Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Minőségellenőrzés 2015-ben Miskolc 2015. szeptember 9. Munkácsi Márta A Minőségellenőrzési Bizottság tagja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Minőségellenőrzés 2015-ben Miskolc 2015. szeptember 9. Munkácsi Márta A Minőségellenőrzési Bizottság tagja."— Előadás másolata:

1 1 Minőségellenőrzés 2015-ben Miskolc szeptember 9. Munkácsi Márta A Minőségellenőrzési Bizottság tagja

2 2 Bevezetés  Mi a könyvvizsgálat fogalma? – a évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről - jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati kötelezettség - jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati kötelezettségen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás  Hogyan kell eljárnia a könyvvizsgálónak? – Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok MER

3 A könyvvizsgálat folyamata  A könyvvizsgálati munka szakaszai: I. Megbízások elfogadása és megtartása II. Tervezés III. Könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzése IV. Áttekintés V. Könyvvizsgálói jelentés 3

4 I. Megbízások elfogadása és megtartása  Milyen standardok vonatkoznak rá? ( St St St. 510.) – etika, függetlenség, alkalmasság, vezetés, új megbízás, szerződés, elfogadó nyilatkozat -követelmények -alkalmazási és egyéb magyarázó anyagok  Hogyan szabályoztam a MER-ben? (St.1. St.220) – etika, függetlenség, minőség - ügyfél elfogadás/megtartás ellenőrző listája - megbízástól való visszalépés/ bejelentés 4

5 Tapasztalt problémák a minőség- ellenőrzés során  Tulajdonosi határozatszám hiánya a dokumentációban a megválasztásról  Bejegyzés megtörténtének ellenőrzése elmarad.  Dátumok összhangjának hiánya a szerződés és az elfogadó nyilatkozat között.  Ügyfél minősítés, a vezetés tisztességességének megítélése elmarad.  Több éve meglévő ügyfelek szerződéseinek módosítása csak a díjra korlátozódik.  Előző időszak beszámolójának, jelentésének áttekintése nincs dokumentálva. 5

6 Elmélet és gyakorlati megfelelés A vezetés tisztességességének megítélése. Mit kell dokumentálni? a tulajdonosok és a kulcsfontosságú vezetők, a kapcsolt vállalkozások és az irányítással megbízott személyek kiléte, üzleti hírneve, kompetenciái a tulajdonosoknak és a vezetésnek az olyan ügyekkel kapcsolatos magatartására vonatkozó információ, mint például a számviteli szabályok agresszív értelmezése, a vezetésnek az ellenőrzéshez való hozzáállása, vannak-e jelzések arra, hogy az ügyfél esetleg érintett lehet pénzmosás, vagy egyéb bűncselekményben. Hogyan? Több tényező együttes mérlegelése alapján. Mivel? Kérdőív alapján, de nem csak IGEN és NEM válaszokkal! (MER) 6

7 II. Tervezés  Kockázat alapú megközelítés KK Könyvvizsgálati kockázat =nem megfelelő jelentés kiadása - Annak kockázata, hogy a könyvvizsgáló hitelesítő záradékot ad egy olyan beszámolóra, amelyre korlátozott vagy elutasító záradékot kellett volna adnia A könyvvizsgálói kockázat annak függvénye, hogy - mekkora annak kockázata, hogy a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak (eredendő kockázat) - mekkora annak kockázata, hogy a számviteli nyilvántartások nem felelnek meg a törvényes előírásoknak, illetve a belső ellenőrzés elég erős-e ahhoz, hogy előírások betartása biztosított legyen (ellenőrzési kockázat) - mekkora annak valószínűsége, hogy a könyvvizsgáló az elvégzett eljárások során nem tárja fel az előforduló hibát (feltárási kockázat) 7

8 Eredendő kockázat feltárása a beszámoló egészének szintjén (St.315) Cél: az akár csalásból, akár hibából eredő, a pü.-i kimutatások és az állítások szintjén fennálló lényeges hibás állítás kockázatainak azonosítása és felmérése a gazdálkodó egység és környezete megismerésén keresztül (beleértve a belső kontrollt is).  A gazdálkodó megismerése során rögzíteni kell a feltárt kockázatokat ( pl. a vezetés tisztességessége, kényszerítő körülmények, ágazati, szabályozási, stb… jellemzők)  Célszerű kérdőívet szerkeszteni és a kapott válaszok alapján értékelni a beszámoló egészére vonatkozó kockázatot  A kockázattal érintett területeken intenzívebb ellenőrzés szükséges 8

9 Eredendő kockázat feltárása a számlaegyenlegek, ügyletcsoportok szintjén (St.315)  A beszámoló egyes soraira kiterjedően meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a hiba valószínűségét növelő tényezők (pl. korábbi hibák, bonyolult számítások, szokatlan ügyletek, sok esemény, kapcsolt vállalkozással bonyolított ügyletek, becslés)  Elemző eljárással kiszűrjük azokat a területeket, ahol az adat vagy a változás mértéke szokatlan, fel kell tárni az okát  Célszerű egy táblázatot szerkeszteni, amelyben a mérleg és az eredménykimutatás minden tételére, jelentősként kiemelt számlaegyenlegekre, ügyletcsoportokra elvégezzük a hiba valószínűségét növelő tényezők mérlegelését, majd a kapott pontokat összesítve kijelöljük a jelentős és nem jelentős területeket 9

10 Ellenőrzési kockázat feltárása a belső ellenőrzés hatékonysága vizsgálatával  A könyvvizsgáló feltárja, hogy a számviteli nyilvántartások megfelelnek-e törvényi előírásoknak, továbbá létezik-e belső ellenőrzés, az mennyire hatékonyan működik –milyen az ellenőrzési környezet (szabályozás, vezetői hozzáállás, megtett intézkedések) –működik-e a gazdálkodó kockázat-felmérési folyamata –milyen ellenőrzési eljárások történnek (feladatkörök, felelősség, utalványozási, engedélyezési jogkörök, folyamatba épített és vezetői ellenőrzések) –alkalmaznak-e a beszámoló készítése szempontjából releváns kontrollokat (analitika, statisztika, üzleti terv- értékelés) 10

11 Feltárási kockázat  A könyvvizsgálónak úgy kell kialakítani a vizsgálati eljárásokat, hogy az eredendő és az ellenőrzési kockázatra tekintettel a beszámolóban előforduló hibát a vizsgálat során nagy valószínűséggel feltárja –megfelelő mintavételezés, hogy a levont következtetés megfeleljen annak, mintha teljes körű vizsgálatot végzett volna –megfelelő elemzési eljárás alkalmazása a helyes következtetés érdekében és a hiba felismerése A feltárási kockázat nagyobb szakmai tapasztalatok birtokában, valamint a minta növelésével csökkenthető! 11

12 MKVK MEB A gazdálkodó és környezetének megismerése  A gazdálkodó megismerése már a megbízás elfogadása előtt is fontos:  a megbízás elfogadásával járó nagymértékű kockázat elkerülésére  a munka volumenének megismerésére, a tényleges elvégezhetőségének felmérésére  a könyvvizsgáló szakértelmének, tapasztalatának mérlegelésére, a munka elvállalhatóságának megítélésére

13 MKVK MEB A gazdálkodó és környezetének megismerése A könyvvizsgálónak meg kell ismernie:  az ágazati szabályozásokat és külső tényezőket (315/A22)  a gazdálkodó jellegét, üzleti tevékenységét, tőke- és tulajdon-viszonyait, a befektetések és a finanszírozás módját (315/A24)  a gazdálkodó céljait és stratégiáit, valamint a kapcsolódó üzleti kockázatokat, amelyek lényeges hibás állítást eredményezhetnek a pénzügyi kimutatásokban (315A/29)  a gazdálkodó pénzügyi teljesítményének értékelését és áttekintését (315/A36), beleértve az értékelések realitását, ezek felhasználását a vezetés részéről, valamint az értékelések alapjául szolgáló információk valódiságát és a levont következtetések helyességének megítélését

14 MKVK MEB A gazdálkodó és környezetének megismerése „A könyvvizsgálónak meg kell ismernie a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollt.” (315/A42) A könyvvizsgálónak meg kell ismernie a gazdálkodót és annak környezetét – a belső ellenőrzést is beleértve - olyan mértékben, amely elegendő ahhoz, hogy felmérje akár a csalásból, akár a hibából eredő lényeges hibás állítások kockázatát, az eljárásokat ennek megfelelően megtervezze és végrehajtsa (315/3) A belső ellenőrzés az irányítással megbízottak, a vezetés és egyéb személyek által tervezett és végrehajtott folyamat - a beszámoló megbízhatósága, - a működés hatékonysága, - a törvények és jogszabályok betartása céljából.

15 MKVK MEB A gazdálkodó és környezetének megismerése A belső kontroll összetevői (315/A51): 1. kontrollkörnyezet (vezetők személyes közreműködése, etika, hozzáértés, irányítással megbízott személyek részvétele, vezetés működési stílusa, szervezeti felépítés) 2. a gazdálkodó kockázatbecslési folyamata (tevékenységek jóváhagyása és felülvizsgálata, ügyletek kezdeményezése, rögzítése, szerepeltetése a nyilvántartásokban, eszközök védelme, vezetői, folyamatba épített, társult ellenőrzés ) 3. a beszámoló készítés szempontjából releváns információs rendszer (szakmai felkészültség, számviteli politika alkalmazása, megfelelő információk biztosítása, valós bemutatás szándéka) 4. kontrolltevékenységek (jóváhagyás, teljesítmény ellenőrzések, információ feldolgozás, fizikai kontrollok, feladatmegosztás) 5. a kontrollok figyelemmel kísérése (hatékonyságfelmérés)

16 MKVK MEB Kockázatbecslés és könyvvizsgálati megközelítés  A számviteli és belső ellenőrzési rendszer megismerésének menete: - a számviteli rendszer működésének feltárása - a rutin, nem rutin ügyletek és a számviteli becslések csoportjainak meghatározása - az ellenőrzési pontok beazonosítása folyamatábra segítségével  A rendszer megismerésének eszközei: -megkérdezés, kérdőív, dokumentumok tanulmányozása, tevékenység megfigyelése, ügyletek végigkövetése Amennyiben a könyvvizsgáló a számviteli és belső ellenőrzés megismerése alapján megállapítja, hogy az hatékony, abban a kívánatos kontrollok jelen vannak, csökkentheti-e az alapvető vizsgálati eljárásokat!

17 A számviteli rendszer működésének feltárása  A könyvvizsgálónak olyan mértékben kell a számviteli rendszert megismerni, hogy azonosítani és értelmezni tudja: - a gazdálkodó szervezet tevékenységében előforduló ügyletcsoportokat (beszerzés, termelés, beruházás, értékesítés, bérelszámolás, befektetés, finanszírozás stb.) - az ügyletek kezdeményezési módját - a közzétételre kerülő éves beszámolót alátámasztó jelentős számviteli nyilvántartásokat, dokumentumokat és könyvelési számlákat, valamint - a számviteli és beszámoló készítési rendszer folyamatát, a jelentősebb gazdasági eseményeket és más ügyleteket a kezdeményezésétől a beszámolóban történő megjelenésükig 17

18 A rutin, nem rutin ügyletek és a számviteli becslések beazonosítása A rutin ügyletek jellemzői:- szokásos- nagy számban előforduló- ismétlődő- objektíven mérhető tranzakciók,- elszámolásuk azonos és egyszerű- azonos módon történik a feldolgozásuk- a belső ellenőrzés hatékonyan kontrollálhatja a feldolgozást (beszerzés, készletek, termelés, értékesítés, tárgyi eszköz, létszám, bér, pénztár, bank) A nem rutin ügyletek jellemzői:- szokásostól eltérő nagyságúak- ritkán előfordulók- nem ismétlődök- kis számban fordulnak elő,- előre nem láthatók- külön szubjektív megfontolást igényelnek- a belső ellenőrzéssel hatékonyan nem kontrollálhatók (részesedés forgalma, hitel, lízing, követelés behajtása, káresemények, év végi kamatok, stb.) A becslés egy tétel összegének közelítő számítása pontos mérés hiányában Hiba előfordulás lehetősége magas. Nem rutin művelet. (hasznos élettartam, terven felüli écs., értékvesztés, értékelési tartalék, céltartalék, elhatárolás stb.) 18

19 Az alkalmazott számviteli politikák megismerése  A könyvvizsgálónak meg kell ismernie a gazdálkodó által választott és alkalmazott számviteli politikákat és mérlegelnie kell, hogy azok megfelelőek-e a gazdálkodó üzleti tevékenysége számára, valamint, hogy összhangban van-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási alapelvekkel és az adott ágazatban alkalmazott számviteli politikákkal.” (315A/28)  A számviteli politika áttekintése során mérlegelni kell, hogy a választott eljárások - megfelelnek-e a gazdálkodó üzleti tevékenysége számára - összhangban vannak-e a vonatkozó pénzügyi elszámolási alapelvekkel  A számviteli politika megismerését, valamint annak alkalmazását az elszámolások és a bemutatások során dokumentálni kell! 19

20 MKVK MEB A lényegesség fogalma  A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának célja az, hogy képessé tegye a könyvvizsgálót arra vonatkozó véleménye kialakításában, hogy a pénzügyi kimutatásokat minden lényeges vonatkozásban a beszámoló készítésére vonatkozó előírások betartásával állították össze (valóságnak megfelelő, korrekt képet mutat)  Az információ lényeges, ha annak hiánya vagy hibás állítása befolyással lehet a felhasználóknak a pénzügyi kimutatások alapján hozott gazdasági döntéseire.

21 MKVK MEB Lényegesség és számszerűség  Megállapítása tervezéskor küszöbérték vagy határérték formájában történik, de a véleményt befolyásoló lényeges hiba lehet számszerűsített, ill. nem számszerűsített  A lényegesség nem objektív kategória (különösen nem a minőségileg hibás állítások vonatkozásában), a hibás állítások feltárásakor a könyvvizsgálónak mindig az adott helyzetben kell mérlegelnie a lényegességet  Annak eldöntése,, hogy mi tekinthető lényegesnek szakmai megítélés függvénye

22 MKVK MEB A lényegesség a standardokban St Lényegesség a könyvvizsgálat tervezésében és végrehajtásában  Lényegesség a beszámoló készítésekor, hibás állítások nagysága, jellege, a könyvvizsgálatra vonatkozó lényegesség (320/2,3)  Lényegesség és a felhasználói igények (320/4)  Lényegesség a tervezéskor és végrehajtáskor, azonosított és nem helyesbített hibás állítások hatásnak értékelése (320/5)  Megítélés: milyen nagyságú hibás állítás minősül lényegesnek, ennek alapján - kockázatbecslési eljárások jellegének, ütemezésének és terjedelmének meghatározása; - a lényeges hibás állítás kockázatainak azonosítása és becslése, és - a további könyvvizsgálati eljárások jellegének, ütemezésének és terjedelmének meghatározása. (320/6)

23 MKVK MEB A lényegesség meghatározása Lényegességi küszöbérték számítása: - adózás előtti eredmény5 % - árbevétel½-1 % - mérleg főösszeg1-2 % - saját tőke2-5 % - adózott eredmény5-10% A fenti mutatók közül a legkisebb és a legnagyobb alapulvételével a küszöbérték megállapítása A lényegességi küszöbérték köztes adat, amit a könyvvizsgáló a kockázatbecslés során gyűjtött információk szakmai mérlegelésével állapít meg és az új információk alapján a könyvvizsgálat során is módosít!

24 A lényegesség értelmezése A pénzügyi kimutatások korrekt módon való bemutatásának értékelésekor a könyvvizsgálónak meg kell ítélnie, hogy lényegesnek minősül-e a könyvvizsgálat folyamán feltárt nem helyesbített hibás állítások összessége A lényegesség értelmezései: (320 st.)  Lényegességi küszöb, mint hitelesítési hibahatár: ha a beszámoló összességében ilyen mértékű hibás állításokat tartalmaz, akkor a könyvvizsgáló korlátozott vagy elutasító véleményt ad  Végrehajtási lényegesség, egy vagy több sajátos ügyletcsoportra  Javítási hibahatár (a lényegességi küszöb 75%-a): amely összegig előforduló hiba nem igényel javítást. Ezt meghaladó hiba esetén mérlegelni kell, hogy a hiba figyelmen kívül hagyása nem eredményez-e lényeges hibás állítást a beszámolóban  Egyedileg jelentős tétel alsó határa (a hibahatár 1/3-a): olyan ügylet, tranzakció, amely nem igényel külön kivizsgálást, mert hibás előfordulása esetén sem befolyásolja lényegesen a megbízható, valós képet. 24

25 MKVK MEB A lényegesség értelmezése Amikor nem számít a lényegességi küszöb!  Amikor a feltárt hiba az egész beszámoló valódiságára lényeges hatással van (vállalkozás folytatásnak elve)  Kiemelten fontos tétel hibás (pl saját tőke)  Több tétel besorolása hibás, melyek elemzése során a felhasználó téves információt kaphat  A megállapított osztaléknak nincs fedezete  Nem jelentős a hiba, de nyereség helyett veszteség jelenik meg  A hitelszerződésben kikötött feltételek nem teljesülnek

26 MKVK MEB Összefoglalás: lényeges, hibás állítás kockázatának felmérése  A könyvvizsgálónak azonosítani kell és fel kell mérnie a lényeges hibás állítások kockázatát a pénzügyi kimutatások szintjén, valamint az állítások szintjén az ügyletcsoportok, számlaegyenlegek és közzétételek tekintetében  Ennek érdekében a könyvvizsgáló - azonosítja a kockázatokat a pénzügyi kimutatások szintjén, valamint az állítások, az ügyletcsoportok, számlaegyenlegek és közzétételek tekintetében - mérlegeli a kockázatok mértékét (okozhat-e lényeges hibát) és - annak valószínűségét, hogy a hiba bekövetkezhet-e A beszámoló szintjén is jelentős célokat kritikus könyvvizsgálati céloknak nevezzük.

27 MKVK MEB Összefoglalás: kockázatbecslés és könyvvizsgálati megközelítés Könyvvizsgálati súlypontozás:  Az egyes területeken a jelentős, a közepesen jelentős és alacsony jelentőségű könyvvizsgálati célok meghatározása  Kisebb gazdálkodó egységeknél mérlegsorokra, indokolt esetben és nagyobbaknál mélyebb csoportokra végezzük a kockázatbecslést  A beszámoló szintjén a lényegesség alapján a kritikus könyvvizsgálati célok megjelölése A célok meghatározása háttér elemzések alapján, a kockázat felmérés folyamatában történik!

28 MKVK MEB Összefoglalás: kockázatbecslés és könyvvizsgálati megközelítés  A súlypontozást a beszámoló egészére és területenként, az üzleti tevékenység ismerete, a belső ellenőrzési és számviteli rendszer előzetes felmérése és a kockázatbecslés, valamint a lényegesség figyelembevételével kell elkészíteni  A könyvvizsgálati célok közötti súlypontozás a könyvvizsgáló szakmai megítélésének a függvénye  A célok meghatározásának folyamata területenként a kockázat mérlegelésével történik (események tömege, bonyolultsága, értékek, változások, ügyletek jellege, ügyfelek, becslések, korábbi hibák stb.) A tervezés szakaszában kialakult kritikus és jelentős könyvvizsgálati célok a könyvvizsgálat során folyamatos mérlegelést igényelnek, mert az alkalmazott eljárások újabb célokat is feltárhatnak

29 A lehetséges hibás állítások és típusaik  A könyvvizsgálónak minden állításra bizonyítékot kell beszerezni, hiszen kellő bizonyossággal kell alátámasztani véleményét. Azok az állítások, amelyeket a könyvvizsgáló felhasznál, hogy mérlegelje a lehetséges hibás állítások típusait ( amelyek felmerülhetnek), három kategóriába sorolhatók, és a következő formákat vehetik fel: 1.A könyvvizsgált ügyletcsoportokra és eseményekre vonatkozó állítások: - előfordulás - teljesség - pontosság - elhatárolás - besorolás 29

30 A lehetséges hibás állítások és típusaik 2. Az időszak végi számlaegyenlegekre vonatkozó állítások: - létezés - jogok és kötelmek - teljesség - értékelés és felosztás :3. A bemutatásra és közzétételre vonatkozó állítások - előfordulás - teljesség - besorolás és érthetőség - pontosság és értékelés 30

31 MKVK MEB A tervezés további elemei előző diaKritikus és jelentős könyvvizsgálati célokhoz tartozó eljárások jellege és meghatározása (rendszerbeli megközelítés, elemző eljárások, alapvető vizsgálati eljárások) előző dia Külső szakértők, más könyvvizsgálók munkájának felhasználása (másik könyvvizsgáló, szakértő, belső minőségvizsgáló) Logisztikai és egyéb kérdések (kapcsolt vállalkozások, fordulónap utáni események, a vállalkozás folytatásának elve; a munka ütemezése, időráfordítások) Könyvvizsgálat tervezési dokumentumai (a tervezési folyamat minden eleme dokumentálandó, a tervezési folyamat végső eredménye az ügyfél-specifikus munkaprogram)

32 MKVK MEB Vizsgálati eljárások tervezése a pénzügyi kimutatások egyes tételei alátámasztásához Kritikus és jelentős célokhoz tartozó eljárások tervezése  Rendszerbeli megközelítés – az ellenőrzési rendszer hatékony és arról meg is lehet győződni, a könyvvizsgálati eljárás alapulhat az ellenőrzési teszteken  Alapvető vizsgálati eljárások – olyan tesztek, amelyek elvégzése útján könyvvizsgálati bizonyítékokat lehet szerezni a pénzügyi kimutatásokban található lényeges hibás állítások feltárása céljából. Két típusa van (ezek kombinációja is lehetséges): - Adatok, tranzakciók és egyenlegek részleteinek tesztelése - Elemző eljárások – Az elemző eljárások a lényeges gazdasági mutatók és tendenciák elemzését jelentik, beleértve olyan változások és összefüggések vizsgálatát, amelyek nincsenek összhangban más releváns információkkal, vagy amelyek eltérnek a prognosztizált nagyságrendektől  A könyvvizsgálati eljárásokat a körülmények szakszerű megítélésével kell kiválasztani

33 MKVK MEB Tervezési dokumentum  A könyvvizsgálónak ki kell dolgoznia és dokumentálnia kell a könyvvizsgálati programot, amelyben lefekteti az átfogó könyvvizsgálati terv (stratégia) végrehajtásához szükséges tervezett könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését, terjedelmét. (300/7-9)  A könyvvizsgálati program utasítások rendszere, eszközül szolgál a munka pontos végrehajtásának ellenőrzéséhez, rögzítéséhez  Tartalmazza minden egyes terület könyvvizsgálati céljait, a tervezett időráfordítást, a különböző könyvvizsgálati területeket, eljárásokat  A könyvvizsgálati program elkészítésekor elvárt, hogy a könyvvizsgáló vegye figyelembe az eredendő kockázat és ellenőrzési kockázat becslésének eredményeit, valamint az alapvető vizsgálati eljárások révén elérendő bizonyosság szükséges szintjét  Az átfogó könyvvizsgálati tervet és a könyvvizsgálati programot szükség esetén a könyvvizsgálat folyamán módosítani kell (300/10) Vizsgálati eljárások tervezése a pénzügyi kimutatások egyes tételei alátámasztásához

34 Tapasztalt problémák a minőség- ellenőrzés során  A tervezést a könyvvizsgálók nem tudatosan alkalmazzák, célját nem értik, ezért tartalma ellentmondásos.  Elemzések tartalma kevés.  Lényegesség számítása sablon alapján az esetleges szubjektív elemek mérlegelése nélkül történik.  Elmarad vagy nem kellően részletesen foglakozik a terv a következő területekkel: - csalás kockázata, - kapcsolt felek azonosítása és kapcsolódó eljárások, - első könyvvizsgálat esetén a nyitó egyenlegek vizsgálata, - IT rendszerek és üzleti folyamatok vizsgálata 34

35 Gyakorlati megfelelés  Az ügyfél tevékenysége és az azzal összefüggő külső tényezők (ágazati, szabályozási és egyéb), beleértve a vonatkozó pénzügyi beszámolási alapelveket.  A gazdálkodó teljesítményének, mérlegének és eredménykimutatásának áttekintése és elemzése, célok és stratégiák, valamint a kapcsolódó üzleti kockázatok megismerése  Belső ellenőrzési rendszer felmérése  Csalás, hamisítás miatti lényeges hibák kockázatának felmérése  Lényegességi küszöbérték  Alapvető vizsgálati eljárások  Könyvvizsgálati terv és munkaprogram 35

36 III. Könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzése  Kapcsolata a tervezéssel  A könyvvizsgálati munkaprogram dokumentált végrehajtása, újratervezés  Programfegyelem, referenciaszámok  Dokumentációt segítő programok  Megfelelés a MER-nek 36

37 MKVK MEB Bizonyítékok „A könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szerezni ahhoz, hogy olyan elfogadható következtetéseket tudjon levonni, amelyre a könyvvizsgálói jelentést alapozni tudja” (500/1) Ha a könyvvizsgáló nem képes elegendő és megfelelő bizonyítékhoz jutni, akkor korlátozott véleményt (záradékot), vagy a vélemény-nyilvánítás elutasítását tartalmazó Jelentést (záradékot )kell adnia. A véleménnyel kapcsolatos következtetések levonására alkalmas bizonyítékok: Fontos értékelni a bizonyítékok megbízhatóságát - elegendő – mennyiségre vonatkozik, könyvvizsgáló megítélésétől függ - megfelelő - minőségileg alkalmas egy adott állítás alátámasztására

38 MKVK MEB Bizonyítékgyűjtés Bizonyítékszerzési eszközök (500. standard) - szemrevételezés (500/A14-16) - megfigyelés (500/A17) - külső megerősítés (500/18) - újraszámítás (500/A19) - ismételt végrehajtás (500/A20) - elemző eljárások (500/A21) –változások, összefüggések ellenőrzése - interjú (500/A22-25) A könyvvizsgáló bizonyítékok jellemzői - könyvvizsgálói vélemény alátámasztására szolgálnak - munkapapíron rögzítettek, dokumentáltak - időben helytállóak Az ügyféltől kapott lemásolt alapdokumentum önmagában nem könyvvizsgálati dokumentáció, azt minden esetben munkalaphoz kell csatolni, melyen szerepel, hogy milyen állítás megerősítésére milyen vizsgálatot végzett a könyvvizsgáló, és milyen következtetésre jutott!

39 MKVK MEB Bizonyítékgyűjtés – a könyvvizsgáló válaszai a becsült kockázatokra (St.330)  Alapja: A lényeges hibás állítás kockázatának azonosítása és felmérése a gazdálkodó egység és környezetének megismerésén keresztül (315 st.)  Kontrollok tesztelései: a számviteli és belső kontroll rendszer hatékonysága, a tesztelés jellege és terjedelme (330/8-11)  Alapvető vizsgálati eljárások a pénzügyi kimutatásokban található lényeges hibás állítások feltárása céljából (330/18-22)  Ahhoz, hogy a könyvvizsgáló meg tudja ítélni, hogy a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet nyújtanak-e, a beszámoló állításait értelmeznie kell: -az ügyletcsoportokra és eseményekre -az időszak végi számla-egyenlegekre vonatkozóan -a bemutatással és közzététellel kapcsolatban

40 MKVK MEB Bizonyítékgyűjtés- vizsgálati eljárások  Alapvető vizsgálati eljárások elvégzése – egyeztetés, összevetés, lényeges naplótételek, helyesbítések vizsgálata (330/20)  Elemző eljárások: Ha a könyvvizsgáló az elemző eljárások során olyan ingadozásokat, vagy összefüggéseket állapít meg, melyek nincsenek összhangban más információkkal, vagy eltérnek a prognosztizált nagyságrendektől, akkor vizsgálatokat kell lefolytatni a magyarázatok, bizonyítékok szerzésére  Mintavételezési és egyéb szelektív eljárások (530 st.)  Bizonyítékok azok a könyvvizsgáló által megszerzett információk, amelyek alapul szolgálnak a könyvvizsgálói véleménnyel kapcsolatos következtetések levonására. Ezek:  Alapbizonylatok (számla, főkönyv, analitika, szerződés, jegyzőkönyv, pénzmozgások alapján készült munkapapírok)  Könyvelést alátámasztó bizonyítékok (fizikai létezés, harmadik fél nyilatkozata, számítás, elemzés)

41 Kötelező vizsgálati eljárások  Kötelező alapvető eljárások :  Tranzakciók, egyenlegek, részleges tesztelése, ahol a minta kiválasztása a lényegességre és a kockázatra épül – fontos: elegendő mennyiségű és minőségileg alkalmas minta  Befektetett eszköz, készlet bekerülési értékének ellenőrzése  Leltár ellenőrzése. Jelentős készlet esetén jelenlét a fizikai leltárfelvételen (vagy más eljárás alkalmazása)  Számviteli becslések könyvvizsgálata  Vevők, szállítók egyenlegeinek, banki kötelezettségvállalások (hitel fedezete, kezességvállalás) vizsgálata  Költségek, bevételek tesztelése 41

42 MKVK MEB  Leltározással kapcsolatos könyvvizsgálói teendők:  Leltározás előkészítése  Leltárutasítás  Speciális készletek becslésére eljárások áttekintése  Kommunikáció a vezetéssel  Leltárfelvételen való jelenlét – jelentős készlet esetén  Folyamatok megfigyelése (készlet létéről és állapotáról ad bizonyítékot)  Tesztszámítások (mintavételen alapuló számlálás)  Leltár előtti utolsó és leltár utáni első raktárbizonylatok feljegyzése  Dokumentálás (későbbi tesztelés, összehasonlítás céljára is)  Leltármegfigyelés szükséges, anélkül egy alternatív időpontban leltár és teszt indokolt Kötelező vizsgálati eljárások

43 MKVK MEB  Leltározással kapcsolatos könyvvizsgálói teendők (folytatás):  Leltármegfigyelés eredményeinek értékelése  Végleges leltárív tesztelése  Harmadik félnél tárolt készletek  Összesített készletleltár adatai  Leltározott készlet értékelése  Vásárolt készletek értékelése  Befejezetlen termelés készültségi foka  Önköltségen történő értékelés  Hatókör korlátozás esetei- Jelentésbeli következmények Kötelező vizsgálati eljárások

44 MKVK MEB  Számviteli becslések könyvvizsgálata (540. standard)  Lényege: egy tétel közelítő összegének számítása pontos mérés lehetősége híján  Példák (540/3)  Értékvesztés elszámolása készletek, követelések esetén  Értékcsökkenés megállapítása a hasznos élettartam alapján  Elhatárolt bevétel  Céltartalék képzési kötelezettség peres eljárás vagy garanciális kötelezettség esetére  A pénzügyi kimutatásokban szereplő becslésekért a vezetés a felelős  A becslések felülvizsgálata könyvvizsgáló által:  a vezetés által alkalmazott eljárások felülvizsgálata, tesztelése  független becslés összevetése a vezetés becslésével  a becslés alapjául szolgált, utólag bekövetkezett események felülvizsgálata  az előző időszak becsléseinek helyessége Kötelező vizsgálati eljárások

45 MKVK MEB Kötelező vizsgálati eljárások  Információk bekérése, külső megerősítések (St.505)  A könyvvizsgálónak kell meghatároznia, hogy a külső megerősítés szükséges-e a pénzügyi kimutatás bizonyos állításainak alátámasztását szolgáló elegendő és megfelelő bizonyíték beszerzéséhez, tekintettel a lényegességre, a kockázatokra és az egyéb bizonyítékokra  A visszaigazolások alkalmazási lehetőségei :  Követelések, Kötelezettségek, Bankszámlaegyenlegek, Hitelállomány, Idegen helyen tárolt készletek, Szerződések tartalma, értelmezése  A követelések visszaigazolásának folyamata: 1. Külső megerősítési kérelmek megtervezése 2. A visszaigazolandó tételek kiválasztása 3. A visszaigazoló levelek elkészítése. másolat, postázás 4. Értékelés, eltérések vizsgálata, alternatív módszerek alkalmazása (St.501)

46 MKVK MEB Kötelező vizsgálati eljárások Információk bekérése peres ügyekről és keresetekről - jogi képviselőtől tájékoztatás kérés - ügyvezető írja alá, de a könyvvizsgáló postázza - része a fordulónap utáni események áttekintésének - ha nincs jogász a teljességi nyilatkozatban kell erről a vezetést megnyilatkoztatni - több jogász esetén jogászonként kell kérni - ha az ügyfél nem járul hozzá, ez hatókör korlátozás Hosszúlejáratú befektetések bemutatása Bemutatás ellenőrzése (bizonyítékszerzés) - mérlegelendő a hosszú távú működés - írásbeli nyilatkozat a hosszú távú szándékról (Lehet a teljességi nyilatkozatban is)

47 MKVK MEB  Írásbeli nyilatkozatok (St.580.)  Teljességi nyilatkozat  Egyéb vezetői nyilatkozatok  A könyvvizsgálónak bizonyítékot kell szereznie arról, hogy a vezetés elismeri saját felelősségét a pénzügyi kimutatásoknak a beszámoló készítési elvekkel összhangban való, szabályszerű összeállításáért, és jóváhagyásáért.  A könyvvizsgálónak írásbeli nyilatkozatot kell kapnia a vezetéstől azokról az ügyekről, amelyek lényegesek a pénzügyi kimutatásokra nézve, és amelyekre elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték létezése indokoltan nem várható  A vezetés nyilatkozatai nem helyettesíthetnek olyan könyvvizsgálati bizonyítékot, amelyek hozzáférhetőségét a könyvvizsgáló ésszerűen elvárhatja  Ellentmondás esetén a könyvvizsgáló feladata az ellentmondás tisztázása.  A vezetés nyilatkozatait dokumentálni kell.  A standard rendelkezik a Teljességi nyilatkozat tartalmi elemeiről. Teljességi nyilatkozat nélkül nem lehet könyvvizsgálói jelentést kiadni. Kötelező vizsgálati eljárások

48 MKVK MEB Külső szakértők, belső ellenőrzés munkájának felhasználása  Standard előírások  St.610 /8-13: Belső auditorok munkájának felhasználása - A külső könyvvizsgálónak meg kell állapítania, hogy: - a belső auditorok munkája valószínűleg megfelel-e a könyvvizsgálat céljaira, és - ha igen, milyen tervezett hatással van a belső auditorok munkája a külső könyvvizsgáló eljárásainak jellegére, ütemezésére vagy terjedelmére.  St.620/7-15: A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása - ha az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzéséhez a számviteltől vagy a könyvvizsgálattól eltérő területen szerzett szakértelemre van szükség, a könyvvizsgálónak meg kell határoznia, hogy használja-e könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkáját.

49 MKVK MEB Külső szakértők, belső ellenőrzés munkájának felhasználása  Vállalati belső audit A gazdálkodón belül létrehozott értékelő tevékenység  Feladatai általában: - A belső ellenőrzés nyomon követése (a vezetésnek tartozik felelősséggel) - A pénzügyi és gazdálkodási információk vizsgálata (feldolgozások módszere, teljes körűsége, pontossága, konkrét vizsgálódások, tesztelések) - Az üzleti tevékenység vizsgálata (elemzések, értékelések, nem pénzügyi ellenőrzések) - A törvények, jogszabályok, belső előírások betartásának ellenőrzése) - A belső audit felmérése a külső könyvvizsgáló számára a kockázatbecslés szempontjából releváns

50 MKVK MEB Külső szakértők, belső ellenőrzés munkájának felhasználása  Szakértő munkájának felhasználása Szakértő munkájának felhasználásakor a könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szereznie arra vonatkozóan, hogy annak munkája a könyvvizsgálat céljaira megfelelő  Szakértő igénybevételének szükségessége: - bizonyos típusú vagyontárgyak értékelései vagyontárgyak mennyiségének, állapotának meghatározása - jogi szakvélemények, megállapodások, jogszabályok értelmezése - Szakértő munkájának igénybevételekor a szakértő szakmai hozzáértése és tárgyilagossága, szakértő munkájának hatóköre, szakértő munkájának értékelése - hivatkozás a szakértőre a könyvvizsgálói jelentésben

51 MKVK MEB Egyéb figyelembeveendő tényezők  Kapcsolt vállalkozások – definíció: Tao. tv. A könyvvizsgálónak olyan eljárásokat kell elvégeznie, amelyek révén elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezhet arra nézve, hogy a vezetés azonosította a kapcsolt vállalkozásokat és közzétette a kiegészítő mellékletben azokat, valamint a gazdálkodó és a kapcsolt felek közötti ügyleteket, amelyek lényegesek a kimutatások szempontjából (550/11)  A könyvvizsgáló feladata: - a kapcsolt felek létezése, feltárása - kapcsolt felek közötti viszonyok közzététele - kapcsolt felekkel folytatott ügyletek és szabályszerű elszámolásuk

52 MKVK MEB Egyéb figyelembeveendő tényezők  Fordulónap utáni események A könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie a fordulónap utáni események hatását a pénzügyi kimutatásokra és a könyvvizsgálói jelentésre (560/2)  A könyvvizsgáló feladata: - a fordulónap és a jelentés napja közötti események bemutatásának felülvizsgálata - tulajdonosok üléseiről készült jegyzőkönyvek megismerése - a gazdálkodó legfrissebb kimutatásainak, jelentéseinek elolvasása - a vezetés kikérdezése a fordulónap utáni eseményekről (becslések realizálódása, kötelezettség vállalások, eszköz értékesítések, függő tételek ügyében fejlemények Ha a könyvvizsgáló a jelentés dátumát követően a közzétételig olyan tényről szerez tudomást, amely lényeges hatással lehet a kimutatásokra, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket

53 MKVK MEB Egyéb figyelembeveendő tényezők  A vállalkozás folytatás elve A könyvvizsgálati eljárások megtervezésekor, és végrehajtásakor, valamint a vizsgálatok eredményének értékelésekor a könyvvizsgálónak át kell gondolnia, hogy a vállalkozás folytatásának elve szolgálhat-e kiindulási alapul a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez (570/2)  A vállalkozás folytatása elvet a vezetésnek alkalmazni kell: üzleti tevékenység jellege, állapota tekintetében - pénzügyi kérdések, kötelezettségvállalások terén - működési kérdések, piaci viszonyok, munkaerő vonatkozásában - egyéb fontos kérdések esetén, mint saját tőke, peres eljárások, törvényváltozások  A könyvvizsgáló felelőssége - a vezetés helytállóan alkalmazza-e a vállalkozás folytatásának feltételezését, át kell gondolnia, hogy vannak-e események, kockázatok, amelyek kétséget vetnek fel - az egész vizsgálat során feltárt kockázatok jelentős hatást gyakorolhatnak-e a vállalkozás folytatás képességére

54 Tapasztalt problémák a minőségellenőrzés során  Kevés a saját készítésű munkapapír, ha van az is hiányos (cél, módszer, eredmény). Tartalmuk nem áttekinthető és a kapcsolatuk a munkaprogrammal nem mindig azonosítható.  A vizsgált cég által készített dokumentumok ellenőrzése sem kellően dokumentált.  Ellenőrzött mintanagyság mértéke nincs meghatározva (szúrópróbaszerű).  Túlzott a bizalom a vezetéstől, tulajdonostól kapott szóbeli információkban. 54

55 55 Tapasztalt problémák a minőségellenőrzés során  Feltárt javíttatott és nem javított hibák dokumentálása elmarad.  A vezetői levél kibocsátása nem gyakorlat.  A vezetéssel történő kommunikáció szinte ismeretlen (legalábbis ténye nem dokumentált). Erre utaló dokumentumot még korlátozott záradékú jelentéskor sem találtunk.  Jogi nyilatkozat hiánya

56 56 Tapasztalt problémák a minőségellenőrzés során  Az üzleti folyamatok megismerése elmarad. Mikor ne keressük ennek dokumentációját? Ellenőrzési tevékenységek: - a jóváhagyás; - a teljesítményellenőrzés; - az információfeldolgozás; - a fizikai ellenőrzések; - a feladatok megosztása.  Ha ezek „egy kézben” vannak, a folyamatfelmérésnek (hatékonysága tesztelésének) nem biztos, hogy értelme van, de annak elhagyását dokumentáltan indokolni kell!!! A folyamat leírásának ebben az esetben is meg kell lennie, csak a tesztelése hagyható el.

57 Tapasztalt problémák a minőségellenőrzés során  IT rendszer felmérése nem történik meg.  Ez soha nem hagyható el, de ehhez nem kötelező IT szakértőt bevonni.  Kérdőív alkalmazása a felmérésre és annak alapján egy rövid összefoglaló készítése a tapasztalatokról, elegendő dokumentáció.  Alapvető tévedés, hogy más felügyeleti szerv és Kamara ajánlása alapján készített külön könyvvizsgálói jelentés helyettesítheti a könyvvizsgálati dokumentációt. 57

58 IV. Áttekintés  Kapcsolata a tervezéssel, munkaprogrammal, könyvvizsgálati bizonyítékokkal  Értékelése és szerepe a jelentés alátámasztásában  Dokumentálás és referencia 58

59 Az áttekintés szerepe  A könyvvizsgálói jelentés kibocsátása előtt a megbízásért felelős partner a könyvvizsgálati dokumentáció áttekintése és a munkacsoporttal folytatott megbeszélések révén meg kell győződjön arról, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szereztek-e be a levont következtetések, valamint a kibocsátandó könyvvizsgálói jelentés alátámasztásához (330/25-28.)  Az áttekintést végző mérlegeli, hogy - a munkát a standardok szerint végezték-e - további mérlegelést igénylő kérdés felmerült-e - levont következtetéseket megfelelően dokumentálták-e - megszerzett bizonyíték elegendő és megfelelő-e - elemző eljárások eredménye megfelel-e az elvárásoknak 59

60 MKVK MEB Áttekintés és lényegesség  A pénzügyi kimutatások korrekt módon való bemutatásának értékelésekor a könyvvizsgálónak meg kell ítélnie, hogy lényegesnek minősül-e a könyvvizsgálat folyamán feltárt nem helyesbített hibás állítások összessége ( St.450: A könyvvizsgálat során azonosított hibás állítások értékelése)  A nem helyesbített hibás állítások összessége magában foglalja: - a feltárt hibás állítások, ide értve az előző időszakok folyamán megállapított hibák nettó hatását is - a konkrétan fel nem tárható, feltételezett hibák optimális becslését - ha a nem helyesbített állítások megközelítik a lényegességi szintet (hibahatár), akkor mérlegelni kell ezeknek a fel nem tárt hibákkal együttesen számított mértékét  A hibás állítások hatásának értékelésekor a könyvvizsgálónak a lényegességet figyelembe kell venni!

61 MKVK MEB Áttekintés és az eljárások  A könyvvizsgálónak az alapvető vizsgálati eljárásokat mindegyik lényeges ügyletcsoport, számlaegyenleg és közzététel tekintetében végre kell hajtania.  Az alapvető vizsgálati eljárásoknak a következőket kell tartalmazniuk: - a pénzügyi kimutatások egyeztetése a kapcsolódó számviteli nyilvántartásokkal (főlapos egyeztetések) - a pénzügyi kimutatások elkészítése során elszámolt lényeges helyesbítések vizsgálata (hibák javítása, beszámoló módosításai)

62 MKVK MEB Kapcsolt felek  A könyvvizsgálónak a megfelelő következtetések levonása érdekében át kell tekintenie a kapcsolt felekkel összefüggő bizonyítékokat, hogy azok nem hiányosak – a kapcsolt felek azonosítására vonatkozó információk teljes körűek – a kapcsolt felek közzététele megfelelő a pénzügyi kimutatásokban  A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat lefolytatása közben fel kell figyelnie az adott körülmények között szokatlan ügyletekre, amelyek nem azonosított felek létezésére utalhatnak (pl üzleti ok nélküli ügyletek, szokatlan adatfeldolgozás, jelentős új ügyletek) – ezek megléte, kapcsolata éppen az áttekintés során tűnhet fel.

63 MKVK MEB Áttekintés és a jelentés dátuma  A könyvvizsgálónak olyan eljárásokat kell alkalmaznia, amelyek révén elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezhet arról, hogy minden olyan a könyvvizsgálói jelentés dátumáig bekövetkezett eseményt azonosítottak, amely szükségessé teheti a pénzügyi kimutatások módosítását, vagy az azokban való közzétételt. Ezek rendszerint az alábbi eljárásokat foglalják magukban: – a vezetés által alkalmazott eljárások felülvizsgálata – a fordulónapot követő vezetői, tulajdonosi jegyzőkönyvek átnézése – legfrissebb vezetői információk elolvasása – a vezetés kikérdezése a fordulónap utáni eseményekről, amelyek hatással lehetnek a pénzügyi kimutatásokra

64 V. A könyvvizsgálói jelentés  Szerepe, jelentősége  Kapcsolata az előző könyvvizsgálati szakaszokkal  Mérlegelési lehetőségek  Kapcsolata a MER-rel 64

65 MKVK MEB Jelentéskészítés  A könyvvizsgálónak arra vonatkozóan kell véleményt kialakítania, hogy a pénzügyi kimutatásokat minden lényeges szempontból a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek szerint állították-e össze.  Ezen vélemény kialakításához a könyvvizsgálónak le kell vonnia az arra vonatkozó következtetést, hogy a könyvvizsgáló kellő bizonyosságot szerzett-e arról, hogy a pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást. (St.700/11-12)  Annak mérlegelésekor, hogy a pénzügyi kimutatások a vonatkozó beszámolási alapelveknek megfelelően készültek és ennek megfelelően vannak bemutatva az alábbi megfontolások szükségesek: – számviteli politika és számviteli alapelvek összhangja és megfelelősége – alkalmazott számviteli becslések megfelelőek – a bemutatott információk relevánsak, megbízhatóak

66 MKVK MEB Jelentéskészítés A könyvvizsgálói jelentés alapelemei: – Jelentés megnevezése (független könyvvizsgáló adta ki) – Címzett ( tulajdonos, tulajdonosok, ahogyan a megbízás megköveteli ) – Bevezető bekezdés – A vezetés felelőssége a beszámoló elkészítéséért – A könyvvizsgáló felelőssége – A könyvvizsgálói vélemény – Egyéb jelentéstételi felelősségek – Könyvvizsgáló aláírása és címe – Jelentés keltezése

67 MKVK MEB Jelentéskészítés A könyvvizsgálói jelentés egyes szakaszainak tartalma: A bevezető szakasz minden kimutatás elnevezése, ami része a beszámolónak utalás a számviteli politikák összegzésére a fordulónap és a kimutatások által lefedett időszak a főbb adatok megadása, azonosítása A vezetés felelőssége a beszámoló elkészítéséért akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításoktól mentes beszámoló elkészítése és valós bemutatása és ennek megfelelő belső ellenőrzés kialakítása és fenntartása a megfelelő számviteli politikák kiválasztása és alkalmazása az adott körülmények között ésszerű becslések alkalmazása

68 MKVK MEB Jelentéskészítés  A könyvvizsgálói jelentés egyes szakaszainak tartalma:  A könyvvizsgáló felelőssége szakasz - a könyvvizsgálatot a Nemzetközi könyvvizsgálati Standardok alapján hajtották végre - a könyvvizsgálat magában foglalta a beszámolóban szereplő összegekre, közzétételekre vonatkozó bizonyítékok megszerzésére irányuló eljárásokat, melyek a kockázatok felmérésére (belső ellenőrzés feltárása) támaszkodva tervezett meg - a könyvvizsgálat magában foglalta az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségének, a vezetés becslései ésszerűségének és pénzügyi kimutatások átfogó bemutatásának értékelését - a könyvvizsgálónak le kell szögeznie, hogy a megszerzett bizonyítékok elegendő és megfelelő alapot nyújtnak a jelentés (záradék) kiadásához

69 Jelentéskészítés Minősített jelentések (St.705.) Könyvvizsgálói záradékot nem befolyásoló tényező Figyelemfelhívó megjegyzés útján, egy bekezdés hozzáadásával történik a jelentés minősítés (vállalkozás folytatás, egyéb bizonytalanság) Könyvvizsgálói záradékot érintő tényezők Korlátozott záradékot kell adni, ha a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy korlátozás nélküli záradék nem adható, de az eltérés nem annyira átfogó és lényeges, hogy elutasító záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását követelné meg. A korlátozott véleményt olyan szófordulattal kell kifejezni, hogy „kivéve” azon tényezők hatásait, amelyekre a korlátozás vonatkozik (701/12) (Lehet hatókör korlátozás vagy véleményeltérés a számviteli politika, közzététel tekintetében 69

70 MKVK MEB Jelentéskészítés  Minősített jelentések (St.705)  Könyvvizsgálói záradékot érintő tényezők - Elutasító záradékot kell adni, ha a véleményeltérés olyan átfogó és lényeges, hogy a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a jelentés korlátozása nem fejezi ki kellőképpen a pénzügyi kimutatások félrevezető vagy hiányos jellegét - A záradék megadását el kell utasítani, ha olyan átfogó és lényeges a hatókör-korlátozás hatása,hogy a könyvvizsgáló nem tudott elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezni és így nem áll módjában véleményt mondani a pénzügyi kimutatásokról  Helyük a jelentésben

71 MKVK MEB A könyvvizsgálói jelentés  Közhiteles dokumentum  A bizonyítékok logikus és egyértelmű következménye  A kérdőívek kiemelt 5.6. kérdésének tárgya

72 MKVK MEB TOVÁBBI JÓ MUNKÁT KÍVÁNOK!


Letölteni ppt "1 Minőségellenőrzés 2015-ben Miskolc 2015. szeptember 9. Munkácsi Márta A Minőségellenőrzési Bizottság tagja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések