Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A reformkortól a szabadságharc leveréséig (1830—1849) Meghatározó személyiségek, politikai csoportok Széchenyi és Wesselényi Széchenyi és Kossuth Deák,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A reformkortól a szabadságharc leveréséig (1830—1849) Meghatározó személyiségek, politikai csoportok Széchenyi és Wesselényi Széchenyi és Kossuth Deák,"— Előadás másolata:

1 A reformkortól a szabadságharc leveréséig (1830—1849) Meghatározó személyiségek, politikai csoportok Széchenyi és Wesselényi Széchenyi és Kossuth Deák, Kölcsey (1832—36) Szabadelvű (liberális) ellenzék Fontolva haladók (újkonzervatívok) Centralisták (Eötvös, Szalay L., Trefort Á.) Kossuth és Görgey

2 Széchenyi István Nagycenk--a lipcsei csata (1813)--Anglia Hitel (1830): az ősiség, a robot haszontalansága Stádium (1833): 12 pont -fiscalitas (háramlási jog), limitációk (hatósági árszabás), céhek eltörlése -részleges közteherviselés (ogy.-i költségek, megyei háziadó) -birtokbírhatás joga a nem nemesek számára -törvény előtti egyenlőség -nyilvánosság… Kelet Népe: szembefordul Kossuthtal Gazdaságfejlesztő-gyakorlati tevékenysége a Batthyány–kormány közmunkaügyi, közlekedési minisztere

3 Wesselényi: Balítéletekről érdekegyesítés az 1832—36-os ogy. után politikai fogoly a nemzetiségi kérdésben toleráns álláspont A zsibói kastély-itt született Wesselényi.

4 Kossuth Lajos Kisnemesi értelmiségiként az 1832—36-os ogy.-en tűnik fel; távollévő főrend megbízottja—így nincs szavazati joga (Ogy.-i Tudósítások) Törvényhatósági Tudósítások a Pesti Hírlap szerkesztője (1841—44) Védegylet (1844-) -hátterében: Bécs nem fogadja el a magyar védvámot Gazdasági koncepciója: fokozatos függetlenedés Bécstől— először politikai feltételeket kíván teremteni ehhezSzéchenyi

5 Szabadelvű ellenzék Deák, Kölcsey, Kossuth programja nyomán: érdekegyesítés jobbágyfelszabadítás útján: önkéntes (1839/40), majd kötelező örökváltság (1848)—állami kárpótlással a nemességnek szabadság és tulajdon Ellenzéki Nyilatkozat (1847) -az Ellenzéki Kör programja -a centralisták csatlakozása

6 Fontolva haladók Dessewffy József: Taglalat -az irányzat támogat egyes reformokat, de a rendi alkotmányt nem kívánja megváltoztatni a magyar államnyelv: 1844/2. tc. Metternich az újkonzervatívok mellé áll: célja az ellenzék egységének megbontása -a közlekedés fejlesztése Az adminisztrátori sérelem

7 Forradalom—12 pont Jókai és más írók—demokratikus elkötelezettségük jeleként-- i betűre cserélték nevükben az y-t.

8 Az áprilisi alkotmány, ápr. 11.) gróf Batthyány Lajos kormánya -az országgyűlésnek felelős első magyar minisztérium az államforma: alkotmányos monarchia a rendezett és a rendezetlen kérdések (viszony Ausztriával, az ún. közjogi kérdés: hadügy, külügy, az ezeket fedező pénzügy -a nemzetiségek nem kapnak kollektív jogokat…) ezek következményei

9 A szabadságharc 1848 ősze: horvát támadás a honvédsereg felállítása az OHB létrejötte Hadműveletek Felvidéken (Görgey) és Erdélyben (Bem) Ferenc József a trónon (1848. dec.) -olmützi alkotmány (1849. márc. 4.) 1849: tavaszi hadjárat -Függetlenségi nyilatkozat (ápr. 14.) -Szemere-kormány (máj.2.), Kossuth kormányzó -Buda felszabadítása ( máj. 21.)

10 A szabadságharc leverése orosz segítség máj. elejétől ( I. Miklós cár, szent szövetségi támogatás) előrelépés a nemzetiségi kérdésben (nemzetiségi határozat, júl. vége a zsidók egyenjogúsítása) vita az összpontosítás helyéről: GörgeyKossuth Temesvár: aug. 9. (Bem veresége) Fegyverletétel Világosnál: aug. 13.


Letölteni ppt "A reformkortól a szabadságharc leveréséig (1830—1849) Meghatározó személyiségek, politikai csoportok Széchenyi és Wesselényi Széchenyi és Kossuth Deák,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések