Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Biológiai embertan II. 4. Előadás Az élet keletkezése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Biológiai embertan II. 4. Előadás Az élet keletkezése."— Előadás másolata:

1 Biológiai embertan II. 4. Előadás Az élet keletkezése

2 Következő órára irodalom Juhász Nagy Pál – Zsolnai László: Az ökológia reménytelen reménye. Bp. ELTE 1992.

3 Biológia = élőlényekre vonatkozó tudomány 200 éves múlt kb. 18. század: természetrajz + orvostudomány természetrajz): kőzettan + növénytan + állattan 19. sz-ig nem gondolták, hogy az anorganikus és az organikus között ekkora a különbség Karl Friedrich Burdach (1778 – 1847), Gottfried R. Treviranus ( ) és Lamarck (1744 – 1837) – ők használják először a ‘biológia’ szót (de tartalmában csak az anatómiát, fiziológiát, embriológiát értik rajta – és kizárták belőle a rendszertant és a klasszikus természetrajzot) 19. sz. végére: gyűjtőfogalommá vált

4 Ősnemzés (Az élet keletkezése) Organikus és anorganikus különbözik - legfőképpen a szaporodás életjelenségében - mindig kérdés volt: vannak-e élőlények, amelyek szülők nélkül jönnek világra? (organizmustól függetlenül) sokak szerint van. Ez a generatio spontanae vagy aequivoca Az ősnemzésre 2 egymástól független elmélet szolgál magyarázattal - a szaporodás alternatívája (ókortól 17. századig tartó elképzeklés, majd visszaszorul) - ezzel magyarázzák az első egyedek létrejöttét (amelyek aztán majd az ismert módon szaporodnak tovább ) = az evolúciós elmélet alternatívája lehetne ez

5 Ősnemzés és szaporodás Kb. 3 évszázada kérdőjelezik meg ennek létezését A ‘mindennapi’ megfigyelések a létét igazolják (baktériumok, ázalékok, rovarok, parazita férgek stb.) Arisztotelész (i.e. 384 – 322) - elkülöníti az ősnemzést és az ivaros szaporodást ( vagy egyik vagy másik módon történik, de mind a kettő természetes mód) - ilyen pl. az angolna és a földigiliszta (rothadó moszatból lesznek); a növények részben magből nőnek részben rothadó földből és bizonyos növényi részekből (De generatione animalium 715b) - ha van a fajnak hímje és nősténye, akkor kizárólag ivarosan szaporodik - ha nincs: akkor ősnemzéssel (az anyag – a nőstény princípium; a hím – a lélek principiuma) azaz: Föld (anyai) Ég (hím) princípium (De generatione animalium 762a, 716a)

6 Arisztotelész Született i. e. 384-ben Stagirában, ezért nevezik gyakran "stagiritának". Meghalt i. e. 322-ben Chalkisban, Euboea szigetén. Apja, Nicomachus, orvos volt. Tizennyolc éves korában ment Thrákiából Athénbe, ahol Platón tanítványa lett. Rövid ideig Fülöp makedóniai király udvarában élt mint fiának, Sándornak nevelője, majd visszatért Athénbe és az Apollo Lykeios templom melletti gymnasionban — az általa megalapított iskolában — tizenkét évig dolgozott. Nagy Sándor halála után a királlyal való barátsága miatt üldözőbe vették, istentagadással vádolták. Emiatt elmenekült és rövid idő múlva meghalt. Iskoláját peripatetikusnak nevezték. Az elnevezés egyesek szerint onnan eredt, hogy Arisztotelész sétálva (görögül peripatein) magyarázott; mások szerint onnan, hogy a Lykeion nevű iskola sétahelyén, a peripatosban tartotta előadásait.

7 17. század Mikroszkópos vizsgálatok rendítik meg az ősnemzés tanát Minden állat petéből fejlődik: „Omne animal ex ovo” (William Harvey, 1651 (1578 – 1657) Francesco Redi (1626 – 1697): kísérletek, 1668 (elzárt üvegben húson nem fejlődnek ki lények) Ebben az időben mikorszkóppal felfedezik az infuzóriumokat – azek lennének (vélik) az élő és élettelen közti átmenetek – ezek az élőlények ősnemzéssel keletkeznek (szalma a vízben) Immanuel Kant (1724 – 1804) – zagyvaságnak minősíti az ősnemzést (filozófiai okokból teszi ezt)

8 William Harvey (1578 – 1657) A vérkeringés felfedezésében nem kis szerepet játszott a vesaliusi tanokat híven őrző páduai egyetem anatómiacentrikus szemlélete. William Harvey ( ) cambridge-i professzora volt az a Caius, akinek a tanára viszont Vesalius volt. Harvey Caius ösztönzésére ment Páduába, ahol 1602-ben doktorált, miután hallgatta Fabricius ab Aquapendente vénabillentyűkről szóló előadásait. Angliába visszatérve, előbb a híres Bertalan- kórház orvosa volt, majd az anatómia és sebészet tanárává nevezték ki a College of Physiciansban. Anatómiai és biológiai kísérletei alapján már 1616-ban tartott előadásaiban ismertette a vérkeringés felfedezését, de csak további 12 évi kísérletezés és összehasonlító állattani vizsgálatok után jelentette meg könyvalakban. Művének címe: Exercitatio anatomica de motu cordis et sanguinis in animalibus (Frankfurt, 1628). Másik fontos megállapítása: Minden állat petéből lesz.

9 Francesco Redi (1626 – 1697) 1.mikroszkopikus élőlények felfedezése (Leeuwenhoek, 1683); 2. annak bizonyítása, hogy a mikroszkopikus élőlények betegségeket okozhatnak (Agostino Bassi, ); 3. az ősnemzés tanának megdöntése, a XVII. század közepétől - Francesco Redi ( ), Lazzaro Spallanzani ( ) stb.Pasteurig.

10 A mikroszkópikus világ: az infuzóriumoknak van struktúrája Christian G. Ehrenberg (1795 – 1876): Az ázalékállatkák mint tökéletes orzanuzmusok, belső felépítést tulajdonít számukra (ez nem igaz!) - kiderül, hogy ezek az élőlények is ivarosan szaporodnak A mikroszkópi megfigyelés eredményeként: az ősnemzés tana visszaszorul Louis Pasteur (1822 – 1895): forralt folyadék a lezárt edényben nem változik (nincs erjedés) – ez az ősnemzés tanát megcáfolja végleg DE: ha nincs ősnemzés, akkor hogyan jönnek létre az élőlények? Ezt Darwin, 1559 sem tudta megoldani!

11 Louis Pasteur (1822 – 1895) Közreműködik a veszettség elleni oltóanyag kifejlesztésében. Ennek elismerésére nevezték el róla az 1884-ben alapított Pasteur Intézetet. Felfedezte az anaerob mikrobákat és ennek alapján állította fel a csírák non-spontanetásról szóló elméletét. Felfedezte, hogy a különböző erjedéseket (almasavas, alkoholos, vajsavas stb.) különböző fermentumok váltják ki. Számos infektív mikroorganizmust (Staphilococcus, Streptococcus) azonosított. Felfedezte a róla elnevezett tartósítási eljárást (pasztőrözés).

12 Ősnemzés és evolúció Az evolócióelmélet nem szorította ki az ősnemzés-elékpzelést Lamarc, 1809: az első valódi evolúcióelmélet - itt még szerepe van az ősnemzésnek - kiindulási pont: ősnemzés - az evolúció ezt folytatja - a legfejlettebb organizmusok a legrégebbiek, a fejletlenebbek fiatalok

13 Darwin: A fajok eredete, természetes kiválasztódás – az evolúció mozgatója - a komplexitás nem mindig előny, az egyszerű élőlények is képesek fennmaradni - nem kell neki az ősnemzést föltételezni -Úgy véli, az állatok és a növények is ősformából származnak. -Azt hiszi, ezeknek is létezik közös őse -Erről a témáról többet nem kíván mondani

14 protein, őskocsonya Darwin is írja, hogy ma is megvannak azok a feltételek, amelyek között először létrejött a proteinkötés Ernst Haeckel (1834 – 1919), jénai zoológus is ilyesmit gondolt: a legeygszerűbnb organizmusok nagyon hasonlatosak a fehérjékhez – és ősnemzés folyamán az ősnyákból képződnek Thomas Henry Huxley (1825 – 1895): az óceánmélyi talajban kocsonyás masszát talál (de ez nem őskocsonya, hanem szervetlen anyag)

15 Ernst Haeckel (1834 – 1919)

16 Kémiai evolúció 20. század: kémiai és biológia ismeretek + darwini evolúció és szelekció együttesével vizsgálták az élet keletkezését -Kizárták, hogy más körülmények lettek volna akkor, mint ma -Ma azért nem lehet ősnemzés, mert a korai organizmusok a korai állapotot megszüntették -Az első organizmusok létrejöttét számos köztes lépcsőfokon át halad Alekszander Oparin (1894 – 1980), orosz biológus, 1936, modell a kémiai evolúcióra (amely kizárja a hirtelen ősnemzés elképzelést) -A Földön nincs szabad oxigén, ezt az organizmusok anyagcseréje termeli -Őslevesben a szerves molekulák (aminosav, cuukor, szerves bázis) makromolekulákká állnak össze -Elősejtek jönnek létre (természetes kiválasztódáshoz hasonló folyamtok zajlanak le) Stanley Miller, 1950 k. – a kémiai evolúció fáziasit kisréletileg sikerült bizonyítaniuk

17 Olvasmány a következő órára Konrád Lorenz – egy szabadon választott részlet 1.zh. Márc forrás 2. – előadás 3. irodalom: Bereczkei Tamás: A belénk íródott múlt. Dialóg Campus, Pécs, 1998.


Letölteni ppt "Biológiai embertan II. 4. Előadás Az élet keletkezése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések