Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Réti Mónika, középiskolai kutató tanár, szakmai vezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Réti Mónika, középiskolai kutató tanár, szakmai vezető."— Előadás másolata:

1 Réti Mónika, középiskolai kutató tanár, szakmai vezető

2 Kik vesznek benne részt? University of Oslo Centre National de la Recherche Scientifique University of Copenhagen University of Bristol Université Rennes2 –Haute bretagne Leibniz Institute for Science Education (University of Kiel) HRTA – azaz mi Universidade de Santiago de Compostela Friedrich Schiller University of Jena

3

4 „The objective of Mind the Gap is to stimulate a more engaging and interesting science teaching based on principles of IBST so that more young people in general, and girls in particular, wish to pursue educations and careers in science and technology. We argue that if the science teaching shall succeed in meeting young people in their interests and concerns, we will need to examine and connect: The gap between theory and practice in inquiry based science The gap between teaching and learning The gap between research, policy and practice The gapbetween educational policies and in-service training The gap between instructional designs and preferable tools The gap between cognitive demands and available tools The gap between the culture of science and marginalized groups (including girls)”

5 IBST – kérdés alapú tanulás/tanítás 4 aspektus: Probléma alapú tanulás Kísérletek, gyakorlati foglalkozások Tanulói autonómia, a tanulók aktív bevonása a tanulási folyamatba Érvelés, kommunikáció, párbeszéd

6 WP3 Scientific literacy – „a papíroktól az emberekhez és az osztálytermekbe” WP6 Szakmai fejlesztés, tanárképzés, tanártovábbképzés – német modell alapján WP5 ICT – modellezés, meglévő anyagok tesztelése WP2 a kérdés alapú tanulás megközelítése, keretei WP1 keretek WP4 kommunikáció, érvelés, vita a tanulásban

7

8 Miben vagyunk érintettek? WP1 –Kivel, hogyan dolgozunk együtt, ütemezés és elszámolás WP2 –a kérdés alapú tanulás megjelenése nemzeti tanügyi dokumentumokban, jelentősége és összehasonlítása WP3 –hogyan jelenik meg a kérdés alapú tanulás a közoktatásban és a társadalomban, mit tartanak jó gyakorlatnak, miért –milyen bizonyítékok vannak arra, hogy hatékonyan alkalmazzák –a különbségek feltárása, társadalmi vita kezdeményezése WP6 –Műhelymunka és konferencia a német módszer (SINUS) segítségével: mennyire működik más országokban, mennyire alkalmazható a kérdés alapú tanulással kapcsolatban, mennyire építhetők bele ezek a kereteibe

9 WP2 Strukturális leírás a rendszerről (pl. óraszámokat mi határozza meg, kötelező és választható modulok, kritériumok) ICT, tankönyvek szerepe tanulási/tanítási módszerek milyen elemek vannak a hivatalos dokumentumokban, amelyek CSAK a természettudományokra vonatkoznak mennyire nyitott vagy kötött a 4 alap szempont szerint mihez kötődik inkább (készségek/tartalom/kompetenciák) formális, informális oktatás illetve tanórai és tanórán kívüli tevékenységek vizsgálata Sürgős!

10 Elemzési szempontok: Fő irányelvek a pályázatban: Nemzeti rendszerek- National systems, Kultúrák és kapcsolatok - cultures & contexts Nemek közti esélyegyenlőség - Gender issues „Toborzás” - Recruitment issues

11 További szempontok national frameworks of science education (broad/narrow, hours, teachers competence, gender issues, specific recruitment actions) definitions of inquiry- based science education (implicit/ explicit) Norway: Nosy Parker how clearly defined (general/global vs. restricted/specified) (focus on attitudes/ disposititons) accompanying methodologies/ pedagogy levels of prescriptions (left to the professionals / prescribed?) levels of receipts /instruments/ procedures (NosyParker.no) levels of ’hands on’ activities prescribed (degree of exercises +++) outcomes? (prescribed goals & outcomes?) assessment systems? (supported with accompanying assessment systems)

12 Feladataink NAT (2007) elemzése még EGY, érdekes dokumentum választása (ami a tanárképzés szempontjából is meghatározó) –mennyire jelenik meg bennük az IBST, ICT –hogyan hívják az IBST-t, hol, milyen súllyal jelenik meg (szlogenek, kifejezések) –mit nevezünk tudásnak, természettudománynak –mekkora a tanári szabadság –nemzeti sajátságok, „toborzás” és nemek közti esélyegyenőség kérdései –milyen ajánlásokat, irányelveket ad a döntéshozóknak

13 2010

14 WP3 Hogyan jelenik meg a kérdés alapú tanulás a tanügyi dokumentumokban –Bizonyítékok a tantervben az IBST és a SciLit jelenlétére, ezek kapcsolata Empirikus adatok a részvevő országokból –Minisztériumi szintű interjúk –Interjúk a fontos kulcsszereplőkkel, érdekcsoportonként (stakeholders) –Interjúk több iskolában tanárokkal Jó gyakorlatok gyűjtése –Osztálytermi látogatások, felvételek –Óravázlatok, tervek, tanári vélemények, felvételek gyűjtése –Szándékok és gyakorlat összevetése – az IBST korlátai A különbségek és azonosságok elemzése Ezek okainak feltárása Társadalmi vita –Kerekasztal beszélgetés a kulcsszereplőkkel a WP3 tanulmánya alapján –Médiariportok, netes és sajtó megjelenés mind3 résztvevő országban –Konferencia a kulcsszereplők részére (mind3 országból)

15 Feladataink Szakirodalmi áttekintés a SciLit megjelenéséről (tanítás szempontjából fontos, tipikusan magyar, kulcsfigurák) Tantervek elemzése – vezérfonal!!! –1-1 tárgyon belül –1-1 tankönyv, program, tanterv alapján Áttekintés az oktatási rendszerünkről – statisztkai adatokkal A SciLit értelmezése nálunk –Azonos kérdőív (dánok) –Ennek alapján interjúk Összehasonlító tanulmányok –Osztályok választása (kritériumok: Dánia) –Kulcsszereplők kiválasztása az érdekcsoportokból –Megfigyelési protokoll Médiamegjelenésről gondolkodni Videófelvétel jogi hátteréről, lehetőségeiről informálódni

16 WP novemberig: Kérdés alapú tanulás Jó gyakorlatok őszétől: Társadalmi vita Média bevonása Bristol, konferencia

17

18 WP6 SINUS –11 modul, problémaközpontú –1800 iskola –Hálózat –Központjában TANÓRÁK vannak, nem általános szabályozási kérdések (NEM minőségbiztosítás) –Tanárokat felnőtt, értelmiségi, autonóm személyiségnek tekinti  ők dolgoznak a probléma megoldásán, a módszer a közös munkát segíti Mennyire működik ez ebben a projektben Alkalmas-e disszeminációra

19 SINUS Transfer – an effective model in Germany 11 modules Network- structure (within and between schools) Input from science education researchers

20 Feladataink SINUS kipróbálása (mintaként) Milyen tanárképzési/továbbképzési programok vannak, milyen elégedettég (kérdőívek) KONFERENCIA SZERVEZÉSE BUDAPESTEN – április Cikk, szimpózium Konferencia másik európai országban

21 Konferencia Budapest április

22 Ütemezés Papírmunka – WP2, WP3 –novemberig lezárul a jelentés része!!! Gondolkodni WP3 kérdésein –Szeptembertől konkrét feladatok Konferencia előkészítése Lehetőségek iskolák bevonására a WP6-ba –Ősszel megbeszélés, fordítás, majd konkrét feladatok

23

24


Letölteni ppt "Réti Mónika, középiskolai kutató tanár, szakmai vezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések