapcsolatokat.  A XII-XV. századi magyar matematikai műveltség további kutatása. Fel kell dolgozni a régi aritmetika könyveket.  Kutatni kell a társadalmi élet és a matematikai fejlődés egymásra hatását. Vizsgálni kell a matematika szó értelmének a történeti változását.  Az Appendixet a diákok számára is érthető formában kiadni.  Be kellene mutatni, hogy hogyan hatottak a matematika- oktatásra a kiegyezés utáni időszak és a 20. század fordulójának politikai és gazdasági változásai.  Ápolni kellene a matematikusok sírjait.  Fel kellene állítani egy matematikatörténeti múzeumot.  Hasznos lenne egy tudománytörténeti folyóirat indítása, illetve ilyen tárgyú kollokviumok szervezése.

59 Az Appendix  Szénássy Barna nagy álma volt az Appendixnek miniatűr formában, több világnyelven megírt összefoglalóval való megjelentetése. Ez bizonyos mértékig teljesült is a Polygon Kiadó révén.  2002-ben megjelent az Appendix eredeti hasonmás kiadása, magyar (Rados Gusztáv) és angol nyelvű (George Halsted) fordításával együtt (sajtóhibával a könyv fedelén).

60 Szénássy Barna bibliográfiája Könyv, könyvrészlet Könyv, könyvrészlet  Bolyai Farkas infintézimális gondolatai, Doktori disszertáció. Debrecen, 1937, Fischer ny. 34 p, Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Matematikai Szemináriumából 13.  Vázlatok a magyar matematika újkori történetéből, Bp Tankönyvkiadó, 68 p, Középiskolai szakköri füzetek.  Kőnig Gyula ( ), Bp. 1965, Akadémiai Kiadó, 142 p.  A magyar matematika története, Függelék Ribnyikov: A matematika története című könyvéhez, Bp. 1968, 1974, Tankönyvkiadó,

61 Szénássy Barna bibliográfiája  A magyarországi matematika története (a legrégebbi időktől a 20. század elejéig), Bp. 1970, Akadémiai Kiadó, 381 p.(2. kiadás 1974).  Bolyai Farkas ( ), Bp. 1975, Akadémiai Kiadó, 157 p.  Bolyai János, Bp Akadémiai Kiadó, 196 p.(A múlt magyar tudósai)  Kőnig Gyula, Bp Akadémiai Kiadó, 177 p.(A múlt magyar tudósai)

62 Szénássy Barna bibliográfiája  Supplement, János Bolyai: Appendix, The theory of space with introduction, comments by Ferenc Kárteszi, Bp.-Amsterdam, 1987, Akadémiai Kiadó, North Holland Publ. Comp. 1987,  A Matematikai Tanszékcsoport ( ), Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Karának története című kiadványban, társszerző Császár Ákos, Bp ELTE  History of Mathematics in Hungary until the 20th century, Bp. Akadémiai Kiadó, Berlin, Springer Verlag, p. (az 5. átdolgozott, bővített kiadása angol nyelven).

63 Tanulmányok  Emlékbeszéd Geőcze Zoárd rendes tag felett. Bp. 1941, Stephaneum ny.30 p (A Szent István Akadémia beszédei 3/4)  Geőcze Zoárd matematikai munkássága és a felszínmérés legújabb eredményei. A Szent István Akadémia Értesítője 28 (1943),  A szovjet matematikai olimpiászok. Középiskolai Matematikai Lapok 3 (1951) , , 247.  Matematikai folyóirataink. Matematikai Lapok 3 (  Maróthi György. Építünk, 3 (1952)

64 Tanulmányok  Segner András matematikai tevékenysége. Acta Univ. Debrecen VI /2 (1960)  Die Geschichte der Entwicklung des Bolyaischen Kults. Deuxième Congrès Mathématique Hongrois, Budapest, Budapest, VII  Angaben zum Leben und zur mathematischen Tätigkeit von Andreas Segner. Deuxième Congrès Mathématique Hongrois, Budapest, Budapest, VII  Bolyai János ( ). A Matematika Tanítása 7 (1960)

65 Tanulmányok  Apáczai Csere János. A Matematika Tanítása 8 (1961)  A magyar matematikai kutatások múltja és főbb eredményei (Kandidátusi értekezés tézisei) Debrecen, p.  Hatvani István és debreceni kortársai. Természettudományi Közlöny 95 (1964)  Társulatunk 75 éve. Matematikai Lapok 17 ( 1966)  Hunyady Jenő. Műszaki Nagyjaink 3 (1967) GTE,  Kőnig Gyula. Műszaki Nagyjaink 3 (1967) GTE,

66 Tanulmányok  A Magyar Tudományos Akadémia matematikai tevékenysége a kiegyezésig. Acta Univ. Debrecen I (1954)  Hatvani István matematikai munkássága. Alföld 6 (1955)  Kerekes Ferenc matematikai tevékenysége. Acta Univ. Debrecen III /2 (1956)  Martinovics Ignác matematikai munkássága. Matematikai Lapok 7 (1956)  Geőcze Zoárd. Matematikai Lapok 10 (1959)

67 Tanulmányok  Martinovics Ignác egy eddig ismeretlen matematikai értekezéséről. Matematikai Lapok 20 (1969)  Megjegyzések Segner matematikai eredményeihez. Energia és Atomtechnika 25 (1972)  A hazai matematikatörténeti kutatások jelenlegi állása és legfőbb teendői. Technikatörténeti Szemle 6 (1972)  Segner János András és a hazai matematika. A magyarországi tudomány- és technika- történet, Bp. 1973,  Kőnig Gyula. Magyar Tudomány 20 (1975)

68 Tanulmányok  Bolyai Farkas születésének 200. évfordulója alkalmából, Magyar Tudomány (1975)  Híres matematikai feladatok: Bolyai Farkastól származó matematikai feladat. Középiskolai Mat. Lapok sz  Híres matematikai feladatok: Egy Eulertől származó feladat és annak hazai vonatkozásai. Középiskolai Mat. Lapok sz  Kérdések és válaszok. Bolyai Jánosra emlékezünk születésének 175. évfordulóján. Bp TIT Matematikai Szakosztály

69 Tanulmányok  Megjegyzések Gauss nemeuklideszi geometriai eredményeihez. Matematikai Lapok, 28 (1980)  Pasquich János – a matematikus. Pasquich János emlékezete, Bp  Henri Poincaré. Matematikai Lapok 28 (1980)  Adalékok a két Bolyai fölfedezésének történetéhez. Matematikai Lapok, 29 (1981)

70 Tanulmányok  A két Bolyai életútja és a Tentamen tudományos jelentősége. Matematikai Lapok 31 (1981)  A Bolyai - féle paralellák létezéséről. Bolyai emlékfüzet, (Dobó Andorral)  Bolyai Farkas. Műszaki Nagyjaink 6 (1986) GTE  Neumann János életének „első félideje” - levelek Fejér Lipót hagyatékából. Természet Világa 119 (1988)  A „Bolyai-díj ” történetéhez. Magyar Tudomány 33 (1988)  A reáliák tanítása a Debreceni Református Kollégiumban, különös tekintettel a matematikára. Fizikai Szemle 39 (1989)

71 Tanulmányok  A magyarországi matematika fejlődésének a vizsgálata a 20. század elejéig (Doktori értekezés tézisei) Debrecen, p.  Fejér Lipót és Geőcze Zoárd. Matematikai Lapok, Új sorozat 1 (1991)  Adalékok a Bolyai-díj történetéhez. Természet Világa 124 (1993)  Tetszetős matematikai feladatok a két Bolyai hagyatékában. Bolyai Hírek, III/ 4 (1994)

72 Tanulmányok  Kürschák József emlékezete. Debreceni Szemle II /4 (1994)  Fejér Lipót és Szegő Gábor levelezése- tudománytörténeti mozaikok. Természet Világa 126 (1995)  A Matematikai és Fizikai Társulat története. Debreceni Szemle, III/3 (1995)  Kb. 60 matematikatörténeti címszó a Természettud Lexikon 1-6. kötetében , Akadémiai Kiadó.  Kb. 40 címszó a Magyar Életrajzi lexikon 1- 2 és 4. kötetében. 1967, 1969, Akadémiai Kiadó.  25 címszó a „Magyarok a természet- tudomány és technika történetében” MTA - MTESZ - OMIKK 1986, 1992.

73 A jubileumi szegedi vándorgyűlésen(1991) Szénássy Barna és Szendrei János

74 A jubileumi szegedi vándorgyűlésen(1991) Szénássy Barnáné, Szénássy Barna, Szendrei János

75 A jubileumi szegedi vándorgyűlésen (1991) Kántor Sándorné, Szénássy Barna, Szendrei János

76

77 A folytatás  A matematikatörténet egyes részleteinek megírásával többen is foglalkoztak, különösen a Bolyai kutatások területén születtek új eredmények, mert megnyílt a lehetőség a szélesebb körű erdélyi kutatásokra: Vekerdi László, Filep László, Sain Márton, Szabó Árpád, Szabó Péter Gábor, Prékopa András, Tóth Imre, Ács Tibor, Kiss Elemér, Nagy Dénes, Oláh Anna, Oláh-Gál Róbert, Weszely Tibor. Vekerdi László, Filep László, Sain Márton, Szabó Árpád, Szabó Péter Gábor, Prékopa András, Tóth Imre, Ács Tibor, Kiss Elemér, Nagy Dénes, Oláh Anna, Oláh-Gál Róbert, Weszely Tibor.

78 A folytatás  A Bolyai János Matematika Társulat tett kísérletet arra, hogy az egyes szakterületeken a 20. századi magyar matematikusoknak a matematika tudományához való hozzájárulását angol nyelven bemutassa. Ez a könyv : A Panorama of Hungarian Mathematics in the twentieth Century (2006, ed. J. Horváth, Springer) A Panorama of Hungarian Mathematics in the twentieth Century (2006, ed. J. Horváth, Springer)

79  Ezek a következők: Topológia, konstruktív függvények elmélete, harmonikus analízis, geometria, stochasztika, tájékoztatás a 20. századi matematikatörténetéről, a matematika- oktatásáról és kutatásáról, majd röviden ismerteti a kiemelkedő 20. századi matemat- kusok életrajzát és kutatási területét. Sajnos a többi szakterület megírására nem került sor azóta sem.  Szerzők: Bognár Mátyás, Császár Ákos, Móricz Ferenc, Szabados József, Vértesi Péter, Erdélyi Tamás, Jean-Pierre Kahane, J.Rosenberg, Petz Dénes, Elbert Árpád, Garay Barna, Horváth Já- nos, Stuart Antman, Tamássy Lajos, Perjés Zol- tán, Bárány Imre, Révész Pál, Csáki Endre, Csi- szár Imre, Forgó Ferenc, Kántor Sándorné.

80 A folytatás  Sokat tett a 20. század természettudomány történeti munkáinak hozzáférhetőségéhez, digitalizálására Gazda István tudomány- történész.  A matematikaoktatás történetével foglalkozik a Szénássy Barna és Rapcsák András által javasolt témában Kántor Sándorné : Tudós tanárok, majd a Híres matematikatanárok és tanítványok a debreceni iskolákban című könyvek, amelyekre Szénássy Barna, majd Prékopa András és Gaál Botond is sokszor hivatkozott.

81

82 Előadás az intézeti szemináriumon

83

84 Utószó  Amikor Szénássy Barna 80 éves lett, akkor az intézeti szemináriumon „Mivel töltöm napjaimat” címmel tartott előadást. Itt elmondta, hogy melyek azok a kérdések, amelyeket fontosnak tart, amelyekkel még szeretne foglalkozni és mi vár még az utódaira.  január 8-án az MTA Matematikai Tudományok Osztálya Szénássy Barna emlékülést tartott a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában.  History of Mathematics and Teaching of Mathematics (HMTM) címmel 2000-től két évente kerül megrendezésre egy nemzetközi konferencia.

85 Utószó  Azóta sok minden megvalósult Szénássy Barna elképzeléseiből. A határok kinyitása után kiszélesedett az erdélyi Bolyai kutatás, számos Bolyai-könyv jelent meg.  Közös nemzetközi konferenciát rendeztek Bolyai 150 év címmel Budapest- Maros- vásárhely székhellyel  Prékopa András kezdeményezésére létrejött a Bolyai vacsora.  Több művészi alkotás készült el Bolyai Jánosról: Széchenyi Kinga emlékplakettje, Zsigmond Attila grafikája, Szinte Gábor festménye, Holló Ila naiv festménye és a Weszely Tibor felkérésére 2012-ben Márkos Ferenc festménye.

86

87 Utószó  A Debreceni Református Kollégiumban folyó természettudományok oktatása és művelése témakörből megjelent Gaál Botond professzor könyve (2012).  Szabó Péter Gábor tollából Kalmárium címen jelent meg két kötetben a Polygon Könyvtárban Kalmár László levelezése magyar matematiku- sokkal( 2005, 2008) és a Riesz testvérek levelezése (2010).  Az iskolai matematika tanterv, a NAT, is célul tűzte ki, hogy a tanulók megismerkedjenek a legkiválóbb matematikusokkal és azok munkáival.

88

89

90

91 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "100 éve született a matematikatörténet szerény apostola Szénássy Barna Ungvár, 1913. 12. 11 - Debrecen, 1995. 11. 12 100 éve született a matematikatörténet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések