Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP) Emberközpontú tervezés Gertheis Antal Városkutatás Kft. +36-30-653-1705.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP) Emberközpontú tervezés Gertheis Antal Városkutatás Kft. +36-30-653-1705."— Előadás másolata:

1 Fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP) Emberközpontú tervezés Gertheis Antal Városkutatás Kft

2 Fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP)

3 A fenntartható városi mobilitási tervek az európai szakpolitikában 2009: A városi mobilitás cselekvési terve (Európai Bizottság): a fenntartható városi mobilitási tervek elterjedésének ösztönzése 2011: Fehér könyv (2.3. pont. 31.: Városi mobilitási tervek) lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=C OM:2011:0144:FIN:HU:PDF lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=C OM:2011:0144:FIN:HU:PDF – Városi mobilitási tervek esetleges kötelezővé tétele bizonyos méretű városok esetében (uniós iránymutatásoknak megfelelő tartalommal) – A regionális fejlesztési és kohéziós alapok támogatásainak feltétele lehet a városi mobilitás fenntarthatóságának igazolása – Európai támogatási keret létrehozása a fenntartható városi mobilitási tervek végrehajtásának segítésére

4 „Együtt a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé” december; 3)913_hu.pdf 3)913_hu.pdf Az EU népességének 70%-a, GDP-jének >80%-a városokban koncentrálódik „A városokon belüli mobilitás ugyanakkor egyre nehezebb és egyre alacsonyabb hatékonyságú. A városi mobilitás továbbra is erősen támaszkodik a hagyományos üzemanyagokkal működő magángépkocsikra. Csak lassú elmozdulás tapasztalható a városi mobilitás fenntarthatóbb módozatai felé.” Probléma: – Állandósult forgalmi torlódások (becsült kár: évi 80 Mrd EUR) – CO2-kibocsátás (23% városi területeken) – Levegőminőség (szennyező anyagok, szilárd részecskék; rendszeres határérték-túllépések) – Közúti balesetek (évi halálos áldozat, 38% városi területeken) – Jelentős különbségek a városok között

5 „Együtt a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé” Egy megoldási irány: fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP) – Európai Bizottság: európai SUMP platform, virtuális tudásközpont (http://www.eltis.org/mobility-plans)http://www.eltis.org/mobility-plans nemzeti és helyi hatóságok támogatása, többek között finanszírozási eszközökkel (ELTIS, URBACT, CIVITAS 2020, ERFA, KA...) – Tagállamok: SUMP koncepció helyi igényekhez és tervezési gyakorlathoz igazítása; nemzeti és helyi intézkedések összhangjának biztosítása; SUMP-ok kidolgozásának és végrehajtásának biztosítása

6 „Koncepció a fenntartható városi mobilitási tervekre” december; A fenntartható városi mobilitási tervek alapvető célja a városi területek megközelíthetőségének javítása, továbbá minőségi és fenntartható mobilitás és közlekedés biztosítása a városi területekhez, azokon keresztül és azokon belül. Kidolgozásuk során nem a települési közigazgatási régiók, hanem a „működő város” és hátországának igényeit tartják szem előtt.” A fenntartható városi mobilitási terv egy hosszú távú stratégiát mutat be, vagy egy meglévő stratégiához kapcsolódik, a városi területek, illetve ezeken belül a közlekedési és mobilitási infrastruktúra és szolgáltatások jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan. A fenntartható városi mobilitási terv tartalmaz egy, a stratégia rövid távú megvalósítására vonatkozó teljesítési tervet is. A fenntartható városi mobilitás kialakításának a városi közlekedési rendszer jelenlegi és jövőbeli teljesítményének körültekintő értékelésére kell épülnie.

7 „Koncepció a fenntartható városi mobilitási tervekre” A fenntartható városi mobilitási terv elősegíti az összes felmerülő közlekedési mód kiegyensúlyozott fejlődését, miközben ösztönzi a fenntarthatóbb módozatok felé történő elmozdulást. A terv egységes egészt alkotó technikai, infrastrukturális, szakpolitikai és „puha” intézkedéseket javasol a teljesítmény és a költséghatékonyság javítására az általános és konkrét célkitűzések szem előtt tartásával. A fenntartható városi mobilitási terv kidolgozása és megvalósítása integrált szemlélettel történik, a kormányzat különböző szintjei és az illetékes hatóságok közötti magas szintű együttműködés, koordináció és konzultáció révén. A helyi területfejlesztési hatóságnak megfelelő struktúrákat és eljárásokat kell kialakítania. A fenntartható városi mobilitási tervek átlátható és részvételen alapuló megközelítést alkalmaznak. A fenntartható városi mobilitási terv végrehajtását szigorúan ellenőrizni kell. A helyi területfejlesztési hatóságnak mechanizmusokat kell működtetnie a fenntartható városi mobilitási terv minőségének biztosítására, valamint a fenntartható városi mobilitási tervekre vonatkozó koncepcióban leírt követelmények betartására.

8 A fenntartható városi mobilitási terv (SUMP) Stratégiai terv, tervezési kultúra és gyakorlat, tervezési módszer „Emberközpontú tervezés” - az életminőség javítása a városban és környékén „Ha a városokat autók és forgalom számára tervezed, autókat és forgalmat kapsz. Ha emberek és terek számára tervezed, embereket és tereket” – Fred Kent, Project for Public Spaces A meglévő jó gyakorlatokra épül (nem egy újabb terv a meglévők mellé) Alapja az integráció (együttműködés és széles látókör), a részvétel (érintettek bevonása) és a helyes problémafeltárás.

9 A fenntartható városi mobilitási terv célja A fenntartható városi mobilitási terv célja, hogy fenntartható városi közlekedési rendszer jöjjön létre: a munkahelyek és szolgáltatások jobb elérhetőségének biztosításával; a közlekedésbiztonság fokozásával; a környezetszennyezés, az üvegházgáz- kibocsátás és az energiafogyasztás csökkentésével; vonzóbb és jobb minőségű városi környezet kialakításával; az áru- és személyszállítás hatékonyságának és költséghatékonyságának növelésével; okos és költséghatékony elemek megvalósításával.

10 A fenntartható városi mobilitás-tervezés jellemzői Valamennyi érintett aktív bevonása a tervezési folyamatba – erősíti a terv elfogadottságát és támogatottságát A fenntarthatóság iránti elkötelezettség: társadalmi igazságosság, környezetminőség és gazdasági fejlődés egyensúlya Integrált, határokon és hatáskörökön felülemelkedő szemléletmód: – Szakpolitikákon, ágazatokon átívelő tervezés – Közigazgatási szintek (kerület, település, megye, állam, EU) közötti együttműködés – Szomszédos települések, kerületek közötti együttműködés Világos jövőkép, konkrét, mérhető célok Valós költségek és hasznok vizsgálata, társadalmi szinten is; externális költségek internalizálása A terv teljes életciklusának végiggondolása a stratégiaalkotástól a tervezésen át a megvalósításig

11

12 A fenntartható városi mobilitási terv életciklusa

13 A teljes tervezési folyamat négy fő szakaszból áll: I. A tervezési folyamat gondos előkészítése II. Ésszerű és átlátható célmeghatározás III. A terv kidolgozása IV. A terv végrehajtása Az ELTISplus projekt keretében kidolgozott irányelvek ezt 11 elemre (fő lépésre) és 32 tevékenységre (részletesen meghatározott feladatra) bontják tovább Az tervezési folyamat elemei és tevékenységei inkább logikai, mint időrendi sorrendet jelentenek – vannak időbeli kötöttségek, de a tevékenységek részben párhuzamosan futnak

14

15 I. szakasz: gondos előkészítés Motiváció: „Szeretnénk a városunk lakóinak közlekedési feltételeit és életminőségét javítani” -A cél nem a mobilitás, hanem a polgárok életminősége, jólléte -Ha nincs (politikai és szakmai) elkötelezettség a tervezés mögött, akkor csak kipipálás, „papírgyártás”

16 I. szakasz: gondos előkészítés 1. A fenntartható városi mobilitási terv sikeres elkészítéséhez szükséges képességek meghatározása Fenntartható mobilitás iránti elkötelezettség – nem csak a kommunikáció szintjén! Hazai keretek, viszonyok – mi lehetséges és ésszerű? Rendelkezésre álló belső erőforrások, képességek; szükséges külső szakértelem Kulcsszereplők és érintettek meghatározása Reálisan nézve milyen tervet tudunk elkészíteni?

17 I. szakasz: gondos előkészítés 2. A tervezés menetének és fókuszának meghatározása Terv hatókörének, területi lehatárolásának megtervezése Különböző szakpolitikák integrálása Projektirányítás, menedzsment végiggondolása SUMP munkaterv kialakítása Lakosság és egyéb érintettek bevonásának megtervezése Tervezők kiválasztása – az eddigi lépések házon belül 3. A mobilitási helyzet elemzése és forgatókönyvek felvázolása Felmérések, kikérdezések Elemzések elvégzése Forgatókönyvek (alapforgatókönyv és fő szakpolitikai irányok hatásai)

18 II. szakasz: ésszerű és átlátható célmeghatározás 4. Átfogó jövőkép meghatározása – milyen legyen a városunk 20 év múlva? Az irány, amerre tartunk Nem külön SUMP jövőkép, hanem a város jövőképe (településfejlesztési koncepció, ITS...) A lakosság és más érintettek bevonása Széleskörű egyetértés a jövőképben Könnyebb kommunikálni az intézkedéseket, ha látszik hogy milyen jövőképet és hogyan szolgálnak

19 II. szakasz: ésszerű és átlátható célmeghatározás 5. Prioritások és mérhető célok meghatározása Hogyan közeledhetünk a jövőképünkhöz? Mit és mikorra szeretnénk elérni? (pl. modal split, balesetek száma...) Érintettek bevonása a prioritások széleskörű elfogadottsága, legitimitása érdekében

20 6. A célok elérését segítő, hatékony intézkedéscsomagok összeállítása Célok elérését szolgáló intézkedések összegyűjtése Inkább összefüggő csomagok, mint különálló intézkedések – integrált szemlélet Az ár-érték arány szem előtt tartása Szűrés, világos értékválasztás: ne duzzadjon finanszírozhatatlan álomgyűjteménnyé Költség-haszon elemzés, externális hatások figyelembe vétele II. szakasz: ésszerű és átlátható célmeghatározás

21 III. szakasz: a terv kidolgozása 7. Felelősségi körök meghatározása, források hozzárendelése Cselekvési terv és költségvetés készítése Források és felelősségek hozzárendelése az egyes intézkedésekhez Időbeli ütemezés Lehetnek quick-win intézkedések is, de ne uralják el a tervet

22 III. szakasz: a terv kidolgozása 8. Monitoring és értékelési rendszer kidolgozása és beépítése a tervbe Már a tervezés során legyen letisztult a monitoring és felülvizsgálat rendje Nem szabad elengedni a tervet, időről-időre aktualizálni kell, adaptálni a változó külső és belső tervezési környezethez. 9. A fenntartható városi mobilitási terv jóváhagyása Minőségellenőrzés Hivatalos jóváhagyás a választott képviselők (közgyűlés, képviselő-testület) részéről

23 IV. szakasz: a terv végrehajtása 10. A végrehajtás során megfelelő irányítás és kommunikáció biztosítása A terv „használata”, megvalósításának kézben tartása (legyen gazdája) Célok folyamatos szem előtt tartása Érintettek bevonása, kommunikáció a megvalósítás során is Előrehaladás ellenőrzése

24 IV. szakasz: a terv végrehajtása

25

26 11. Visszacsatolás, tanulságok levonása Rendszeres frissítés, naprakész terv (alkalmazkodás a környezet változásaihoz) A célok elérésének szem előtt tartása – monitoring és értékelés eredményeinek visszacsatolása Felkészülés a következő tervezési ciklusra

27 Mi (nem) a SUMP? Nem csodaszer, csak egy sorvezető, hogy ne maradjanak ki fontos lépések, szempontok Nem új terv a meglévők mellé, hanem meglévő tervek felülvizsgálatával, vagy azokat felváltva (közlekedésfejlesztési koncepció, stratégia, rendszerfejlesztési terv) Nem nulláról átállva egy új módszertanra, hanem a meglevő tervezési gyakorlat kiegészítésével, erősítésével – lépésről lépésre

28 A SUMP kulcstényezői Valós szándék a városvezetés részéről – ennek hiányában a megvalósulás esetleges Idő és forrás a megalapozásra – a kiindulási helyzethez képest határozhatók meg a célok és mérhetők az eredmények Világos jövőkép, egyértelmű prioritások – nem lehet egyszerre minden irányba haladni

29 A SUMP kulcstényezői Indikátorok – az eredményesség mérésére, rendszeres adatgyűjtés A célokat szolgáló intézkedések – a szűkös forrásokat a megfelelő helyre kell koncentrálni, nem lehet szétforgácsolni (mindenkinek megfelelni) Intézkedések alapos megszűrése –ki kell választani a leghatékonyabb intézkedéseket, amelyeknek a megvalósítása reális

30 Hol tartunk? Merre tartunk?

31 Hol tartunk? Uniós projektek ELTISPLUS SUMP projekt BUMP CH4LLENGE... Ismeretterjesztés, képzések Útmutató (http://www.eltis.org/sites/eltis/files/BUMP_Guidelines_HU.pdf)http://www.eltis.org/sites/eltis/files/BUMP_Guidelines_HU.pdf Honlap (http://www.eltis.org/hu/mobility-plans)http://www.eltis.org/hu/mobility-plans Konferenciák (következő: Bukarest, június )

32 Hol tartunk? Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejleszési Stratégia – – Nincs említés Széchenyi 2020 OP-k – IKOP (4.38. verzió) – 11., 49. old.

33 Hol tartunk? Széchenyi 2020 OP-k – TOP (6.0 verzió) – 203., 204. old.

34 Merre tovább?

35 Nyitott kérdések: Mely uniós forrásoknál feltétel (IKOP, TOP/VEKOP, projektméret...)? Milyen feltételeknek kell megfelelni (tematika, módszertan); készül-e ehhez segédlet (mikor); a megfelelést ki és milyen szempontok mentén ellenőrzi? Mi a tervezett ütemezés, a projektek mely fázisában kell benyújtani a SUMP-ot (támkérelem, támszerződés, első kifizetési kérelem...)? Kitől (NFM, Jaspers...) és milyen segítséget kaphatnak az önkormányzatok az előkészítés és tervezés során (pl. tervezési kiírás összeállítása, tervkészítés során)? Az önkormányzatok csak saját forrásokra támaszkodhatnak, vagy elérhető lesz állami/uniós forrás (milyen feltételekkel)?

36 Merre tovább? Nyitott kérdések: Hogyan oldható fel a konfliktus az időnyomás, „kipipálás” és a minőségi tervezés idő- és erőforrásigénye között? Hogyan integrálható a hazai tervezési környezetbe (pl. ITS, településrendezési eszközök közlekedési alátámasztása) – a duplikációt is elkerülve?

37 Gertheis Antal közgazdász mobil: + 36 (30)


Letölteni ppt "Fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP) Emberközpontú tervezés Gertheis Antal Városkutatás Kft. +36-30-653-1705."

Hasonló előadás


Google Hirdetések