Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Környezetjogi elvek PPKE jogász levelező 2015 Bándi Gyula.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Környezetjogi elvek PPKE jogász levelező 2015 Bándi Gyula."— Előadás másolata:

1 1 Környezetjogi elvek PPKE jogász levelező 2015 Bándi Gyula

2 2 A környezetpolitika elvei Az EK Első Akcióprogram (1973) elvei: 1. A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál történő fellépés 2. A környezeti hatások figyelembevétele 3. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása 4. A tudomány és a technika környezetvédelmi célú fejlesztése 5. A szennyező fizet alapelve 6. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak 7. A fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele 8. Az Európai Közösség és a tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése 9. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell 10. A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása 11. A tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és harmonizálása a Közösségben

3 3 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója - Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (18/2013. (III. 28.) OGY határozata Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról ) „A fenntarthatóságnak négy alapelvét lehet azonosítani: a korlátok elve: az emberi gazdaság az ökoszférában gyökeredzik. A fenntarthatóság, mint olyan attól függ, vajon tudjuk-e biztosítani, hogy az emberi gazdaság elég alacsony szinten maradjon, hogy lehetővé tegye az egészséges életfenntartó rendszerek működését; az eszközök és célok elvét: a természeti erőforrások és a gazdaság eszközértékkel bír a társadalom végső céljának betöltésében. A gazdasági növekedés nem értelmezhető öncélként, hanem olyan eszközként, amely segíthet abban, hogy elérjük végső céljainkat, mint az emberiség jól-léte és szabadsága; az igények elve: minden rendszernek, minden embernek vannak minimális igényei, annak érdekében, hogy fennmaradjon. Ezen nem korlátozható igények teljesítendőek és nem bővíthetők; a komplexitás elve: a rendszerek komplex magatartást igényelnek, mégpedig a többrétegű stabil egyensúlyi és a nem-lineáris magatartásokon keresztül, és hajlamosak összeomlani, ha elérték a lehetséges határokat.”

4 4 Szakterületi elvek évi CLXXXV. törvény a hulladékról - 3. § (1): a) az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve b) a kiterjesztett gyártói felelősség elv: c) az önellátás elve (az Európai Unió tagállamaival együttműködésben... nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie); d) a közelség elve (egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben) e) a szennyező fizet elve f) a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve g) a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve: (a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj és a hulladék ártalmatlanítása után fizetendő díj emelését, és az ártalmatlanítás díja ne eredményezhesse a hulladéklerakási járulék közszolgáltatóra vagy a lakosságra történő áthárítását) h) a keresztfinanszírozás tilalmának elve (az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb, gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét)

5 5 A következő alapelvekkel foglalkozunk részletesen: megelőzés, forrásnál történő fellépés, elővigyázatosság, helyreállítás; a fenntartható vagy harmonikus fejlődés, illetve más megközelítésben az integráció; tervszerűség; az állam kötelezettség-, illetve felelősségvállalása; a társadalmi részvétel; az együttműködés; a felelősség vagy a szennyező fizet.

6 6 Megelőzés és társai Az elővigyá- zatosság szakasza miként közelítsünk az emberi magatartáshoz, tevékenységhez általában A megelő- zés/ forrás- nál való fellépés a környezetre potenciális hatást gyakorló emberi tevékenységek előkészülete a tevékenység megvalósulási folyamata A megelőzés és a helyreállítás a negatív környezeti hatás bekövetkezett

7 7 Rio Elv: A környezet védelme érdekében az Államok, lehetőségeiknek megfelelően, széles körben törekedni fognak az elővigyázatosságra. Ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható föl indoklásként a környezetromlást megakadályozó, a hatékonysággal járó intézkedések elhalasztására. Rióban, 1992 biodiverzitás egyezmény preambuluma: „megjegyezve azt is, hogy ahol a biológiai sokféleség jelentős csökkenésének vagy elvesztésének veszélye fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható érvként az e fenyegetés elkerülésére vagy mérséklésére irányuló intézkedések elhalasztására,”.

8 8 EU gyakorlat alakulása Sandoz-ügy (C-174/82, előzetes döntéshozatali eljárás) 17. … a tudományos értékelésben rejlő bizonytalanság ismeretében igazolhatók azok a nemzeti intézkedések, amelyek előzetes engedély hiányában megtiltják az olyan élelmiszerek forgalmazását, amelyek hozzáadott vitaminokat tartalmaznak, mégpedig a Szerződés 36. cikke értelmében, az emberi egészség védelme érdekében.

9 9 BSE ügy

10 10 BSE-ügy, vagy “kergemarha-kór” eset, (C-180/96. sz ügy, Egyesült Királyság kontra Bizottság) “98. A megkérdőjelezett határozat elfogadásának idejében, nagymértékű bizonytalanság volt az élő állat, tőkehús és hústermékek által okozott kockázatot illetően. 99. Amennyiben az emberi egészséget érintő kockázat létének vagy kiterjedésének megítélése bizonytalan, az intézményeknek lehetőségük van arra, hogy védelmi intézkedéseket fogadjanak el mindaddig, amíg a kockázat valóságtartalma és súlyossága teljesen világossá nem válik. T-13/99, Első Fokú Bíróság, Pfizer Animal Health SA kontra Bizottság – antibiotikum 144. Inkább, amint ez a Közösség Bíróságának az elővigyázatosság elvével kapcsolatos értelmezéséből következik, a megelőző intézkedést csak akkor lehet tenni, ha a kockázat, noha annak léte és kiterjedése megalapozott tudományos bizonyítékokkal nincs bizonyítva, mindazonáltal megfelelően alá van támasztva olyan tudományos adatokkal, amelyek rendelkezésre álltak akkor, amikor az intézkedést tették Így az elővigyázatosság elve olyan esetekre alkalmazható csupán, amikor a kockázat, nevezetesen ami az emberi egészségre vonatkozik, ugyan nem bizonyított teljesen, de nem csupán egyszerű feltételezésen alapul, amelyet tudományosan még nem igazoltak.”

11 11 Az elővigyázatosság elemei Riói 15. elv részleteiből kiindulva: a környezet védelme (széles értelemben), a súlyos vagy visszafordíthatatlan károsodás, nem abszolút értelemben a tudományos bizonyosság kérdése, negatívan közelítve, a kérdés a tudományos bizonytalanság határa. Itt három elem jelenik meg: a kockázat felmérése, a kockázatkezelés és a kockázat kommunikálása.... a szükséges lépések és azok minősége (nem önkényes, arányos, alkalmas, stb.) a bizonyítási teher alakulása. Nincs egyensúly a felek helyzete között, így kell kompenzálni a hatás veszélyeivel kapcsolatos egyensúlytalanságot.

12 12 Fenntartható fejlődés – integráció

13 13 Bruntland és mások ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága 1983 (Bruntland Bizottság) évi jelentésében a fejlődés kérdései alkotják a lényeget. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.” A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata (Tokió, 2000) szerint pedig „a fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg” Weeremantry a bősi ítélethez fűzött különvéleményben. „A fejlesztés szükségleteinek a környezetvédelemmel való összeegyeztetése tehát nem új fogalom. Már ezer évvel ezelőtt is lejegyeztek ilyen megfontolásokat, és az ezeknek megfelelő követelményeket olyan jelentéssel teli módon sikerült összeegyeztetni, hogy az korunknak is üzenetértékű lehet.” Hans Carl von Carlowitz-ot, mint a fogalom megalkotója - ’Nachhaltigkeit’. - Sylvacultura eoconomica...

14 14 Rio 1992 l. Elv: A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. Ők jogosultak – a természettel összhangban - egészséges és termékeny életre. 3. Elv: A fejlődéshez való jogot úgy kell érvényesíteni, hogy a ma élő és a jövő nemzedékek fejlődési és környezeti szükségletei egyaránt kielégítést nyerjenek. 4. Elv: A fenntartható fejlődés elérése érdekében a környezetvédelemnek a fejlődési folyamat szerves részét kell alkotnia, és nem kezelhető attól elkülönülten. 5. Elv: Valamennyi Államnak és minden embernek együtt kell működnie a szegénység leküzdésének alapvető feladatával kapcsolatban, ami a fenntartható fejlődés elengedhetetlen követelménye ahhoz, hogy csökkenjenek az életszínvonalak közötti egyenlőtlenségek és a világ népeinek többsége jobban kielégíthesse szükségleteit. 6. Elv: Megkülönböztetett fontossággal kell foglalkozni a fejlődő országok, … sajátos helyzetével és szükségleteivel. 8. Elv: A fenntartható fejlődésnek és minden ember magasabb életszínvonalának az eléréséhez az Államoknak csökkenteniük kell, illetve ki kell küszöbölniük a termelés és a fogyasztás nem fenntartató módjait, és elő kell segíteniük a megfelelő népesedéspolitikát. …

15 15 Riótól Rióig 2002 Johannesburg Fenntartható Fejlődés Csúcskonferencia Terjedelmes végrehajtási terv (Plan of Implementation) 2012, Rio+20 A jövő, amit kívánunk (http://www.uncsd2012.org/thefuturewewant.html) az emberek vannak a fenntartható fejlődés középpontjában, és ebben a tekintetben olyan világ felé igyekszünk, amelyik igazságos, méltányos és mindenkit magában foglal, ennek érdekében tevékenykedünk együtt, hogy elérjük a fenntartható és mindent felölelő gazdasági növekedést, társadalmi fejlődést és környezetvédelmet, mindenki javára. … 8. Megerősítjük a szabadság, béke, biztonság és emberi jogok tiszteletének fontosságát, beleértve a fejlődéshez való jogot és a megfelelő életminőséghez való jogot … 10. Elismerjük, hogy a demokrácia, a jó kormányzás és a jogállam…

16 16

17 17

18 18 EU növekedési stratégia ben kiadott stratégia: A Bizottság érzékelhetően szűkebben értelmezi és erősen gazdasági szempontoknak veti alá a fenntarthatóságot, sőt szóhasználata sem mindig kedvező: “Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése.

19 19 Zöld gazdaság 7. EAP tervezet hatásvizsgálati dokumentációjának 2. melléklete a ’zöld gazdaság’ gondolatait tartalmazza: „A zöld gazdaság koncepciója elismeri, hogy az ökoszisztémák, a gazdaság és az emberi jól-lét (és a természeti, ember alkotta, társadalmi és emberi tőke megfelelő típusai) szorosan összekapcsolódnak.” A három összetevő: az ökoszisztéma, más néven természeti tőke, amellyel kapcsolatban annak alkalmazkodó-képessége (rezilienciája) a cél; a gazdaság (a létrehozott, alkotott tőke), amellyel kapcsolatban a cél az erőforrások hatékony használatának elérése; és a most emberi jól-létnek nevezett társadalmi szféra, amely esetében a társadalmi méltányosság (nyilván a generációkkal kapcsolatos méltányosságra gondolva) és a tisztességes teherelosztás célját kívánjuk elérni.

20 20

21 21 Iron Rhine eset, az Állandó Választottbíróság leszögezte[1]: „58. … A feltörekvő elvek, akármilyen is legyen azok mostani státusza, utalnak a megőrzésre, managementre, a megelőzés és fenntartható fejlődés fogalmára, és a jövő generációk védelmére....[1] A környezetjog és a fejlődés joga nem, mint alternatívák állnak előttünk, hanem mint egymást kölcsönösen erősítő, integráns koncepciók, amelyek azt követelik meg, hogy amikor a fejlesztés jelentős környezeti kárt okozhat, érvényesül a megelőzés, vagy legalábbis a károk csökkentésének kötelezettsége. Ez a kötelezettség a nemzetközi jog alapelvévé vált.” A döntés ugyancsak felhívja a figyelmet a fenntartható fejlődés elvére, figyelemmel a Gabčikovo-Nagymaros ítéletre. [1][1] IRON RHINE (“Ijzeren Rijn”) Railway Case (Belg. v. Neth.) Perm. Ct.

22 22 A jog? Fenntartható fejlődés = (nemzedékek közötti méltányosság + nemzedéken belüli méltányosság) x integráció (Virginia Barrall, 2012) „A fenntartható fejlődés koncepciójának központi eleme a környezeti szempontok gazdasági és társadalmi fejlődésbe történő integrálásának kötelezettsége... A fenntartható fejlődés ezen aspektusa talán a legjogiasabb: ennek formális alkalmazása megköveteli a megfelelő környezeti információ begyűjtését és terjesztését, a megfelelő környezeti hatásvizsgálatok lefolytatását...” (Philip Sands, 1994)

23 23 Külső integráció Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) „2. cikk - Alapelvek és általános célok A fenntarthatóság és integráció mint kétirányú folyamat:  a környezeti kérdések integrálása a Közösség más politikáiba – (2) bekezdés;  a környezeti intézkedések is legyenek összhangban a fenntarthatóság gazdasági és szociális dimenzióival – (4) bekezdés.

24 24 EUMSz 7. cikk. Az Unió, valamennyi célkitűzését figyelembe véve és a hatáskör-átruházás elvével összhangban, biztosítja a különböző politikái és tevékenységei összhangját. 8. cikk … törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. 9. cikk … figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket. 10. cikk … küzd mindenfajta nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen 11. cikk A környezetvédelmi követelményeket — különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel — be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. 12. cikk A fogyasztóvédelmi követelményeket figyelembe kell venni az egyéb uniós politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor. 13. cikk … teljes mértékben figyelembe veszik az állatok, mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok — különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó — jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait. Alapjogi Charta 37. cikk - Környezetvédelem A magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat.

25 25 Belső Az OECD által kidolgozott integrált szennyezés-megelőzési és -ellenőrzési javaslatok (1991)iránymutatása: „Az integrált szennyezés-megelőzés és -ellenőrzés alapelvei 1. Az integrált megközelítés célja a környezetben okozott kár kockázatának megelőzése vagy minimalizálása. E felfogás megérti a környezet integrált minőségét, figyelembe véve az anyagok vagy tevékenységek hatásait minden környezeti elemre…, az élő szervezetekre… a kulturális és esztétikai értékekre. Az integrált megközelítés magában foglalja: az anyagok és termékek életciklusának áttekintését (a „bölcsőtől a sírig” megközelítés); az anyagok vagy tevékenységek minden környezeti elemre gyakorolt hatását…; a hulladék mennyiségének és ártalmasságának minimalizálását; olyan egységes eszközök alkalmazását, mint a kockázatelemzés a környezeti problémák felmérésére és összehasonlítására; valamint a hatásorientált eszközök kiegészítő használatát, mint a környezetminőségi célkitűzések, illetve a forrásorientált eszközökét, mint az emisszió.”

26 26 Reziliencia „Reziliencia - A rendszer egészének és részeinek azon képessége, amellyel a veszélyeztető jelenségek hatásait előre látja, elnyeli, azokhoz alkalmazkodik és helyreállítja magát, időben és hatékonyan, miközben megőrzi, helyreállítja vagy javítja saját alaprendszerét és lényegi funkcióit.... A reziliencia a fenntarthatóság egy megnyilvánulási, megvalósulási formája,

27 27 Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) A P) cikk: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

28 28 Gerhard megfigyelése: ”Fejlődünk! A dolgok már valamivel lassabban rosszabbodnak!” BLOCH, Arthur: Murphy törvénykönyve - jogászok, GABO old.

29 29 A tervszerűség elve A tervezés, bármilyen tervről is legyen szó, folyamata több lépésből áll, melyek közül a legalapvetőbbek a következők: az adott környezeti állapotról szerzett reális információ összegyűjtése és elemzése, a megalapozott tervezés előfeltételeként; a célok kitűzése, melyek megjelenhetnek a környezet célállapotának felvázolásában, illetve egyes konkrét feladatok megvalósításában; a kitűzött célok eléréséhez elengedhetetlen eszközök, intézmények, jogi és igazgatási keretek megfogalmazása; a visszacsatolás, ellenőrzés lehetőségének beépítése a tervezés folyamatába.

30 30 Tervek A környezetvédelmi törvény 48/A. § (1) bekezdése: a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv) –az országos környezetvédelmi programot (Nemzeti Környezetvédelmi Program), –a területi regionális, –a megyei és –a települési környezetvédelmi programokat; az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni. A törvény másik csoportosítása: alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervek magasabb területi szintű környezetvédelmi tervek t

31 31 Állam kötelezettség- és felelősségvállalása Állami funkció, ezen belül a társadalomvédelmi funkciók közé sorolják Emberi jogi/állampolgári jogi jogértelmezés, Pl. Öneryildiz kontra Törökország eset (2002 ítélet) „A Konvenció 2. cikk 1. bekezdésének első mondata értelmében az államnak nem csupán tartózkodnia kell az élet szándékos és illegális kioltásától, hanem biztosítania is kell az élethez való jogot általában, és egyes jól meghatározható esetekben mindez olyan kötelezettséget is ró az államra, amely szerint tegye meg azokat az intézkedéseket, amelyek a joghatósága alatt élők életének megóvásához szükségesek.”

32 32 Három nagy részkötelezettség: az állam kötelezettsége, hogy a környezetvédelem feltételeit kialakítsa, a védelem érdekeit érvényesítse; az állam felelősséggel tartozik az állami szervek és az állami tulajdon által okozott környezeti veszélyért, ártalmakért, károkért; az állam egyes esetekben közvetlen érdekeltsége nélkül is köteles helytállni, tehát mögöttes felelőssége érvényesül.

33 33 Az integráció és az állami szerep határterülete: A környezetvédelem érvényesítése a szabályozásban és más állami döntéseknél I. vizsgálati elemzés 43. § (1) A környezetvédelemmel összefüggő törvényjavaslat és más jogszabály, valamint országos és regionális jelentőségű koncepciók előkészítője - a (4) bekezdés hatálya alá tartozó tervek, illetve programok kivételével - köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni és értékelni, és azt vizsgálati elemzésben (a továbbiakban: vizsgálati elemzés) összefoglalni. 44. § (1) A vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie: a) a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát; b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot; c) a hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedések bevezetéséhez; d) a közigazgatási szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedések végrehajtására; e) a tervezett intézkedések megvalósításához az állami, pénzügyi, szervezeti és eljárási feltételek rendelkezésre állnak-e; f) a javaslat mennyiben jelent eltérést a nemzetközileg általánosan elfogadott megoldásoktól.

34 34 II. környezeti vizsgálat (4) A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott olyan tervekre, illetve programokra, - ideértve az EU által társfinanszírozott terveket, illetve programokat is -, valamint ezek módosításaira, a) amelyek kidolgozását jogszabály, illetve országgyűlési, kormány- vagy helyi önkormányzati határozat írja elő, és b) amelyeket közigazgatási szerv, valamint törvény, illetve kormányrendelet felhatalmazása alapján közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szerv közigazgatási feladatkörében, illetve helyi önkormányzati testület (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) dolgoz ki vagy fogad el, illetőleg amelyeket a Kormány terjeszt az Országgyűlés elé elfogadásra (a továbbiakban: terv, illetve program) a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő.

35 35 (6) A környezeti vizsgálat kiterjed a) a környezeti értékelés készítésére, a környezet védelméért felelős közigazgatási szervektől (a továbbiakban: környezet védelméért felelős szerv) vélemény, továbbá az érintett nyilvánosságtól észrevétel kérésére, illetve országhatáron átterjedő jelentős hatás esetén az érintett országgal való konzultációra, valamint ezek eredményeinek a terv, illetve program kidolgozása során történő figyelembevételére, b) az a) pont szerinti környezeti értékelés, vélemény, észrevétel, konzultáció figyelembevételére a terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor, továbbá a terv, illetve program elfogadásáról való tájékoztatásra. Az a) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program kidolgozója (a továbbiakban: kidolgozó), a b) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program elfogadója felelős. Példa: pdf

36 36 Társadalmi részvétel Rió 10. elve kimondja tehát: „A környezeti ügyeket a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével a megfelelő szinten lehet kezelni. Nemzeti szinten minden egyénnek biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz, melyekkel a közhivatalok és a hatóságok rendelkeznek; beleértve a veszélyes anyagokra és az állampolgárok közösségeit érintő tevékenységekre vonatkozó információt; és lehetővé kell tenni a döntéshozatali folyamatban való részvételt. Az államok segítsék elő és bátorítsák a lakosság tudatosságát és részvételét azzal, hogy széles körben hozzáférhetővé teszik az információkat. Hatékony hozzáférést kell biztosítani a bírósági és igazgatási eljárásokhoz, beleértve a jóvátételt és helyreállítást."

37 37 „ Jólét bolygónk felélése nélkül” Javaslat a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról 4. sz. kiemelt célkitűzés: az uniós környezetpolitika hasznának maximalizálása 63. A környezetre vonatkozó uniós szabályozás hasznának maximalizálása érdekében a program biztosítani fogja, hogy ra: a) egyértelmű információk álljanak az uniós polgárok rendelkezésére az uniós környezetjog alkalmazásának módjáról; b) javuljon a környezetre vonatkozó speciális joganyag végrehajtása; c) valamennyi közigazgatási szinten fokozottabban betartsák az uniós környezetjogot, és biztosítva legyen a belső piac versenyfeltételeinek egyenlősége; d) az állampolgárok bizalma megnőjön az uniós környezetjog iránt; e) érvényesíthető legyen az állampolgárokat és szervezeteiket megillető hatékony jogi védelem elve. Ennek feltétele különösen, hogy: …

38 38 A társadalmi részvétel elemei Amikor tehát a fentieket csoportosítva a társadalmi részvételről beszélünk, a következő elemek kerülhetnek szóba: az információhoz való jog; a részvételi jogok, mégpedig: a jogszabályalkotásban; a közigazgatási döntéshozatalban, az egyedi esetekre is vonatkoztatva, valamint ennek folytatásaként részvétel a környezetvédelmi ellenőrzésben; részvétel a jogérvényesítési folyamatokban, ezen belül a jogorvoslathoz való jog, illetve perlési jogok; valamint mindezek szolgálatában a környezetvédelmi egyesületek jogai, illetve ehhez kapcsolódóan a részvételre képesítés (capacity building).

39 39 Információhoz jutás az aktív információhoz való jutás szabályainak csoportjába, amely szerint a társadalmat rendszeresen tájékoztatni kell a környezet állapotáról; és a passzív információs jog csoportjába, amelynek értelmében a társadalom tagjai vagy csoportjai információt kérhetnek, mégpedig anélkül, hogy ennek indokait meg kellene határozniuk. Az információ iránti kérelem visszautasítására csak indokolt esetekben kerülhet sor.

40 40 Aktív IV. FEJEZET: A KÖZÉRDEKŰ ADATOK KÖZZÉTÉTELE 32. § A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben... köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. 23. Az elektronikus közzététel kötelezettsége 33. § (1) Az e törvény alapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat... díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni (a továbbiakban: elektronikus közzététel).... (2)... közzétételi listák (3) más megoldás pl. „erre a célra létrehozott központi honlapon való közzététel” 34. § Adatközlés módjai 35. § Az elektronikus közzététel részletei 24. A közzétételi listák 37. § melléklet szerinti lista szervtípusra vonatkozó különös közzétételi lista közfeladatot ellátó szervre, stb. egyedi közzétételi lista nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok 24/A. A közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer 37/A. §.... az erre a célra létrehozott honlapon közzétett központi elektronikus jegyzék összesítve tartalmazza.”

41 41 Passzív III. FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE 26. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. 27. § (1) A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat. (2) A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény a) honvédelmi érdekből; b) nemzetbiztonsági érdekből; c) bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében; d) környezet- vagy természetvédelmi érdekből; e) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből; f) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel; g) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel; h) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel korlátozhatja. (3) Az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók.

42 A közérdekű adat megismerése iránti igény 28. § (1) A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be.... (3) Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására. 29. § (1)... legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. (2)... egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható.... (3)... a másolat készítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell. (4)... jelentős terjedelmű,.... (5) A költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat jogszabály határozza meg.

43 § (1) Az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy... határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint -...költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat. (2) A megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania. (3) A pert... harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen.... (4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a Hatóság az igénylő pernyertessége érdekében beavatkozhat.... (6) A bíróság soron kívül jár el.

44 44 C-321/96. sz ügy, előzetes döntéshozatali eljárás W. Mecklenburg és a Pinnebergi Körzet Tanácsa közötti jogvitában ügye: „1. A környezetre vonatkozó információhoz való hozzáférésről szóló 90/ június 7-i tanácsi irányelv 2. cikk a) pontját úgy kell értelmezni, mint ami magában foglalja a tájvédelmi hatóság álláspontjának megismerését is, ha ez alkalmas arra, hogy a fejlesztési hozzájárulás megszerzésére irányuló eljárásban annak kimenetelét befolyásolják, mégpedig a környezeti érdekek megőrzése szempontjából”. 2. „Az ’előzetes vizsgálati eljárás’ fogalmát, amelyet az irányelv 3. cikk (2) bekezdésének harmadik pontja tartalmaz, úgy kell értelmezni, mint amely magában foglalja azt a közigazgatási eljárást, amire az Umweltinformationsgesetz 7. szakaszának (1) és (2) bekezdése vonatkozik, amely tehát csupán előkészíti az utat egy közigazgatási döntéshez, ha az közvetlenül megelőz egy kontradiktórius vagy quasi kontradiktórius eljárást, és amelyet azért folytatnak le, hogy bizonyítékot szerezzenek be a tényleges eljárás megindulása előtt”. C-216/05. sz. ügy, Bizottsága kontra Írország „41 Mindkét említett irányelv 5. cikke előírja, hogy a tagállamok az információk szolgáltatásáért díjat számolhatnak fel, ez a díj azonban nem léphet túl egy ésszerű határt. E rendelkezések bizonyítják, hogy a közösségi jogalkotó szerint az ésszerű összegű díj felszámolása nem összeegyeztethetetlen az információkhoz való hozzáférés biztosításával.”

45 45 Jogalkotási részvétel A jogalkotásban való társadalmi részvétel lehetséges keretei a következő közvetlen és közvetett formákban jelenhetnek meg: a jogalkotásban való közvetlen részvétel lehetősége, népszavazás, közmeghallgatás, a szabályozási hatáskör megosztása a központi kormányzat és az önkormányzatok között, a központi kormányzat és az önkormányzatok mellett tanácsadó testületek létrehozása, az Alkotmánybíróság eljárása. (!)

46 évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről általános egyeztetés közvetlen egyeztetés - stratégiai partnerségi megállapodások Kvt. (98. § (3) bek.), hogy az ilyen jogát érvényesíteni kívánó társadalmi szervezet – amelyet a törvény 98. § (1) bekezdése általánosan határoz meg, mint a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő társadalmi szervezeteket – a véleményezésre vonatkozó igényét a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, illetve települési önkormányzatnál jelentse be. A 98. § (4) bekezdése ennek érdekében tájékoztatási kötelezettséget ró

47 47 Egyedi ügyek általános eljárás-kezdeményezési jog, általános ügyféli jog, közmeghallgatás joga, illetve a különös eljárásokban való részvétel lehetősége. A törvény 99. § –a közigazgatási eljárásokra és intézkedés megtételére vonatkozik. –perlési jog, melyre a jogorvoslati jog kapcsán visszatérünk. Ket. 15. §: ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték; illetve meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. A hatásterület fogalma

48 48 Jogorvoslat A jogorvoslati jogról kettős értelemben beszélhetünk: A jogorvoslati jog elsősorban és hagyományos értelemben, amikor magához az eljárási jogosítványokhoz kapcsolódik. A jogorvoslati jog erőteljesebb megnyilvánulási lehetősége, mégpedig a sérelmes jogi helyzet orvoslása iránti igény, függetlenül attól, volt-e az adott ügyben megelőző határozat, ítélet, tehát bármilyen jogalkalmazási lépés. A 4/2010. KJE második része: „2. A közigazgatási perekben a társadalmi szervezetek perindítási jogát a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 327. § (1) bekezdése, kereshetőségi jogát a környezetvédelmi hatóság ügydöntő vagy szakhatósági eljárása határozza meg. A közigazgatási perbe történő beavatkozáshoz szükséges jogi érdekeket a Pp. 54.§ (1) bekezdése alapján a konkrét hatásterületi érintettség és a működésben fennálló érdekeltség alapozza meg. A beavatkozás lehetősége nem függ attól, hogy a társadalmi szervezet a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélként ténylegesen részt vett-e.”

49 49 Actio popularis – közösségi kereset: A perlési jog megilleti a környezetvédelmi szervezeteket, a környezethasználó ellen indítanak pert, a környezet érdekében. A törvény kétfajta ilyen igényt említ, mindkettő közvetlen beavatkozási lehetőséget jelent a környezethasználatba (99. § (2) bek.) „... az ügyfél kérheti a bíróságtól, hogy a veszélyeztetőt a) tiltsa el a jogsértő magatartástól (működéstől); b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére”.

50 50 Un. Djurgården-eset (C ‑ 263/08) Advocate General Sharpston indítványa: 62. Másodszor, e környezetvédelem ‑ politikai megközelítése a bíróságok működését is erősíteni kívánja. Annak bátorításával, hogy az emberek a környezetvédelmi vitáikat a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezeteken keresztül rendezzék, az Århusi Egyezmény és a módosított 85/337 irányelv elismeri, hogy e szervezetek nem terhelik túl, és nem is bénítják meg a bíróságokat. Ehelyett több egyén követelését egyetlen keresetben fogják össze.... e politika végeredményben egy olyan szűrőt hoz létre, amely hosszú távon segíti a bíróságok munkáját. Ráadásul – mint azt az imént jeleztem – ezek az egyesületek gyakran olyan szaktudással rendelkeznek, amellyel az egyének általában nem. E szakértelemnek az eljárásba való bevonása azért előnyös, mert a bíróság számára megkönnyíti az ügy eldöntését.

51 Harmadszor, fontos hangsúlyozni, hogy az Århusi Egyezmény és a módosított 85/337 irányelv elutasította az actio popularis bevezetését a környezetvédelmi ügyek vonatkozásában. Jóllehet a tagállamok dönthetnek úgy, hogy saját belső jogrendjükben biztosítják az ilyen eljárás lehetőségét, a konkrét esetben sem a nemzetközi, sem a közösségi jog nem élt ezzel a lehetőséggel. Úgy tűnik azonban számomra, hogy az Århusi Egyezmény megalkotói éppen ezen eljárás elutasítása miatt döntöttek a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezetek szerepének erősítése mellett. E megoldás célja az volt, hogy az actio popularis maximalista megközelítése és azon minimalista felfogás közötti köztes megoldást válasszanak, mely szerint az egyéni keresetindítás joga csak a közvetlenül érdekelt feleket illeti meg. A nem kormányzati szervezetek különleges kereshetőségi joggal történő felruházása összeegyezteti e két álláspontot. Számomra ez nagyon is ésszerű kompromisszumnak tűnik.

52 52 Szlovák barnamedve: 52 E körülmények között az elsőként és másodikként feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) bekezdésének az uniós jogban nincs közvetlen hatálya. Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy a közigazgatási vagy bírósági jogorvoslathoz való jog gyakorlásához szükséges feltételekre vonatkozó eljárási szabályokat a lehető legteljesebb mértékben úgy értelmezze, hogy az megfeleljen mind az ezen egyezmény 9. cikke (3) bekezdése céljainak, mind az uniós jog által biztosított jogok hatékony bírói védelmére vonatkozó célnak, annak érdekében, hogy a környezetvédelmi szervezetek – mint például a zoskupenie – bíróság előtt vitathassák az uniós környezetvédelmi joggal esetlegesen ellentétes közigazgatási eljárás során hozott határozatokat.

53 53 Az együttműködés elve MKPK évi körlevele A föld az egész emberiség öröksége, amelynek javai eredendően az egész emberiséghez tartoznak. Az együttműködés elve az állam, illetve az azt képviselő szervezet, a környezethasználó és a társadalom közötti összefüggésben értelmezendő. Emellett a nemzetközi együttműködés játszik szerepet.

54 54 A „szennyező fizet” vagy a felelősség elve OECD 1972 ajánlás: „Ez az elv azt jelenti, hogy a szennyező a fent leírt, a közigazgatási hatóság által elrendelt intézkedések költségeit viseli, annak érdekében, hogy a környezet elfogadható állapotát biztosítsa. Más szavakkal, az ilyen intézkedések költségei meg kell jelenjenek azon áruk és szolgáltatások költségei között, amelyek szennyezést idéznek elő a termelés és/vagy fogyasztás során.” EGK 1975 ajánlás: „Szennyező az, aki közvetve vagy közvetlenül károsítja a környezetet, vagy aki olyan körülményeket hoz létre, melyek ilyen károkra vezethetnek.”

55 55 Riói Nyilatkozat 16. elve: A nemzeti hatóságoknak törekedniük kell a környezeti költségek nemzetközi megosztásának és a gazdasági eszközök felhasználásának elősegítésére, számításba véve azt a megközelítést, hogy elvben a szennyezőnek kell viselnie a szennyezés költségét, tekintettel a közérdekre, és anélkül, hogy a nemzetközi kereskedelmi és befektetési folyamatokat eltorzítanák.

56 56 Segítség az igényérvényesítéshez Az évi LIII. törvény lehetőségei: A törvény 52. § (1) bekezdése szerint ugyanis: „Jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.” Az ingatlan-nyilvántartás közhitelűsége révén valójában egyrészt megelőzési lehetőséget teremt – felhívja a figyelmet a szennyezésre –, másrészt egyértelmű bizonyítékként szolgál §: „(1) A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetve környezetveszélyeztető magatartást folytatták.” Valójában vélelmet teremt. A (2) bekezdés lehetőséget teremt arra, hogy a tulajdonos mentesüljön a felelősség alól, amennyiben „megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli”.

57 57

58 ben ECJ un. ERG-ügy (C-378/08) olyan környezetszennyezéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyében, amelyek eredete már a 60 ‑ as évekre nyúlik vissza, amikor az övezetet, mint kőolajipari övezetet létrehozták. okozati összefüggés, vélelmek: „54....a 2004/35 irányelv 4. cikkének (5) bekezdése alapján ezen irányelv csak akkor alkalmazandó ilyen típusú szennyezésre, ha megállapítható a károk és a különböző gazdasági szereplők tevékenységei közötti okozati összefüggés. 55. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 2004/35 irányelv nem határozza meg azt a módszert, ahogyan egy ilyen okozati összefüggést meg kell állapítani. 56. Ebből a szempontból valamely tagállam szabályozása előírhatja, hogy az illetékes hatóság meghatározhat környezeti károk felszámolására irányuló intézkedéseket, vélelmezve a megállapított szennyezés és a gazdasági szereplő(k) tevékenységei közötti okozati összefüggés ezen utóbbiak létesítményeinek az említett szennyezéshez való közelsége miatti fennállását egy ilyen okozati összefüggésnek a vélelmezése céljából az illetékes hatóságnak olyan, a vélelmének alapjául szolgáló hiteles ténykörülmény ismeretével kell rendelkeznie, mint a gazdasági szereplő létesítményének a megállapított szennyezéshez való közelsége, valamint a beazonosított szennyező anyagok és az említett gazdasági szereplő által a tevékenységei keretében használt anyagok egyezése.


Letölteni ppt "1 Környezetjogi elvek PPKE jogász levelező 2015 Bándi Gyula."

Hasonló előadás


Google Hirdetések