Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM VÍZÁRPOLITIKA, JAVASOLT.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM VÍZÁRPOLITIKA, JAVASOLT."— Előadás másolata:

1 A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM VÍZÁRPOLITIKA, JAVASOLT GAZDASÁG-SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK A TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Rákosi Judit ÖKO Zrt

2 AZ ELŐADÁS TÉMÁI Víziközmű-szolgáltatás Települési csapadék-vízgazdálkodás Egyedi és decentralizált szennyvízkezelés 2

3 EU EX ANTE FELTÉTEL A VP ÉS A KEHOP FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁRA A VKI alapján a vízdíjpolitikának ösztönöznie kell –a vizek hatékony használatára –a vízhasználatok megfelelő hozzájárulására a költségekhez, a költségmegtérülés biztosítására –A „szennyező fizet” elv alkalmazására Legalább az ERFA és KA által támogatott ágazatokra érvényes, kiemelt szerepe van a mezőgazdaságnak. –EMVA prioritási tengelyek: (2.) Versenyképesség fokozása…., (4) A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása. (EMVA 60%-a) –KEHOP prioritási tengelyek: (1.) A Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, (2) A települési vízellátás, szennyvízelvezetés- és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Kivételek, megfelelő indokoltság: társadalmi, környezeti és gazdasági hatások, valamint az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati körülményei. 3

4 Költségmegtérülési ráta Díjbevétel támogatások nélkül/ összes költség szolgáltatásonként A 2013-as díjbevételek az indokolt (különadók nélküli)költségek csupán mintegy 86,3%-ra voltak elegendőek, az ágazat egészére a hiány 38,3 milliárd forintot ér el. A rezsicsökkentés miatt kiesett díjbevétel a 2013-as bevétel 3,8%-a, így jelentős hatása volt a költségmegtérülésre Amennyiben az ágazati különadókat (köztük a közműadót is a költségek között számoljuk, akkor a megtérülési ráta a 86,3%-os szintről, 81,6%-ra csökken.

5 Költségmegtérülési ráta vátozása ÉvIvóvízSzennyvízÖsszesen ,599,999, ,3

6 Keresztfinanszírozás Keresztfinanszírozást az EU nem támogatja (sem szolgáltatások között, sem fogyasztói csoportok között) Magyarországon a vízdíjakból finanszíroznak több egyéb szolgáltatást: –Tüzivíz –Csapadékvíz –Esetenként árvíz

7 A kivételek indoklása-megfizethetőség A díjtámogatás jelenlegi rendszere nem érvényesíti a rászorultság elvét Nem ösztönzi továbbá a költségtakarékosabb, hatékonyabb működést. Megfizethetőség tekintetében Magyarország sereghajtó az OECD országok között. Országos szinten egy átlagos háztartás átlagjövedelmének 2,5%-át költötte 2013-ban a víziközmű-szolgáltatásokra. Az alsó jövedelmi decilisben a jövedelem 8,4%-át érte el a víziközmű- szolgáltatásokra kifizetett összeg. Megállapítható, hogy a lakosság fele a nemzetközileg és hazai dokumentumokban is elfogadott jövedelmi korlát (3%) felett fizeti a víziközmű-szolgáltatások díját

8 Fenntartható szolgáltatás Kulcskérdés a pótlás, rekonstrukció Nem lehet az elmaradt pótlásokat díjakból finanszírozni A díjban a pótlás fedezetét biztosítani kell, de ez már nem elegendő, hiszen a műszakilag hasznos élettartamukon túl lévő víziközmű rendszerek nem fognak még mintegy 30 évig kitartani, míg a díjbevételekből elegendő forrás gyűlik össze a pótlásukra. A díjak már csak a megfizethetőségi problémák miatt sem lehetnek az elmaradt pótlások fő forrásai. Az új, vagy a közelmúltban elkészült művek folyamatos pótlását a díjbevételekből kell fedezni (ez összhangban van az EU-s pályázatok követelményrendszerével). Az elmaradt rekonstrukció azonban egy felhalmozódott teher. Társadalmilag igazságtalan és megfizethetetlen lenne néhány év alatt hirtelen a jelenlegi fogyasztókra hárítani a sokéves múltbeli mulasztások követelményeit.

9 Kulcskérdés A költségfedező és egyben megfizethető díjszabályozás kialakítása A költségfedezet biztosítása irányába mozduló a Vksztv 74. § 15. pontjában meghatározott Kormányrendelet (a víziközmű-szolgáltatás díjainak szerkezetéről) minél hamarabb történő elfogadása.

10 Javaslatok 1. A rezsicsökkentés jelenlegi gyakorlata helyett az ágazati ÁFA csökkentése megfontolandó A fogyasztók közötti megkülönböztetés (ipar, intézmény, lakosság) lehetőség szerinti megszüntetése, vagy a lehető legkisebbre csökkentése a VKI elvárásainak megfelelően. Az EU fejlesztések költség-hatékony módon valósuljanak meg, az üzemeltetési szempontok (műszaki, költség) és a díjkövetkezmények figyelembe vételével, a szolgáltatók és a MEKH érdemi bevonásával. A vezetékes vízellátáson és közműves szennyvízelvezetésen kívüli feladatok, szolgáltatások költségeinek elkülönített nyilvántartása és költségeinek megfizetése annak érdekében, hogy azok ne terheljék a vízdíjakat (ilyen szolgáltatások a tűzivíz biztosítása, a csapadékvíz-elvezetés, esetenként az árvízvédekezés) Az ágazati különadók, különösen a közműadó kivezetése a szektorból

11 Javaslatok 2 A vízdíjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjhoz hasonlóan adók módjára behajtandó köztartozásnak minősüljön. Progresszív, emelkedő blokk díj struktúra kialakítása, ami részben orvosolhatja a megfizethetőségi problémákat. A progresszív díjrendszer kidolgozásánál rögzíteni kell az alacsony díjú fogyasztás felső határát is. A progresszív díjstruktúra részét képezheti, ha a kéttényezős díjrendszer alapdíjáért cserébe egy előre meghatározott mennyiség fogyasztása a változó díj megfizetése nélkül jár a fogyasztónak. A jelenlegi díjtámogatási rendszer megszüntetése és új szociális alapú támogatási rendszer kialakítása fontos annak érdekében, hogy a szociálisan rászorulók képesek legyenek a szolgáltatásokat megfizetni a rászoruló lakosok számára egyedileg azonosított esetekben.

12 Javaslatok és a VGT jelentés Előrelépést nem tudunk bemutatni a VGT1 időszakában. A VGT1 intézkedéseit nem valósítottuk meg. A helyzetet indokolni kell a megfizethetőséggel Az ex ante kormányhatározat szerint július 1 a javaslat hatálybalépésének határideje A VGT intézkedési programban is előrelépésről kell beszámolni.

13 Települési csapadékvíz-gazdálkodás A cél a települési csapadékvíz-gazdálkodás kialakítását előmozdító szabályozási, szervezeti és, gazdasági ösztönző rendszer elindítása. A Vg. Tv 4. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az önkormányzat feladata a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás. Települési csapadékvíz-gazdálkodás a csapadék hasznosítását/hasznosulását célzó rendszerek tervezése, kiépítése és üzemeltetése úgy, hogy a károk elkerülése és/vagy csökkentése is megvalósul.

14 Jelenleg hagyományos vízelvezetés, vízkárelhárítás a jellemző A ROP-os projektek átvizsgálása alapján megállapítható, hogy csak a klasszikus csapadékvíz elvezetéshez köthető (elöntés, kiöntés) problémák megoldásait Volt néhány települése csapadékvíz tározó létesítés is Ezeknél sem szempont azonban a talajvíz visszapótlás, csak az árhullám csökkentés. A ROP-os projektek zömében kistelepülésekről van szó, ahol a beszivárogtatás valóban alárendelt a relatíve sok burkolatlan felület miatt. A problémák a nagy és az erősen urbanizálódott közepes településeken jelentkezhetnek. A ROP-os projektek között például Baja, Kazincbarcika, Keszthely stb, ahol már biztosan lenne helye a gazdálkodásnak, de ezeknél sincs ilyen törekvés. TOP befolyásolása!!!

15 Az új jogi helyzet kezelése A Vg. Tv módosításával a csapadékvíz-gazdálkodás a törvény által telepített kötelezően ellátandó feladat, a feladatellátáshoz szükséges - gazdasági - feltételeket jogszabálynak kell meghatároznia. A jogszabálynak hat dolgot feltétlenül tisztázni kell: –Definiálni kell a települési csapadékvíz-gazdálkodás fogalmát –Meg kell határozni, hogy mikor, milyen módon jut e feladatra vonatkozóan a település állami támogatáshoz –Mi az összefüggés, az eltérés a már korábban is (2013-tól) önkormányzati feladatként definiált helyi vízgazdálkodási, vízkár- elhárítási feladattól –A csapadékvíz-gazdálkodás milyen szolgáltatás keretében, esetleg közüzemi szolgáltatásként működik-e ezután –Lesz-e és, ha igen milyen díjrendszer a csapadékvíz-gazdálkodás vonatkozásában –Milyen szervezet és milyen feltételekkel látja el a szolgáltatást

16 VGT szempontjából lényeges elemek A települési csapadékvíz-gazdálkodás ellátására szolgáltató szervezet kijelölése szükséges (célszerűnek látszik a víziközmű szolgáltató érintettsége révén, de vizsgálandó). A vízvisszatartást és hasznosítást ösztönző díjképzési/helyi adó rendszer bevezetése, melyre egységes díjképzési jogszabály kidolgozása szükséges Mind az önkormányzatok, mind a lakosság, gazdálkodók ösztönzése

17 Nemzetközi példák a csapadék-gazdálkodás, a csapadék helybentartásának ösztönzésére Zöld tetők építése esetén közvetlen pénzügyi támogatás a német és osztrák városokban, vagy a csatornadíj csökkentése. Bécsben 2003 és 2010 között 16 ezer m2 tetőfelület zöldítése valósult meg. A zöld felületek, beszivárogtatások elsősorban éves viszonylatban a csapadékvíz helyben tartását eredményezik, mivel hatásuk a csapadékok döntő hányadát képező kisebb csapadékoknál jelentős.) Területarányos vízelvezető díjat fizetnek azok az ingatlantulajdonosok, ahonnan a víz gyorsan lefolyik, áthatolhatatlan, vízzáró burkolatú felszíni területük van. Vízelvezetési díj Dániában, vihar díj Svédországban. A háztartások jövedelmi adójának csökkentése, ha az ingatlanon keletkező csapadékvíz lefolyás nagy részét az ingatlanon belül felhasználják, csökkentve az elvezető rendszerbe jutó víz mennyiségét.) 17

18 Előzetes javaslatok A díj alapja az ingatlan burkolt felülete (m2). Díjfizetési kedvezmény/mentesség, ha megfelelő vízvisszatartási, beszivárogtatási megoldást alkalmaz a tulajdonos. Különösen eleinte információt kell biztosítani mind az ingatlantulajdonosok, mind pedig a csapadékvíz szolgáltató, az önkormányzatok számára a csapadékvíz visszatartás és hasznosítás lehetőségeiről, az új, költség- hatékony megoldások terjedését további kedvezményekkel vagy támogatással segítve. A település állami támogatást kap, ha lépéseket tesz a vízvisszatartásra, hasznosításra, a vízjárta területek kijelölésére, használatára, ill. ez irányú ösztönzőket biztosít az ingatlan tulajdonosok számára is. A díjrendszer kidolgozásakor a megfizethetőségi, szociális szempontokat figyelembe kell venni, együtt tekintve a csatornadíjak esetleges csökkenésének és a csapadékdíj bevezetésének hatását

19 Decentralizált szennyvízkezelés Decentralizált szennyvízkezelésbe az egyedi megoldások és a közösségi szintű megoldások is beletartoznak Jelenleg csak a szippantott szennyvíz elszállítása kötelező önkormányzati feladat A jelenlegi szabályozás szerint az egyedi, illetve a decentralizált megoldások nem tartoznak a közműves szolgáltatási körbe sem Az intézményi és szolgáltatói háttér hiányzik.

20 Az egyedi és decentralizált megoldások kötelező szolgáltatássá minősítése Amennyiben kötelező önkormányzati feladat lenne a kis települések és a nem csatornázott településrészek szennyvízkezelése, akkor ezekre központi költségvetési támogatást kell biztosítani. Kötelező közszolgáltatássá minősítés, a szolgáltató szervezetről, megoldásokról az önkormányzatok döntenek. Közüzemi szolgáltatásnak minősítés, ekkor a víziközmű szolgáltatók látják el a feladatokat.

21 A vízvédelmi szempontból korszerű szennyvízkezelésre való ösztönzés Ivóvíz mennyiséghez köthető szennyvízkezelési díj fizetése. Ezért a díjért cserébe a közszolgáltató köteles ellátni a szennyvíz kezelésével kapcsolatos feladatokat (egyedi szennyvíztisztító, decentralizált szennyvízkezelési megoldások üzemeltetése, az összegyűlt szennyvíz elszállítása). A talajterhelési díj fizetés kiterjesztése alacsonyabb díjmértékkel a nem csatornázott területekre is (eredeti javaslat ez volt).

22 A csatornázott területeken a rákötés ösztönzése A talajterhelési díjra vonatkozó önkormányzati mentességek, enyhítések korlátozása A Budapesten használt megoldás bevezetése a többi településen, azaz csatornadíj fizetése a nem csatornázott ingatlanoknál is.

23 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM VÍZÁRPOLITIKA, JAVASOLT."

Hasonló előadás


Google Hirdetések