Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A világjárványt okozó H1N1 influenza 2009 epidemiológiája Dr. Oroszi Beatrix 2009. 10. 26.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A világjárványt okozó H1N1 influenza 2009 epidemiológiája Dr. Oroszi Beatrix 2009. 10. 26."— Előadás másolata:

1 A világjárványt okozó H1N1 influenza 2009 epidemiológiája Dr. Oroszi Beatrix

2 Tartalom I. Háttér –Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pandémiás útmutatója, és a WHO fázisainak rövid bemutatása –a 2009-es világjárvány háttere Alapvető epidemiológia A megbetegedés jellemzői Terjedés A vírus tulajdonságai A pandémia súlyossága

3 Tartalom II. Kulcsfontosságú események a pandémiás influenzával kapcsolatban 2009-ben Surveillance Egyéni és közösségi szintű intézkedések Nyitott kérdések, bizonytalanságok a es influenza szezonban

4 WHO készültségi szintek az influenza világjárványra - fázisbeosztás Inter-pandémiás időszak 1. fázis Állati eredetű influenza vírusok által okozott emberi megbetegedéseket nem jelentenek. 2. fázis Házi, vagy vadon élő állatok között terjedő influenza vírus emberi megbetegedést idéz elő, és ezért lehetséges pandémiás fenyegetést jelent. 3. fázis Egy állati, vagy emberi-állati reasszortáns influenza vírus szórványos megbetegedéseket, vagy kisebb eset- halmozódásokat okoz emberek között, de még nem képes olyan hatékonyan emberről emberre terjedni, hogy a lakosság körében folyamatosan járványokat okozzon. Pandémiás riasztás időszaka 4. fázis Egy meghatározott új, állati, vagy emberi-állati reasszortáns influenza vírus bizonyítottan képes emberről emberre hatékonyan terjedni, és egy adott országban a lakosság körében folyamatosan járványokat okozni. 5. fázis Ugyanaz az új influenza vírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni egy adott WHO régió két, vagy több országában. Pandémiás időszak 6. fázis Az 5. fázisra meghatározott kritériumokon túl ugyanaz az új vírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni egy másik WHO régió legalább egy országában. 6. a.Az új influenzavírus altípus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, amelyek egyike sem a WHO Európai Régiója. 6. b.Az új influenzavírus folyamatosan képes a lakosság körében járványokat okozni legalább két WHO régióban, ezek közül az egyik a WHO Európai Régiója. 6. c.Az új influenzavírus Magyarországon a lakosság körében járványosan terjed. 6. d.Az új vírus Magyarországon regionális járványt okoz. 6. e.Az új vírus Magyarországon országos járványt okoz. A járvány csúcsát követő időszak Az új vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfelelő surveillance-szal rendelkező országok többségében a járvány csúcsán tapasztalt szint alá csökken. Lehetséges következő járványhullám A pandémiát okozó influenza vírus által okozott megbetegedések előfordulási gyakorisága a megfelelő surveillance-szal rendelkező országok többségében újból emelkedik. Pandémiát követő időszakAz influenza előfordulása a megfelelő surveillance-szal rendelkező országok többségében a szezonális influenza előfordulási gyakoriságának alapszintjére tér vissza.

5 Új, pandémiás potenciállal rendelkező influenza A vírust eredményező genetikai változások ÉvAltípusA pandémia súlyossága 1889H3N2Mérsékelt 1918H1N1Súlyos 1957H2N2Súlyos 1968H3N2Mérsékelt 1977H1N1Enyhe 2009H1N1???

6 A 2009-es influenza világjárvány április 17-én az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (Centers for Disease Control and Prevention – CDC) lázas, légúti tünetekkel járó megbetegedésekről számolt be, amelyeket először két gyermeknél diagnosztizáltak. A laboratóriumi vizsgálatok eredménye szerint a megbetegedéseket egy új, korábban nem ismert H1N1 altípusú influenza A vírus okozta.[1] Hasonló eseteket jelentettek Mexikóból is.[1] A jelentős nemzetközi forgalom eredményeként a betegség gyorsan átterjedt az összes kontinensre számos halálesetet okozva. Sporadikus esetek jelentettek április 27-től Európában is. A vírus alapvető genetikai struktúráját rövid időn belül meghatározták és nyilvánosságra hozták [2].[2] [1][1] CDC Swine Influenza A (H1N1) Infection in Two Children. Southern California, March-April MMWR April /58 (Dispatch); 1-3. [2][2] Garten RJ, Davis CT, Russel CA, et al. Antigenic and Genetic Characteristics of Swine-Origin 2009 A(H1N1) Influenza Viruses Circulating in Humans. Science 2009; 325(5937):

7 A WHO válasza a 2009-es új influenza terjedésére április 27-én a WHO 4. szintre emelte a pandémiás készültségi szintet, megerősítve azt, hogy egy új influenza vírus folyamatosan képes emberről emberre terjedni. Két nap múlva, április 29-én a WHO bejelentette az 5. készültségi szintet. A WHO influenza Programjának nemzetközi koordinátora, Keiji Fukuda ekkor rámutatott arra, hogy már túl késő van ahhoz, hogy a járványt helyben el lehessen fojtani. A világ országainak fel kell készülniük az influenza világjárványra, és az ezzel kapcsolatos károk enyhítésére. Az új vírus az amerikai kontinens után Ausztráliában is járványosan terjedni kezdett a népesség között. Mivel teljesültek a kritériumok, a WHO 2009 június 11-én bejelentette a 6. készültségi szintet, és ezzel a 2009-es influenza világjárvány kezdetét vette.

8 Elfogadott megnevezések A „sertésinfluenza” elnevezés helytelen és félrevezető. A megbetegedés nemzetközileg elfogadott elnevezése „pandémiás H1N1 influenza 2009”. A vírus hivatalos megnevezése helyesen influenza A(H1N1)v (v=variáns), de szakmai anyagokban egyre gyakrabban használják az influenza A(H1N1)2009 megnevezést is. További megfogalmazások: „új influenza vírus”, „világjárványt okozó influenza vírus”.

9 Alapvető epidemiológiai jellemzők Szezonális influenzaPandémiás H1N1 influenza 2009 A vírusAz előző influenza szezonhoz képest csak kismértékben változik a vírus genetikai állománya (drift) Nagyfokú genetikai változás eredményeként lényegében egy új influenzavírus jelenik meg (shift), amely képes hatékonyan terjedni emberről emberre. Általános morbiditás Évente átlagosan a lakosság 5- 10%-a betegszik meg. A járványhullám(ok) során a lakosság kb %-a betegszik meg Korspecifikus morbiditás A korspecifkus morbiditás az iskolás- és óvodáskorú gyermekeknél a legmagasabb A korspecifikus morbiditás a 30 éven aluliak körében a legmagasabb (Európában a jelentett esetek 80%-a). 65 éven felüliek között egyelőre nagyon ritka (Európában a jelentett esetek 2%-a). Ennek lehetséges oka egy hasonló fenotípusú korábbi A(H1N1) altípusú influenza vírus okozta megbetegedés következtében megmaradó immunmemória. NemA férfiak és nők érintettsége nem különbözik Időbeli előfordulás jellemzői Az országos járványok kb hét alatt zajlanak. Egy szezonban általában egy járványhullám zajlik, de előfordulnak járványmentes évek is. Az országos járvány várhatóan hét alatt zajlik le, a helyi járványok pedig ennél rövidebb ideig, 6-8 hétig tartanak majd. Az első járványhullámot továbbiak követhetik.

10 1918/1919-es influenza pandémia: influenza A(H1N1) halálozás, Anglia és Wales

11 A megbetegedés jellemzői Szezonális influenzaPandémiás H1N1 influenza 2009 Klinikai tünetekA klinikai tünetek alapján a különböző influenzavírusok által okozott megbetegedések nem különíthetők el egymástól: hirtelen kezdet, láz, légúti tünetek mint pl. köhögés, torokfájás, általános tünetek mint pl. rossz közérzet, izomfájdalom. Enterális tünetek előfordulhatnak, főleg H1N1 altípusú influenzánál. Inkubációs időmedián 1-2 nap1-7 nap, medián 3-4 nap Komplikációmentes, enyhe lefolyás Gyakori, az esetek többsége ilyen Súlyos lefolyású megbetegedés primer vírusos tüdőgyulladás – nem jellemző, ritkán előfordul bakteriális komplikációk - jellemző krónikus alapbetegség súlyosbodása – jellemző primer vírusos tüdőgyulladás - jellemző bakteriális komplikációk - jellemző krónikus alapbetegség súlyosbodása –jellemző A tünetek fennállásának tartama enyhe lefolyású megbetegedés esetén 3-5 nap, súlyos lefolyás esetén 7-10 nap enyhe lefolyású megbetegedés esetén 2-4 nap, súlyos lefolyás esetén kb. 10 nap, de lehet ennél hosszabb is

12 A szezonális és pandémiás influenza klinikai megjelenésének és a súlyos esetek előfordulásának összehasonlítása Tünetmentes Klinikai megbetegedés Halálos kimenetel Kórházi kezelést igényel Szezonális influenza Pandémiás H1N1 influenza 2009 Tünetmentes Klinikai megbetegedés Halálos kimenetel Kórházi kezelést igényel ? ?? Forrás: ECDC Interim risk assessment. Pandemic H1N

13 Súlyos lefolyású megbetegedések kockázati faktorai Szezonális influenza Főleg az életkoruknál (60 éven felüli, 3 éven aluli) és/vagy az alapbetegségüknél fogva kockázati csoportba tartozók között fordul elő súlyos lefolyás. Pandémiás influenza A 60 éven felüliek alulreprezentáltak a súlyos lefolyású esetek között Kockázati faktorok –Krónikus alapbetegség –Kóros mértékű elhízás –Terhesség –2 éven aluli életkor A súlyos lefolyású esetek eddig mintegy fele nem tartozott kockázati csoportba Krónikus alapbetegségek, amelyek kockázati faktornak tekintendők: Krónikus légzőszervi betegségek Krónikus szív-érrendszeri betegségek Krónikus metabolikus betegségek (különösen a diabetes) Krónikus máj- és vesebetegségek Immunhiánnyal járó veleszületett, vagy szerzett állapotok

14 R 0 – a fertőzés terjedési képességének mérőszáma R 0 egy fertőző személy által előidézett másodlagos megbetegedések átlagos száma egy teljesen fogékony populációban. Index személy Tünetes, orvoshoz fordul Tünetes, orvoshoz fordul Tünetes, nem fordul orvoshoz Tünetmentes Influenza A(H1N1)v vírus esetén R 0 ≈ 1 – 2 között van, a jelenlegi számítások szerint átlagosan 1,4- 1,6. Zárt közösségekben, zsúfoltság esetén magasabb értékeket is tapasztaltak. Számuk pontosan nem ismert, szeroepidemiológiai vizsgálatok segítségével becsülhető.

15 A pandémiás influenza A (H1N1)v vírus terjedése egészségügyi ellátás során Ismertté váltak olyan esetek, amikor az egészségügyi ellátás során került sor az influenzavírus átvitelére. Azok az egészségügyi dolgozók, akik a munkájukkal összefüggésben megfertőződtek, általában nem alkalmaztak megfelelő védőeszközt. Az egészségügyi dolgozók nem munkahelyen történő fertőződése az új influenzavírus behurcolását eredményezheti az egészségügyi intézményekbe, ahol a betegek a fertőzést ily módon megkaphatják. MMWR 2009;58:641-5

16 Influenza A (H1N1)v vírus Neuraminidáz RNS Hemagglutinin M2 protein (csak az A típusnál) Genetikai stabilitás: a kimutatott pandémiás Influenza A(H1N1)v vírusok eddig csak kismértékű genetikai variációt mutattak. Antivirális rezisztencia: a neuraminidáz inhibitorok (oseltamivir, zanamivir) hatékonyak, az amantadin származékokkal szemben azonban rezisztens a vírus. Profilaktikus vagy terápiás oseltamivir kezelést követően sporadikusan előforduló rezisztenciát leírtak. Patogenitás: állatkísérletek, és humán megfigyeléses vizsgálatok szerint az influenza A(H1N1)v vírus által okozott megbetegedések kevésbe súlyosak, mint pl. a magas patogenitású (H5N1) madárinfluenza vírusé. A vírus patogenitása azonban kissé meghaladja a szezonális influenza vírusokét.

17 A pandémia súlyossága A pandémia súlyosságát jelző indikátorrendszer Letalitás, mortalitás; ISZM előfordulása a járvány csúcsán – egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomás; Kritikus infrastruktúra működőképessége- munkahelyi hiányzások száma a járvány csúcsán; Viszonylag magas halálozás olyan csoportok esetén, akiknél az alacsony szokott lenni – pl. kisgyermekek, várandós nők, fiatal felnőttek; Pánik. WHO a 2009-es influenza pandémia súlyosságát egyelőre mérsékeltnek tekinti, ami azt jelenti, hogy A betegek többsége orvosi kezelés, kórházi ellátás nélkül, magától meggyógyul. Súlyos lefolyású megbetegedések előfordulnak ugyan, de általában csak a szezonális influenzára jellemző arányban. Összességében az egészségügyi ellátórendszer képes az orvosi ellátási igényt kielégíteni, de előfordulhat bizonyos területeken, adott ideig, hogy az ellátó rendszer a teljesítőképességének határán működik. and

18 Az influenza A (H1N1)v vírus terjedésével kapcsolatos legfontosabb események április május június július augusztus szeptember Első két új influenza (A H1N1)v fertőzés az USA-ban Egyedi esetbejelentés elrendelése Mo-on WHO 4. készültség WHO 5. készültség Első regisztrált hazai megerősített eset Első munkahelyi járvány Az első regisztrált országon belüli terjedés /egészségügyi dolgozó/ Az első influenza A (H1N1)v haláleset Magyarországon Már csak a súlyos eseteknél kell laboratóriumi megerősítést végezni A második influenza A (H1N1)v haláleset Magyarországon megkezdődik a védőoltási kampány WHO 6. fázis Első iskolai járvány

19 A terjedés megakadályozásától (containment) a pandémia okozta károk enyhítéséig (mitigation) A terjedés megakadályozása a járvány előrehaladásával egyre kevésbé valósítható meg. Ezért stratégiaváltás történt: a fő hangsúly a károk enyhítésére helyeződött. Az új influenza diagnózisa alapvetően klinikai alapon történik, már nem történik meg valamennyi eset laboratóriumi megerősítése; Már nem végzünk valamennyi azonosított eset környezetében kontaktuskutatást; Antivirális kezelésben részesülnek a súlyos lefolyású megbetegedésben szenvedők, és a kockázati csoportokba tartozók.

20 Surveillance Influenzaszerű megbetegedések (ISZM) előfordulása –Az Országos Epidemiológiai Központ a területi ÁNTSZ intézetek segítségével sentinel típusú influenzafigyelő szolgálatot működtet 1400 kijelölt háziorvos közreműködésével. –Közülük 168 virológiai mintát is szolgáltat az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló betegektől laboratóriumi vizsgálatra. A vírus genetikai jellemzőinek a monitorozása Új típusú - pandémiás influenza - surveillance: –Kórházi kezelések száma –Intenzív osztályon ápoltak száma –Lélegeztetett betegek száma –A halálos kimenetelű megbetegedések száma

21 A megbetegedések járványos terjedésének, a morbiditásnak és mortalitásnak a csökkentése érdekében szükséges intézkedések Közösségi szintű védelem Tanítási szünet oktatási intézményekben Munkahelyi intézkedések Tömegrendezvények korlátozása stb… Egyéni szintű védelem Köhögés, tüsszentés etikett Gyakori kézmosás A betegek ápolásakor javasolt maszk használat Antivirális szerek alkalmazása stb… INFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁS A védőoltás által nyújtott közösségi szintű védelem A védőoltás által nyújtott közösségi szintű védelem : A népesség fogékony egyedeinek azon indirekt védelme, melyet az oltott személyek idéznek elő.

22 Antivirális gyógyszerek alkalmazása Egyéni szintű védelem A várt hatás –Enyhébb lefolyás –Gyorsabb gyógyulás (átlagosan 1 nappal rövidebb ideig tartó megbetegedés) –Súlyos lefolyás, szövődmények kivédése (pl. otitis, bronchitis, pneumonia) –Halálos kimenetel kivédése –Rövidebb ideig tartó vírusürítés Az első tünetek megjelenését követően mielőbb, de maximum 48 órán belül el kell kezdeni. Antivirális rezisztencia kialakulása sporadikusan előfordul, főleg profilaktikus kezelések kapcsán, de terápiás alkalmazás mellett ritkább. A rezisztencia elkerülése végett az ajánlások betartásával, az előírások szerint kell alkalmazni ezeket a szereket Magyarországon az antivirális szerek elsősorban terápiás célra alkalmazandók!

23 A védőoltás által nyújtott közösségi védelem szemléltetése (R 0 =2) Az influenza terjedése – amennyiben a populáció 50%-a védett fogékony egyéni (direkt) védelem indirekt (közösségi) védelem

24 A es influenza szezon folyamán Európában várhatóan előforduló influenza vírusok 2009 nyarán a déli féltekén lezajlott influenza szezonban a mintavételekből származó laboratóriumi eredmények vegyes képet mutattak. Összességében az új pandémiás vírus volt a predomináns influenza vírus. Jellemző volt azonban, hogy a legtöbb országban egyéb influenzavírusok is - mint pl. az A(H3N2) altípus - szép számmal voltak kimutathatók a klinikai mintákból, és járványokat is okoztak. Az északi féltekén tehát az előttünk álló influenza szezonban várhatóan az új influenza (H1N1)v vírus mellett a hagyományos szezonális törzsek is jelen lesznek.

25 A es influenza szezon folyamán javasolt védőoltások A nemzetközi és hazai szakmai ajánlások szerint Európában folytatódik a hagyományos rizikó csoportok oltása a szezonális védőoltással, amely viszont az új influenza ellen nem nyújt védelmet. Az új influenza vírus ellen tehát új pandémiás oltóanyag gyártása vált szükségessé, amely a es influenza szezonban kulcsfontosságú az influenza elleni védekezésben őszén az európai országokkal együtt Magyarországon is korai influenza járványhullámra javasolt készülni, ezért a védőoltási kampány során mielőbb szükség van minél több ember immunizálására.

26 Kiket javasolt oltani? Pandémiás influenza ellen A súlyos lefolyású Influenzára fokozott kockázatnak kitett csoportok Egészségügyi dolgozók, és az egyéb alapvető szolgáltatásokat nyújtó, kritikus infrastruktúrába tartozók Szezonális influenza ellen A járvány terjedése szempontjából kulcsfontosságú csoportok (gyermekek) Térítésmentesen biztosított oltóanyagok Térítés ellenében hozzáférhető oltóanyagok Általános népesség

27 Nyitott kérdések, bizonytalanságok a es influenza szezonra vonatkozóan –A es influenzaszezon folyamán cirkuláló influenzavírusok összetétele; –A járvány kezdete, lefolyása, a járványgörbe formája; –További kockázati csoportok a súlyos lefolyású megbetegedésre, halálozásra; –Letalitás; –A súlyos lefolyás patológiai háttere; –Az egészségügyi ellátórendszerre háruló teher.

28 A múlt századi influenza pandémiákból levonható tanulságok Az influenza világjárványok kiszámíthatatlanok; A terjedési képesség és a súlyos megbetegedések előfordulása, valamint a meghozott intézkedések hatékonysága határozza meg elsősorban a világjárvány össztársadalmi következményeinek súlyosságát; Epidemiológiai módszerekkel a járványhullámok azonosíthatók és jól követhetők; A járványügyi intézkedések lassíthatják a járvány terjedését, de nem állíthatják meg; A járvány terjedésének lassítása azonban jelentős kedvező hatással bír pl. az egészségügyi ellátórendszer igénybevételére.

29


Letölteni ppt "A világjárványt okozó H1N1 influenza 2009 epidemiológiája Dr. Oroszi Beatrix 2009. 10. 26."

Hasonló előadás


Google Hirdetések