Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szocialista büntetőpolitika sajátosságai (1948 -1989) 2011. október 18. Gönczöl Katalin Mesterképzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szocialista büntetőpolitika sajátosságai (1948 -1989) 2011. október 18. Gönczöl Katalin Mesterképzés."— Előadás másolata:

1 A szocialista büntetőpolitika sajátosságai ( ) október 18. Gönczöl Katalin Mesterképzés

2 „Soha sehol a világon a társadalmat a büntető hatalom meg nem gyógyíthatta, mert egyes bűnöket ugyan megtorolhat, embereket félreállíthat, de abban gyenge, hogy megjavítsa a közmorált és közömbösítsen társadalmi törvényeket.” Király Tibor: A büntetőhatalom korlátai (1988)

3 A piacgazdaságot leváltotta a tervgazdaság : államosítás Az elosztható javak bőségének reménye és az alapvető osztálykonfliktusok megszüntetésének megváltó tudata. De: a piacot nélkülöző, centrális irányítással működtetett redisztribúció csak arra képes, hogy összemossa az egyének és a természetes közösségek termelői és fogyasztói érdekeit, útját állja a társadalom fejlesztését szolgáló, motiváló értékek kifejeződésének.

4 „A kapitalizmus megszűnésével létrejön a konfliktusmentes társadalom” Automatizmusokba vetett hit: Ebben a mesterségesen megzavart rendszerben a szegénységtől a bűnözés megszűnésig, minden alapvető politikai célkitűzés automatizmusokra volt bízva. Amikor kiderült, hogy az automatizmusok nem működnek, vagy ellentétes hatást érnek el, akkor sem a rendszer alapmechanizmusait kérdőjelezték meg, hanem válságkezelésre állt át a társadalomirányítás.

5 A „megvalósult szocializmus” válságkezelésre rendezkedett be 1953-tól korlátozott mezőgazdasági piac, majd később a háztáji gazdaság bevezetése traumája, gazdasági, társadalompolitikai következményei 1960-as évek végén a szakértelem elismerése és fokozatos bevonása 1970-es évek eleje: korlátozott tervutasítás, „kvázi piac” bevezetése A második gazdaság és a mezőgazdasági, majd az ipari melléküzemág legalizálása as években ez már „majdnem piacgazdaság”

6 Társadalmi átalakulás ( ) 1945 előtt a magyar lakosság 40-45%-a termelőeszköz-tulajdonos, 1951-re ez a réteg gyakorlatilag eltűnik. A teljes foglalkoztatottság és a munkakötelezettség megvalósulása. A mezőgazdaságból élő lakosság 53%-ról 24%-ra csökken. Az ipari munkásság több mint fele még az 1970-es években is elsőgenerációs munkás. Munkásszállás, feketevonat, ingázás. A város és a falu ellentéte végigkíséri a korszakot.

7 Állami túlvállalás és következményei „Az állam olykor alanyi jogon is megvalósítandónak nyilvánít nem teljesíthető elrendeződéseket. Ezek sietős érvényesítési kísérleteiből estenként rendzavaró diszfunkciók származnak, mivel a tényleges javak – a rendelkezésre álló kórházi, iskolai férőhelyek – nem fedezik az egyébként elismert igényeket.” „Az embereknek már nem az az érdeke, hogy a másik betartsa a normákat, hanem éppen ellenkezőleg, abból van haszna, ha a másik megszegi a normákat, és viszont.” „Normatörésekből képződő hasznok társadalmi cseréje.” Sajó András (1986)

8 Erkölcsi értékválság, deviancia, bűnözés között az alkoholizmus, az öngyilkosság és a bűnözés folyamatosan növekedett. A növekedési ütem az 1970-es évektől felgyorsul, a devianciák egybekacsolódása, halmozódása egyre jellemzőbb a hátrányos helyzetű rétegekre.

9 A bűnözés a hatalomátvétel időszakában Jogerősen elítéltek száma: 1938: : Koncepciós perek. Jogerősen elítéltek 32-42%-a árdrágító, „visszaélő”, tervutasítás megsértője, közellátás elleni bűncselekmény elkövetője. Internáltak és kitelepítettek adatait a bűnügyi statisztika nem tartalmazza. Ellenük ugyanis nem folyt büntetőeljárás.

10 A büntető hatalom gyakorlása „Amikor az állam maximális erősödésének koncepciója volt az uralkodó, az állam áthatolt a társadalom minden pólusán, behatolt minden sejtjébe, a büntetőhatalom fénykorát ünnepelhette.” „A büntetőjog és alkalmazása töltötte be azt a reménytelen szerepet, hogy őre legyen a tervteljesítésnek, hogy biztosítsa a szocialista tudat kialakítását, az önkéntes munkafegyelem diadalra jutását.” Király Tibor (1988)

11 A szocialista tipológia „ Szocialista büntetőpolitikánk alapvető és következetes különbséget tesz egyfelől népi demokráciánk és dolgozó népünk tudatos ellenségei, az osztályellenségek, a huligánok, a deklasszált elemek, valamint a súlyosabb bűntetteket elkövető személyek, másfelől pedig a kisebb súlyú büntetendő cselekményt csupán alkalmilag s menthető indokból megvalósító, dolgozó osztályhelyzetű megtévedtek között.” Legfelsőbb Bíróság XX. sz. büntető elvi döntése, 1959.

12 Közelítés a jogállami büntetőpolitikához (1961. évi V. törvény) Törvény célja: a létező gazdasági, politikai és társadalmi viszonyoknak megfelelő, a szocialista társadalom hatékony védelme. A büntetés célja: megtorlás és a nevelés. Halálbüntetés: alternatív büntetés. Nem ismerte az életfogytig tartó büntetést, mert a határozatlan tartamú büntetés nem egyeztethető össze a büntetés céljával. Bevezette a javító-nevelő munkát mint főbüntetést.

13 Az átmeneti büntetőpolitika (1978. évi IV. törvény) A bírói mérlegelést támogató változtatások. A mellékbüntetések önálló alkalmazása. A napi tételes pénzbüntetés bevezetése. A próbára bocsátás körének bővítése. A kényszergyógykezelés korlátozása, garanciák. A szabadságvesztés végrehajtása: fegyház, börtön, fogház. Ehhez igazította a feltételes szabadlábra helyezést.

14 A bűnözés követi a társadalmi átalakulás szerkezetét Az erőszakos bűncselekmények hagyományos falusi, konfliktusos formája egyre inkább szükségletkielégítő városi jelenséggé válik. A személyi tulajdonban lévő vagyon gyarapodásával és a szociális egyenlőtlenségek növekedésével arányosan növekszik a személyek javai ellen elkövetett bűncselekmények száma. Megjelenik a szervezett bűnözés. Csökken a felderítési hatékonyság. Növekszik a lakosság biztonság iránti igénye.

15 Társadalmi beilleszkedési zavarok komplex kutatása ( ) Kormány megbízásra szociológusok, kriminológusok, pszichológusok, pedagógusok, pszichiáterek együtt kutatják az alkoholizmus, az öngyilkosság, a szerzett pszichiátriai betegségek, a bűnözés, a fiatalkori devianciák közös társadalmi okait. Javaslatokat dolgoznak ki a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzésére, kezelésére.

16 A jogállami büntetőjog alapjai A büntetést, a malumot nem lehet a tettesek szükségleteire alapozni. Nem lehet arra alapozni, hogy mivel neveletlen valaki, azt büntetéssel kell nevelni. Nem lehet arra alapozni, hogy mivel beteg valaki, azt büntetőjogi úton gyógyítani kell. Nem lehet arra alapozni, hogy személyiségzavara büntetőjogi úton átrendezhető. Nem lehet arra alapozni, hogy mivel szociálisan elhanyagolt valaki, büntetőjogi úton gondoskodjunk szociális gondjai megoldásáról. Szabó András (1989)

17 Tanulság a rendszerváltásra A tettes-büntetőjogra alapozott büntetőpolitikai gyakorlat nemcsak az állami ‘túlvállalás’ hibájába esik, hanem hatalmi erejével visszaélve kényszerrel törekszik olyan emberi, társadalmi problémák megoldására, amelyek éppen a kényszerrel megoldhatatlanok.

18 Kötelező tananyag Gönczöl Katalin: Bűnös szegények o o.


Letölteni ppt "A szocialista büntetőpolitika sajátosságai (1948 -1989) 2011. október 18. Gönczöl Katalin Mesterképzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések