Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN VESZÉLYEK. Ajánlott irodalom Szabó J. 2001: Természeti katasztrófák és elhárításuk Távoktatási tananyag PHARE környezetvédelmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN VESZÉLYEK. Ajánlott irodalom Szabó J. 2001: Természeti katasztrófák és elhárításuk Távoktatási tananyag PHARE környezetvédelmi."— Előadás másolata:

1 TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN VESZÉLYEK

2 Ajánlott irodalom Szabó J. 2001: Természeti katasztrófák és elhárításuk Távoktatási tananyag PHARE környezetvédelmi referensképzés számára Debrecen, p.115. Szabó J. 1999: A hollóházai földcsuszamlások (1999) az időjárás és a társadalmi felelősség tükrében In: Földtudományi tanulmányok, Szerk. Tar K. Debrecen, 2004, pp Szabó J Természeti érték kontra természeti veszély In: Környezetvédelmi mozaikok – Tiszteletkötet Kerényi Attila 60. születésnapjára Szerk. Csorba P. Debrecen, pp Szabó J. 2004: Az árvízvédelem néhány aktuális kérdése Magyarországon – a Tisza példáján Debreceni Szemle, 2004/1, pp Szabó J. 2006: A tömegmozgások geomorfológiai jelentőségéről és veszélyességéről Földrajzi Közlemények, 2006/3-4, pp Szabó J A természeti veszélyek és katasztrófák elleni védekezés In: Kedvező széllel Kunhegyestől Debrecenig Szerk. Tóth T – Bíróné Kircsi A., Debrecen, pp Szabó J. – Lóki J. – Tóth Cs. – Szabó G Természeti veszélyek Magyarországon Földrajzi Értesítő LVI. évf. 1-2, pp Szabó J. 2008: Veszélyes (?) Föld Földrajzi Közlemények, CXXXII./4, pp

3 AJÁNLOTT IRODALOM (folytatás) Berz, G Naturkatastrophen im 21. Jahrhundert Geographische Rundschau, H3211, pp Blaikie, P. et al At Risk (Natural Hazards, People’s Vulnerability and Disasters) London/ New York, Routledge p. 284 Bryant, E: 1993: Natural Hazards Cambridge University Press, p. 29 Burton, I and Kates, R. W The Perception of Natural Hazards in Resource Management Natural Resources Journal, 3, pp Burton, J.- Kates, R. W.- White, G. F. 1993, The Evironment as Hazard The Guiford Press, New York/London p Coch, N. K.1995: Geohazards – Natural and Human Prentice Hall, Englewood Cliffs, New Yersey p.481 Kovach, R. L. 1995: Earth’s Fury – An Introduction to Natural Hazards and Disasters Standford Uni. P. 214 Schneider, G. 1980: Naturkatastroph Stuttgart-Enke, p. 364 Smith, K. (1992) Environmental hazards Routledge, London/New York, p Taylor, A. J. W Disasters and disaster stress Stress in Modern Society Series, No. 10 New York: AMS Press Tobin, G. A.- Montz, B. E Natural Hazards The Guilford Press, New York/London, p. 388.

4

5 Természeti katasztrófák halálos áldozatainak száma: ötéves bontás ( ) ( ) G. A. Tobin – B. E. Montz (1997) után

6 Vizsgakérdések A természeti katasztrófák és elhárításuk című (10.) modul anyagához 1. A természeti katasztrófák és a környezetvédelem összefüggései 2. A természeti katasztrófákkal kapcsolatos legfontosabb fogalmak 3. A természeti katasztrófák rendszerezésének alapelvei és rendszere 4. A földrengés mint természeti veszély és katasztrófa 5. Tömegmozgásos katasztrófák és típusaik 6. Az árvízi katasztrófák jellemzése 7.A magyarországi árvizek típusai és változásuk tendenciái 8.Magyarországi tömegmozgásos katasztrófák és jellemzésük 9.Földrengések Magyarországon 10.Szárazság, tüzek, jégeső mint természeti katasztrófa és magyarországi szerepe 11.A passzív katasztrófavédelem típusai 12.Az aktív katasztrófavédelem lehetőségei 13.A katasztrófavédelem kiépítése rendszere és jogszabályi háttere különös tekintettel Magyarországra 14. Egy magyarországi természeti katasztrófa bemutatása, különös tekintettel a védekezési módokra, eredményekre és hiányosságokra. Minden vizsgázónak 1-1 tételt kell kihúznia a vizsgán, és azonkívül szabad választás alapján elemeznie kell egy természeti katasztrófát (14. kérdés).

7 Vizsgadolgozatok témái Pesti árvíz – 1837 A szigetközi árvíz 1954 A mohácsi jegesár 1956 Szegedi árvíz – 1879 Tiszai árhullám – 1998 Tiszai árvíz – 2001 A mátrakeresztesi áradás (2005) Földrengés Komáromban (1763) Berhidai földrengés (1985) Cunami 2004-ben – DK Ázsia St. Helens vulkánkatasztrófája (1980) - USA Földrengés Haitin (2010) Katrina hurrikán (2005) Az Ignác napi ár (1953) és a Delta-projekt (Hollandia) A vajonti (Olaszország) tragédia (1963) Terjedelem: mintegy karakter szöveg (ábrák, térképek, képek szükségesek) Beadási határidő: január 25. Felépítés: a katasztrófa típusa, helye más, hasonló jellegű katasztrófák közt az esemény bemutatása (leírása) a konkrét katasztrófa kiváltó oka(i) a keletkezett károk jellege és mérete a védekezés (ha volt) jellemzése – hiányosságok, eredmények helyreállatás, újjáépítés konklúzió: a katasztrófa környezetvédelmi aspektusainak kiemelésével Az ajánlott gondolatmenetben a konkrét témához igazodóan jelentős hangsúlykülönbségek lehetségesek.

8 VESZÉLY hazard, Gefahr

9 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő)

10 Jellege, természete: fenyegető

11 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő) Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok

12 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő) Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992)

13 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő) Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia)

14 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő) Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai:

15 . A természeti jelenségek katasztrófaveszélyességének megítélését segítő fizikai paraméterek A folyamat fizikai jellemzője A szélső értékek jellege Nagyság (a folyamat energiája) kicsi  nagy Sebessége lassú  gyors Gyakorisága ritka  gyakori Időtartama rövid  hosszú Periodicitása szabályos  szabálytalan Térbeli kiterjedése korlátozott  jelentős Térbeli koncentrációja diffúz  koncentrált

16 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő) Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: -Méret (energia, viszonylagosság)

17 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő) Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: -Méret (energia, viszonylagosság) -Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”)

18 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő) Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: -Méret (energia, viszonylagosság) -Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”) -Periodicitás (a szabályosság jelentősége)

19 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő) Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: -Méret (energia, viszonylagosság) -Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”) -Periodicitás (a szabályosság jelentősége) -Sebesség (nagy sebesség – meglepetés, extrém kis sebeesség – észrevétlenség)

20 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő) Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: -Méret (energia, viszonylagosság) -Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”) -Periodicitás (a szabályosság jelentősége) -Sebesség (nagy sebesség – meglepetés, extrém kis sebeesség – észrevétlenség) -Időtartam (rövid – hosszú)

21 Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő) Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: -Méret (energia, viszonylagosság) -Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”) -Periodicitás (a szabályosság jelentősége) -Sebesség (nagy sebesség – meglepetés, extrém kis sebeesség – észrevétlenség) -Időtartam (rövid – hosszú) -Térbeli kiterjedés (hatásterület nagysága és földrajzi megoszlása) -Térbeli koncentráció ( a diffúzió szerepe)

22 VESZÉLY hazard, Gefahr Értelmezés (viszony, vonatkozás --- hatástér, hatásidő) Jellege, természete: fenyegető - jelenség Hordozói: anyagok, formák, alakzatok - helyzet vagy állapot - külső (természeti) vagy belső (társadalmi) és annak átmenetei A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992) Veszélyek az időben (azonos jelenség – új jelenség, társadalmi rezisztencia) A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai: -Méret (energia, viszonylagosság) -Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”) -Periodicitás (a szabályosság jelentősége) -Sebesség (nagy sebesség – meglepetés, extrém kis sebeesség – észrevétlenség) -Időtartam (rövid – hosszú) -Térbeli kiterjedés (hatásterület nagysága és földrajzi megoszlása) -Térbeli koncentráció ( a diffúzió szerepe)

23 Katasztrófa disaster Katastrophe -Esemény, eseménysor : amely kárt, veszteséget okoz -Állapot: ha a megelőzés, az elhárítás vagy a következmények felszámolása „meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét jelenti” Mikor beszélünk katasztrófáról? határértékek (áldozatszám, anyagi kár) A korrekt adatmegállapítás objektív és szubjektív nehézségei Az áldozatszám és az anyagi veszteségek földrajzi kettőssége „Szegénység --- katasztrófa --- szegénység” ördögi köre Natural disasters: a normal state of affairs (Tobin&Montz)

24 A katasztrófák néhány jellemzője: Időtartam: relatív rövidség (és ami hosszabbítja) Előrejelezhetőség - váratlanság: felkészülés – elhárítás (kárcsökkentéstől a folyamatgátlásig) a tudomány szerepe Összekapcsolódás (dominóeffektus): az összekapcsolódás típusai egyszeres---többszörös, természeti --- társadalmi

25 Katasztrófák a térben Földrajzi elterjedés. Természeti folyamatok térbeli rendje A társadalmak sebezhetőségi különbségei Katasztrófák az időben A gyakoriság növekedésének kérdése - a természeti oldalról - a társadalom oldaláról A súlyosság kérdése Növelő tényezők: - a társadalom és anyagi értékek koncentrálódása - a bonyolultsági fok növekedése Csökkentő tényezők: - a társadalom energiáinak növekedése -a segítség javuló esélyei

26 ? ?

27 Katasztrófák a térben Földrajzi elterjedés. Természeti folyamatok térbeli rendje A társadalmak sebezhetőségi különbségei Katasztrófák az időben A gyakoriság növekedésének kérdése - a természeti oldalról - a társadalom oldaláról A súlyosság kérdése Növelő tényezők: - a társadalom és anyagi értékek koncentrálódása - a bonyolultsági fok növekedése Csökkentő tényezők: - a társadalom energiáinak növekedése -a segítség javuló esélyei

28 Katasztrófák és a MÉDIA A hírközlés mint tájékoztató történeti fejlődése leírástól a tudósításig A média természete („szenzációéhség”) Katasztrófahangulat kialakítása (pozitív oldal is!) A média mint védelemszervező A katasztrófák formálják a médiát, de a média is formálja a katasztrófákat. Szemléleti hangsúlybeli különbségek 1980: CBC – tudományos, NBC – társalgási, ABC - melodramatikus A TUDOMÁNYTALANSÁG SZEREPE ÉS VESZÉLYEI Az önmagát túlértékelő média!

29 KOCKÁZAT (risk, Risiko): valamely nem kívánatos esemény bekövetkezésének esélye adott helyen és időben. Természettudományos közelítés: frekvencia és magnitudó kérdése Társadalomtudományi közelítés: - a kockázatot az ember teremti (esernyő, sín) - viselkedési stratégia (sorsjegy) - kockázat teremtés és döntési helyzet Kulcsfogalmak (mindkét oldalról): Kockázat (egyszerűen) = valószínűség x okozott kár (haszon) Kockázat ( Schneider – 1980 – szerint): kockázat = f (P A, P BA, P CB, C), ahol P A = egy jelenség fellépésének becsült valószínűsége annak eddig megfigyelt gyakorisága alapján P BA = egy jelenség fellépésénél adott hatás feltételezett valószínűsége P CB = az emberre vagy alkotásaira gyakorolt hatás lehetőségének feltételezett valószínűsége (expozició) C = következmények: az emberre vagy alkotásaira gyakorolt hatás nagysága, ha azt vagy azokat az esemény vagy annak következményei érinti(k). Környezeti javak értékelése (a lehetséges kár meghatározásához): „hedonista árazás”: valós adatok alapján következtetni arra, hogy az emberek mennyit hajlandók fizetni a környezeti javakért „esetleges értékelés”: az emberek véleménye, hogy mennyit hajlandók fizetni a javakért Fordított kiindulás: a kockázat vállalásából eredő haszon számítása Elméleti megoldás: szisztematikus kockázatelemzés

30 A kockázatszámítás alapjai és lépései (Heinimann -1998) Kockázatanalízis Kockázatértékelés Kockázatkezelés (rizikómanagement) Kockázatanalízis: 1. A kutatási objektum leírása és lehatárolása leírás: a rendszer egymással kapcsolatban álló részeinek és azok tulajdonságainak bemutatása lehatárolás: - térbeli, -környezeti feltételek szerinti ( megmondani, hogy milyen feltételek mellett érvényes ), - tematikus ( folyamatok, károsodható objektumok és a szóba jöhető kártípusok kijelölése) 2. Veszélymegítélés (a veszélyazonosításból és a folyamatbecslésből kiindulva) azonosítás: - keletkezési (start) terület - tranzitterület (ahol a folyamatok mozognak), - felhalmozási terület folyamatbecslés: - a méret v. intenzitás és a potenciális folyamat gyakoriságának aránya, - periódikus és sporadikus folyamatok megkülönböztetése (bizonyos gyakorisággal legfeljebb milyen maximális események léphetnek fel.) 3. Expozicióanalízis (a potenciálisan érintett objektumok elemzése) Kárpotenciál: a természeti események által potenciálisan érintett objektumok mennyisége tér- és időbeli elterjedésükben (szezonalitás) 4. Következményanalízis (az események várható hatásának becslése) a veszélyes folyamatok és az érinthető objektumok ismerete alapján „hatás-objektum–következmény” kapcsolat bizonytalanságai!

31 SEBEZHETŐSÉG (vulnerability, Verwundbarkeit) Sebezhetőség nélkül nincs katasztrófa! Természeti oldalról: (katasztrófa veszélyes jelenség nélkül sincs!!) Nemcsak a társadalom sebezhető --- a természet sebezhetősége és társadalmi visszahatása (Példák: Mattmarksee, Izland – Laki vulkán 1783) A társadalmi sebezhetőség komponensei: (az International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies szerint)  Az anyagi oldal sérülékenysége A sebezhetőség csökkentésének korlátai: a költséghatékonyság (IDNDR – F. Press 1984) (a sebezhetőség csökkentése kockázatot teremt!)  A szervezeti rendből eredő sérülékenység „bizonyos gazdasági és politikai folyamatok eredményeként hogyan alakul ki a sérülékenység?” Blaikie et al szerint  Szociálpszichológiai típusú sérülékenység - az egyén szerepe - a társadalom mentális egészsége - a katasztrófatudat

32 A társadalom sebezhetőségét előidéző főbb okcsoportok (Blaikie et al és Szabó Judit fordítása után módosítva) ALAPVETŐ OKOKDINAMIKUS FESZÜLTSÉGEKVESZÉLYES KÖRÜLMÉNYEK Korlátozott hozzáférés:  a hatalomhoz  szervezetekhez  forrásokhoz Hiányok:  helyi szervezetek  oktatás  megfelelő képzés  helyi befektetések  helyi piac  sajtószabadság  etikai normák a közéletben Sérülékeny fizikai környezet:  veszélyes fekvés  védtelen épületek és infrastruktura Ideológiák:  politikai rendszerek  gazdasági rendszerek Jelenlévő folyamatok (makro-erők):  népességrobbanás  gyors városiasodás  fegyverkezés  adósság spirál  erdőirtás  talajleromlás Sérülékeny helyi gazdaság:  megélhetés veszélye  alacsony kereset Sérülékeny társadalom:  veszélyeztetett társadalmi csoportok  helyi (civil) szervezetek hiánya „Közös megmozdulások”  a katasztrófára való felkészülés hiánya  helyi járványok gyakorisága

33 SEBEZHETŐSÉG (vulnerability, Verwundbarkeit) Sebezhetőség nélkül nincs katasztrófa! Természeti oldalról: (katasztrófa veszélyes jelenség nélkül sincs!!) Nemcsak a társadalom sebezhető --- a természet sebezhetősége és társadalmi visszahatása (Példák: Mattmarksee, Izland –Laki vulkán) A társadalmi sebezhetőség komponensei: (az International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies szerint) Az anyagi oldal sérülékenysége A sebezhetőség csökkentésének korlátai: a költséghatékonyság (IDNDR – F. Press 1984) (a sebezhetőség csökkentése kockázatot teremt!) A szervezeti rendből eredő sérülékenység „bizonyos gazdasági és politikai folyamatok eredményeként hogyan alakul ki a sérülékenység? Blaikie et al szerint” Szociálpszichológiai típusú sérülékenység - a társadalom mentális egészsége - az egyén szerepe - a katasztrófatudat (lelki felkészültség, érintettség foka) A katasztrófához viszonyulás (érintettségi fok) típusai (Taylor – 1989): Elsődleges áldozatok Másodlagos áldozatok (családtagok elvesztése) Harmadlagos áldozatok (javak elvesztői) Negyedleges áldozatok (területen kívüli aggódók) Ötödleges áldozatok (pszichikai defektussal) Hatodlagos áldozatok (kívülálló, segítségre bíztató nyomorgók)

34 A KIALAKULÁS HELYE SZERINT A HATÁS MECHANIZMUSA SZERINT FONTOSABB TÍPUSOK LITOSZFÉRA BELSŐ ERŐK KÖZVETLEN földrengés vulkánkitörés KÖZVETETT (vízzel) tengerrengés (cunami) KÜLSŐ ERŐK (szikla)omlás földcsuszamlás kő- és törmeléklavina törmelék- és sárfolyás talajsüllyedés ATMOSZFÉRA A LEVEGŐ KÖZVETLEN HATÁSA trópusi ciklon tornádó porvihar (homokverés!!) természetes tűz villámcsapás A LEVEGŐ KÖZVETETT HATÁSA VÍZ ÚTJÁN felhőszakadás hóvihar jégeső tengerszint emelkedés HIDROSZFÉRA A VÍZ KÖZVETLEN FELSZÍNI HATÁSA RÉVÉN ÁRVÍZ (BELVÍZ) hólavina parti jég jéghegy A VÍZ KÖZVETETT HATÁSA ÚTJÁN SZÁRAZSÁG (ASZÁLY) hullámzás BIOSZFÉRA R é s z l e t e z é sn é l k ü l A földrajzi burokból induló TERMÉSZETI VESZÉLYEK ÉS KATASZTRÓFÁK RENDSZERE vörössel a Magyarországon jellegzetes típusok

35 A védelmi eljárás jellege A védelmi eljárás iránya AKTÍVPASSZÍV A kiváltó természeti folyamatokra irányuló tevékenység  Megelőzés (folyamatgátlás)  Prognosztizálás - statisztikai alapon (közelítően) - a kibontakozó folyamat alapján (pontosabban)  Természet- és környezetvédelem  Már megindult folyamat blokkolása, terelése (pl. gát vagy torlaszrobbantás, lokalizációs vonal építése) Humán irányú védelmi törekvések  Technikai (csapásálló létesítmény)  Társadalomszerkezeti (pauperizálódás ellen, szociális háló, demográfiaiprogramok)  Szociálpszichológiai prevenció  Katasztrófa elhárító szervezetek kiépítése  Menekülés  Művelés elhagyás  Utólagos kárfelszámolás: - rövid távú - hosszú távú Fontosabb katasztrófavédelmi eljárások

36 TERMÉSZETI FOLYAMATRA IRÁNYULÓ AKTÍV VÉDEKEZÉSI ELJÁRÁSOK Megelőzés: a kioldódás akadályozása Típusfüggő: Kizárt: litoszférikus endogén (földrengés, vulkánkitörés, cunami) Alig: közvetlen és közvetett légköri (esőcsinálás??!) közvetett hidroszférikus (szárazság, hullámzás) Részleges: közvetlen hidroszférikus (árvizek) Jó esély: litoszférikus exogén (tömegmozgások) Fordított közelítés: kiváltás, kanalizálás (utóbbi passzív!) Prognosztizálás: alapvetően tudományfüggő Feltételei: becslési, statisztikai szinten: folyamat(mechanizmus) ismeret, földrajzi elterjedés ismerete, időbeli megjelenés ismerete nagypontossággal: többnyire csak a jelenség kialakulása után Fő ellentmondás: a nagypontosságú elkésik, az időben kiadott térben, időben bizonytalan javuló tendencia Környezet- és természetvédelem elveinek helyes alkalmazása Ellentmondás: látszat - „zöld” fellépések egyes védekezési módok ellen valóság -a környezetkárosító védművek sokszor (szemiantropogén) veszélyfokozók! A környezetvédelem a legnagyobb időtávlatú, ezért a jelen cselekvési szinten a legnehezebben akceptálható veszélymegelőzés szószólója

37 A kiváltó folyamatokra irányuló passzív védekezés - folyamatblokkolás -folyamatkanalizálás Néhány jellemzője: - csökkenő tervszerűség (olykor kapkodás) - pazarló - sokszor kevéssé hatékony - a katasztrófa „áthárítása” lehetőleg kerülendő, de soha nem kizárható

38 HUMÁN IRÁNYÚ AKTÍV VÉDELMI TÖREKVÉSEK 1.Technikai fejlődés és fejlesztés a csapásállóság növelése józan határok --- visszavonulás 2. A társadalom és kapcsolatrendszereinek megváltoztatása szegények, gazdagok különbsége: az esemény előtt a gazdagság növekedése --- ellenállóbb létesítmények --- javuló túlélési esélyek az esemény után több tartalék -- jobb elosztás -- szervezettebb eljuttatás (jobb infrastruktúra, fejlettebb intézményrendszer) 3. Mentális felkészítés - az arányos veszélyérzet és a hamis biztonságérzet különbsége ( pánikkérdés) - a média felelőssége (tudománytalanság) - az észérvekkel alátámasztott szükségszerűség és a rövidtávú érdekek ellentmondása 4. A katasztrófa-elhárító szervezetek kiépítése a kiépítés aktív eljárás, a működtetés passzív, de pánik-megelőző jellege miatt aktív is!

39 A katasztrófa-elhárító szervezetek kiépítése - a polgári védelem („légo”) létrejötte, - védelem a civilizációs eredetű katasztrófák ellen, - természeti veszélyek elleni védelem katasztrófavédelem! Állomások: Nemzetközi szinten: : genfi jegyzőkönyv - mérgesgázok és vegyi fegyverek tilalma, : genfi egyezmény - a háborúk áldozatainak védelme, : hágai konferencia - kulturális javak védelme nemzetközi. konfliktusok esetén, : berni jegyzőkönyv - a polgári védelem alapvető feladatairól A magyar katasztrófavédelem fejlődése: - középkori előzmények, : Vízrajzi Osztály a Közlekedési Minisztériumban (Baross Gábor), : Vízrajzi Intézet megalakítása JELEN

40 Katasztrófa:a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve ehelyzet kihirdetését elnemér ı mérték ő olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvet ı ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megel ı zése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek el ı írt együttm ő ködési rendben történ ı védekezési lehet ı ségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttm ő ködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Katasztrófa:a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve ehelyzet kihirdetését elnemér ı mérték ő olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvet ı ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megel ı zése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek el ı írt együttm ő ködési rendben történ ı védekezési lehet ı ségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttm ő ködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Katasztrófa:a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve ehelyzet kihirdetését elnemér ı mérték ő olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvet ı ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megel ı zése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek el ı írt együttm ő ködési rendben történ ı védekezési lehet ı ségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttm ő ködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Katasztrófa:a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve ehelyzet kihirdetését elnemér ı mérték ő olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvet ı ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megel ı zése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek el ı írt együttm ő ködési rendben történ ı védekezési lehet ı ségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttm ő ködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. XXXI. cikk (5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - polgári védelmi kötelezettség írható elő.4040 (6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.4141 Magyarország alaptörvénye A veszélyhelyzet 53. cikk (1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. (2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja. (4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

41

42 Humán irányú passzív védekezés 1.Menekülés -legősibb, ösztönös (a tervszerűség növekvő elemeivel) -időleges vagy végleges -modern formája, a kitelepítés (passzív, de tervszerű) előfeltétele a megfelelő szervek léte és működése (passzív és aktív típus összekapcsolódása!!) 2. Műveléselhagyás nem átgondolt stratégia, hanem kényszerű következmény időleges --- tartós --- végleges kvázi menekülés (többnyire a természeti viszonyok egyirányú változása miatt) 3. Utólagos kárfelszámolás Részei: azonnali élet-és vagyonmentés, romeltakarítás, helyreállítás, újjáépítés (időtartam hosszabbodás) Kettőssége: egyrészt eredményessége nő, ha volt funkcionáló elhárító szervezet, másrészt segíti azok kiépítését

43 TERMÉSZETI adottságok és értékek veszélyek használjuk (kihasználjuk) védekezünk megváltoztatjuk újabb (használati) értékek Újabb, összetettebb veszélyek

44

45 Természeti és antropogén veszélyek Kollokvium (írásbeli) A félév konzultációs rendje: Szeptember 17, óra A veszélyek és katasztrófák általános jellemzése Veszély, katasztrófa, kockázat, sebezhezőség fogalma és kapcsolataik A veszélyek és a védekezés rendszere November 28, 8-14 óra Az egyes veszélytípusok áttekintése

46

47 A természeti katasztrófák okozta anyagi károk ( ) (G. Berz, in: Geogr. Rundschau )

48 Természeti katasztrófák halálos áldozatainak száma: ötéves bontás ( ) ( ) G. A. Tobin – B. E. Montz (1997) után

49

50 A félév óraterve Hetek száma IdőpontTéma 1Szept. 9R e g i s z t r á c i ó s h é t 216Általános tájékoztató, tematika követelmények, irodalom, bevezetés 323Veszély és katasztrófa 4 30 Kockázat és sebezhetőség 5Okt. 7A veszélyek és a védekezés rendszere 614Belső erők veszélyei S z a k m a i h é t 828Belső erők veszélyei Nov. 4Litoszférikus veszélyek és katasztrófák Litoszférikus veszélyek és katasztrófák Légköri veszélyek 12 25Hidroszférikus veszélyek Dec. 2Hidroszférikus veszélyek Magyarországi veszélyek, Az értékek és veszélyek kapcsolatai 1516Tartalék óra٭ ٭A tervezett előadási időrendben ( ± ) elcsúszások lehetségesek

51 Statisztika-magyarázat 1 Fordítva „illene” lenni!! - több energia (pl. folyamatgátlás), - fejlettebb tudomány (pl. jobb prognózisok)

52 Okok természeti (geofizikai) oldalról: - globális veszélynövekedés nincs - lokális, regionális változások - mindkét irányban („kisjégkorszak”, sivatagosodás) a globális éghajlatváltozás esete (változás = extremitások növekedése ) Statisztika-magyarázat 2

53 Okok humán oldalról: - „oikumené bővülés” (a természeti veszélyek hatóköre és a társadalom növekvő átmetszésben) - intenzívebb természethasználat  növekvő folyamatveszélyesség  új (veszélyes) folyamatok kiváltása szemiantropogén veszélyek (veszélybonyolódás, erősödő dominóhatás) - sebezhetőség változás a társadalomban  növekvő népességkoncentráció  nagyobb, összetettebb, sérülékenyebb társadalmi vagyon  nehezebb/drágább helyreállítás Ellenható tényező: a globalizálódás előnyei!! Statisztika-magyarázat 3

54 A természeti katasztrófák okozta anyagi károk ( ) (G. Berz, in: Geogr. Rundschau )

55 Természeti katasztrófák száma: I. Burton-R. Kates-G. White (1993) után


Letölteni ppt "TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN VESZÉLYEK. Ajánlott irodalom Szabó J. 2001: Természeti katasztrófák és elhárításuk Távoktatási tananyag PHARE környezetvédelmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések