Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN VESZÉLYEK

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN VESZÉLYEK"— Előadás másolata:

1 TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN VESZÉLYEK

2 Ajánlott irodalom Szabó J. 2001: Természeti katasztrófák és elhárításuk Távoktatási tananyag PHARE környezetvédelmi referensképzés számára Debrecen, p.115. Szabó J. 1999: A hollóházai földcsuszamlások (1999) az időjárás és a társadalmi felelősség tükrében In: Földtudományi tanulmányok, Szerk. Tar K. Debrecen, 2004, pp Szabó J Természeti érték kontra természeti veszély In: Környezetvédelmi mozaikok – Tiszteletkötet Kerényi Attila 60. születésnapjára Szerk. Csorba P. Debrecen, pp Szabó J. 2004: Az árvízvédelem néhány aktuális kérdése Magyarországon – a Tisza példáján Debreceni Szemle, 2004/1, pp Szabó J. 2006: A tömegmozgások geomorfológiai jelentőségéről és veszélyességéről Földrajzi Közlemények, 2006/3-4, pp Szabó J A természeti veszélyek és katasztrófák elleni védekezés In: Kedvező széllel Kunhegyestől Debrecenig Szerk. Tóth T – Bíróné Kircsi A., Debrecen, pp Szabó J. – Lóki J. – Tóth Cs. – Szabó G Természeti veszélyek Magyarországon Földrajzi Értesítő LVI. évf. 1-2, pp 15-37 Szabó J. 2008: Veszélyes (?) Föld Földrajzi Közlemények, CXXXII./4, pp

3 AJÁNLOTT IRODALOM (folytatás)
Berz, G Naturkatastrophen im 21. Jahrhundert Geographische Rundschau, H3211, pp. 9-14 Blaikie, P. et al At Risk (Natural Hazards, People’s Vulnerability and Disasters) London/ New York, Routledge p. 284 Bryant, E: 1993: Natural Hazards Cambridge University Press, p. 29 Burton, I and Kates, R. W The Perception of Natural Hazards in Resource Management Natural Resources Journal, 3, pp Burton, J.- Kates, R. W.- White, G. F. 1993, The Evironment as Hazard The Guiford Press, New York/London p. 290. Coch, N. K.1995: Geohazards – Natural and Human Prentice Hall, Englewood Cliffs, New Yersey p.481 Kovach, R. L. 1995: Earth’s Fury – An Introduction to Natural Hazards and Disasters Standford Uni. P. 214 Schneider, G. 1980: Naturkatastroph Stuttgart-Enke, p. 364 Smith, K. (1992) Environmental hazards Routledge, London/New York, p. 389. Taylor, A. J. W Disasters and disaster stress Stress in Modern Society Series, No. 10 New York: AMS Press Tobin, G. A.- Montz, B. E Natural Hazards The Guilford Press, New York/London, p. 388.

4

5 Természeti katasztrófák halálos áldozatainak száma: 1945 -1986
- ötéves bontás - ( ) ( ) G. A. Tobin – B. E. Montz (1997) után

6 A természeti katasztrófák és elhárításuk című (10.) modul anyagához
Vizsgakérdések A természeti katasztrófák és elhárításuk című (10.) modul anyagához A természeti katasztrófák és a környezetvédelem összefüggései A természeti katasztrófákkal kapcsolatos legfontosabb fogalmak A természeti katasztrófák rendszerezésének alapelvei és rendszere A földrengés mint természeti veszély és katasztrófa Tömegmozgásos katasztrófák és típusaik Az árvízi katasztrófák jellemzése A magyarországi árvizek típusai és változásuk tendenciái Magyarországi tömegmozgásos katasztrófák és jellemzésük Földrengések Magyarországon Szárazság, tüzek, jégeső mint természeti katasztrófa és magyarországi szerepe A passzív katasztrófavédelem típusai Az aktív katasztrófavédelem lehetőségei A katasztrófavédelem kiépítése rendszere és jogszabályi háttere különös tekintettel Magyarországra 14. Egy magyarországi természeti katasztrófa bemutatása, különös tekintettel a védekezési módokra, eredményekre és hiányosságokra. Minden vizsgázónak 1-1 tételt kell kihúznia a vizsgán, és azonkívül szabad választás alapján elemeznie kell egy természeti katasztrófát (14. kérdés).

7 Vizsgadolgozatok témái
Pesti árvíz – 1837 A szigetközi árvíz 1954 A mohácsi jegesár 1956 Szegedi árvíz – 1879 Tiszai árhullám – 1998 Tiszai árvíz – 2001 A mátrakeresztesi áradás (2005) Földrengés Komáromban (1763) Berhidai földrengés (1985) Cunami 2004-ben – DK Ázsia St. Helens vulkánkatasztrófája (1980) - USA Földrengés Haitin (2010) Katrina hurrikán (2005) Az Ignác napi ár (1953) és a Delta-projekt (Hollandia) A vajonti (Olaszország) tragédia (1963) Terjedelem: mintegy karakter szöveg (ábrák, térképek, képek szükségesek) Beadási határidő: január 25. Felépítés: a katasztrófa típusa, helye más, hasonló jellegű katasztrófák közt az esemény bemutatása (leírása) a konkrét katasztrófa kiváltó oka(i) a keletkezett károk jellege és mérete a védekezés (ha volt) jellemzése – hiányosságok, eredmények helyreállatás, újjáépítés konklúzió: a katasztrófa környezetvédelmi aspektusainak kiemelésével Az ajánlott gondolatmenetben a konkrét témához igazodóan jelentős hangsúlykülönbségek lehetségesek.

8 VESZÉLY hazard, Gefahr

9 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő)

10 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő)
Jellege, természete: fenyegető

11 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő)
Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok

12 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő)
Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992)

13 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő)
Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia)

14 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő)
Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai:

15 fizikai paraméterek A szélső értékek jellege
. A természeti jelenségek katasztrófaveszélyességének megítélését segítő fizikai paraméterek A folyamat fizikai jellemzője A szélső értékek jellege Nagyság (a folyamat energiája) kicsi > nagy Sebessége lassú >gyors Gyakorisága ritka >gyakori Időtartama rövid > hosszú Periodicitása szabályos > szabálytalan Térbeli kiterjedése korlátozott >jelentős Térbeli koncentrációja diffúz >koncentrált

16 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő)
Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: Méret (energia, viszonylagosság)

17 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő)
Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: Méret (energia, viszonylagosság) Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”)

18 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő)
Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: Méret (energia, viszonylagosság) Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”) Periodicitás (a szabályosság jelentősége)

19 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő)
Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: Méret (energia, viszonylagosság) Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”) Periodicitás (a szabályosság jelentősége) Sebesség (nagy sebesség – meglepetés, extrém kis sebeesség – észrevétlenség)

20 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő)
Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: Méret (energia, viszonylagosság) Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”) Periodicitás (a szabályosság jelentősége) Sebesség (nagy sebesség – meglepetés, extrém kis sebeesség – észrevétlenség) Időtartam (rövid – hosszú)

21 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő)
Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: Méret (energia, viszonylagosság) Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”) Periodicitás (a szabályosság jelentősége) Sebesség (nagy sebesség – meglepetés, extrém kis sebeesség – észrevétlenség) Időtartam (rövid – hosszú) Térbeli kiterjedés (hatásterület nagysága és földrajzi megoszlása) Térbeli koncentráció (a diffúzió szerepe)

22 VESZÉLY hazard, Gefahr Értelmezés (viszony, vonatkozás hatástér, hatásidő) Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: Méret (energia, viszonylagosság) Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”) Periodicitás (a szabályosság jelentősége) Sebesség (nagy sebesség – meglepetés, extrém kis sebeesség – észrevétlenség) Időtartam (rövid – hosszú) Térbeli kiterjedés (hatásterület nagysága és földrajzi megoszlása) Térbeli koncentráció (a diffúzió szerepe)

23 Katasztrófa disaster Katastrophe
Esemény, eseménysor : amely kárt, veszteséget okoz Állapot: ha a megelőzés, az elhárítás vagy a következmények felszámolása „meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét jelenti” Natural disasters: a normal state of affairs (Tobin&Montz) Mikor beszélünk katasztrófáról? határértékek (áldozatszám, anyagi kár) A korrekt adatmegállapítás objektív és szubjektív nehézségei Az áldozatszám és az anyagi veszteségek földrajzi kettőssége „Szegénység --- katasztrófa --- szegénység” ördögi köre

24 A katasztrófák néhány jellemzője:
Időtartam: relatív rövidség (és ami hosszabbítja) Előrejelezhetőség - váratlanság: felkészülés – elhárítás (kárcsökkentéstől a folyamatgátlásig) a tudomány szerepe Összekapcsolódás (dominóeffektus): az összekapcsolódás típusai egyszeres---többszörös, természeti --- társadalmi

25 Katasztrófák az időben
Katasztrófák a térben Földrajzi elterjedés. Természeti folyamatok térbeli rendje A társadalmak sebezhetőségi különbségei Katasztrófák az időben A gyakoriság növekedésének kérdése - a természeti oldalról - a társadalom oldaláról A súlyosság kérdése Növelő tényezők: - a társadalom és anyagi értékek koncentrálódása - a bonyolultsági fok növekedése Csökkentő tényezők: - a társadalom energiáinak növekedése -a segítség javuló esélyei

26 ? ?

27 Katasztrófák az időben
Katasztrófák a térben Földrajzi elterjedés. Természeti folyamatok térbeli rendje A társadalmak sebezhetőségi különbségei Katasztrófák az időben A gyakoriság növekedésének kérdése - a természeti oldalról - a társadalom oldaláról A súlyosság kérdése Növelő tényezők: - a társadalom és anyagi értékek koncentrálódása - a bonyolultsági fok növekedése Csökkentő tényezők: - a társadalom energiáinak növekedése -a segítség javuló esélyei

28 Katasztrófák és a MÉDIA
A hírközlés mint tájékoztató történeti fejlődése leírástól a tudósításig A média természete („szenzációéhség”) Katasztrófahangulat kialakítása (pozitív oldal is!) A média mint védelemszervező A katasztrófák formálják a médiát, de a média is formálja a katasztrófákat. Szemléleti hangsúlybeli különbségek 1980: CBC – tudományos, NBC – társalgási, ABC - melodramatikus A TUDOMÁNYTALANSÁG SZEREPE ÉS VESZÉLYEI Az önmagát túlértékelő média!

29 KOCKÁZAT (risk, Risiko):
valamely nem kívánatos esemény bekövetkezésének esélye adott helyen és időben. Természettudományos közelítés: frekvencia és magnitudó kérdése Társadalomtudományi közelítés: - a kockázatot az ember teremti (esernyő, sín) - viselkedési stratégia (sorsjegy) - kockázat teremtés és döntési helyzet Kulcsfogalmak (mindkét oldalról): Kockázat (egyszerűen) = valószínűség x okozott kár (haszon) Kockázat (Schneider – 1980 – szerint): kockázat = f (PA, PBA, PCB, C), ahol PA = egy jelenség fellépésének becsült valószínűsége annak eddig megfigyelt gyakorisága alapján PBA = egy jelenség fellépésénél adott hatás feltételezett valószínűsége PCB = az emberre vagy alkotásaira gyakorolt hatás lehetőségének feltételezett valószínűsége (expozició) C = következmények: az emberre vagy alkotásaira gyakorolt hatás nagysága, ha azt vagy azokat az esemény vagy annak következményei érinti(k). Környezeti javak értékelése (a lehetséges kár meghatározásához): „hedonista árazás”: valós adatok alapján következtetni arra, hogy az emberek mennyit hajlandók fizetni a környezeti javakért „esetleges értékelés”: az emberek véleménye, hogy mennyit hajlandók fizetni a javakért Fordított kiindulás: a kockázat vállalásából eredő haszon számítása Elméleti megoldás: szisztematikus kockázatelemzés

30 Kockázatanalízis: 1. A kutatási objektum leírása és lehatárolása
A kockázatszámítás alapjai és lépései (Heinimann -1998) Kockázatanalízis Kockázatértékelés Kockázatkezelés (rizikómanagement) Kockázatanalízis: 1. A kutatási objektum leírása és lehatárolása leírás: a rendszer egymással kapcsolatban álló részeinek és azok tulajdonságainak bemutatása lehatárolás: - térbeli, -környezeti feltételek szerinti (megmondani, hogy milyen feltételek mellett érvényes), - tematikus (folyamatok, károsodható objektumok és a szóba jöhető kártípusok kijelölése) 2. Veszélymegítélés (a veszélyazonosításból és a folyamatbecslésből kiindulva) azonosítás: - keletkezési (start) terület - tranzitterület (ahol a folyamatok mozognak), - felhalmozási terület folyamatbecslés: - a méret v. intenzitás és a potenciális folyamat gyakoriságának aránya, - periódikus és sporadikus folyamatok megkülönböztetése (bizonyos gyakorisággal legfeljebb milyen maximális események léphetnek fel.) 3. Expozicióanalízis (a potenciálisan érintett objektumok elemzése) Kárpotenciál: a természeti események által potenciálisan érintett objektumok mennyisége tér- és időbeli elterjedésükben (szezonalitás) 4. Következményanalízis (az események várható hatásának becslése) a veszélyes folyamatok és az érinthető objektumok ismerete alapján „hatás-objektum–következmény” kapcsolat bizonytalanságai!

31 SEBEZHETŐSÉG (vulnerability, Verwundbarkeit)
Sebezhetőség nélkül nincs katasztrófa! Természeti oldalról: (katasztrófa veszélyes jelenség nélkül sincs!!) Nemcsak a társadalom sebezhető --- a természet sebezhetősége és társadalmi visszahatása (Példák: Mattmarksee, Izland – Laki vulkán 1783) A társadalmi sebezhetőség komponensei: (az International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies szerint) Az anyagi oldal sérülékenysége A sebezhetőség csökkentésének korlátai: a költséghatékonyság (IDNDR – F. Press 1984) (a sebezhetőség csökkentése kockázatot teremt!) A szervezeti rendből eredő sérülékenység „bizonyos gazdasági és politikai folyamatok eredményeként hogyan alakul ki a sérülékenység?” Blaikie et al szerint Szociálpszichológiai típusú sérülékenység - az egyén szerepe - a társadalom mentális egészsége - a katasztrófatudat

32 DINAMIKUS FESZÜLTSÉGEK VESZÉLYES KÖRÜLMÉNYEK
A társadalom sebezhetőségét előidéző főbb okcsoportok (Blaikie et al és Szabó Judit fordítása után módosítva) ALAPVETŐ OKOK DINAMIKUS FESZÜLTSÉGEK VESZÉLYES KÖRÜLMÉNYEK Korlátozott hozzáférés: a hatalomhoz szervezetekhez forrásokhoz Hiányok: helyi szervezetek oktatás megfelelő képzés helyi befektetések helyi piac sajtószabadság etikai normák a közéletben Sérülékeny fizikai környezet: veszélyes fekvés védtelen épületek és infrastruktura Ideológiák: politikai rendszerek gazdasági rendszerek Jelenlévő folyamatok (makro-erők): népességrobbanás gyors városiasodás fegyverkezés adósság spirál erdőirtás talajleromlás Sérülékeny helyi gazdaság: megélhetés veszélye alacsony kereset Sérülékeny társadalom: veszélyeztetett társadalmi csoportok helyi (civil) szervezetek hiánya „Közös megmozdulások” a katasztrófára való felkészülés hiánya helyi járványok gyakorisága

33 SEBEZHETŐSÉG (vulnerability, Verwundbarkeit)
Sebezhetőség nélkül nincs katasztrófa! Természeti oldalról: (katasztrófa veszélyes jelenség nélkül sincs!!) Nemcsak a társadalom sebezhető --- a természet sebezhetősége és társadalmi visszahatása (Példák: Mattmarksee, Izland –Laki vulkán) A társadalmi sebezhetőség komponensei: (az International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies szerint) Az anyagi oldal sérülékenysége A sebezhetőség csökkentésének korlátai: a költséghatékonyság (IDNDR – F. Press 1984) (a sebezhetőség csökkentése kockázatot teremt!) A szervezeti rendből eredő sérülékenység „bizonyos gazdasági és politikai folyamatok eredményeként hogyan alakul ki a sérülékenység? Blaikie et al szerint” Szociálpszichológiai típusú sérülékenység - a társadalom mentális egészsége - az egyén szerepe - a katasztrófatudat (lelki felkészültség, érintettség foka) A katasztrófához viszonyulás (érintettségi fok) típusai (Taylor – 1989): Elsődleges áldozatok Másodlagos áldozatok (családtagok elvesztése) Harmadlagos áldozatok (javak elvesztői) Negyedleges áldozatok (területen kívüli aggódók) Ötödleges áldozatok (pszichikai defektussal) Hatodlagos áldozatok (kívülálló, segítségre bíztató nyomorgók)

34 A földrajzi burokból induló TERMÉSZETI VESZÉLYEK
A KIALAKULÁS HELYE SZERINT A HATÁS MECHANIZMUSA SZERINT FONTOSABB TÍPUSOK LITOSZFÉRA BELSŐ ERŐK KÖZVETLEN földrengés vulkánkitörés KÖZVETETT (vízzel) tengerrengés (cunami) KÜLSŐ ERŐK (szikla)omlás földcsuszamlás kő- és törmeléklavina törmelék- és sárfolyás talajsüllyedés ATMOSZFÉRA A LEVEGŐ KÖZVETLEN HATÁSA trópusi ciklon tornádó porvihar (homokverés!!) természetes tűz villámcsapás A LEVEGŐ KÖZVETETT HATÁSA VÍZ ÚTJÁN felhőszakadás hóvihar jégeső tengerszint emelkedés HIDROSZFÉRA A VÍZ FELSZÍNI HATÁSA RÉVÉN ÁRVÍZ (BELVÍZ) hólavina parti jég jéghegy A VÍZ KÖZVETETT HATÁSA ÚTJÁN SZÁRAZSÁG (ASZÁLY) hullámzás BIOSZFÉRA R é s z l e t e z é s n é l k ü l A földrajzi burokból induló TERMÉSZETI VESZÉLYEK ÉS KATASZTRÓFÁK RENDSZERE vörössel a Magyarországon jellegzetes típusok

35 Fontosabb katasztrófavédelmi eljárások
A védelmi eljárás jellege A védelmi eljárás iránya AKTÍV PASSZÍV A kiváltó természeti folyamatokra irányuló tevékenység Megelőzés (folyamatgátlás) Prognosztizálás - statisztikai alapon (közelítően) - a kibontakozó folyamat alapján (pontosabban) Természet- és környezetvédelem Már megindult folyamat blokkolása, terelése (pl. gát vagy torlaszrobbantás, lokalizációs vonal építése) Humán irányú védelmi törekvések Technikai (csapásálló létesítmény) Társadalomszerkezeti (pauperizálódás ellen, szociális háló, demográfiaiprogramok) Szociálpszichológiai prevenció Katasztrófa elhárító szervezetek kiépítése Menekülés Művelés elhagyás Utólagos kárfelszámolás: - rövid távú - hosszú távú

36 TERMÉSZETI FOLYAMATRA IRÁNYULÓ AKTÍV VÉDEKEZÉSI ELJÁRÁSOK
Megelőzés: a kioldódás akadályozása Típusfüggő: Kizárt: litoszférikus endogén (földrengés, vulkánkitörés, cunami) Alig: közvetlen és közvetett légköri (esőcsinálás??!) közvetett hidroszférikus (szárazság, hullámzás) Részleges: közvetlen hidroszférikus (árvizek) Jó esély: litoszférikus exogén (tömegmozgások) Fordított közelítés: kiváltás, kanalizálás (utóbbi passzív!) Prognosztizálás: alapvetően tudományfüggő Feltételei: becslési, statisztikai szinten: folyamat(mechanizmus) ismeret, földrajzi elterjedés ismerete, időbeli megjelenés ismerete nagypontossággal: többnyire csak a jelenség kialakulása után Fő ellentmondás: a nagypontosságú elkésik, az időben kiadott térben, időben bizonytalan javuló tendencia Környezet- és természetvédelem elveinek helyes alkalmazása Ellentmondás: látszat - „zöld” fellépések egyes védekezési módok ellen valóság -a környezetkárosító védművek sokszor (szemiantropogén) veszélyfokozók! A környezetvédelem a legnagyobb időtávlatú, ezért a jelen cselekvési szinten a legnehezebben akceptálható veszélymegelőzés szószólója

37 A kiváltó folyamatokra irányuló passzív védekezés
folyamatblokkolás folyamatkanalizálás Néhány jellemzője: - csökkenő tervszerűség (olykor kapkodás) - pazarló - sokszor kevéssé hatékony - a katasztrófa „áthárítása” lehetőleg kerülendő, de soha nem kizárható

38 HUMÁN IRÁNYÚ AKTÍV VÉDELMI TÖREKVÉSEK
Technikai fejlődés és fejlesztés a csapásállóság növelése józan határok --- visszavonulás 2. A társadalom és kapcsolatrendszereinek megváltoztatása szegények, gazdagok különbsége: az esemény előtt a gazdagság növekedése --- ellenállóbb létesítmények --- javuló túlélési esélyek az esemény után több tartalék -- jobb elosztás -- szervezettebb eljuttatás (jobb infrastruktúra, fejlettebb intézményrendszer) 3. Mentális felkészítés - az arányos veszélyérzet és a hamis biztonságérzet különbsége ( pánikkérdés) - a média felelőssége (tudománytalanság) - az észérvekkel alátámasztott szükségszerűség és a rövidtávú érdekek ellentmondása 4. A katasztrófa-elhárító szervezetek kiépítése a kiépítés aktív eljárás, a működtetés passzív, de pánik-megelőző jellege miatt aktív is!

39 A katasztrófa-elhárító szervezetek kiépítése
- a polgári védelem („légo”) létrejötte, - védelem a civilizációs eredetű katasztrófák ellen, - természeti veszélyek elleni védelem katasztrófavédelem! Állomások: Nemzetközi szinten: - 1925: genfi jegyzőkönyv - mérgesgázok és vegyi fegyverek tilalma, - 1949: genfi egyezmény - a háborúk áldozatainak védelme, - 1954: hágai konferencia - kulturális javak védelme nemzetközi konfliktusok esetén, - 1977: berni jegyzőkönyv - a polgári védelem alapvető feladatairól A magyar katasztrófavédelem fejlődése: - középkori előzmények, - 1886: Vízrajzi Osztály a Közlekedési Minisztériumban (Baross Gábor), - 1929: Vízrajzi Intézet megalakítása JELEN

40 Magyarország alaptörvénye
Katasztrófa: Katasztrófa: Katasztrófa: Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését elnemér helyzet kihirdetését elnemér helyzet kihirdetését elnemér helyzet kihirdetését elnemér ı ı ı ı mérték mérték mérték mérték ő olyan állapot vagy olyan állapot vagy olyan állapot vagy ő olyan állapot vagy ő ő XXXI. cikk (5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - polgári védelmi kötelezettség írható elő.40 (6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.41 ellátását, a természeti környezetet, a ellátását, a természeti környezetet, a ellátását, a természeti környezetet, a ı ellátását, a természeti környezetet, a ı ı ı helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi é helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi é helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi é helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi é rtékeiket, a lakosság alapvet rtékeiket, a lakosság alapvet rtékeiket, a lakosság alapvet rtékeiket, a lakosság alapvet természeti értékeket olyan módon vagy mértékben ves ı zése, elhárítása vagy a ı természeti értékeket olyan módon vagy mértékben ves zése, elhárítása vagy a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben ves zése, elhárítása vagy a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben ves ı ı zése, elhárítása vagy a zélyezteti, károsítja, hogy a kár megel zélyezteti, károsítja, hogy a kár megel zélyezteti, károsítja, hogy a kár megel zélyezteti, károsítja, hogy a kár megel A veszélyhelyzet 53. cikk118 (1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. (2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja. (4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti. következmények felszámolása meghaladja az erre rend következmények felszámolása meghaladja az erre rend következmények felszámolása meghaladja az erre rend következmények felszámolása meghaladja az erre rend elt szervezetek el elt szervezetek el elt szervezetek el elt szervezetek el ı ı ı ı írt együttm írt együttm írt együttm írt együttm ő ő ő ő ködési rendben történ ködési rendben történ ködési rendben történ ködési rendben történ ı védekezési védekezési védekezési ı ı ı védekezési amint az önkormányzatok és az állami szervek folyam amint az önkormányzatok és az állami szervek folyam ségeit, és különleges intézkedések bevezetését, val ı lehet ségeit, és különleges intézkedések bevezetését, val lehet ı lehet ségeit, és különleges intézkedések bevezetését, val ı ı amint az önkormányzatok és az állami szervek folyam lehet amint az önkormányzatok és az állami szervek folyam ségeit, és különleges intézkedések bevezetését, val atos és atos és atos és atos és szigorúan összehangolt együttm szigorúan összehangolt együttm szigorúan összehangolt együttm szigorúan összehangolt együttm ő ő ő ő ködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét ködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét ködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét ködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. igényli. igényli. igényli.

41

42 Humán irányú passzív védekezés
Menekülés legősibb, ösztönös (a tervszerűség növekvő elemeivel) időleges vagy végleges modern formája, a kitelepítés (passzív, de tervszerű) előfeltétele a megfelelő szervek léte és működése (passzív és aktív típus összekapcsolódása!!) 2. Műveléselhagyás nem átgondolt stratégia, hanem kényszerű következmény időleges --- tartós --- végleges kvázi menekülés (többnyire a természeti viszonyok egyirányú változása miatt) 3. Utólagos kárfelszámolás Részei: azonnali élet-és vagyonmentés, romeltakarítás, helyreállítás, újjáépítés (időtartam hosszabbodás) Kettőssége: egyrészt eredményessége nő, ha volt funkcionáló elhárító szervezet, másrészt segíti azok kiépítését

43 TERMÉSZETI adottságok és értékek veszélyek használjuk (kihasználjuk) védekezünk megváltoztatjuk Újabb, összetettebb veszélyek újabb (használati) értékek

44

45 Kollokvium (írásbeli)
Természeti és antropogén veszélyek Kollokvium (írásbeli) A félév konzultációs rendje: Szeptember 17, óra A veszélyek és katasztrófák általános jellemzése Veszély, katasztrófa, kockázat, sebezhezőség fogalma és kapcsolataik A veszélyek és a védekezés rendszere November 28, 8-14 óra Az egyes veszélytípusok áttekintése

46

47 A természeti katasztrófák okozta anyagi károk (1950-2000)
(G. Berz, in: Geogr. Rundschau )

48 Természeti katasztrófák halálos áldozatainak száma: 1945 -1986
- ötéves bontás - ( ) ( ) G. A. Tobin – B. E. Montz (1997) után

49

50 A félév óraterve Hetek száma Időpont Téma 1 Szept. 9
R e g i s z t r á c i ó s h é t 2 16 Általános tájékoztató, tematika követelmények, irodalom, bevezetés 3 23 Veszély és katasztrófa 4 30 Kockázat és sebezhetőség 5 Okt. 7 A veszélyek és a védekezés rendszere 6 14 Belső erők veszélyei - 1 7 21 S z a k m a i h é t 8 28 Belső erők veszélyei - 2 9 Nov. 4 Litoszférikus veszélyek és katasztrófák -1 10 11 Litoszférikus veszélyek és katasztrófák -2 18 Légköri veszélyek 12 25 Hidroszférikus veszélyek - 1 13 Dec. 2 Hidroszférikus veszélyek - 2 Magyarországi veszélyek, Az értékek és veszélyek kapcsolatai 15 Tartalék óra٭ ٭A tervezett előadási időrendben ( ± ) elcsúszások lehetségesek

51 1 - több energia (pl. folyamatgátlás),
Statisztika-magyarázat 1 Fordítva „illene” lenni!! - több energia (pl. folyamatgátlás), - fejlettebb tudomány (pl. jobb prognózisok)

52 Statisztika-magyarázat 2
Okok természeti (geofizikai) oldalról: - globális veszélynövekedés nincs - lokális, regionális változások - mindkét irányban („kisjégkorszak”, sivatagosodás) a globális éghajlatváltozás esete (változás = extremitások növekedése)

53 Statisztika-magyarázat 3
Okok humán oldalról: - „oikumené bővülés” (a természeti veszélyek hatóköre és a társadalom növekvő átmetszésben) - intenzívebb természethasználat növekvő folyamatveszélyesség új (veszélyes) folyamatok kiváltása szemiantropogén veszélyek (veszélybonyolódás, erősödő dominóhatás) - sebezhetőség változás a társadalomban növekvő népességkoncentráció nagyobb, összetettebb, sérülékenyebb társadalmi vagyon nehezebb/drágább helyreállítás Ellenható tényező: a globalizálódás előnyei!!

54 A természeti katasztrófák okozta anyagi károk (1950-2000)
(G. Berz, in: Geogr. Rundschau )

55 Természeti katasztrófák száma: 1900-1990
I. Burton-R. Kates-G. White (1993) után


Letölteni ppt "TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN VESZÉLYEK"

Hasonló előadás


Google Hirdetések