Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kohéziós politika Az EU kohéziós politikája 2014 – 2020 Az Európai Bizottság javaslatai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kohéziós politika Az EU kohéziós politikája 2014 – 2020 Az Európai Bizottság javaslatai."— Előadás másolata:

1 Kohéziós politika Az EU kohéziós politikája 2014 – 2020 Az Európai Bizottság javaslatai

2 2 A bemutató szerkezete 1.Az EU kohéziós politikájának hatásai 2.Miért javasol változtatásokat a Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra? 3.Melyek a főbb változások? 4.A források kiosztásának alapelvei 5.Mikor lépnek hatályba a változások? 6.További információforrások

3 Kohéziós politika 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai

4 4 Az EU kohéziós politikájának befektetési célterületei Közlekedés/szállítás Megújuló energiaforrások Kutatás és innováció Képzés Régiók közötti együttműködés Energia- hatékonyság KKV-k támogatása

5 5 Az EU kohéziós politikájának eredményei (adatok a 2000–2006 közötti időszakból) 8400 km vasútvonal építése/fejlesztése 5100 km közút építése/fejlesztése A tiszta ivóvíz elérhetőségének biztosítása további 20 millió ember számára Képzések évi 10 millió ember számára Több mint 1 millió új munkahely Az egy főre jutó GDP akár 5%-os növekedése az újonnan csatlakozott tagállamokban

6 6 Továbbra is maradtak fejlettségbeli különbségek az egyes régiók között Átlag Ezeknek a különbségeknek az áthidalása továbbra is kiemelt cél marad GDP/fő* *index: EU-27=100 < > 125 © EuroGeographics Association (adminisztratív határok) Kanári-szigetek Francia Guyana Réunion Guadeloupe/ Martinique Madeira Azori-szigetek Málta

7 Kohéziós politika 2. Miért javasol változtatásokat a Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra?

8 8 Célok Az Európa 2020 stratégia végrehajtásának megalapozása az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés eléréséhez Összpontosítás az eredményekre Az EU általi finanszírozás hatásainak maximalizálása

9 9 Az EU javasolt költségvetése (2014–2020) A Bizottság 2011 júniusában ambiciózus, de reális javaslatokkal állt elő a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozóan Kohéziós politika 33% (336 milliárd ) Európai Összekapcsolási Eszköz 4% (40 milliárd ) Egyéb szakpolitikai területek (mezőgazdaság, kutatás, külső területek stb.) 63% (649 milliárd )

10 Kohéziós politika 3. Melyek a főbb változások?

11 11 A hatékonyság és a teljesítmény ismételt megerősítése Összpontosítás az eredményekre Közös és programspecifikus indikátorok, jelentéskészítés, ellenőrzés és értékelés Teljesítmény-keretrendszer minden programhoz Egyértelmű és mérhető mérföldkövek és célok Teljesítéshez kötött tartalék 5% a nemzeti allokációkból (tagállamonként, alaponként és régiókategóriánként) Ex-ante feltételek A befektetés hatékonyságához szükséges előfeltételek meglétének ellenőrzése Makroökonómiai feltételek Összhangban az új gazdasági kormányzással

12 12 Az EU elérhető forrásainak koherensebb felhasználása Átfogó befektetési koncepció: összhangban az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel Koherencia a nemzeti reformprogramokkal Koordináció: kohéziós politika, vidékfejlesztés, tengerpolitikai és halászati alapok A célok és az indikátorok az Európa 2020 stratégia célkitűzései felé való haladást követik Eredményesség: teljesítmény-keretrendszer bevezetése Hatékonyság: az adminisztrációs kapacitás megerősítése, kevesebb bürokrácia Működési programok Partnerségi szerződés Közös stratégiai keret (CSF)

13 13 Tematikus célkitűzések köre Kutatás és innováció Információs és kommunikációs technológiák (IKT) Kis- és középvállalatok (KKV-k) versenyképessége Haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell felé Klímaváltozással kapcsolatos átállás, továbbá kockázatmegelőzés és -kezelés Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság Fenntartható közlekedés/szállítás, továbbá megoldások a főbb hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteire Foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása A szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás Intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése

14 14 Kevésbé fejlett régiók Fejlettebb régiók és átmeneti régiók Az erőforrások koncentrálása a maximális hatás érdekében Rugalmasság – a különböző régiók eltérő igényeihez illeszkedve Speciális intézkedések a konvergenciacél által korábban érintett régiók számára Kutatás és innováció Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások A KKV-k versenyképessége Az ERFA befektetéseinek koncentrálása

15 15 Európai Szociális Alap (ESZA) Az ESZA részesedése a kohéziós politika költségvetéséből A Strukturális Alap teljes támogatási keretéből (ERFA és ESZA) az ESZA részaránya: 25% a kevésbé fejlett régiókban 40% az átmeneti régiókban 52% a fejlettebb régiókban

16 16 Európai Szociális Alap (ESZA) Teljes összhangban az Európa 2020 stratégiával A foglalkoztatásbővítés és a munkaerő mobilitásának támogatása Befektetés az oktatásba, a készségfejlesztésbe és az élethosszig tartó tanulásba A szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás erősítése Az intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése Megerősített társadalmi dimenzió Az ESZA forrásainak 20%-a a társadalmi befogadás erősítésére Nagyobb hangsúly a fiatalok munkanélküliségének enyhítésén A nemi egyenlőség és a diszkriminációmentesség általános érvényesítése és specifikus támogatása

17 17 Kohéziós Alap Azoknak a tagállamoknak a támogatása, amelyekben az egy főre jutó GNI kevesebb az EU-27 átlagának 90%-ánál Befektetés a környezetvédelembe Klímaváltozással kapcsolatos átállás és kockázatmegelőzés Vízkezelés és hulladékgazdálkodás Biodiverzitás zöld infrastruktúrák révén is Városi környezet Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell Befektetés a közlekedésbe és a szállításba Transzeurópai szállítási hálózat (TEN-T) Alacsony széndioxid-kibocsátású szállítási rendszerek és városi közlekedés

18 18 Egyszerűsítés Közös szabályok – az alapok a Közös stratégiai keret hatálya alá tartoznak Kohéziós politika, vidékfejlesztés, valamint tenger- és halászati politika Lehetőség több alap forrásaira támaszkodó programokra ERFA, ESZA és Kohéziós Alap A teljesítési rendszer egyszerűsítése Harmonizált szabályok a jogosultságok és az időtartamok tekintetében Az egyszerűsített költségnyilvántartás körének bővítése A kifizetések összekapcsolása az eredményekkel e-kohézió: egyablakos rendszer a kedvezményezetteknek Arányos ellenőrzési erőfeszítések

19 19 A területi kohézió ismételt megerősítése Fókuszban a fenntartható városfejlesztés Legalább az ERFA forrásainak 5%-a Városfejlesztési platform létrehozása Kapcsolattartás a városok között és tapasztalatcsere a városszervezési kérdésekben Innovatív lépések a fenntartható városfejlesztésben Az éves finanszírozás legfeljebb 0,2%-áig Különleges természeti vagy demográfiai jellemzőkkel bíró területek Extra források a legkülső és a gyéren lakott régióknak

20 20 Befektetésorientált politika Az innovatív pénzügyi instrumentumok használatának támogatása a finanszírozásban A hatókör kiterjesztése minden befektetési területre Átláthatóbb szabályozási keretek 10% bónusz az innovatív finanszírozási instrumentumok és a közösségi irányítású fejlesztések esetében Számos opció kínálta rugalmasság a programok irányítóinak Maximált társfinanszírozási arányok 75–85% a kevésbé fejlett és a külső régiókban 60% az átmeneti régiókban 50% a fejlettebb régiókban

21 21 Irányítás és ellenőrzés Pénzügyi irányítás Az éves számlaelszámolások új rendszere A menedzsment éves garancianyilatkozata Éves könyvelési elszámolás a Bizottság oldalán Irányítási és ellenőrzési rendszerek Nemzeti akkreditáció (nagyobb felelősség a tagállamok oldalán) Az irányító hatóságok tanúsító hatóságokként léphetnek fel A Bizottság felülvizsgálhatja az akkreditációt (a kockázatok és az előzmények figyelembevételével) Az arányosság fokozott érvényesítése Mentességek a kisebb költségvetésű programok esetében Mentességek a tartósan jó eredményeket elért alrendszerek esetében Az egyes műveletek Bizottság általi ellenőrzésének mérsékelhető gyakorisága

22 22 Területi együttműködés Külön szabályozás A pénzügyi források bővülése (+30%) A programok összpontosítása legfeljebb 4 tematikus cél köré Egyszerűsített programirányítás (az irányító és a tanúsító hatóságok összevonása) Európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC) egyszerűbb létrehozása

23 Kohéziós politika 4. A források kiosztásának alapelvei

24 24 Az EU összes régiója számára igazságos rendszer (jogosultságok szimulálása) Régiók 3 csoportja EU-átlag <75 % -a GDP/fő* *index: EU-27= %> 90% Kevésbé fejlett régiók Átmeneti régiók Fejlettebb régiók © EuroGeographics Association (adminisztratív határok) Kanári-szigetek Francia Guyana Réunion Guadeloupe/ Martinique Madeira Azori-szigetek Málta

25 25 A források kiosztásának alapelvei Költségvetési részarány (%) Érintett népesség (millió lakos) Kevésbé fejlett régiók/tagállamokÁtmeneti régiókFejlettebb régiók Kohéziós Alap¹68.7 Kevésbé fejlett régiók162.6 Átmeneti régiók38.9 Fejlettebb régiók53.1 Európai területi együttműködés 11.7 Legkülső régiók és gyéren lakott területek 0.9 Összesen336.0 ¹ A Kohéziós Alapból 10 milliárd el lesz különítve az új Európai Összekapcsolási Eszköz finanszírozására.

26 Kohéziós politika 5. Mikor lépnek hatályba ezek a változások?

27 27 Ütemterv 2014Nov – 2013Márc Okt Jún Márc jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról, valamint nyilvános konzultáció Az MFF és az új jogszabály- csomag elfogadása Hatálybalépés és a programok elfogadása Közös stratégiai keret (CSF) Javaslatok a kohéziós politikával kapcsolatban (2014–2020) A Bizottság javaslata többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozóan Az Európa 2020 stratégia elfogadása

28 28 További információforrások Kövessen bennünket a index_hu.cfm


Letölteni ppt "Kohéziós politika Az EU kohéziós politikája 2014 – 2020 Az Európai Bizottság javaslatai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések