Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A környezetvédelem általában Történet PPKE JÁK 2015 Jogász levelező Bándi Gyula.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A környezetvédelem általában Történet PPKE JÁK 2015 Jogász levelező Bándi Gyula."— Előadás másolata:

1 A környezetvédelem általában Történet PPKE JÁK 2015 Jogász levelező Bándi Gyula

2

3

4 Chief Seattle's 1854 oration: “This we know: the earth does not belong to man, man belongs to the earth. All things are connected like the blood that unites us all. Man did not weave the web of life, he is merely a strand in it. Whatever he does to the web, he does to himself.... Your destiny is a mystery to us. What will happen when the buffalo are all slaughtered? The wild horses tamed? What will happen when the secret corners of the forest are heavy with the scent of many men and the view of the ripe hills is blotted with talking wires? Where will the thicket be? Gone! Where will the eagle be? Gone! And what is to say goodbye to the swift pony and then hunt? The end of living and the beginning of survival.... We love this earth as a newborn loves its mother's heartbeat. So, if we sell you our land, love it as we have loved it. Care for it, as we have cared for it. Hold in your mind the memory of the land as it is when you receive it. Preserve the land for all children, and love it, as God loves us.”

5 The 1948 Donora smog It was a historic air inversion resulting in a wall of smog that killed 20 people and sickened 7,000 more in Donora, Pennsylvania, a mill town on the Monongahela River, 24 miles (39 km) southeast of Pittsburgh. Hydrogen fluoride and sulfur dioxide emissions from U.S. Steel's Donora Zinc Works and its American Steel & Wire plant were frequent occurrences in Donora. What made the 1948 event more severe was a temperature inversion, a situation in which warmer air aloft traps pollution in a layer of colder air near the surface. The pollutants in the air mixed with fog to form a thick, yellowish, acid smog that hung over Donora for five days.air inversionsmogDonora, Pennsylvaniamill townMonongahela RiverPittsburghHydrogen fluoridesulfur dioxideU.S. Steeltemperature inversion

6

7 London smog 1952 The Great Smog of '52 or Big Smoke was a severe air- pollution event that affected London during December A period of cold weather, combined with an anticyclone and windless conditions, collected airborne pollutants mostly from the use of coal to form a thick layer of smog over the city. It lasted from Friday 5 to Tuesday 9 December 1952, and then dispersed quickly after a change of weather. Government medical reports in the following weeks estimated that up until 8 December 4,000 people had died prematurely and 100,000 more were made ill because of the smog's effects on the human respiratory tract. More recent research suggests that the total number of fatalities was considerably greater, at about 12,000.SmogLondon anticyclonerespiratory tract

8

9

10

11 MKPK 2008 körlevél – Felelősségünk a teremtett világért 22. Egész gazdasági berendezkedésünk a korlátlan növekedésen és az ezt megteremtő kíméletlen piaci versenyen alapul. A növekedési kényszer egy véges térben, amilyen a Föld is, óhatatlanul problémákhoz vezet. Mivel a gazdasági, pénzügyi logika diktálja a politikai döntéseket és gyakran társadalmi értékítéleteinket is, ezért hajlamosak vagyunk eltekinteni a gazdasági növekedés azon közvetett költségeitől, amelyek más területeken, a természeti környezetben vagy a szociális szektorban hosszú távon jelentkeznek. 28. Ha azonban az eszköz öncéllá válik, ha elfogadjuk a gazdasági logika kizárólagos érvényességét az élet egyre több területén, és a társadalom megszervezését az emberi élet értéke helyett a gazdasági teljesítmény által képviselt értékekre alapozzuk, akkor ez a magatartás kiszolgáltatottá tesz bennünket. A természeti környezettel fenntartható egyensúlyban élő ember javának előmozdításához elengedhetetlenül szükséges a megfelelő gazdasági modell, a szankciókat is tartalmazó jogi szabályozás, de ezek végső alapját és jó működésének garanciáját az ember egyre nagyobb környezettudatossága, megváltozott szemlélete és magatartása jelenti. A környezeti válság gyökere ugyanis – ahogyan azt II. János Pál pápa 1990-ben, a Béke Világnapjára írt Üzenetében is megfogalmazta – legnagyobbrészt erkölcsi természetű A környezet megóvása több, mint a jelen és a jövő generációk méltó életkörülményeinek biztosítása, hiszen az ember Istennel, az emberekkel és a teremtett világgal való kapcsolata egységet alkot. A természeti környezet megóvása nem más, mint a közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és előmozdítása A teremtésről szóló keresztény gondolkodás középpontjában az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember és annak hivatása áll. Az ember hivatása itt a földön az emberi méltóság védelmében és előmozdításában fejeződik ki, amelynek eszköze a közjó szolgálata.

12

13 16/2015. (VI. 5.) AB határozat [69] 1. Bár a természeti környezet egyes gazdasági- vagy létfenntartási szempontból fontos elemeinek (erdők, vizek, vadászat, halászat) törvényi védelme évezredes múltra tekint vissza, a mai értelemben vett átfogó környezetvédelmi szemléletről, gondolkodásról és értékrendről csak a 20. század 70-es éveitől beszélünk. Ennek kiváltó okai: a népességrobbanás, a gyors ipari termelésbővülés és fogyasztásnövekedés, a szennyezőanyag- kibocsátás és hulladéktermelés, természetidegen vegyi anyagok használata, a természeti javak visszafordíthatatlan károsítása illetve felélése. Összefoglalóan: a biológiai értelemben vett élet (az élővilág) - részeként az emberi élet - természeti alapjainak veszélyeztetése és károsítása. [70] A környezetvédelem fontosságának először a civil mozgalmak és a független értelmiségi (tudós) társaságok adtak hangot április 22-én tartották meg az Egyesült Államokban a Föld Napja rendezvényt, ami ma már globális mozgalom.

14 [ 71] 1972-ben jött létre a Római Klub, melynek „A növekedés határai” című jelentése felrázta a világot. A jelentés a 21. század közepére globális környezeti katasztrófa veszélyére figyelmeztetett, de már egy egyensúlyi koncepciót is kidolgozott. [72] június 5-én (ez ma a Környezetvédelmi Világnap) ült össze Stockholmban az ENSZ Emberi Környezet Konferenciája. A Stockholmi Nyilatkozat tartalma és ajánlásai nyomán nemzeti jogalkotási hullám indult, ami később felért az alkotmányozás szintjére is. Magyarországon az évi II. törvény példaértékű és korszerű volt. A környezetvédelem alapelvei és általános szabályai mellett külön védett tárgyakként kezelte a levegőt, vizet, talajt, élővilágot, a tájat és a településeket (a természeti és az épített környezetet). [73] 1984-ben az ENSZ Közgyűlés létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságát, elnöke Gro Harlem Brundtland, Norvégia miniszterelnök- asszonya lett. A Világbizottság 1987-ben adta ki „Közös jövőnk” című jelentését, ami új lendületet adott a civil mozgalmaknak és előkészítette az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciáját. [74] A Rio de Janeiróban 1992-ben tartott „Környezet és fejlődés” Konferencia Nyilatkozata már 27 alapelvet tartalmazott, feladatokat adott a 21. századra (AGENDA-21). Keretegyezményt fogadott el az Éghajlatváltozásról és a Biológiai Sokféleségről, melyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a biodiverzitás megőrzése terén az aláíró országokra nézve jogilag kötelezőek.

15 [75] A riói elhatározásokból azonban csak kevés valósult meg, ezért az ENSZ újabb Világkonferenciát hívott össze 2002-ben Johannesburgban, amely elfogadta a Nyilatkozatot a Fenntartható Fejlődésről (32 pont) és a Végrehajtási Tervet (153 pont), de ezek sem hoztak újabb sikereket. [76] Bár az átütő siker elmaradása önmagában még nem kudarc, a fejlődési folyamat lassulásának okait kutatni kell. Ezt tette a Rio 20+ Konferencia (2012), áttekintve 40 év fejleményeit. Jelen állás szerint a környezeti (1972), plusz a gazdasági (1992), plusz a szociális (2002) dimenziók között kell új egyensúlyt találni, olyan egyensúlyt, amely a fenntartható fejlődés követelményeit kielégíti. [77] Fenntartható a fejlődés akkor, ha a gazdaság fejlődése folyamatos szociális jobblétet eredményez az ökológiai eltartóképesség határain belül, megőrizve a természeti erőforrásokat a jövő generációk számára. [Lásd összefoglalóan: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008. (III. 20.) OGY határozat, melynek tudományos megalapozását „A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok” VAHAVA (VÁltozás - HAtás - VÁlaszok) néven ismert kutatási projekt adta. (A VAHAVA projekt főkoordinátora Láng István akadémikus.)]

16 [78] 2. A „zöld gazdaság + fenntartható fejlődés + szegénység felszámolása” célok közötti egyensúlykeresés szükségessége és nehézsége a jogon belül is adott: a tulajdon, a vállalkozás, a tőkeáramlás és a kereskedés szabadságát egyfelől, valamint a szociális biztonság és a nagy társadalmi szolidaritási intézmények fenntartását másfelől éppúgy nemzetközi emberi jogi dokumentumok és nemzeti alkotmányok garantálják (vagy legalább ígérik), mint az egészséges környezet védelmét és a természeti erőforrások megőrzését. A gazdasági, a szociális és a környezetvédelmi érdekharcokat (egyeztetést, konszenzuskeresést) tehát a jogon belül is meg kell vívni. [79] A felvázolt fejlődésvonalba szervesen, sőt úttörő módon illeszkedett a magyar törvényhozás és az alkotmányos jogfejlődés is. Ebben érződött az erős civil társadalmi környezetvédelmi mozgalmak és szervezetek (pl. Duna Kör) hatása is. Az évi XXXI. törvénnyel elfogadott ideiglenes Alkotmány 18. §-a nem csupán deklarálta, de garantálta is, az egészséges környezethez való jogot („A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”). A 70/D. § (1) bekezdése szerint „[a] Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez”. A (2) bekezdés szerint „[e]zt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg”. Az Alkotmány §-ainak tartalmát az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezés útján bontotta ki és fejlesztette tovább.

17 Válságjelenségek A mai emberi beavatkozás szinte teljességgel áthatja a környezet természetes és mesterséges összetevőit. A káros, veszélyes környezeti hatások térben is szinte korlátlanul terjednek, területi határokat nem ismerve. Az együtthatások, a térbeli korlátlanság mellett harmadikként jelenik meg a káros környezeti következmények időbeli elhúzódása. Az előbb említett áttételek, együtthatások, térbeli és időbeli kiterjedtség újabb következménye a várható hatások prognosztizálásának, kiszámíthatóságának nehézsége is. Növekszik az emberi mulasztások, hanyagság révén előidézett veszélyhelyzetek vagy káresemények lehetősége, sőt a szándékos magatartással előidézett károk súlya is. Ugyancsak növekszik a balesetek előre ki nem számítható következményeinek potenciális környezeti veszélye. Az egyes emberi értékek, érdekek rangsorolásáról, amelyen belül a környezeti értékek nem jelennek meg kellő súllyal.

18 20 éves a Kvt - gondolatok Itt és most, a korlátos idő okán csupán egy rövid áttekintéssel villantok fel ebből fontos tételeket: megjelentek az elvek, mind saját helyükön, mind a törvény más részeiben is, így preambulumában, amelyek innentől immár jogszabályi erővel bírnak és hivatkozhatóak; kissé túlzottan nagy mennyiségben kerültek bele a fogalmak a törvény rendszerébe, amelyek némelyike ebben a formában felesleges, nem szükségszerű. Ugyanakkor a fogalmak léte alapvető meghatározóvá vált, illetve fogalmi tisztázás nélkül nincs megfelelő jogalkalmazás sem; a tervezés fontossága és a tervezés lépcsői polgárjogot nyertek, helyükre kerültek; kiemelést érdemel az Országos Környezetvédelmi Tanács, amely sokáig játszott a mainál meghatározóbb szerepet a kormányzati döntésekben. Az OKT összetétele és rendszere példaértékű, sajnálatos, hogy kapacitása szinte kihasználatlan; az önkormányzati jogalkotás felé érvényesült az EK jogban ismert legkisebb szigor klauzulája; a törvény a környezetjog intézményrendszerét minél teljesebben kívánta felvázolni; elévülhetetlen érdem a társadalmi részvétel egyes pilléreinek beemelése, amelyek ilyen teljességben azóta sem jelentek meg semmilyen más szabályozási területen – gondolhatunk pl. az ügyféli jogok kiterjesztésére; ugyancsak a közérdek megfelelő érvényesítését jelentette az ügyészi szerep átértelmezése; nem feledkezhetünk meg a felelősségi rendszer részletes kialakításáról sem, olyan újszerű elemekkel, mint a felelősségi vélelem kiterjesztése az ingatlantulajdonosra, stb.

19 Laudato si’ imája (Ferenc pápa, ) Imádság a Földünkért Magasságbeli Úr, aki jelen vagy a világmindenségben és a legkisebb teremtményedben Aki körülveszed gyengédségeddel mindazt, ami létezik, öntsd belénk szereteted erejét, hogy gondjainkba vegyük az életet és a szépséget. Tölts el békéddel, hogy fivérként és nővérként éljünk, anélkül, hogy ártanánk bárkinek is. Szegények Atyja, segíts minket megmenteni az elhagyottakat és az elfeledetteket itt a földön, akik oly értékesek a szemeidnek. Gyógyítsd életünket, hogy védelmezzük ezt a földet, és ne raboljuk ki, hogy szépséget vessünk, ne pedig nyugtalanságot és rombolást. Érintsd meg azok szívét, akik csak előnyöket keresnek a szegények és a föld kárára. Taníts, hogy felfedezzük minden dolog értékét és csodálkozással tudjuk felismerni, hogy mélységesen egyek vagyunk minden teremtményeddel a végtelen világosság felé vezető utunkon. Köszönjük, hogy mindennap velünk vagy, tarts meg minket kérünk mindennap, támogass bennünket harcainkban az igazságosságért, szeretetért és békéért.


Letölteni ppt "A környezetvédelem általában Történet PPKE JÁK 2015 Jogász levelező Bándi Gyula."

Hasonló előadás


Google Hirdetések