Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A VKI SZERINTI MENTESSÉGEK ALKALMAZÁSA ORSZÁGOS FÓRUM AZ ELŐADÁS CÍME A mentességek gazdasági, társadalmi szempontjai Rákosi Judit ÖKO Zrt-Kis András REKK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A VKI SZERINTI MENTESSÉGEK ALKALMAZÁSA ORSZÁGOS FÓRUM AZ ELŐADÁS CÍME A mentességek gazdasági, társadalmi szempontjai Rákosi Judit ÖKO Zrt-Kis András REKK."— Előadás másolata:

1 A VKI SZERINTI MENTESSÉGEK ALKALMAZÁSA ORSZÁGOS FÓRUM AZ ELŐADÁS CÍME A mentességek gazdasági, társadalmi szempontjai Rákosi Judit ÖKO Zrt-Kis András REKK

2 Gazdasági elemzés szükségessége Erősen módosított víztestek kijelölése (VKI 4.3) –„A víztest mesterséges vagy megváltoztatott jellemzői által szolgált, hasznos célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el olyan más ésszerű módon, amely környezeti szempontból jelentős mértékben jobb megoldás lenne” Időbeni mentesség (VKI 4.4) –„a javulások határidőn belüli elérése aránytalanul költséges lenne (egyik ok)” Kevésbé szigorú célok, enyhébb célkitűzések (VKI 4.5) –„az ilyen emberi tevékenység által kielégített környezeti és társadalmi-gazdasági igények nem elégíthetők ki olyan más módszerekkel, amelyek környezeti szempontból jelentősen jobb megoldások, és amelyeknek nem aránytalanul magasak a költsége” Új fejlesztések (VKI 4.7) –Elsőrendű közérdek és/vagy társadalmi előnyök (pl. egészségügyi, biztonság, fenntartható fejlődés) felülmúlják a VKI hasznait –A víztest megváltoztatásához vagy módosításához kapcsolható előnyös célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más, jelentős mértékben jobb környezeti változatot jelentő eszközökkel

3 Aránytalan költségek A VKI nem ad sem meghatározást, sem módszertant az „aránytalan költségek” meghatározására. –Költség-haszon elemzés (erősen módosított víztestek, enyhébb célkitűzések, új fejlesztések) Nincs mód egyszerűsített gazdasági sorvezető használatára, minden eset egyedi, ezért esetenként kell a mentesség indokoltságát vizsgálni –Fizetőképességi-megfizethetőségi vizsgálat (időbeni mentességek egyszerűsített gazdasági sorvezető használata

4 Költség-haszon elemzés A szükséges beavatkozások költsége, ráfordítása nem áll arányban az állapotjavulás eredményeként jelentkező eredményekkel, hasznokkal. Össztársadalmi költségek, össztársadalmi hasznok Mind a költségek, mind a hasznok esetében a pénzben, vagy naturáliában sem számszerűsíthető (közvetett) környezeti, természeti, társadalmi, gazdasági hatásokat is figyelembe kell venni. Az aránytalan költség meghatározásának kulcseleme az intézkedések járulékos (közvetett) hatásának feltérképezése és értékelése.

5 Fizetőképesség, megfizethetőség Költségmegosztás (ki fizet?) Finanszírozási lehetőségek most és a jövőben érintettek teherviselő képessége –állami, önkormányzati források nem állnak rendelkezésre (beleértve az igénybe vehető támogatásokat is) –a költségviselő gazdasági szereplők, ágazat versenyképességét rontja –a lakosság teherviselő képességét meghaladja –jelentősen rontja a foglalkoztatottságot (pl. munkahelyek megszűnésével jár)

6 EU dokumentum a fizető-képesség értékelésére Resource document on disproportionate costs and affordability assessment – examples of the implementation form MS, 3. draft A megfizethetőség akkor lehet az egyik indoka a határidő elnyújtásának, ha világos magyarázat van a következőkre: –Nincs alternatív finanszírozási mechanizmus, amely megoldaná a megfizethetőségi problémát. –Ha nem történik intézkedés, akkor annak a határidő csúszás a következménye. –Ha le vannak írva azok a lépések, amelyek a jövőben megoldják a megfizethetőségi problémát. –A megfizethetőségi elemzés szerepet játszhat az időbeni mentesség indoklásában, ha az egyik szereplő nem cselekvése nem vezet automatikusan ahhoz, hogy a másik szereplő sem csinál semmit.

7 Nemzetközi példák Változatos módszerek – többféle jó gyakorlat Költségek és hasznok összevetése, mint első szűrő Egyeztetések fontossága A háttérmunka gyakran közgazdasági elemzés (kiegészítő nem-közgazdasági módszerekkel), a döntés tipikusan politikai A megvalósítás időhorizontjának a nyújtása elterjedt megoldás a megfizethetőségi problémákra

8 Franciaország Intézkedési program költségeinek felosztása az ágazatok között (háztartás, ipar, mezőgazdaság) Fizetőképesség vizsgálata, ha az intézkedések haszna meghaladja a költségeit és a támogatási mechanizmusok sem elegendőek. Rhone-Mediterranean / Corse vízgyűjtő: ha a haszon/költség arány 0,65 fölött van, mindenképp vizsgálat Évesített költség és haszon értékek (évek átlaga a mérvadó, nem egy-egy kiragadott év) 3%-os megfizethetőség korlát (lakossági jövedelem ill. ágazati hozzáadott érték arányában) Prioritások meghatározásában is segít Nem csak közgazdasági módszereket alkalmaznak, hanem pl. többszempontú elemzést, nem piaci hasznok kvalitatív értékelését.

9 Románia CBA elemzés Ha B > 0,8*C, megfizethetőségi vizsgálat Hosszú távú (2027) megfizethetőségi problémák esetén megfontolják a célok enyhítését ill. alternatív finanszírozási mechanizmusokat 4-5%-os megfizethetőség korlát lakossági jövedelem és 2-3%-os az ágazati hozzáadott érték arányában

10 Egyesült Királyság Részletes CBA mind a 350 vízgyűjtőre, 5 különböző forgatókönyv szerint (a forgatókönyvek eltérő ambíciókra épülnek a baseline-tól a műszakilag megvalósítható összes intézkedésig) Általános megfizethetőségi arányok helyett szoros egyeztetés az érintettekkel, konszenzus keresés Cél, hogy a folyamat végén érthető, használható inputot kapjanak a döntéshozók Az aránytalan költség meghatározása végső soron politikai döntés A tipikus, medián és az alsó jövedelmi tizedbe tartozó érintettekre külön-külön indikátorok

11 Németország Széles körben megkérdőjelezték a CBA szükségességét és relevanciáját. Időigényes, költséges, az eredmények nem mindig használhatók. A 2027-ig tartó finanszírozási igényből és az érintett víztesthez kapcsolódó múltbéli kiadásokból indulnak ki.

12 Hollandia Regionális vízügyi szervezetek saját finanszírozással (díj bevételek) Minden regionális szervezet saját maga dönt, vizsgálva a hasznokat, költségeket, díj- következményeket, megfizethetőséget és a politikai és társadalmi elfogadhatóságot. A nagy költségű intézkedéseket jellemzően hosszabb távra ütemezik. A stratégiai tervezésbe illesztik a VKI intézkedési program elemeit (pl. beruházási ciklusok összehangolása, hosszú távú díjtervezés) Szinergiák (költségcsökkentés) más programokkal (pl. árvízvédelmi Delta program)

13 Fizetőképességi vizsgálat-sorvezetővel Fő ágazatokra bontott módszertan A teherviselőképességből és empirikus adatokból indul ki Nem lehet aránytalan költségre hivatkozni olyan intézkedés esetén, amelynek a megoldására rendelkezésre áll elegendő támogatási forrás és komplex intézkedések keretében felszámolható lenne a probléma (mezőgazdaság és állam esetén) A német megközelítéshez hasonlóan a jó ökológiai állapot eléréséhez tartozó költségekből indulunk ki és a múltbeli kiadásokból.

14 Fizetőképesség - lakosság Víziközmű szolgáltatásokból a lakosságra eső díjak esetén nemzetközi hüvelykujj szabály a jövedelemhez viszonyított 3%- os megfizethetőségi korlát. Magyarországon továbbá kiemelt feladata a MEKH-nek a megfizethetőség feletti őrködés. Fontos külön vizsgálni az egyes jövedelmi csoportok (átlag, medián, alsó decilis) terhelését. Csapadék víz elvezetés lakosságra áthárított költségeinek is bele kell férnie a 3%-os elvi korlátba, tehát ez a korlát az ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz szolgáltatásokra együttesen vonatkozik. Vízvédelmi és talajterhelési kérdéseknél, tehát nem csatornázott lakossági fogyasztók esetén a díjterhelés lokális szinten nem lehet nagyobb, mint a szennyvízdíjból származó lakossági teher. Illegális, be nem jelentett kutak felszámolásából fakadó teherrel nem kell foglalkozni.

15 Fizetőképesség - ipar Nem aránytalan az intézkedési költség, ha illeszkedik a technológia megújítási ciklusába, nem okoz csak nagy költséggel megoldható hirtelen alkalmazkodást. Ha egy régióban az országos átlagnál számottevően magasabb terhekkel szembesülnek a vállalkozások, akkor a költségekre, mint aránytalanra lehet tekinteni és az időbeli mentesség indokolható időszakban a feldolgozóipar éves átlatban termelési értéke 0,35%-át költötte környezetvédelmi célokra. Ez az arány felső megfizethetőségi korlátot kell, hogy jelentsen a VKI ipari ágazatokat érintő, saját finanszírozású intézkedéseinek terhére nézve is. Ha adott régió szintjén az arány meghaladja a múltbeli szintet, akkor a költségszint megfizethetőség külön vizsgálandó ill. az időbeli mentesség indokolható.

16 Fizetőképesség – mezőgazdaság Alapelv: nem lehet aránytalan költségre hivatkozni olyan intézkedés esetén, amelynek a megoldására rendelkezésre áll elegendő támogatási forrás és komplex intézkedések keretében felszámolható lenne a probléma. Azon intézkedések esetében, amelyek nem kapcsolhatóak támogatáshoz, az iparnál is alkalmazott, árbevételre vetített 0,35%-os arány a mérvadó régiós szinten.

17 FIZETŐKÉPESSÉG ÁLLAM Éves kiadások/ GDP, politikai döntés Magyarország környezetvédelmi beruházási ráfordításai összességében a évi szintnek (GDP 1 %-áról) csaknem a felére csökkentek 2012-re (0,6 %). A víz- és talajvédelmi beruházásoknál az egyes években az adatok jelentősen ingadoznak az EU fejlesztések dinamikáját tükrözik, de összességében jelentős csökkenés következett be, a évi 0,66%-os szintről 2012-re 0,38%-ra.

18 Enyhébb célkitűzés - MERT példája Mátrai Erőmű Zrt. bányászati tevékenysége és a választott enyhébb célkitűzés gazdasági-társadalmi indoklása VGT1-ben Összesen két FAV víztest. Északi-Középhegység peremvidék. Aránytalan költségek: a bánya bezárás miatti gazdasági-társadalmi költségek nincsenek arányban, a jó állapot elérése következtében bekövetkező hasznokkal, azaz az intézkedés költségei lényegesen meghaladják a hasznokat (nem feltétlenül pénzben kifejezve).

19 MERT VIZSGÁLAT FŐBB ELEMEI Vízkivétel, gazdasági tevékenység értéke nagyságrendekkel nagyobb, mint a gazdasági károké (két érintett megye GDP 7%-a). Erőmű leállítása (REKK modellezés) a villamos energia árának 3%- os növekedését okozhatja Import függőség nő Az ökológiai célú vízmennyiség csökkenti a más okokból bekövetkező állapotromlást Viszont a levegő-szennyezés csökkenne. Javaslat a kitermelt víz hasznosítása széleskörűbb, jobb hatásfokú legyen, az ökológiai célú vízmennyiség biztosítását hosszabb távon a bánya bezárása után is meg kell oldani.

20 4.7-ES VIZSGÁLAT- DUNA HAJÓZHATÓSÁG 1. Stratégiai szint A hazai Duna-szakaszon a hajózás fejlesztésének indokolt mértéke, országosan (hasonló a menete pl. a vízierőműveknek) A hajózás fejlesztése közérdek és/vagy társadalmi-gazdasági előnyt jelent. Társadalmi-gazdasági elemzés –A forgalomnövekedésnek az a tartománya, amelyik megfelel a közérdeknek. – A várható gazdasági költség és haszon mértéke és megoszlása az érintettek között – ennek alapján a fő költségviselők (fejlesztés, fenntartás) meghatározása –Klasszikus nemzetgazdasági szintű költség-haszon elemzés –Változatok közötti elemzés 2. Víztest szintű tervezés és elemzés, Beavatkozási helyszínekre vonatkozó elemzés. Konkrét CBA.

21 ERŐSEN MÓDOSÍTOTT VÍZTESTEK KIJELÖLÉSE A VKI 4.3. cikke szerint erősen módosított állapotról a következő emberi igények kielégítésével kapcsolatban lehet szó. –A tágabb környezet védelme, természetvédelem –Árvíz- és belvízvédelem –Ivóvíz és öntözési célú tározás, duzzasztás –Energiatermelés miatti tározás, duzzasztás –Rekreáció –Hajózás, kikötők –Egyéb fontos emberi igényeket kielégítő fejlesztések A jó állapot elérését szolgáló intézkedést – az emberi igények más módon történő kielégítésével– csak aránytalan költségek (aránytalan társadalmi-gazdasági hátrányok) mellett lehet megvalósítani.

22 AZ ARÁNYTALAN KÖLTSÉG MEGHATÁROZÁSÁNAK MENETE ERŐSEN MÓDOSÍTOTT VÍZTEST KIJELÖLÉSNÉL Első szűrés, országos szinten, általános érvénnyel eldönthető emberi igény, amely indokolhatja az erősen módosított lehatárolást. Megfogalmazott VKI konform ágazatpolitikák alapján kell lépni. –Duzzasztás ivóvízkivétel céljára fenntartandó, –Fontos a társadalmi konszenzus elérése. Érintettek nemzeti szintű megállapodása az ökológiai prioritásokról és az alkalmazkodási folyamat időzítéséről pl. az energiatermelés területén –Már létező hajózási lehetőségeket nem megszüntetni kell, hanem megvalósítani a vonatkozó VGT intézkedéseket Második szűrés bizonyos víztest típusra, illetve hidromorfológiai elváltozásra érvényes emberi igény amely, indokolja az erősen módosított lehatárolást. Pl. Töltésáthelyezés, ártéri gazdálkodás megvalósítása feltételrendszere (dombvidéki dombvidéki vízfolyásoknál, ott ahol a természeti gazdaságföldrajzi viszonyok megfelelőek)

23 EGYEDI VIZSGÁLATOK MENETE Végső döntés a természetes víztest kategóriába való sorolásra egyedi megfontolások, elemzések alapján Először a vízhasználat jelentőségének elemzése csak a legfontosabb naturális mutatók segítségével. Statisztikai adat, illetve szakértői becslés alkalmazása (lehet nagyságrend is). Ha nincs rá igény, pl. felhagyott halastó, vagy vízi közlekedés, könnyebb a helyzet. Az erősen módosítottság megszüntetésének költségei, illetve az igény kielégítésének más módon való kielégítésének költségei és gazdasági mutatók arányának értékelése Költség-haszon elemzés csak akkor szükséges, ha az előzőek alapján nem dönthető el a kérdés. Először kvalitatív és adat elérhetőség esetén kvantitatív értékelés. Pénzbeni számszerűsítés, csak a legszükségesebb esetben ajánlható

24 Gazdasági vizsgálatok szerepe Az aránytalan költségre vonatkozó elemzések, vizsgálatok a politikai döntéshozatalt, a társadalmi konszenzust segítő információkat szolgáltatnak.

25 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "A VKI SZERINTI MENTESSÉGEK ALKALMAZÁSA ORSZÁGOS FÓRUM AZ ELŐADÁS CÍME A mentességek gazdasági, társadalmi szempontjai Rákosi Judit ÖKO Zrt-Kis András REKK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések