Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Iszlám és migráció I. Kivándorlás és kisebbségi lét az iszlám szemszögéből Külügyi és Külgazdasági Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar – Arab Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Iszlám és migráció I. Kivándorlás és kisebbségi lét az iszlám szemszögéből Külügyi és Külgazdasági Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar – Arab Tanszék."— Előadás másolata:

1 Iszlám és migráció I. Kivándorlás és kisebbségi lét az iszlám szemszögéből Külügyi és Külgazdasági Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar – Arab Tanszék A Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Bizottsága Kutatók éjszakája - 2015

2 Bevezető gondolatok Külügyi és Külgazdasági Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar – Arab Tanszék A Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Bizottsága Kőrösi Csoma Társaság Rendezvénysorozat – havonta egy alkalom tervezve Cél: a migrációs hullámmal kapcsolatos háttér megvilágítása – multidiszciplináris megközelítés – a 4 nagy budapesti egyetem bevonásával - minél több szakértő, köztük fiatal kollégák, megszólaltatása

3 Bevezető gondolatok – a migráció Migráció – legáltalánosabb megfogalmazásban: az eredeti lakóhely elhagyása – országon belül és/vagy kívül – különböző okokból, kényszerítve vagy szabad akaratból, ideiglenesen vagy tartósan, a visszatérés szándékával vagy a nélkül Ma kb 250 millió ember, ebből a regisztrált menekült kb 20 millió Célterületek: fejlett világ : Óceánia (20%), Észak-Amerika (15%), Európa (10%) más: Szaúd-Arábia (10 millió fő), Egyesült Arab Emírségek (8 millió), több, mint Nagy-Britanniában (7,8), Franciaország (7,4), Kanada (7,2)

4 Bevezető gondolatok – a menekültek –20 millió fő –Honnan jönnek? –Szíria: 4 millió fő –Afganisztán: 2,5 millió –Szomália: 1 millió –Szudán, dél-Szudán –Kongó, Mianmar, Közép-Afrikai Köztársaság, Irak, Eritrea –hová mennek? 86%-a fejlődő országokban került elszállásolásra Legfontosabb befogadó országok –Törökország (1,6m) –Pakisztán (1,5m) –Libanon (1,15m) – ez a világ menekültjeinek 30%-a –Irán (1m) –Etiópia (660 000 fő) –Jordánia (654 ezer fő) –Kenya –Csád –Uganda –Kína – együtt több mint a felét ezer főre jutó befogadások tekintetében –Libanon: 232 –Jordánia: 87 –Nauru 39 –Törökország 21 –9.: Svédország 15 –10.: Málta 14 fő

5 Bevezető gondolatok – mai európai helyzet Nemcsak szárazföldön, hanem tengeren is Jelenleg két irányból –Afrikából Líbián és a tengeren keresztül –A Balkánon keresztül (Szíria, Irak, Afganisztán … Eritrea, Szomália) Nagyrészt muszlimok, de keresztények is (keleti keresztény felekezetek) Az elmúlt években kialakult politikai helyzet a fő meghatározója –„mert Európa jó hely” – béke és biztonság, jobb élet A szíriai polgárháború –Menekülés a háború elől –Menekülés a besorozás elől Az Iszlám Állam legnagyobb kihívása –nem vonzó nem hozzájuk mennek a kivándorlók/menekülők nem tekintik őket „biztonságos kikötőnek” –„ők a felelősek a kivándorlásért (hidzsra)” - percepció

6 Muszlim közösségek a világban

7 Az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC, 1969) országai 57 tagállam - "the collective voice of the Muslim world" – cél: „to safeguard and protect the interests of the Muslim world in the spirit of promoting international peace and harmony„Muslim world A túlnyomó nagy többségben muszlim többségi lét (75-80% vagy a fölött) – kisebbségi lét kérdései a 20.század második felétől megindult nagy mozgások következtében

8 Muszlim közösségek Európában A 20. század elején csak a Balkánon muszlim közösségek, de a gyarmatbirodalmak felbomlása, … –Balkán – folyamatos jelenlét –Ibériai-félsziget – megszakadt jelenlét –Magyarországon több szakaszban Közép-Európa különlegessége –Minimális muszlim jelenlét, viszont az EU felé irányuló migráció tranzit- terepe –Történelmi tapasztalatok – Oszmán- Török Birodalom, Krími Tatár Kánság –„felújított” muszlim identitás vs újonnan és legújabban betelepültek


Letölteni ppt "Iszlám és migráció I. Kivándorlás és kisebbségi lét az iszlám szemszögéből Külügyi és Külgazdasági Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar – Arab Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések