Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A norma szerinti villámvédelem - Tűzvédelmi követelmények - Készítette: Horváth Lajos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A norma szerinti villámvédelem - Tűzvédelmi követelmények - Készítette: Horváth Lajos."— Előadás másolata:

1 A norma szerinti villámvédelem - Tűzvédelmi követelmények - Készítette: Horváth Lajos

2 Koncepció A megfelelő műszaki szabályozás alapja a szabvány A villámvédelem szabványosított terület Követelmény támasztás a jogszabályban A végrehajtás, a műszaki kifejtés a szabványban található és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvben

3 TMI 4. témakör –Villamos berendezések, villámvédelem, és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem Szükségessége: –A tapasztalatok szabványba való beépítésére nincs lehetőség. –A TMI kezelése a BM OKF feladata, szakbizottság véleménye alapján. –Lehetőséget teremt az egyszerűsítések műszaki megjelentetésére.

4 Figyelem! Ezen előadáson való részvétel nem helyettesíti a jogszabály elolvasását, értelmezését! Az itt elhangzottak csak a figyelem felkeltésére alkalmas információkat tartalmaznak! Az „idézetek” nem pontos jogszabályi hivatkozások.

5

6 Villámvédelem A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt. A vonatkozó műszaki követelmény az MSZ EN : 2006 Az MSZ 274 alapú és az új szabályozás nem átjárható, egymásnak nem megfeleltethető.

7 „Régi” vagy „Új”? Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani. A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítése az adott építmény meglévő rendeltetetésével összefüggő átalakításával, bővítésével együtt történik. A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelmi berendezés létesítésekor, vagy utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek.

8 Norma szerinti villámvédelem Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás kiesésének és a kulturális örökség elvesztésének kockázata szempontjából kell biztosítani. A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő (például) –ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5 és a közszolgáltatás kiesésére és kulturális örökségre vonatkozóan kisebb, mint 10-4, –ha a táblázatában foglalt építmények villámvédelmi berendezésének védelmi szintje megfelel az ott leírtaknak, –ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a leírtaknak megfelelnek.

9 BC 1A létesítmény jellegeVédelmi szint Villámhárító osztálya (LPS) Koordinált túlfeszültségvédelem fokozata (SPM) 2Oktatási rendeltetésű épületekIIIIII-IV 3Mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek, egészségügyi rendeltetésű épületek, kényszertartózkodásra szolgáló épületek IIIIII-IV 4Nagyforgalmú vagy tömegtartózkodásra szolgáló épületek, létesítmények IVIII-IV 5Szállodák, kollégiumi épületek (50 fő befogadóképesség felett) IIIIII-IV 6Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület II

10 Egyéb fontos dolgok Ha a táblázatában szereplő védelmi szinthez képest a vonatkozó műszaki követelmény szigorúbb védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni. Kötelező gondoskodni a villámvédelemről azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási- és építési területek építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti időszak bármely napjára esik. A kötelező gondoskodás nem biztos, hogy fizikai védelmet jelent.

11 Van kivétel is! Nem kötelező villámvédelmi berendezést létesíteni a 10 m-nél nem nagyobb gerincmagasságú –egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, –a legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, ha a tető anyaga A1 – A2 tűzvédelmi osztályba tartozik, –a legfeljebb 200 m2 alapterületű a táblázatában nem szereplő – közösségi épületben.

12 Tervezés Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történő létesítés. Az építési engedélyezési tervdokumentációhoz részletes tervek nem készíthetők. A főbb paraméterek rögzítése elegendő.

13 Felülvizsgálat A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát – –a) a létesítést követően az átadás előtt, – –b) e rendeletben előírt időszakonként vagy – –c) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

14 Norma szerinti A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát –a) a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, –b) a létesítést követően az átadás előtt, –c) LPS I és LPS II. 3 évente, egyéb esetben 6 évente, –d) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

15 A TMI Kiegészítés, magyarázat az OTSZ követelményeihez. –Mi a közszolgáltatás kiesése, –kulturális örökség elvesztése. Kitér az építmények, állványok, daruk, gépek védelmének követelményeire. Magyarország villámsűrűségi térképét is tartalmazza, mint tervezési alapadatot.

16

17

18 Tűzveszélyességi Osztálybasorolás A régi OTSZ szerinti fogalom: –„Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes, vagy tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,

19 „A” az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü > Tlpnyt és Tü > 35 °C, az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%, az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) és b) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő, a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége, az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése.

20 Tűzveszélyességi Osztálybasorolás Régi OTSZ szerinti fogalom: –„Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez,

21 „B” az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tü Tlpnyt -20 °C és Tü > 35 °C, az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb, az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) és b) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő, a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.

22 Új OTSZ szerint Az anyagok tűzveszélyességi osztálya: –Robbanásveszélyes EZ A RÉGI „A” – „B” TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY! –Tűzveszélyes –Nem tűzveszélyes Ez csak az anyagokra vonatkozik. A helyiségnek nincs tűzveszélyességi osztálya A helyiségben lévő anyagok minősége, mennyisége alapján állapítjuk meg a szükséges intézkedéseket.

23 Éghetőség A szabvány használja a „nem éghető” kifejezést Az OTSZ éghetőséget kifejező kategóriái (MSZ EN szerint) A1, A2, B, C, D, E, F –F kategória nem beépíthető Nem átjárható, de közelítéssel alkalmazzák: –Nem éghető A1-A2 Nehezen éghető B-C Közepesen éghető D Könnyen éghető E

24 Tűzterhelés értéke Az új OTSZ nem ismeri a tűzterhelés fogalmát, nem tartalmazza a tűzterhelés számítás metódusát. Mivel ez egy számítási módszer a régi jogszabályi hely alapján alkalmazható az ottani számítási séma szerint. A számítás megtalálható a 239/2011. (XI. 18.) Korm. Rendelet az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról Tűzvédelmi szakember (szakértő, tervező) készítse.

25 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "A norma szerinti villámvédelem - Tűzvédelmi követelmények - Készítette: Horváth Lajos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések