Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Függőség serdülőkorban BIOLÓGIAI, KOGNITÍV ÉS SZOCIÁLIS ÉRZELMI HATÁSOK RENEA BEEN, CRISTY BERGER, & TAMMER MALATY.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Függőség serdülőkorban BIOLÓGIAI, KOGNITÍV ÉS SZOCIÁLIS ÉRZELMI HATÁSOK RENEA BEEN, CRISTY BERGER, & TAMMER MALATY."— Előadás másolata:

1 Függőség serdülőkorban BIOLÓGIAI, KOGNITÍV ÉS SZOCIÁLIS ÉRZELMI HATÁSOK RENEA BEEN, CRISTY BERGER, & TAMMER MALATY

2 Biológiai hatások Mai lecke „Az agy “ Mai lecke „Az agy “

3 Üdvözöljük a biológia 101-en Ahhoz hogy megértsük bizonyos gyógyszerek hatását a serdülőre először meg kell érteni az agy biológiai összetételét és müködési részét Ahhoz hogy megértsük bizonyos gyógyszerek hatását a serdülőre először meg kell érteni az agy biológiai összetételét és müködési részét

4 Az agy Agykéreg Agykéreg Ez szabályozza az érsékeinket; Ez szabályozza az érsékeinket; Látás, tapintás, hallás, izlelés, szaglás. Látás, tapintás, hallás, izlelés, szaglás. Ugyszintén felelős a gondolkodási képességnél, problémakat megoldani és döntéseket hozni. Ugyszintén felelős a gondolkodási képességnél, problémakat megoldani és döntéseket hozni. Az agytörzs Az agytörzs Ez köti össze az agyat a gerincvelővel ( National Institute of Drug Abuse N.I.D.A.,2000) Ez köti össze az agyat a gerincvelővel ( National Institute of Drug Abuse N.I.D.A.,2000) Szintén szabályozza a szívverést, légzést, evést és alvást. Szintén szabályozza a szívverést, légzést, evést és alvást. National Institute of Drug Abuse (2000). Mind over matter: The brain’s response to drugs. Teacher’s guide (Report No. NIH ). National Institute of Drug Abuse. (2007). The science of addiction. Retrieved from

5 Az agy.... folyt. Limbikus rendszer Ez tartalmazza a hopothalamusz, amigdala, hippokámpusz, thalamusz és agyalapi mirigyeket. Ez tartalmazza a hopothalamusz, amigdala, hippokámpusz, thalamusz és agyalapi mirigyeket. Szintén szabályozza az érzelmeket, érzékeléseket és a memóriát és a jutalom rendszert Szintén szabályozza az érzelmeket, érzékeléseket és a memóriát és a jutalom rendszertKisagy Felelős az ógyes, tapasztalt ismétlődő mozgásnál, egyensúlyozásnál és testtartásnál. Felelős az ógyes, tapasztalt ismétlődő mozgásnál, egyensúlyozásnál és testtartásnál. National Institute of Drug Abuse (2000). Mind over matter: The brain’s response to drugs. Teacher’s guide (Report No. NIH ). National Institute of Drug Abuse. (2007). The science of addiction. Retrieved from

6 Hogyan kommunokál az agy? A neuronok idegsejtek A neuronok idegsejtek A neurotranszmitterek átutalnak egy üzenetet az egyik neurontól a másikhoz a szinapszison vagy a neuronok közti területen keresztül. A neurotranszmitterek átutalnak egy üzenetet az egyik neurontól a másikhoz a szinapszison vagy a neuronok közti területen keresztül. A receptorok speciális helyek a felfogó idegsejteken A receptorok speciális helyek a felfogó idegsejteken Továbbítják a megfelelő üzenetet oda ahol szükség van rá. Továbbítják a megfelelő üzenetet oda ahol szükség van rá.

7 Hogyan kommunokál az agy? Gondolj a kommunikációra mint egy üzleti útra… Gondolj a kommunikációra mint egy üzleti útra… Egy bemutatást kell tarts az új ügyfeleknek (az agy üzenete) Egy bemutatást kell tarts az új ügyfeleknek (az agy üzenete) Megérkezel a repülőtérre és tovább mész az indulási terminálhoz (Neuron) Megérkezel a repülőtérre és tovább mész az indulási terminálhoz (Neuron) Kiválasztottál egy repülőtársaságot/repülőgépet amelyben bízol hogy odavisz téged (Neurotranszmitterek) Kiválasztottál egy repülőtársaságot/repülőgépet amelyben bízol hogy odavisz téged (Neurotranszmitterek) A gép elvisz téged a megfelelő helyre és megérkezel a kijelölt terminálra ( Receptorok) A gép elvisz téged a megfelelő helyre és megérkezel a kijelölt terminálra ( Receptorok) A földi személyzet visszairányítja a gépet az eredeti repülőtérre, vagy már tovább nem lesz használatban (Szállítók) A földi személyzet visszairányítja a gépet az eredeti repülőtérre, vagy már tovább nem lesz használatban (Szállítók)

8 Az alkohol hatása Az alkohol olyan drog amely gátolja azt a folyamatot amelyben az idegi impulzusok könnyen közlekednek az idegsejtek között (National Institute on Alcohol Abuse & Alcoholism N.I. A.A.A., 2004/2005,p.126) Az alkohol olyan drog amely gátolja azt a folyamatot amelyben az idegi impulzusok könnyen közlekednek az idegsejtek között (National Institute on Alcohol Abuse & Alcoholism N.I. A.A.A., 2004/2005,p.126) Mivel a serdülőkor az a periodus amelyet nagyfokú növekedést és nemi hormon termelést jellemez „Az alkohol fogyasztás a gyors fejődés ideje alatt (pubertás előtt vagy alatt), megzavarhatja a normális növekedést és a belső elválasztásu mirigyek fejlődését a hipothalamuszra, az agyalapi mirigyre és más fontos szervekre, mint a petefészekre és herékre gyakorolt hatása által.” Mivel a serdülőkor az a periodus amelyet nagyfokú növekedést és nemi hormon termelést jellemez „Az alkohol fogyasztás a gyors fejődés ideje alatt (pubertás előtt vagy alatt), megzavarhatja a normális növekedést és a belső elválasztásu mirigyek fejlődését a hipothalamuszra, az agyalapi mirigyre és más fontos szervekre, mint a petefészekre és herékre gyakorolt hatása által.” National Institute on Alcohol Abuse & Alcoholism (2004/2005). The effects of alcohol on physiological processes and biological development. Alcohol Research & Health 28, (3),

9 A marihuána hatásai A marihuána csökkentia neuron aktivitást a hippokámpuszban (limbikus rendszer) amely befolyásolja a memóriát ( N.I.D.A.,2000) A marihuána csökkentia neuron aktivitást a hippokámpuszban (limbikus rendszer) amely befolyásolja a memóriát ( N.I.D.A.,2000) A THC, a marihuána fő összetevője, megszakítja az idegingereket a kisagyban amelynek az izomzat mozgás irányítására van hatása. A THC, a marihuána fő összetevője, megszakítja az idegingereket a kisagyban amelynek az izomzat mozgás irányítására van hatása. A marihuána szintén befolyásolja a receptorokat az agy szintjén és szerkezetében, amelyek felelősek az érzékelésre. A marihuána szintén befolyásolja a receptorokat az agy szintjén és szerkezetében, amelyek felelősek az érzékelésre. National Institute of Drug Abuse (2000). Mind over matter: The brain’s response to drugs. Teacher’s guide Report No. NIH ).

10 A belégző szerek hatásai A krónikus visszaélőknek elváltozésok történnek az agy bizonyos területein, beleértve az agykérget, a kisagyat és agytörzset ( N.I.D.A., 2000) A krónikus visszaélőknek elváltozésok történnek az agy bizonyos területein, beleértve az agykérget, a kisagyat és agytörzset ( N.I.D.A., 2000) „Az agyidegsejteket védő zsirszövetet pusztítják a belégzett gőzök. Ez lelassítja vagy megéllítja a nerális parancso továbbküldéseit“ (N.I.D.A.,2000 p. 17). Ez ellenkező káros hatást válthat ki a tanulási készségben, emlékező tehetségben és a problémamegoldásban. „Az agyidegsejteket védő zsirszövetet pusztítják a belégzett gőzök. Ez lelassítja vagy megéllítja a nerális parancso továbbküldéseit“ (N.I.D.A.,2000 p. 17). Ez ellenkező káros hatást válthat ki a tanulási készségben, emlékező tehetségben és a problémamegoldásban. National Institute of Drug Abuse (2000). Mind over matter: The brain’s response to drugs. Teacher’s guide (Report No. NIH ).

11 A hallucinogének hatása Az LSD növekedést okoz a szerotonin receptorjában. Ez kiválthatja a hangulat ingadozásokat, káprázatokat és hallucináciokat. ( N.I.D.A. 2000) Az LSD növekedést okoz a szerotonin receptorjában. Ez kiválthatja a hangulat ingadozásokat, káprázatokat és hallucináciokat. ( N.I.D.A. 2000) Az extázi károsíthatja a szerotonint tartalmazó neuronokat, ami zavartságot, depressziót, alvási problémát, a kábitószer utáni sóvárgást és szorongást okozhat. Az extázi károsíthatja a szerotonint tartalmazó neuronokat, ami zavartságot, depressziót, alvási problémát, a kábitószer utáni sóvárgást és szorongást okozhat. Bár a PCP nem valódi hallucinogén, de érinti a neurotranszmitereket az agyban, és okozhatja a doppingszer átengedését a neuronokból a szinapszisba, amely érzékelés változásokat vagy hallucinációkat eredményezhet. Ugyszintén számítható a memória veszteség és a beszédzavarok. Bár a PCP nem valódi hallucinogén, de érinti a neurotranszmitereket az agyban, és okozhatja a doppingszer átengedését a neuronokból a szinapszisba, amely érzékelés változásokat vagy hallucinációkat eredményezhet. Ugyszintén számítható a memória veszteség és a beszédzavarok. National Institute of Drug Abuse (2000). Mind over matter: The brain’s response to drugs. Teacher’s guide. (Report No. NIH ).

12 A szteroidok hatása „ Az Amerikai Gyermekgyógyászti Akadémia határozottan elitéli a telyesítmény növelő anyagok használatát a gyerekek és serdülők körében” (American Academy of Pediatrics, 2005, p. 1103). A szteroidok befolyásolják a hipothálámuszt és a limbikus rendszert megváltoztatván a neuronok által továbbított üzenetek típusát amely zavart okoz hormonális szinten „ami sok problémát okoz, beleértve a normális tesztoszteron termelés csökkenését a fiuknál és a havi ciklus veszteségét a lányoknál.” (N.I.D.A. 2000, p. 25) „ Az Amerikai Gyermekgyógyászti Akadémia határozottan elitéli a telyesítmény növelő anyagok használatát a gyerekek és serdülők körében” (American Academy of Pediatrics, 2005, p. 1103). A szteroidok befolyásolják a hipothálámuszt és a limbikus rendszert megváltoztatván a neuronok által továbbított üzenetek típusát amely zavart okoz hormonális szinten „ami sok problémát okoz, beleértve a normális tesztoszteron termelés csökkenését a fiuknál és a havi ciklus veszteségét a lányoknál.” (N.I.D.A. 2000, p. 25) A szteroidok erőszakos viselkedést, itélőképesség gyengülést és pszihozist is kiváltanak. Ez szintén változásokat okozhat a nemi jellegekben és növekedésgátlást a tizenéveseknél. A szteroidok erőszakos viselkedést, itélőképesség gyengülést és pszihozist is kiváltanak. Ez szintén változásokat okozhat a nemi jellegekben és növekedésgátlást a tizenéveseknél. American Academy of Pediatrics (2005). Use of performing enhancing substances. Pediatrics, 115, (4), doi: /peds National Institute of Drug Abuse (2000). Mind over matter: The brain’s response to drugs. Teacher’s guide. (Report No. NIH ).

13 Kognitiv hatások

14 Dopamine A dopamin neurotránszmitter, amely az agy régióiban van jelen és szabályozza a mozgást, érzelmet, észlelést, indítékot és az örömszerzést. A dopamin neurotránszmitter, amely az agy régióiban van jelen és szabályozza a mozgást, érzelmet, észlelést, indítékot és az örömszerzést. A kábítószerek haszmálata 2-10-szer több dopamin mennyiséget szabadít fel mint természetes módon. Az ebből eredő hatások az agyi örömszerzésen lecsökkenti azokat a viselkedéseket amelyet természetesen állít elő, mint az evés és a szex. A hatás olyan erős, hogy motiválja az embereket, hogy ismételten használjanak kábítószert. A kábítószerek haszmálata 2-10-szer több dopamin mennyiséget szabadít fel mint természetes módon. Az ebből eredő hatások az agyi örömszerzésen lecsökkenti azokat a viselkedéseket amelyet természetesen állít elő, mint az evés és a szex. A hatás olyan erős, hogy motiválja az embereket, hogy ismételten használjanak kábítószert. National Institute of Drug Abuse (N.I.D.A.). (2007). The science of addiction. Retrieved from

15 Agyi hatások Az agy kezd alkalmazkodni a dopamin emelkedéshez és kezd kevesebb dopamint termelni, vagy a receptorok mennyiségét csökkenti. Az agy kezd alkalmazkodni a dopamin emelkedéshez és kezd kevesebb dopamint termelni, vagy a receptorok mennyiségét csökkenti. A dopamin szint olyan alacsony lesz, hogy több és több kábítószert kell használjanak, hogy normális szintre emeljék. Ez a tolerancia néven ismert hatás. A dopamin szint olyan alacsony lesz, hogy több és több kábítószert kell használjanak, hogy normális szintre emeljék. Ez a tolerancia néven ismert hatás. National Institute of Drug Abuse (N.I.D.A.). (2007). The science of addiction. Retrieved from

16 Dopamint kibocsátó kémiai anyagok Alkohol Alkohol Ópiumok Ópiumok Kokain Kokain Amfetaminok Amfetaminok M D M A M D M A A kannabinoidok A kannabinoidok Belégző kábítószerek Belégző kábítószerek Nikotin Nikotin Koffein Koffein Anabolikus szteroidok Anabolikus szteroidok Gilbert, D. (2008, May 2). Lifetime of ill effects: Drugs can stunt brain growth. The Gainesville Times. Retrieved from

17 Dopamin (N.I.D.A., 2007) National Institute of Drug Abuse (N.I.D.A.). (2007). The science of addiction. Retrieved from

18 Lefogott fejlődés Meghatározás: Pszihoszociálisan elszigeteltté válni, amely eluralkodik a drog használatkor. Meghatározás: Pszihoszociálisan elszigeteltté válni, amely eluralkodik a drog használatkor. Hatások: Hatások: –Fokozott társadalmi gátlás –Kockázatos, izgató viselkedés –Gyenge tervező és itélőképesség –Gyenge képesség a következmémyek felméréséhez (Gilbert, 2008) (Gilbert, 2008) Gilbert, D. (2008, May 2). Lifetime of ill effects: Drugs can stunt brain growth. The Gainesville Times. Retrieved from

19 Lefogott fejlődés Ha letartódik a fejlődés 13 éves korban és 18 évesen kijózanodnak akkor érzelmileg 13 évesek maradnak. Ha letartódik a fejlődés 13 éves korban és 18 évesen kijózanodnak akkor érzelmileg 13 évesek maradnak éves korban, a serdülőkor előtt, az agy megfelelő müködéséhez legalább 50%-ban szükségesek a neurovegyületek. De 18 éves korban ez 75% körül van éves korban, a serdülőkor előtt, az agy megfelelő müködéséhez legalább 50%-ban szükségesek a neurovegyületek. De 18 éves korban ez 75% körül van. Gogtay et al., 2004) Gilbert, D. (2008, May 2). Lifetime of ill effects: Drugs can stunt brain growth. The Gainesville Times. Retrieved from Gogtay, N, Giedd, J., Lusk, L., Hayashi, K., Greenstein, D., Vaituzis, C., Nugent, T., Herman, D., Clasen, L., Toga, A., Rapoport, J., Thompson, P. (2004, May 17). Dynamic mapping of human cortical development during childhood through early childhood. Retrieved from

20 Szociális érzelmi hatások

21 Természetes hajlam „Sok tizenévest az agyuk és a szevezetük vezetik a kockázatokat és izgalmakat kereső viselkedés felé. „Sok tizenévest az agyuk és a szevezetük vezetik a kockázatokat és izgalmakat kereső viselkedés felé. A szociélisan ügyetlen tizenéveseknek a drog használata biztosíthatja a belépésüket a társadalmi világba.” A szociélisan ügyetlen tizenéveseknek a drog használata biztosíthatja a belépésüket a társadalmi világba.” Berger, K.S. (2010). Adolescence: Psychosocial Development. In J. Bayne, Invitation to the lifespan (pp ). New York: Worth Publishers.

22 Jelentős tényezők Életkor Életkor Kúltura Kúltura Csapat Csapat Nem Nem Berger, K.S. (2010). Adolescence: Psychosocial Development. In J. Bayne, Invitation to the lifespan (pp ). New York: Worth Publishers.

23 Életkor A kábítószer használat egyre szélesebb körüvé válik, kb éves kor. A kábítószer használat egyre szélesebb körüvé válik, kb éves kor. A 18 éves kor élőtti kábítószer használat a legjobban megjövendöli a későbbi kemény drogozást. A 18 éves kor élőtti kábítószer használat a legjobban megjövendöli a későbbi kemény drogozást. Berger, K.S. (2010). Adolescence: Psychosocial Development. In J. Bayne, Invitation to the lifespan (pp ). New York: Worth Publishers.

24 Kor külömbségek „Az inhalánsok, az egyetlen drog kategoria, amelyet inkább a 8- dikosok használnak (16%), mint a 12-dik osztályosok (11% ). „Az inhalánsok, az egyetlen drog kategoria, amelyet inkább a 8- dikosok használnak (16%), mint a 12-dik osztályosok (11% ). Azok a középiskolás fiuk, akik csendes környéken laknak, különösen sebezhetők.” Azok a középiskolás fiuk, akik csendes környéken laknak, különösen sebezhetők.” Berger, K.S. (2010). Adolescence: Psychosocial Development. In J. Bayne, Invitation to the lifespan (pp ). New York: Worth Publishers.

25 Csapat külombségek „Általánosan az Egyesült Államokban 1976 óta csökken a drogfogyasztás a serdülők körében. A legtöbb tizenéves kipróbálta a kábítószert de nem vált rendszeres használóvá. „Általánosan az Egyesült Államokban 1976 óta csökken a drogfogyasztás a serdülők körében. A legtöbb tizenéves kipróbálta a kábítószert de nem vált rendszeres használóvá. A serdülőkori kultúra nagyobb hatással lehet a drog fogyasztási magatartásra mint amit a törvények tesznek. A serdülőkori kultúra nagyobb hatással lehet a drog fogyasztási magatartásra mint amit a törvények tesznek. Egy jelentős kisebbség (kb.20%) soha nem használ semmilyen kábítószert, általában vallási okokból.” Egy jelentős kisebbség (kb.20%) soha nem használ semmilyen kábítószert, általában vallási okokból.” Berger, K.S. (2010). Adolescence: Psychosocial Development. In J. Bayne, Invitation to the lifespan (pp ). New York: Worth Publishers.

26 Nem „Néhány kivétellel a serdólő fiuk többet és gyakrabban használnak kábítószert mint a lányok. „Néhány kivétellel a serdólő fiuk többet és gyakrabban használnak kábítószert mint a lányok. A sulyos drog használata (pld. a mindennapi marihuána) körülbelül kétszer olyan elterjedt a fiuk körében. A sulyos drog használata (pld. a mindennapi marihuána) körülbelül kétszer olyan elterjedt a fiuk körében. A nyolcadikosok közt a drogfogyasztás uniszex, és gyorsabban fokozódik a fiuknál.” A nyolcadikosok közt a drogfogyasztás uniszex, és gyorsabban fokozódik a fiuknál.” Berger, K.S. (2010). Adolescence: Psychosocial Development. In J. Bayne, Invitation to the lifespan (pp ). New York: Worth Publishers.

27 Társadalmi kapcsolatok „Sok tizenévesnek a droghasználat függetlenséget jelent a társadalmi korlátozások alul. „Sok tizenévesnek a droghasználat függetlenséget jelent a társadalmi korlátozások alul. Felemeli az érzéseket és erősíti a szociális kapcsolatokat. Felemeli az érzéseket és erősíti a szociális kapcsolatokat. Sokan ugy vélik hogy az alkalmi használat ártalmatlan, és csak egy kifejezése a barátságnak vagy a nemzedékkel való szolidaritásnak.” Sokan ugy vélik hogy az alkalmi használat ártalmatlan, és csak egy kifejezése a barátságnak vagy a nemzedékkel való szolidaritásnak.” Berger, K.S. (2010). Adolescence: Psychosocial Development. In J. Bayne, Invitation to the lifespan (pp ). New York: Worth Publishers.

28 Társadalmi következmények A kemény drogos serdülőket jellemzi A kemény drogos serdülőket jellemzi –Rossz viselkedés –Lemaradni az iskolában –Kibukni az iskolából –Ki vannak téve egy nem kívánt terhesség vagy fertőző betegségek kockázatának. National Institute of Drug Abuse (N.I.D.A.). (2007). The science of addiction. Retrieved from

29 Érzelmi jellegek Mivel a pszichoaktiv drogok izgatják a limbikus rendszert és közbenjárnak a prefrontális kéregnél, a drog használók izgatottabbakká válnak (sajátosan változnak az eksztázitól a terrorig, a paranoiáig, a dühig) és a regáló képességük is rosszabb. Mivel a pszichoaktiv drogok izgatják a limbikus rendszert és közbenjárnak a prefrontális kéregnél, a drog használók izgatottabbakká válnak (sajátosan változnak az eksztázitól a terrorig, a paranoiáig, a dühig) és a regáló képességük is rosszabb. Berger, K.S. (2010). Adolescence: Psychosocial Development. In J. Bayne, Invitation to the lifespan (pp ). New York: Worth Publishers.

30 Indokok Jól érezni magát Jól érezni magát Jobban érezni magát Jobban érezni magát Jobbat csinálni Jobbat csinálni A kivéncsiság és „mert mások is ezt teszik “ A kivéncsiság és „mert mások is ezt teszik “ National Institute of Drug Abuse (N.I.D.A.). (2007). The science of addiction. Retrieved from

31 Környezeti tényezők, amelyek növelik a kockázatot Otthon és család Otthon és család Társ és iskola Társ és iskola ( N.I.D.A., 2007) –A társ által gyakorolt nyomás –Népszerüség –Alkalmazkodás (Santor, Messervey, and Kusumakar, 2000) National Institute of Drug Abuse (N.I.D.A.). (2007). The science of addiction. Retrieved from Santor, D., Messervey, D. and Kusumakar, V. (2000). Measuring peer pressure, popularity, and conformity in adolescent boys and girls: Predicting school performance, sexual attitudes, and substance abuse. Journal of Youth and Adolescence, 29, (2),

32 Tanulmányi eredmények Az észlelt egymásra gyakorolt társi nyomás és a népszerüség szüksége szorosan összefüggnek, de nem jelzik előre a magatartási kockázatokat és a pszichoszociális nehézségeket. Az észlelt egymásra gyakorolt társi nyomás és a népszerüség szüksége szorosan összefüggnek, de nem jelzik előre a magatartási kockázatokat és a pszichoszociális nehézségeket. Olyan dolgot tenni hogy népszerü légy, lehet hogy kisebb a kockázat, mint a tapasztalat szerint, hogy ösztönözve vagy nyomás alatt legyél, hogy hogyan viselkedj. Ez kapcsolatban van a mások általi nyomás érzéséhez, hogy elkötelezzen bizonyos tevékenységekre. Olyan dolgot tenni hogy népszerü légy, lehet hogy kisebb a kockázat, mint a tapasztalat szerint, hogy ösztönözve vagy nyomás alatt legyél, hogy hogyan viselkedj. Ez kapcsolatban van a mások általi nyomás érzéséhez, hogy elkötelezzen bizonyos tevékenységekre. Szoros összefóggás van a szerhasználat, a párok egymásra gyakorolt nyomása, a párok alkalmazkodása és a viselkedési kockázatok erős előrejelzője közt. Szoros összefóggás van a szerhasználat, a párok egymásra gyakorolt nyomása, a párok alkalmazkodása és a viselkedési kockázatok erős előrejelzője közt. Santor, D., Messervey, D. and Kusumakar, V. (2000). Measuring peer pressure, popularity, and conformity in adolescent boys and girls: Predicting school performance, sexual attitudes, and substance abuse. Journal of Youth and Adolescence, 29, (2),

33 Megelőző szociális tényezők A közösségi tevékenykedésben való részvétel A közösségi tevékenykedésben való részvétel Társadalmi támogatás a közösség tagjaitól Társadalmi támogatás a közösség tagjaitól Szoros ragaszkosás a családhoz Szoros ragaszkosás a családhoz Nagyobb önbecsülésre való ösztönzés és kevésbé kockázatot vállaló magatartásr. (Peterson, Buser, and Westburg, 2010) Nagyobb önbecsülésre való ösztönzés és kevésbé kockázatot vállaló magatartásr. (Peterson, Buser, and Westburg, 2010) Peterson, C., Buser, T., and Westburg, N. (2010). Effects of familial attachment, social support, involvement, and self-esteem on youth substance use and sexual risk taking. The Family Journal, 18, (4) doi: /

34 Bibliográfia American Academy of Pediatrics (2005). Use of performing enhancing substances. Pediatrics, 115, (4), doi: /peds American Academy of Pediatrics (2005). Use of performing enhancing substances. Pediatrics, 115, (4), doi: /peds Berger, K.S. (2010). Adolescence: Psychosocial Development. In J. Bayne, Invitation to the lifespan (pp ). New York: Worth Publishers. Berger, K.S. (2010). Adolescence: Psychosocial Development. In J. Bayne, Invitation to the lifespan (pp ). New York: Worth Publishers. Gilbert, D. (2008, May 2). Lifetime of ill effects: Drugs can stunt brain growth. The Gainesville Times. Retrieved from Gilbert, D. (2008, May 2). Lifetime of ill effects: Drugs can stunt brain growth. The Gainesville Times. Retrieved from Gogtay, N, Giedd, J., Lusk, L., Hayashi, K., Greenstein, D., Vaituzis, C., Nugent, T., Herman, D., Clasen, L., Toga, A., Rapoport, J., Thompson, P. (2004, May 17). Dynamic mapping of human cortical development during childhood through early childhood. Retrieved from Gogtay, N, Giedd, J., Lusk, L., Hayashi, K., Greenstein, D., Vaituzis, C., Nugent, T., Herman, D., Clasen, L., Toga, A., Rapoport, J., Thompson, P. (2004, May 17). Dynamic mapping of human cortical development during childhood through early childhood. Retrieved from National Institute of Drug Abuse (2000). Mind over matter: The brain’s response to drugs. Teacher’s guide (Report No. NIH ). National Institute of Drug Abuse (2000). Mind over matter: The brain’s response to drugs. Teacher’s guide (Report No. NIH ). National Institute of Drug Abuse. (2007). The science of addiction. Retrieved from National Institute of Drug Abuse. (2007). The science of addiction. Retrieved from National Institute on Alcohol Abuse & Alcoholism (2004/2005). The effects of alcohol on physiological processes and biological development. Alcohol Research & Health 28, (3), National Institute on Alcohol Abuse & Alcoholism (2004/2005). The effects of alcohol on physiological processes and biological development. Alcohol Research & Health 28, (3),

35 Bibliográfia Peterson, C., Buser, T., and Westburg, N. (2010). Effects of familial attachment, social support, involvement, and self-esteem on youth substance use and sexual risk taking. The Family Journal, 18, (4) doi: / Peterson, C., Buser, T., and Westburg, N. (2010). Effects of familial attachment, social support, involvement, and self-esteem on youth substance use and sexual risk taking. The Family Journal, 18, (4) doi: / Santor, D., Messervey, D., and Kusumakar, V. (2000). Measuring peer pressure, popularity, and conformity in adolescent boys and girls: Predicting school performance, sexual attitudes, and substance abuse. Journal of Youth and Adolescence, 29, (2), Santor, D., Messervey, D., and Kusumakar, V. (2000). Measuring peer pressure, popularity, and conformity in adolescent boys and girls: Predicting school performance, sexual attitudes, and substance abuse. Journal of Youth and Adolescence, 29, (2),


Letölteni ppt "Függőség serdülőkorban BIOLÓGIAI, KOGNITÍV ÉS SZOCIÁLIS ÉRZELMI HATÁSOK RENEA BEEN, CRISTY BERGER, & TAMMER MALATY."

Hasonló előadás


Google Hirdetések