Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A diasort készítette: Prof. Dr. Lentner Csaba 2015. augusztus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A diasort készítette: Prof. Dr. Lentner Csaba 2015. augusztus."— Előadás másolata:

1 A diasort készítette: Prof. Dr. Lentner Csaba augusztus

2 A tantárgy tematikája A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig Fiskális kormányzás Monetáris kormányzás Operatív állampénzügyi management Állampénzügyi rendszerünk nemzetközi kapcsolódásai

3

4 Az 1. fejezet célkitűzései A hallgató szerezzen ismereteket: a pénzügyi kultúránk kialakulásáról, a pénz gazdaságszervező szerepéről, a pénzügyi és költségvetési igazgatás rendeltetéséről a magyar pénzügyi kormányzás fejlődéstörténetéről, és jelenlegi magyar modelljéről

5 A modern pénzgazdálkodás történelmi előzményei, a pénz funkciói Árupénz Arany + pénzhelyettesítők Modern pénz = hitelpénz Pénzfunkciók: értékmérés, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, felhalmozási (megtakarítási, kincsképző) eszköz Világpénz (egyes kiemelt valutáknál)

6 Pénzügyi kultúránk eredete, és főbb fejlődési állomásai Pénzügyi kultúránk előzményei: a piacgazdaság globalizációs törekvései, az Osztrák-Magyar Monarchia hatása, a két világháború utáni pénzügyi modernizációs folyamat A tervgazdaságtól a modern piacgazdaságig: a pénzkultúra változásának folyamata, átalakulása A pénzügyi közigazgatás intézményeinek formálódása a rendszerváltozás folyamatában Pénzügyi és költségvetési igazgatásunk európai uniós összefüggései, és új törekvései 2010-től

7 A pénzügyi és költségvetési igazgatás fogalma Fogalma: államháztartási mechanizmusok, továbbá a kereskedelmi bankok, vállalkozások szabályozását és ellenőrzését az Országgyűlés, a kormány és a jegybanki hatóság részéről. A pénzügyi igazgatás kihat az államháztartás forrásfeltöltésére, továbbá a vállalkozások, bankok, háztartások működésére. Rendeltetése: az állami gazdaságpolitika (elsősorban a fiskális politika, monetáris politika) céljai megvalósításának elősegítése, a jogszabályokban meghatározott eszközrendszer működtetése. Területei: közpénzügyek és magánpénzügyek

8 A magyar államháztartás rendszere

9

10 A 2. fejezet célkitűzései A hallgató szerezzen ismereteket: az adóigazgatás alapelveiről, az adóhatóságokról, az adózás rendjének törvényi szabályozásról, a társadalombiztosítás fenntarthatóságának jogi és gazdasági feltételeiről, a központi költségvetés igazgatásáról, a kormány, a kincstár, és a fejezetet irányító szerv feladatairól.

11 Az államháztartás fogalma és rendszere Közpénzügyi politika (átfogóbb kategória) Államháztartás (technikai képződmény) Az állam és a helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Az államháztartás törvényben meghatározott alapegységei az államháztartás alrendszerei.

12 Fiskális kormányzás Az adóigazgatás alapelvei és követelményei: Az adó fogalma Az adórendszer fogalma Klasszikussá vált alapelvek: az adórendszer legyen általános, olcsó, kényelmes. Modern alapelvek: létminimum adómentessége (vitatott), semlegesség, elkobzó jellegű (kerülendő), visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma.

13 Adóhatóságok Adóhatóság a NAV adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, a NAV vámszerve, mint vámhatóság és a települési önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság.

14 A NAV általános hatáskörű állami adó- és vámhatóság, a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt álló, államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, élén a miniszter javaslatára a miniszterelnök által határozatlan időtartamra kinevezett elnök áll, jár el a klasszikus adóhatósági ügyekben, bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatokat végez, hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Adóhatóságok

15

16 NAV adóztatási jogkörei Elvégzi az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtását, ha a követelés kötelezettje nem magánszemély. Elbírálja az állami garancia kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos ügyeket. Lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, és végzi az ezzel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat. Nyilvántartja a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottakat, és a bejelentett adatokat az illetékes szervek részére továbbítja. Elvégzi a beszedett illetékek zárási összesítését, és adatszolgáltatást készít az illetékes szervek részére. Hitelezői feladatokat lát el csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási és kényszertörlési eljárás során. A NAV adóztatási szervében két fokot (alsó és közép) különböztetünk meg.

17 A NAV legfontosabb feladatai vámigazgatási jogkörben Közösségi vámjog alapján az áruk vámeljárás alá vonása. Vámhatáron át lebonyolódó áru és utasforgalom vámellenőrzése. Vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nemzetek közötti adók, díjak kiszabása és beszedése. Áruk adózási szempontból történő besorolásának és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek a vizsgálata. Vámokmányok, vámeljárási adatok vám és statisztikai célú ellenőrzése, javítása, nyilvántartása, összesítése. Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott kifizetések utólagos ellenőrzése. Jövedéki igazgatási jogkörben a legfontosabb feladat a jövedéki jogszabályokban meghatározott adóztatás és ellenőrzés.

18 Az adózás rendjének törvényi szabályai Területi hatály – Tárgyi hatály Az adóztatás és az adóigazgatás alapelvei: -Megkülönböztetés nélküli eljárás elve -Tájékoztatási kötelezettség követelménye -Méltányos eljárás elve -Szerződések, jogügyletek minősítése, -Rendeltetésszerű joggyakorlás elve, -Törvénybe, jó erkölcsbe ütköző magatartás adóztatása

19 Az adókötelezettség főbb elemei Bejelentés Nyilvántartásba vétel Adó-megállapítás Adó megfizetése Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás

20 Az ellenőrzés fajtái Bevallás utólagos vizsgálata Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés Egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése Adatok gyűjtését célzó, Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálata Illetékkötelezettség ellenőrzése Ismételt ellenőrzés Az ellenőrzés típusok átfogó szabályai (jegyzőkönyvvezetés, adózók és adóhatóságok jogai és kötelmei)

21 Ellenőrzés utáni jogi lépések Jogkövetkezmények: késedelmi pótlék, adóbírság, mulasztási bírság, Önellenőrzés szabályai Adóhatóság intézkedései Jogorvoslati lehetőségek, adóhatósági szankciók, enyhítési lehetőségek Bírósági felülvizsgálat Felügyeleti intézkedés Fizetési halasztás, részletfizetés, adómérséklés Végrehajtás

22 A TB fenntarthatóságának jogi és gazdasági feltételei A TB rendszer működésének alapelvei: -Biztosítási kötelezettség, -Társadalmi kockázatközösség, -Biztosítási elv és társadalmi szolidaritás, -Állami felelősség. A TB rendszerének új megközelítési módja az Alaptörvényben

23 A jelenlegi nyugdíjrendszerek előtt álló legfontosabb kihívások: A társadalombiztosítási rendszerek fiskális fenntarthatóságának a biztosítása. A nők, a fiatalabb és az idősebb munkavállalók, a munkaképes inaktívak, a mélyszegénységben élők, a romák munkaerő-piaci részvételének növelése. Az egészségügyi rendszerek pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása. A nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása. A nyugellátások értékének megfelelő szinten tartása. Nyugdíjreformok végrehajtása az Európai Unióban. A TB fenntarthatóságának jogi és gazdasági feltételei

24 Társadalombiztosítási ellátások és fedezetük TB ellátások jogcímei, TB ellátásokat biztosító járulékok, Járulékalapot képező és nem képező jövedelmek, Járulékkedvezmények, Családi járulékkedvezmény szabályozása, Baleseti ellátásra jogosultak, Nyugdíjra szerződők, Nyilvántartás, bevallás, bejelentés szabályai, Szociális hozzájárulási adó, Egyéb járulékok (egészségügyi hozzájárulások, magánszemélyeket terhelő 14 és 6 százalékos eho, kifizetői eho).

25 A költségvetés fogalma, költségvetési alapelvek Az államháztartás alrendszereinek költségvetése jogszabályban meghatározott, olyan pénzügyi terv (formailag: szerkezeti rend), amely a költségvetési évre vonatkozóan, a közfeladatok ellátásához szükséges teljesítendő bevételeket és a teljesíthető kiadásokat, előirányzatonként teljes körűen tartalmazza.

26 Átfogóbb költségvetési alapelvek: egységesség, teljesség, valódiság, rendszeresség, részletesség. A költségvetés fogalma, költségvetési alapelvek

27 A központi költségvetés bevételei Közgazdasági természetük szerint (folyó- és tőkebevételek) és jogi jellegük szerint (közhatalmi és magánjogi bevételek):

28 A központi költségvetés bevételei Garanciális szabályok: megállapítani törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet kihirdetés és hatálybalépés között legalább 30 napnak el kell telnie

29 A központi költségvetés kiadásai Adminisztratív besorolás (szerkezeti rend szerint) Fejezet Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím Előirányzat-csoport Kiemelt előirányzat

30 Funkcionális osztályozás (COFOG) állami működési funkciók, jóléti funkciók, gazdasági funkciók, államadósság-kezelés. A központi költségvetés kiadásai

31 Közgazdasági osztályozás: folyó kiadások és támogatások, tőkejellegű kiadások és támogatások, kölcsönök. A központi költségvetés kiadásai

32 A költségvetési tervezés Prognózis az államháztartásért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé, a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait tartalmazza, központi költségvetés bevételei, kiadásai és egyenlege, a költségvetési évet követő 3 évre vonatkozó makrogazdasági prognózis, fő mutatók: GDP, infláció, folyó fizetési mérleg.

33 A költségvetési tervezés Tervezési körirat az államháztartásért felelős miniszter adja ki, fő makrogazdasági paramétereket tartalmazza, intézményekben tervezhető létszám, és béralakulás, dologi költségek alakulása.

34 A költségvetési tervezés Tervezési módszerek Finanszírozás tárgya szerint (vagyis mire irányul a finanszírozás): intézmény-finanszírozás, feladatfinanszírozás, költség-finanszírozás. A tervezés technikája szerint: bázisalapú tervezés, nullabázisú tervezés, programtervezés, normatív tervezés.

35 A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása Az állampénzügyeket lebonyolító pénzügyi és költségvetési igazgatási szerveket aszerint csoportosítjuk, hogy azok az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével (pl. Kormány, fejezetet irányító szerv vezetője, kincstár, ÁKK Zrt.), a közbevételek igazgatásával (pl. NAV), a közvagyonnal való gazdálkodással (pl. MNV Zrt.), vagy az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével (pl. ÁSZ, KEHI) összefüggő feladatokat és hatásköröket látnak el.

36 A gazdasági stabilitás és a költségvetési fenntarthatóság garanciái A költségvetési gazdálkodással összefüggő garanciák Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást kötelesek folytatni. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletének hozzájáruláshoz a kormány (kormányhivatal) engedélye szükséges.

37 Egyéb eszközök Költségvetési Tanács, költségvetési felügyelő, önkormányzati biztos. A gazdasági stabilitás és a költségvetési fenntarthatóság garanciái

38 A Költségvetési Tanács Az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának vizsgálatával támogató szerv. Feladata: a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében való részvétel. A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat zárószavazására csak akkor kerülhet sor, ha a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadásához megadta. Tagjai: a Költségvetési Tanács elnöke, akit a köztársasági elnök hat évre nevez ki, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke.

39 Az államháztartási-költségvetési igazgatási szervek 1. számára az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvénnyel jelöli ki a költségvetési gazdálkodás határait, rendelkezik a rendkívül kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékkal, előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, törölhet, fejezetek között előirányzatok átcsoportosíthat, elemi csapás esetén az Áht.-tól eltérhet. A Kormány

40 Az államháztartási-költségvetési igazgatási szervek 1. megállapítja a kincstári költségvetés és az elemi költségvetést, rendeletben szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, jogosult előirányzatokat átcsoportosítani, a gazdálkodásról éves beszámolót, az előirányzat-maraványról elszámolást készít. A fejezetet irányító szerv vezetője

41 Az államháztartási-költségvetési igazgatási szervek 2. A kincstári rend A kincstár Az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Területi alapon szerveződik. Az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett elnök vezeti.

42 Az államháztartási-költségvetési igazgatási szervek 2. A kincstári rend Az ÁKK Zrt. Egyszemélyes, az állam tulajdonában álló részvénytársaság, amelynek részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek. Az alapítói és tulajdonosi jogokat az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja. Feladata: Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és meghatározott adósságot keletkeztető ügylet kezelése

43 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, amely biztosítási és szolidaritási elvek alapján működik. Főbb bevételek: munkaadók és munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások. Az államháztartási-költségvetési igazgatási szervek 3. Két ága: Egészségbiztosítási alap Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadások: pénzbeli és természetbeli ellátások Nyugdíjbiztosítási alap Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kiadások: nyugdíjak döntő többsége

44

45 3. Fejezet oktatási célkitűzései A jelölt kapjon átfogó képet a banki-pénzügyi rendszer alaprendeltetéséről, intézményeiről, és aktuális szabályozásáról. Ismerje meg a Magyar Nemzeti Bank monetáris eszköztárát. Ismerje meg a Magyar Nemzeti Bank mikro- és makroprudenciális szabályozási rendszerét. A pénzügyi fogyasztóvédelem alapfogalmaival legyen tisztában, legyen képes értelmezni a fogyasztóvédelmi jogot, továbbá a nemetközi szervezetek fogyasztóvédelmi ajánlásait. Ismerje meg az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapok jogi szabályozását, működési mechanizmusait.

46 Megtakarítások végső felhasználói Értékpapírpiac Tőzsde Megtakarítók A közvetlen tőkeáramlás Pénz Elsődleges papír Elsődleges papír A közvetett tőkeáramlás Kereskedelmi bankok Befektetési bankok Lízingtársaságok Befektetési alapok Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok Pénz Közvetett papír Pénz Elsődleges papír

47 A pénzügyi piac intézményei

48 A pénzügyi intézmények A Hpt. alapján pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás. betétet gyűjt vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól hitelt és pénzkölcsönt nyújt betétet gyűjt vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól hitelt és pénzkölcsönt nyújt hitelintézet egy vagy több pénzügyi szolgáltatást nyújt, illetve fizetési rendszer működtetését végzi a következők kivételével: betét vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása Elektronikus pénz kibocsátása pénzváltás hitelt és pénzkölcsönt nyújt egy vagy több pénzügyi szolgáltatást nyújt, illetve fizetési rendszer működtetését végzi a következők kivételével: betét vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása Elektronikus pénz kibocsátása pénzváltás hitelt és pénzkölcsönt nyújt pénzügyi vállalkozás

49 A tőzsde A tőzsde nyilvános, koncentrált és szervezett piac, amely a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru szervezett, szabványosított kereskedését üzletszerűen bonyolítja le. A tőzsde jogi személy, alapításához az PSZÁF engedélye szükséges. A tőzsdei és a tőzsdén kívüli (OTC-piaci) elszámolásokat a Tpt. és a Hpt. alapján elszámolóházként működő KELER végzi.

50 Az MNB jogállása és feladatai Jogállása: részvénytársasági formában működő jogi személy Magyarország központi bankja Szervei: Monetáris Tanács, Pénzügyi Stabilitási Tanács igazgatóság, felügyelő bizottság Elsődleges célja: az árstabilitás elérése és fenntartása, makrogazdasági politika támogatása, a pénzpiacok makro- és mikroprudenciális felügyelete, pénzügyi fogyasztóvédelem biztosítása További feladatai: törvényes fizetőeszköz kibocsátása deviza-és aranytartalékok kezelése pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása fizetési és elszámolási rendszer kialakítása

51 A monetáris politika fogalma és eszközei Az a pénzpolitika, amely a hazai fizetőeszköz értékvédelme és az árstabilitása elérése és fenntartása céljából befolyásolja a pénz- és a tőkepiacon a pénz-és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését. A monetáris politikát – törvény keretei között – az MNB önállóan alakítja ki és valósítja meg. A monetáris politika eszközei: jegybanki irányadó kamat (jegybank alapkamat) meghatározása kötelező jegybanki tartalék árfolyam-politika, Gazdasági növekedést segítő programok További eszközök: nyíltpiaci műveletek, devizapiaci swap-ok, értékpapír- kibocsátás.

52 Jegybanki felügyeleti stratégiai célok A rendszer szereplőinek rendszerbe és egymásba vetett bizalmának növelése. A pénzügyi rendszer hitelezési, finanszírozási készségének és képességének növelése. Egészséges, fenntartható verseny biztosítása. Integrált működés. Kockázatalapú felügyelet. Eredményes fogyasztó- és piacfelügyelet. Aktív szabályozó szerep. Meghatározott időben történő jogérvényesítés. Erősebb nemzetközi szerepvállalás. Naprakész, integrált tudásbázis.

53 A pénzügyi piacok felügyelete Információs aszimmetria közvetett (megelőző jellegű) védelem: közvetlen (reparatív jellegű) védelem jogi szabályozás + Felügyelet kártérítést teljesítő pénzalapok

54 Pénzügyi fogyasztóvédelem Pénzügyi fogyasztóvédelem alapfogalmai: fogyasztói kár, fogyasztói veszteség, Személyes veszteség: csalások, félrevezető hitelezési gyakorlat, tisztességtelennek minősülő piaci gyakorlatok, termékbiztonság, fogyasztói panaszeljárás Strukturális veszteség, A fogyasztóvédelem jogi rendszere: interdiszciplináris szakjog, Fogyasztóvédelem jogi irányzatai: protekcionista elmélet, és a Thierry Bourgoignie elmélet (oktatás, tájékoztatáshoz, jogi védelemhez-, jog és igényérvényesítéshez való jogok biztosítása).

55 A pénzügyi fogyasztóvédelem jogi pillérei Hatékony fogyasztóvédelmi szabályozás; Fogyasztóvédelmi célú felügyelési funkció, amely egyrészt a fogyasztóvédelmi hatósági eljárások, másrészt pedig a fogyasztóvédelmi monitoring tevékenység által valósul meg; Ügyfelek tájékoztatása és a lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztése; Korszerű jogorvoslati eszközök.

56 Korszerű jogorvoslati eszközök, irányelvek Intézményi panaszkezelés, Felügyeleti eljárás, Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, Bíróság, Határon átnyúló pénzügyi viták rendezése, Nemzetközi szervezetek fogyasztóvédelmi ajánlásai, jelentései (G-20, fogyasztóvédelem szabályozása az Uniós irányelvekben), Európai pénzügyi felügyelés és fogyasztóvédelem

57 OBA jogállása: jogi személy kötelező csatlakozás bevételei, gazdálkodása feladatai: legfontosabb a betétek befagyását követően aktuálissá váló betétes-kártalanítás kártalanítás szabályai: befagyott betét tőke- és kamatösszege személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig kizáró okok jogi szabályozás: Hpt. Ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapok

58 BEVA jogállása: jogi személy kötelező tagság bevételei, gazdálkodása feladatai: legfontosabb a befektetőkkel szembeni kártalanítás kártalanítás szabályai: személyenként és BEVA-tagonként összevontan legfeljebb húszezer euró összeghatárig akkor, ha a bíróság a BEVA valamely tagjának a felszámolását rendelte el kizáró okok jogi szabályozás: Tpt. Ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapok

59

60 4. Fejezet oktatási célkitűzései A kormánytisztviselő jelöltek ismerjék meg az államadósság és közpénz kezelés főbb követelményeit, módjait, Az Államkincstár operatív likviditás menedzsmentjét, Az államadósság kezelés, állampapír forgalmazás módját, A kincstári körbe tartozók gazdálkodásának főbb szabályait, Az önkormányzati rendszer finanszírozási és pénzforgalmi rendjét, A Magyar Nemzeti Bank államháztartást és pénzforgalmat érintő feladatait.

61 Államadósság Elsődleges egyenleg: (nem tartalmaz sem privatizációs bevételt, sem kamat-egyenleget), illetve teljes egyenleg. Nemzetközi számviteli standardok: GFS-egyenleg: pénzforgalmi elven (még tartalmazza a privatizációs bevételeket) GFS-egyenleg privatizációs bevételek nélkül Az államháztartás ESA 95 szerinti egyenlege Az államháztartás egyenlege

62 Az államháztartási hiány finanszírozása Korábban, illetve újfent ajánlott: kedvezményes jegybanki hitelekkel (deficitfinanszírozás – lejáró államadósság tételek), jegybanki önfinanszírozási program Piaci módon a belföldi pénzpiacokról: államkötvények, kincstárjegyek kibocsátással, illetve külföldi pénzpiacokról MNB szerepe a külföldi hitelfelvételben az 1990-es évek derekáig; majd: ÁKK Zrt. létrehozása

63 A takarékos állami gazdálkodás eszközei Az államadósság-csökkentését szolgáló eszközök A költségvetési gazdálkodással összefüggő eszközök Egyéb eszközök

64 A gazdasági stabilitás és a költségvetési fenntarthatóság garanciái Az államadósság-csökkentését szolgáló követelmények az államadósság tervezett mértékét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni úgy, hogy annak a GDP-hez viszonyított aránya csökkenjen ha ennek elérése a költségvetési év folyamán veszélybe kerül, a központi költségvetésről szóló törvényt módosítani kell kivétel az adósság-szabály alól: különleges jogrend és a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése

65 Államadósság Kezelő Központ Feladatai: szervezi az államháztartás központi alrendszere adósságának terhére elszámolandó állampapír-kibocsátást, hitelfelvételt és adósság-átvállalást, és gondoskodik az azokhoz kapcsolódó kifizetések teljesítéséről; elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az adósság finanszírozási stratégiáját; gondoskodik az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről; szervezi a másodlagos állampapír-piacot; elemzi az adósságszolgálat és az állampapír-piac folyamatait.

66 Kincstári körbe tartozók gazdálkodási főbb szabályai Elemi költségvetés, Likviditási terv, Intézmény finanszírozás, Közteher befizetési kötelezettség teljesítése, Kincstári költségvetési jelentés – Időközi költségvetési jelentés Önkormányzatok számlavezetésének szabályai, Önkormányzatok eladósodásának kontrollja.

67 Az MNB államháztartást és pénzforgalmat érintő feladatai Jegybanki szerep a költségvetési törvény alakításában, Finanszírozási kapcsolat hazai szabályozása, Európai Központi Bank, és a Fed államháztartási finanszírozási gyakorlata, Az MNB önfinanszírozási programja, Új elképzelések a magyar jegybank államadósság finanszírozási körbe vonására.

68 A Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmat érintő feladatai A fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás. A fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás. A fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése. Az előző pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik. Speciális készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, valamint elfogadása. A készpénzátutalás. Fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást. Kincstári Egységes Számla vezetése.

69

70 5. fejezet oktatási célkitűzései A kormánytisztviselő jelöltek megértsék a pénzpiacok és a bankszektor felértékelődének okait, körülményeit. Képesek legyenek a globalizálódás, és a vele járó állami, önkormányzati és lakossági túlhitelezés, illetve állami gazdaságbefolyásolás leépülésének valós okait, és káros következményeit megismerni. Sajátítsák el a magyar pénzügyi és költségvetési politika elmúlt öt évben bekövetkezett sikeres konszolidációjának módszertanát, eredményeit. Képesek legyenek eligazodni a nemzetközi pénzügyi intézmények és Magyarország Kormánya új típusú kapcsolatrendszerében. Ismerjék Magyarország és az Európai Unió költségvetési igazgatási kapcsolatrendszerét, nem konvencionális módszertanát.

71 A nemzetközi pénz- és tőkepiacok fejlődési folyamatai és a magyar gazdaság Rendszerválás előtt: a pénz szerepe passzív, részleges reformok szilárd törvényi alap nélkül Rendszerváltás után: a tőkemozgások korlátainak felszámolása (kardinális törvények megalkotása) „feltörekvő piacokhoz” való tartozás (közvetlen befektetés és portfólió befektetés beáramlása), a pénzügyi nyitottság következményei: fúziók és felvásárlások, romló pénzügyi stabilitás A pénzügyi globalizációs jelenségei: a pénzpiacok nemzeti szabályozása (OECD, BIS, IMF)

72 Nemzetközi pénzügyi szervezetek a legfontosabb multilaterális pénzügyi szervezetek: Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank-csoport (WB) nemzetközi fejlesztési bankok: az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), Európai Beruházási Bank (EIB) a nemzetközi pénzügyi szervezetek jelentősége: hitelfelvételi forrás és makrogazdasági konzultáció (a magyar álláspont jelentősen megváltozott e téren), szakmai kapcsolat Magyarország 2010-től újraértékelte a kapcsolatrendszerét (IMF hitel nélküli gazdálkodás, közteherviselés)

73 A pénzügyi és költségvetési igazgatás európai uniós összefüggései 1. Az európai uniós tagság előfeltétele a GMU tagsághoz A konvergencia-kritériumok teljesítése esetén a tagjelölt ország köteles belépni a GMU-ba A számszerű kritériumok: mérsékelt infláció és kamatszint maximált éves államháztartási hiány (a GDP 3%-a) maximált bruttó államadósság (a GDP 60%-a) két éven keresztül kellő árfolyam-stabilitás a GMU tagság a monetáris önállóság megszüntetésével jár (előnyök-hátrányok)

74 1993 Koppenhága: csatlakozási kritériumok előzmények: PHARE (Lengyelország, Magyarország): diszkriminatív mennyiségi korlátozások eltörlése, hitelkeret, pénzügyi segély 1999 Agenda 2000: előcsatlakozási alapok (ISPA, PHARE, SAPARD) 2004-től: Kohéziós Alap, Strukturális Alapok A pénzügyi és költségvetési igazgatás európai uniós összefüggései 2.

75 Magyarország európai uniós befizetései és támogatásai

76 Európai Unió Forma: az Európai Unió költségvetése 7 évre szóló költségvetési keret, amelyről az Európai Tanács dönt a hétéves adatok alapján éves költségvetés készül, amelyről a Bizottság, a Tanács és a Parlament évente dönt Bevételek: közös bevételekre épül, az Európai Unió GDP-jének alig több, mint 1 %-át osztja újra. Kiadások: funkcionális kiadásokat finanszíroz (elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat) Az Európai Unió a következő funkciókat gyakorolhatja: tényleges szabályozó és újraelosztó tevékenység A tagállami és a közös költségvetés

77 Tagállam Forma: az Európai Unió tagállamai naptári évre készítenek költségvetést de országonként eltérő, hogy hány évre készülnek számítások Bevételek: jellemzően adóbevételekre épül, a nemzeti GDP-k mintegy 30-50%-a felett rendelkezik Kiadások: közjavakat és közszolgáltatásokat nyújt a társadalom számára. Az állam a következő funkciókat gyakorolhatja: gazdaságirányítási és szabályozási funkció gazdaságfejlesztő és szerkezet-átalakító célok

78 Az unortodox pénzügyi kormányzás főbb eredményei Magyarországon Közteherviselés intézmények bevezetése Hazai vállalkozások és háztartások jövedelmének és fizetőképes keresletének növelése Hatósági árszabályozás bevezetése, rezsicsökkentés Nemzeti vagyon gyarapítása, stratégiai ágazatok nemzeti ellenőrzés alá vonása Keleti piacok újraépítése, EU kötelezettségeinek megtartása mellett Pénzügyi stabilitás, mérséklődő államadósság, alacsony, moderált infláció, növekvő gazdaság, Unortodox monetáris politika, csökkenő jegybanki alapkamat pálya, Növekedési Hitelprogram, jegybanki önfinanszírozó program Modellkövető országból modellalkotó országgá vált Magyarország

79


Letölteni ppt "A diasort készítette: Prof. Dr. Lentner Csaba 2015. augusztus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések