Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Be. alapelvei Tóth Mihály - 2015 Be. I. fejezet 1-10 §

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Be. alapelvei Tóth Mihály - 2015 Be. I. fejezet 1-10 §"— Előadás másolata:

1 A Be. alapelvei Tóth Mihály Be. I. fejezet 1-10 §

2 Vázlat 1. Az alapelvek fogalma, csoportosítása 1.1. Alaptörvény és alapelvek 2. Az eljárási feladatok megoszlása 3. A hivatalból történő eljárás 4. Az ártatlanság vélelme 5. Jog a bírósághoz, jogorvoslat 6. További alapelvek (alapvető rendelkezések) az évi XIX. törvényben

3 Az alapelvek fogalma A büntető eljárásjog alapelvei olyan tézisek, előírások rendszerét jelentik, amelyek megszabják az eljárás módját, irányát, meghatározzák jellegét. E rendelkezések megvilágítják a jogalkotó szemléletét, kereteket adnak az állam büntetőjogi igényének, úgy, hogy olykor annak mozgásterét, korlátjait is kijelölik. Az alapvető rendelkezések a törvény szellemét testesítik meg, kifejtésük, részletezésük a további jogi előírások feladata.

4 Az alapelvek csoportosítása Lehetséges csoportosítások: Szervezeti elvek – működési elvek Alaptörvényben (is) szabályozott – „szűkebb” büntetőeljárási elvek Állami oldalról - Terhelti oldalról - A kettő viszonyát érintően megfogalmazott elvek

5 Alaptörvény és alapelvek 1. Szervezeti elvek (25-28; 29. cikk) -az igazságszolgáltatás szerve a bíróság (az igazságszolgáltatás privilégiuma), élén a Kúria -A vádhatóság az ügyészség - a társasbíráskodás elve, - a laikus elem részvételének elve, - a bírói függetlenség elve.

6 Alaptörvény és működési elvek 1. KÍNZÁS TILALMA (III. cikk (1) bek.) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni SZABADSÁGHOZ VALÓ JOG (IV. cikk 1-2 bek.) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Szabadságtól való végleges megfosztásra csak bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bíró ítélet alapján kerülhet sor. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. TÖRVÉY ELŐTTI EGYENLŐSÉG, DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA (XIV. cikk)

7 Alaptörvény és működési elvek 2. (XXVI. cikk) „BÜNTETŐELJÁRÁS-SPECIFIKUS” ELVEK (+ büntetőjogi alapelvek) (1)Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes é s nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. (2) Senki nem tekinthet ő bűnösnek míndaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. (3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. (4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy — nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben — más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. (5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerit bűncselekmény volt. (6) Senki nem vonható büntetőeljárás alá és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy — nemzetközi szerződés, illetve az Európai Uniójogi aktusa által meghatározott körben — más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték. (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

8 Alapelvek a Be-ben Eljárási feladatok megoszlása, vádelv (1-2 §) Jog a bírósági eljáráshoz, jogorvoslat (3.§) Hivatalbóli eljárás, a büntető eljárás akadályai (6 §) Védelem joga (5. §) Ártatlanság vélelme, önvád tilalma, bizonyítási teher (4.,7.,8. §) Anyanyelv használata (9. §) Büntetőjogi felelősség önálló elbírálása (10. §)

9 A Be.-ben kifejezetten nem szereplő elv (Alaptörvény, Emberi Jogok Európai Egyezménye) Tisztességes eljárás, fegyveregyenlőség: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja és hozzon határozatot az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni.” (1993. évi XXXI. Tv.)

10 Az eljárási feladatok megoszlása a bíróság eljárásának alapja (1-2.§) A funkciómegosztás lényege, tartalma Vád és vádelv A vád és az ítélet A védelem önállóságának sajátosságai

11 A „törvényes vád” alakuló gyakorlata Be. 2. § (2) Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. 1. BK. Vélemény -A vád törvényessége, -(érdemi és nem érdemi hiányosságok) -A hiányok eljárásjogi következményei

12 A bírói gyakorlat akkor tekinti a vád tárgyává tett cselekmény körülírását pontosnak, ha a vádló indítványában ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény elkövetésének helyét, idejét, módját, körülményeit. E követelmény megsértése a vád törvényessége hiányának megállapításához vezet (pl. BH , stb.) és az eljárás megszűntetésével járhat.

13 az eljárás két oldala LEGALITÁS OFFICIALITÁS (kötelesség) (jog) Kivétel: Pl. -megrovás - feljelentés -vádhalasztás - magánindítvány -vádemelés - kívánat mellőzése - együttműködő személy immunitása - fedett nyomozó mentessége Hivatalbóli eljárás

14 6. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa. (2) Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. (3) Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha a)a cselekmény nem bűncselekmény, vagy azt nem a terhelt b)(feljelentett személy) követte el, b) nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, illetőleg az, hogy a bűncselekményt a terhelt (feljelentett személy) követte el, c) - az e törvényben meghatározott kivételekkel - büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn, d) a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a Negyedik Részben, valamint a XXIX. Fejezet II. és III. Címében meghatározott eljárások esetét. (4) A Negyedik Részben meghatározott eljárásokat (rendkívüli jogorvoslat), kivéve a (3) bekezdés d) pontja az irányadó akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban – a vád szerinti minősítésnek megfelelően - nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét. (5) Azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás – a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott perújítási eljárás efolytatása előtt - nem indítható. A büntetőeljárás akadályai

15 Az ártatlanság vélelme Senki sem tekinthető bűnösének mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg (Be. 7. §) Sajátosságai: - Nincs a megfogalmazásban klasszikus vélelmező tény.(Az, hogy "nincs bűnösséget kimondó ítélet" nem tekinthető vélelmező ténynek). -„A bíróság jogerős marasztaló ítéletéig nem tekinthető bűnösnek" tétel nem feltételként, hanem módként - a vélelem megdöntése kritériumainak megfogalmazásaként - fogható fel. (Csak bíró, csak jogerős marasztaló ítélettel döntheti meg). Következményei: * önvád tilalma * bizonyítási teher * in dubio pro reo

16 Újsághír július 17.

17 Jog a bíróság eljárásához, jogorvoslati jog 3. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádról bíróság döntsön. (2) Bűncselekmény elkövetése miatt bárkinek a felelősségét megállapítani, és emiatt vele szemben büntetést kiszabni egyedül a bíróság jogosult. (3) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság határozatai, valamint az ügyész és a nyomozó hatóság intézkedései ellen, illetve a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság intézkedésének elmulasztása miatt - e törvényben meghatározottak szerint - jogorvoslatnak van helye. (4) A Legfelsőbb Bíróság határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.

18 Anyanyelv használata 9. § (1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány. (2) A büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja. (3) Annak a határozatnak és más hivatalos iratnak a lefordításáról, amelyet e törvény szerint kézbesíteni kell, az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta, illetőleg a hivatalos iratot kibocsátotta. (4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kézbesítendő iratot nem kell lefordítani, ha erről az érintett kifejezetten lemond.

19 Az anyanyelv használata (anyanyelvén beszél – becsült összlétszám Cigány – Német – Szlovák – Horvát – Román Szerb Szlovén, vend Örmény – Görög – Bolgár Lengyel Ukrán, ruszin

20 A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása 20. BK vélemény a büntetőjogi felelőssége önálló elbírálásáról a költségvetési csalás körében A költségvetési csalás (2012. évi C. törvény 396. §) bűncselekményének az elbírálása során a büntetőbíróság az ügy eldöntése szempontjából lényeges tényeket az évi XIX. törvény szabályai szerint önállóan állapítja meg, az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási szerv jogerős határozatához nincs kötve.


Letölteni ppt "A Be. alapelvei Tóth Mihály - 2015 Be. I. fejezet 1-10 §"

Hasonló előadás


Google Hirdetések