Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012-106/2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012-106/2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés."— Előadás másolata:

1 1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO /2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés

2 2 2. témakör REGIONALIZMUS ÉS REGIONÁLIS POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN

3 3 Regionalizmus az EU-ban Mi Európa? Heterogenitás Terry Jordan (Texasi Egyetem,1996) : 11 ismérv 1, vallás (az ország lakosságának minimum 80 % - a keresztény) 2, nyelv (minimum 80 % indoeurópai anyanyelvet beszél) 3, embertani jelleg ( minimum 90 % europid) 4, egészség (a csecsemőhalandóság maximum 1 ezrelék) 5, fejlett gazdaság (GDP/fő legalább 10 ezer USD) 6, képzettség (írástudatlanok aránya maximum 10 %) 7, fejlett közlekedési hálózat (a közutak sűrűsége min. 400 km/100 km2) 8, ipari – tercier foglalkoztatási szerk. (agrárkeresők aránya max 15 %) 9, nagyfokú urbanizáció (a városlakók az összlakosságban 50 % felett) 10, stabil népességszám (természetes szaporodás legfeljebb 1 %) 11, parlamentáris demokrácia legalább 1980 óta. Az európai kontinens országaiban: ismérv teljesül! Nyugat- Európában 8 feletti Portugália, Spanyolország, Görögország, Közép-Kelet –Európa: 5-7 Balkán, Szerbia, Montenegró: 4, Albánia, Törökország: legfeljebb 3 ismérv

4 4 Közigazgatási alaptípusok Európa közigazgatási szerkezete: négy alaptípus (történelmi gyökerek) Az állam és a közvetlenül alatta lévő közigazgatási szint viszonya alapján a Föderalizált (szövetségi) államok. Németország, Ausztria, Belgium, Svájc – A tartományok illetve kantonok autonómiája széleskörű, több vonatkozásban állami szintű intézményekkel, funkciókkal rendelkeznek, törvényhozásuk, kormányuk van. Történelmi hagyományaikban az autonómia a meghatározó. Regionalizált államok: Olaszország, Spanyolország… – A középszint jogosítványai szűkebbek, a központ irányítás pénzügyi elosztó funkciója erősebben érvényesül. A régiókat a központ jelöli ki, ezek törvényhozási, költségvetési jogosítványai korlátozottak Decentralizált államok: Franciaország, Portugália… – A helyi önkormányzatok és a a központi hatóságok közt regionális közigazgatási szint, szerepköre bővebb a helyi és szűkebb a központi szintnél. Egyközpontú (unitárius) államok: Görögország, Finnország, Dánia, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia – a középszintű igazgatási egységek szoros központi irányítás alatt állnak, ezek pénzügyi kereteit és törvényi szabályozását is a központ határozza meg. Közép-Kelet- Európa, valamint Dél- Európa országainak többségére is ez jellemző.

5 5 Európa regionális tagolódása Európa nyugati felén is nagyok a fejlettségbeli különbségek gazdasági erőközpont: magas népsűrűség, magas jövedelmek,, a termelési tényezők és üzleti tevékenységek koncentrálódása Európa centrum-övezetei: Kék Banán: Délkelet-Anglia - Benelux állam - Rajna-vidék- Svájc- Észak – Olaszország: nagy népsűrűség, nagy iparvidékek. Ma: ipar csökken, tőkeerős bankok, transznacionális vállalati központok, közlekedési csomópontok (légikikötők), a nemzetközi politikai döntéshozó centrumok. Központi háromszög: a London-Párizs- Ruhr-vidék, a kontinens erőközpontja, centrumtérsége. Földközi tenger partvidéke: napfény- övezet (sunbelt), a Barcelona-Lyon- Bologna háromszög : szolgáltató szektor, a turizmus, és a kreatív ágazatok, pl. formatervezés, a tömegtermelés helyett egyedi igényeket kiszolgáló kis/közepes vállalatok Fejlődési tengelyek: a fő közlekedési folyosók mentén, az innováció, a gazdasági dinamizmus terjedése. „ sárga bumeráng” Gdansk – Prága- Pozsony-Győr-Budapest fejlődési tengely: 1990 óta lendületes fejlődés a volt szocialista országok nyugati határtérségeiben, innovációk befogadása, fejlett infrastruktúra, nagyvárosok.

6 6 Regionális területi osztályozási rendszer az EU-ban NUTS (Nomenclature of Territorial Units for Statistics) kategória:  NUTS 0 : országok  NUTS 1: nagyrégiók (országrészek), szupraregionális szint  NUTS 2: régiók (autonóm tartományok, megyék együttese) – „pályázati” szint  NUTS 3: megyei szint, szubregionális szint Helyi szint:  LAU1 : „járás”, kistérség, helyi szint („NUTS4”)  LAU2: települések szintje, helyi szint („NUTS5”) Tipológia Régiók száma (2006) Lakosság NUTS 0Országok25 NUTS 1Szupra-régiók893-7 millió fő NUTS 2Regionális ezer – 3 millió fő NUTS 3 Szub- regionális ezer – 800 ezer fő

7 7 Az EU regionális politikája Egyenlőtlenségek: jövedelmi és foglalkoztatottságbeli Az időszakban csökkentek, 2004-től a tíz új tagállam belépésével nőttek. Az újak népessége kétharmada olyan régiókban él, ahol GDP/fő < EUátlag 50%-a, A munkanélküliségi ráta nagyon eltérő: 2% Tirolban (Ausztria) és 3,3% Cipruson, de 29% Réunion szigetén (Franciaország) és 26,3% Lubuskie régióban (Lengyelország). A regionális politika indoka: a szolidaritás

8 8 Az EU regionális politikája Egyenlőtlenségek: az 1990-es évek közepétől csökkentek a jövedelmi és foglalkoztatottságbeli egyenlőtlenségek az EU-ban De: Az egyenlőtlenségek nőttek a tíz új tagállam belépésével. Az új országokban GDP/fő < EU átlaga, a munkaképesek 56%- ának van állása, (EU-15: 64%) az új tagállamok területére és népességük 98%- ára GDP/fő < EUátlag 75%-a, Az újak népessége kétharmada olyan régiókban él, ahol GDP/fő

9 9 A regionális politika indoka: a szolidaritás Célja: nem egyszerűen az erőforrások újraelosztása, hanem hogy újakat hozzon létre a régiókban, illetve az egyes településekben rejlő lehetőségek támogatásával. Arra is törekszik, hogy „hozzáadott értékkel” növelje a fejlesztési tevékenységeket, az európai dimenziót.

10 10 Az európai regionális politika fő fejlődési szakaszai: 1957 A Római Szerződés: „népeik gazdaságait egyesítik, és azok harmonikus fejlődését előmozdítják, az egyes területek közötti különbségeket és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságát csökkentik” Létrejön két ágazati alap: az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Létrejön az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a tagállamok által befizetett költségvetés egy részének a legszegényebb régiók közötti újrafelosztására Az Egységes Európai Okmány: a valódi kohéziós politika alapja, célja, hogy ellensúlyozza az egységes piac által a déli országokra és egyéb hátrányos helyzetű régiókra nehezedő terheket. 1989–1993 A (ma már strukturális alapokként ismert) szolidaritási alapokra 68 milliárd ECU-t különít el A Maastricht-i szerződés: a kohézió az Unió egyik fő célja a gazdasági és monetáris unió, és az egységes piac mellett. Létrejön a Kohéziós Alap 1994–1999 Döntés: A Közösség költségvetésének harmadát, (1999-es árakon) közel 177 milliárd ECU-t, a kohéziós politikára fordítják. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) létrehozása. A strukturális alapok reformja, a Kohéziós Alap működésének módosítása (ezekre 2000 és 2006 között évente több mint 30 milliárd euró). A PHARE-t kiegészítő ISPA, SAPARD a tagjelölt országoknak 2000–2001 A lisszaboni Európai Tanács (2000. március) elfogadja a foglalkoztatottságra összpontosító és arra irányuló stratégiát, a göteborgi Tanács (2001. június) kiegészíti a fenntartható fejlődéssel A koppenhágai Európai Tanács (2002. december): tíz új tagállam csatlakozási feltételek 2004 Február 18: Európai Bizottság javaslata a 2007 és 2013 közötti kohéziós politika reformjára. Május 1: bővítés

11 11 STRUKTURÁLIS ALAPOK: Prioritások  1. célkitűzés: Segítségnyújtás az elmaradott régióknak a felzárkózásban.  2. célkitűzés: A gazdasági és szociális kohézió támogatása a strukturális nehézségekkel küzdő ipari, vidéki és halászattól függő területeken.  3. célkitűzés: A képzési rendszer modernizálása és a foglalkoztatottság előmozdítása. A 3. célkitűzés alatt finanszírozott intézkedések: az egész Unióra az 1. célkitűzés régióinak kivételével, A hátrányos helyzetű régiók Mindent összevetve a hátrányos helyzetű régiók (1. és 2. célkitűzés) mintegy 225 millió lakost érintenek, azaz az EU-25 népességének majdnem 50%-át (valamint Romániát és Bulgáriát teljes egészében)

12 12 Egyéb támogatási lehetőségek Közösségi kezdeményezések: Több tagállam és régió közös problémái INTERREG III: a határon átnyúló, régióközi és nemzetek közötti együttműködés fejlesztésére; URBAN II: innovatív fejlesztések a városokban és a városnegyedekben; LEADER+: a vidékfejlesztési kezdeményezések előmozdítására; EQUAL: a munkaerő-piaci diszkrimináció elleni küzdelemre. Kohéziós Alap Célja: segíti a legszegényebb tagállamokat (az ország egész területén) Feltétel: GNP/fő max az EU átlag 90%-a új tagállamok, Görögország, Portugália, Spanyolország ( + Írország 2003 ), az egész nemzeti területet lefedi, Környezetvédelem, transzeurópai közlekedési hálózatok Előcsatlakozási támogatás A tíz kelet- és közép-európai ország (KKE) számára ( : Bulgária és Románia )  PHARE program (1989): intézményfejlesztés, infrastruktúra, PHARE CBC  Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program (SAPARD) (1999)  Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze (ISPA) (1999): környezetvédelmi infrastruktúra és a transzeurópai közlekedési hálózatok

13 13 A regionális politika finanszírozása Az Unió költségvetésének több mint egyharmadát szánják regionális fejlesztésre és gazdasági és társadalmi kohézióra : 213 milliárd euró strukturális eszközökre (EU-15). Emellett 2004 – 2006: 22 milliárd euró előcsatlakozási támogatás és további 22 milliárd eurónyi strukturális támogatás az új tagállamokra (Ez összesen 257 milliárd euró, EU költségvetésének 37%-a ) Módja: többéves fejlesztési programokon keresztül, kiegészítik a nemzeti támogatásokat. Európai regionális fejlesztési alap Európai Szociális Alap Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz Európai Mezőgazd. Orientációs és Garancia Alap- Orientáció

14 14 Kohéziós politika Prioritások: 1.Konvergencia: a foglalkoztatottság növelésének támogatása és munkahelyteremtés a legszegényebb régiókban 264Mrd EUR, 78.5% (ERFA,ESZA, Kohéziós Alap) Ahol az egy lakosra jutó GDP kisebb, mint a közösségi átlag 75%-a. (+ bővítési „statisztikai hatás”) fő téma: a gazdasági szerkezet modernizálása, diverzifikálása, infrastruktúra fejlesztése, a közigazgatási kapacitások, a munkaerő-piaci intézmények, oktatási és képzési rendszerek minőségének javítása, az emberi erőforrások fejlesztése. Ahol a GNP < EU 90%-a: a Kohéziós Alapból is, közlekedés és a környezetvédelem 2.Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság: változás 57.9 Mrd EUR, 17.2% (ERFA, ESZA) Az ipari, városi és vidéki területek gazdasági változásainak előmozdítása, a versenyképesség és vonzerő erősítése, figyelembe véve a területi egyenlőtlenségeket. A nemzeti programok segítségével a teljes foglalkoztatottság támogatása, minőség, termelékenység és társadalmi integráció növelése 3.Európai területi együttműködés: összehangolt, kiegyensúlyozott fejlődés 13.2 Mrd EUR, 3.94% (ERFA,ESZA) határon átnyúló és nemzetek közötti szinten megvalósuló együttműködés (belső vagy külső, illetve szárazföldi vagy tengeri határok mentén), hatóságok közötti együttműködés, gazdasági kapcsolatok erősítése, hálózatépítés KKV-knek.

15 15 Európai területi együttműködés: 2007–2013  Határmenti együttműködés (lokális problémák) % + Európai szomszédsági programok: 12.12%  Transznacionális együttműködés (az érintett szomszédos országok egész területét felölelő tanulmányok, tervek, projektek) – 47,73%  Interregionális együttműködés (nem szomszédos országok, hálózatépítés, tapasztalatcsere, legjobb gyakorlat adaptálása) -4,54% 75% -os EU ko-finanszírozás (esetenként 85%) IPA (Integrated Pre-Accession Instrument) tagjelölt országok számára A közösségi joganyag átvételére, az EU-alapok felhasználásra való felkészülésre I. Intézményfejlesztés II.Határmenti együttműködés III. Regionális fejlesztés IV. Humánerőforrás fejlesztés, V. Vidékfejlesztés

16 16 A kohéziós politika 2007 és 2013 között: megoszlás célkitűzésenként Összesen: 336,1 mrd euró

17 17

18 18 A kohéziós politika 2007 és 2013 között (336,1 milliárd euró)


Letölteni ppt "1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012-106/2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések