Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kultúra fogalmának jelentése, fejlődése KPCM 1. nap.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kultúra fogalmának jelentése, fejlődése KPCM 1. nap."— Előadás másolata:

1 A kultúra fogalmának jelentése, fejlődése KPCM 1. nap

2 témakörök BEVEZETŐ – Európa három fogalma I. A kultúra szerepe a társadalomban II. A kultúra fogalom és modernitás III. A harmadik évezred társadalmai IV. Kultúra hozzájárulása a lisszaboni célkitűzésekhez V. Kultúra program

3 BEVEZETŐ

4 Európa három fogalma  Területi-földrajzi egység  Politikai-gazdasági szervezet (centrum, fokozatosan bővül)  Minőség - értékek összessége, amelyek csak itt jöttek/jöhettek létre - földrajzilag nem egyenletesen oszlik meg

5 Viszonyunk Európához  Földrajzi Európa – hozzátartozunk  Politikai-gazdasági Európa -II. világháborúig nyitott -II. vh. után zárt – Európai Unió  Értékek Európája hozzátartozás belső nemzeti érdek és feladat

6 Értékek Európája Egész társadalomra vonatkozóan nincs biztosítva az európai értékek hozzáférhetősége Ok: történelmi (mongol, tatár, török, orosz) Értékek értelmében vett Európaiság - Szabad piacgazdaság, - gépesített termelés, - demokrácia, - esélyegyenlőség – mindenki által elérhető kultúra - Értelmes élet/jólét (75%)

7 Feladat: az értékek birtoklásában hasonlatossá válni az európai országokhoz Akadály: középréteg eltérő helyzete, aránya Diktatúrából demokráciába parancsgazdaságból piacgazdaságba való átmenet átmenet 3 szakasza: 6 hónap: politikai átalakulás 6 év gazdasági 60 év: teljes társadalmi-kulturális váltás (Ralf Dahrendorf)

8 Tét: kié lesz a csatlakozás által elérhető nyereség? 15-20% birtokolja az elérhető javakat és forrásokat? Megvalósítja az ország a jóléti rendszerváltást (Európától elmaradva, de követve)

9 A demokrácia sorsa ott dől el, ahol a leggyengébb! Agrárkérdés Vidék Egészségügy Oktatás Társadalom kultúrája Nyugdíjasok Szociálpolitika Romakérdés (5%) Média (milliárdoknak a nemzet kulturális felemelkedését kell szolgálnia)

10 I. A kultúra szerepe a társadalomban a kultúra teremti meg az egyének, a közösségek, a régiók és a nemzet önbecsülésének kereteit, formáit, színtereit és tartalmát;

11 a kulturális élmények alkotják az egyének, a közösségek, és a megújuló Magyarország önértelmezésének, összetartozásának, tapasztalatai feldolgozásának egyik legfontosabb közegét; - a kulturális sokszínűség a jövőbeni újítások forrása a gazdaságban, a politikában, a tudományban, a művészetekben, a mindennapi életvitelben - kincs, amit védeni kell

12 a kulturális versengés hazai és a nemzetközi színtéren a kreativitás ösztönzője - többé, erősebbé, sikeressé válásunk útja; a kultúra a társadalmi integráció, a szociális kohézió közege: a közösségek fenntartója és megújítója, az egyéni és a közös eszmények és életcélok megfogalmazásának, megvitatásának és érvényesítésének a terepe.

13 A kultúra az egymással megosztott élményekben és a belőlük merítő alkotókedvben és tudásban él.. A kultúra egyszerre demokratikus, mert mindenkié, és arisztokratikus, mert kiveti magából a silány minőséget. A kultúra sokszínű és rugalmas. Ha intézményrendszere rugalmatlanná válik, akkor független kezdeményezések, újabb és újabb csoportok és közösségek jönnek létre, teremtenek maguknak és érdeklődő közönségüknek izgalmas, fejlődő kultúrát.

14 A kultúra verseny is - a figyelemért, a tapsért, a díjakért, a felemelkedésért. Minden kultúra hódítani akar, meghódítani a közönségét. A kultúrára támaszkodva erősödik meg minden közösség, belőle táplálkozik a nemzeti önbecsülés. Csak a saját kultúránkban otthonosan mozogva érthetjük meg más közösségek világát, életmódját, alkotásait.

15 A kultúra társadalmi integratív funkciót is betölt: összetartja a helyi közösségeket, tartást ad az egyéneknek akkor is, ha természeti csapások, társadalmi vagy gazdasági válságok sújtják őket. Kultúra nélkül nincs közösség, közösség nélkül nincs emberi méltóság. A kultúra identitás és kreativitás. Egyaránt ott él a kulturális intézményekben, a kulturális örökségben és a megújuló társadalmi gyakorlatban.

16 „A kultúra mindenekelőtt önmagában való érték, az emberi élet egyik legfőbb szépsége, ereje és értelme, ami arra való, hogy minden állampolgár életét igazságossá, szebbé, jobbá, teljesebbé tegye.” Mit tesz/tehet ennek érdekében a társadalom? Alkotó kultúra szabadsága Az értékek hozzáférhetősége Cél: egyensúlyuk biztosítása

17 II. A kultúra fogalom és modernitás

18 kultúra fogalmának kialakulása Fogalma és annak végtelen számú variációja mindazt tömöríti, ami a társadalmat létrehozó embert, végső soron emberiséget elválasztja a természettől és az élet sajátos minőségét határozza meg a társadalmak működésében. (Markarjan 1981), Bujdosó 2008:28-32, Eisler R. 1927, Klemm 1983, Niedermann 1941, Taylor 1871, Williams 2003).

19 Egységesen elfogadott meghatározása nincs Szerkezetük egyforma 1. „alany” - az ember és az emberek csoportjai 2. „állítmány” – az emberek tárgyi tevékenysége 3. „tárgy” – ami a tevékenység által létrejött (objektum és objektiváció –Herder, Lukács Gy..) a) anyagi tárgy; b) társadalmi szerveződés, csoport, intézmény c) szellemi tárgy, nyelv, ismeret, tudomány, művészet, vallás

20 fogalom „ A társadalom az ember és ember, ember és közösség viszonya, amit az objektiváció közvetít. A kultúra az ember viszonya az objektivációkhoz, vagyis az „emberi műhöz”, az ember által teremtett megformált világhoz. A civilizáció az objektivációk összessége, amelyeket az ember alkotott, és ami az emberi tevékenység és az emberi közösségek alapjául szolgál.” (Vitányi )

21 A kultúra fogalma az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége három meghatározó szintje 1. Alapvető feltevések 2. Értékek, ideológiák 3. Javak, képződmények

22 1. Alapvető feltevések Ezen a szinten a felfogásokat, hiedelmeket találjuk, amelyek a láthatatlan, nem tudatosult erővonalakat jelentik Fő elemei: - Ember és természet - Idő - Tér - Ember és ember közötti viszony

23 2. Értékek, ideológiák A tudatosság magasabb fokon ezen a szinten jelenik meg. Összetevői: - Eszmék és célok - Elérési eszközök - Erények, bűnök, vétkek - Erkölcs, etika

24 3. Javak, képződmények Ez a látható, többnyire megfejthető szint - Nyelv - Technológia - Művészet - Társadalmi rétegződés - Státusrendszer - Nemek szabályai - Család

25 A kultúrafogalom és a modernitás

26 Modernitás - modernizáció  azoknak az erőfeszítéseknek a sorozatára utal, melyek révén valamely társadalom fel akar zárkózni a nála fejlettebbekhez.  a fejlődés több dimenzióját magában foglaló, az adott ország fenntarthatóságát szem előtt tartó közgazdasági fogalom

27 A KTM kultúra A hagyományos (magyarországi, kelet- európai) kulturális-tudományos életet, művelődési tevékenységeket meghatározó mentalitás kifejezője, melyet az e területeken dolgozó értelmiségiek és működési viszonyok hordoznak. Ezt a formációt az európai történelmi örökség okán értelmiségi kultúrának nevezzük, és a három terület kezdőbetűinek kiemelésével jelöljük (KTM). Az értelmiségi kultúra vezéreszméje az alkotás, lelke az öncél.

28 A PCM kultúra A hivatalos Európai Uniós értékvilág egy új típusú kultúrát („harmadik kultúra”) reprezentál, amit legjobban az elmúlt évtizedekben Amerikában és Nyugat- Európában megerősödő területfejlesztési és projekt-ciklus menedzsment (PCM) szimbolizál szaknyelvével, módszertanával, szakmai elkülönüléseivel. Ezt a formációt menedzser kultúrának nevezzük, a legáltalánosabban elterjedt tervezési módszerét kifejező mozaikszavának jelzésével (PCM). A menedzser kultúra vezéreszméje a fejlesztés, lelke a haszon.

29 A két kultúra jellemzői Céltevékenységkapcsolatértékelés KTMelvontelemzőzártértelmező PCMPragma- tikus racionálisnyitottegzakt

30 KTM – PCM egységesülése – kultúra fogalom kiterjesztése JELENTI A VÁLTOZÓ VILÁGBAN VALÓ ELIGAZODÁS KÉPESSÉGÉT, AZ ISMERETEKET, A TUDÁST, A JOGI, A GAZDASÁGI, A VÁLLALKOZÓI A MUNKAKULTÚRÁT AZ ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGET, A JÓLÉTI RENDSZERVÁLTÁS, A TÁRSADALMI ESÉLYTEREMTÉS SZERVES RÉSZE, A GLOBALIZÁLÓDÓ VILÁG HUMÁNUSSÁ, ÉLHETŐVÉ TÉTELÉNEK ESZKÖZE.

31 Modernizáció dimenziója civilizációs tradíciók és a nemzeti sajátosságok figyelembevétele nem korlátozódhat pusztán a kultúra szférájába, hanem azokat a modernizációs folyamat egészében is érvényesíteni kell. Bebizonyították, hogy a tradícióknak jelentős szerepük van egy társadalom belső kohéziójának és stabilitásának fenntartásában, és erre annál nagyobb szükség van, minél inkább fel akarjuk gyorsítani a gazdasági fejlődést. a tradíciók akár az innováció forrásai is lehetnek.

32 III. A 3. évezred társadalmai

33 alapvetés nincs általánosan elfogadott elmélet Jelenleg nincs általánosan elfogadott elmélet arra, hogy pontosan mi nevezhető információs-, hálózati-, globalizációs- és tudástársadalomnak és inkább mi nem. egy átalakulást látunk, A legtöbb teoretikus egyetért azzal, hogy egy átalakulást látunk, ami valamikor az 1970-es évek és napjaink között kezdődött és ami megváltoztatja annak a módját, ahogy a társadalmak alapvetően működnek.

34 információs társadalom 1. információs társadalom információ önálló értékké válik. Az információ, mely mint a technológiai fejlődés alapja az ipari társadalomban is fontos szerepet kapott, most már önálló értékké válik. információ- feldolgozó Az információs társadalom középpontjában az információ- feldolgozó technológia áll.

35 meghatározások információs javak termelése a hajtóerő "Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerő … (és amely evvel) az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel." (Yoneji Masuda,1981) "Az információs társadalom gazdasági valóság… Megszűnik az információk terjedési késése….. fokozatosan új tevékenységek, műveletek és termékek látnak napvilágot." (John Naisbitt, 1982)

36 az információtgazdasági erőforrásként használják" Olyan társadalom, amelyben … az információt gazdasági erőforrásként használják, a közösség jobban kihasználja azt, s mindezek mögé kifejlődik egy olyan iparág, amely a szükséges információkat állítja elő…" (Nick Moore,1997) társadalmi struktúra “Az információ és a tudás szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra…., az élet számos területének globalizálódása." (NIS, 1995)

37 új típusú életvitelre, magasabb minőségű életre, munkavégzésre van lehetősége"Olyan új típusú társadalom, melyben az információs és telekommunikációs technológiák globális elterjedésének segítségével az emberiségnek új típusú életvitelre, magasabb minőségű életre, munkavégzésre, társadalomban betöltött szerepre van lehetősége.” (Murányi Béla, 1997)

38 A Lajtha-féle tanulmány A Lajtha-féle tanulmány 2015-re vonatkozóan az alábbiakat jósolja: PC80% lesz jelenleg a családok 30%-a rendelkezik PC-vel, a jövőben ez várhatóan 80% lesz hálózati hozzáférése 50%- jelenleg a családok mintegy 1,5%-ának van hálózati hozzáférése, ez 15 év múlva 50%-osra emelkedhet hivatali ügyek 75%-a 15 év múlva a hivatali ügyek 75%-a elektronikusan is elintézhető, minden hivatalnak van home page-e stb

39 jellemzői érvényes tudás" felezési ideje Az "érvényes tudás" felezési ideje (az az idő, mialatt elavulttá válik) a fejlődés gyorsulása miatt jelentős mértékben csökken (éves, esetleg hónapos nagyságrendre). követelménnyé válikélethosszig tartó tanulás, Állandó követelménnyé válik az élethosszig tartó tanulás, mely a munkavállalótól egyre inkább az ismeretterületek közti mobilitást követeli meg, az egy szakma elsajátításának hagyományos követelménye helyett.

40 „… történelmi tendencia, hogy a kialakuló társadalmi struktúrák domináns funkciói és folyamatai az információs korban egyre inkább hálózatokba szerveződnek.

41 hálózati társadalom 2. hálózati társadalom (network society) Manuell Castells: a hálózattársadalom egy új technológiai paradigma, az informacionalizmus eredménye.

42 módosítja mind a működési folyamatokat hatalom és a kultúra folyamataiban. A hálózatépítés logikájának terjedése lényegileg módosítja mind a működési folyamatokat, mind az eredményeket a termelés, a tapasztalat, a hatalom és a kultúra folyamataiban. A technológiai változások először a gazdaságot formáltak át, az ezredfordulóra azonban a társadalom, a politikai rendszerek és a kultúra alrendszerei is gyökeresen átalakultak. A technológiai változások először a gazdaságot formáltak át, az ezredfordulóra azonban a társadalom, a politikai rendszerek és a kultúra alrendszerei is gyökeresen átalakultak.

43 A hálózati társadalom nagymértekben épít a tudomány fejlődésére és az innovációra, a rugalmas, képzett munkaerőre, az új működési modellhez igazodó hálózati szerveződési formára.

44 Közösségi hálózatok – szorosabb-lazább Szociális hálózatok – hagyományos közösségek- virtuális közösségek Modern társadalmak kapcsolathiányosak Kérdések: - IKT eszközök egyre növekvő használata elősegítheti-e a társadalmi tőke növekedését, vagyis az egyének társulási hajlandóságát, civil elkötelezettséget? - Csökkenti-e a személyközi kapcsolatok mennyiségét és minőséget, a civil elkötelezettség mértekét?

45 globalizáció - kultúra

46 globalizáció 1. Nem új jelenség - emberiség története az egymást követő globalizációk története (görög kultúra, inka, maja.. birodalom; világvallások) Az újkor globalizációja – a kapitalizmus fokozatos kiterjedését jelenti szakaszai: szakaszai: technikai felfedezések határozzák meg számítógép által (gőzgép, robbanómotor; tömegkommunikáció majd a számítógép által mind teljesebbé váló globalizáció)

47 Kultúra globalizációja kulturális formák globalizációjának története Kultúra története a kulturális formák globalizációjának története (településszerkezet, zenei szerkezet, reneszánsz hatás) Nemzet kulturális identitásának a szerkezete Az egyén személyiségének biológiai struktúrája = Mi került be; miképp tevődnek össze az elemek, és hogyan tudunk vele gazdálkodni

48 2. Ez nem ugyanaz globalizáció A történelem átlépett egy határt – a különböző irányba elinduló folyamatok körbe zárulnak; pl. üzenet, felfedezés egy időben jut el mindenhova 3. Mégis Az ellentmondások is globálissá váltak 1. A gazdasági javak és források elosztása Gazdasági javak – források 80%-a a világ 20%-ának a kezében van 2.A demokrácia szintje és elosztása 2. A demokrácia szintje és elosztása

49 Zárt társadalmak – nyílt társadalmak Az emberiség 20%-a jutott el a demokrácia fokára (akik az anyagi biztonságot is jobban megszerezték) A globalizáció ugyanúgy konzerválja az arányokat, mint a gazdasági viszonyokat

50 Lehetséges utak 1. Kevesebb demokrácia, nagyobb koncentráció 2. Nem kevesebb, több, erősebb civil demokrácia ez a demokrácia új szintje nagyobb hangsúly nagyobb hangsúly: szolidaritásnak, kötelességnek, részvételnek, egyenlőségnek; globalizálja a civil társadalom elvét

51 4. A tudás társadalma 4. A tudás társadalma

52 „a tudástársadalom gyakorlatilag az információs társadalom magasabb szintje …. Utóbbi mintegy a világban keringő információk általános bőségére, előbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt - és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudás-alapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz.” (Varga Csaba)

53 Tudás társadalma = jövő Marx: Marx: a dolgok, tárgyak, eszközök értékét nem a „beléjük fektetett” fizikai munka, hanem a bennük megtestesülő tudás adja meg. Pierre Bourdieu: a „kulturális tőke” jelentősége felülmúlja a gazdasági tőkéét.

54 társadalmi hierarchia megmarad Ha a tudást a lakosság 10-20%-a birtokolja a társadalmi hierarchia megmarad. A tudás nem összpontosulhat egyetlen témára. A kultúra egyetemes és sokszínű. Egy cél eléréséhez szükséges tudásnál jóval szélesebb kultúra kell % helyett legalább 75%ának kell birtokolnia.

55 kultúra és minőség - társadalmi fejlődés Az egész társadalom kultúrája! Szükséges: olyan céltudatos és következetes kultúrpolitika, amely minden embernek egyenlő esélyt ad a legértékesebb kultúra elsajátítására is.

56 ellentmondás 1990 óta a kulturális kínálat bővül A kereslet egyenletesen csökken feladat Megállítani ezt a folyamatot.

57 „Amikor a tudás terjed, Őszinte az akarat. Amikor az akarat őszinte, A józan ész uralkodik. Amikor a józan ész uralkodik, Kiművelt az egyén. Amikor az egyén kiművelt, összhangban él a közösség. Amikor a közösség összhangban él, Jól kormányozható az ország. Amikor az ország jól kormányozható, Békesség honol mindenütt. ” Konfuciusz/ie /


Letölteni ppt "A kultúra fogalmának jelentése, fejlődése KPCM 1. nap."

Hasonló előadás


Google Hirdetések