Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÖNKORMÁNYZATOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG MINISZTERELNÖKSÉG.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÖNKORMÁNYZATOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG MINISZTERELNÖKSÉG."— Előadás másolata:

1 ÖNKORMÁNYZATOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG MINISZTERELNÖKSÉG

2 Áttekintés Partnerségi Megállapodás; as európai uniós programozási időszak egyes operatív programjai közötti forrásmegosztás; as programozási időszak szabályozása; Újdonságok; Önkormányzatoknak releváns operatív programok

3 Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás: Az Európai Unió és Magyarország közötti keretmegállapodás, mely az EU2020 stratégia és a Nemzeti Reform Programban tett vállalások megvalósítása érdekében a következő hét éves európai uniós ciklusban hazánk rendelkezésére álló források felhasználásának kereteit és fő irányait rögzíti. végleges PM benyújtása augusztus 15-én; augusztus 29-én a Partnerségi Megállapodást a Bizottság elfogadta;

4 források megoszlása az egyes OP-k között TOP: Terület-és településfejlesztés VEKOP: Közép-Magyarország KÖFOP: Közigazgatás EFOP: Emberi erőforrások IKOP: Közlekedés KEHOP: Környezet és energia GINOP: Gazdaságfejlesztés és innováció MAHOP: Halgazdálkodás VP: Vidékfejlesztés

5 A időszak szabályozása A időszak irányait megalapozó releváns kormánydöntések 1731/2013. (X. 11.) Korm. határozat a as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről 1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat- és hatáskörökről, és az e- közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről

6 Főbb irányok Az új programozási időszak új irányai: Közszféra szervezet ne pályázzon a hagyományos módon Pályázatok értékelése az intézményrendszeri belső kapacitásokból történjen A projektmenedzsment költségek kifizetése a fizikai megvalósulás ütemét kövesse Egyszerűsített elszámolási eszközök alkalmazásának kiterjesztése Állami adatrendszerekkel való kapcsolatok bővítése a pályázók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében

7 Újdonságok: a tervezés, valamint a felhívások előkészítése, meghirdetése terén Megalapozottabb, összehangoltabb stratégiai végrehajtás-tervezés Két stratégiai dokumentum: – többéves nemzeti keret: beruházási prioritásonként tartalmazza a programok éves indikatív pénzügyi kereteit, valamint prioritási tengelyenként az eredményességi keretbe foglalt indikátorokra vonatkozóan a célértékek éves bontását ( ig, ill ig) – éves fejlesztési keret: operatív programonként, jogszabályban meghatározott menetrend szerint készülő dokumentum, mely a tárgyévet követő évben meghirdetendő felhívásokra vonatkozó, stratégiai szintű információkat tartalmazza Éves fejlesztési keret vs. akcióterv: – nagyobb hangsúlyt kap a felhívásokat megalapozó helyzetelemzés, továbbá az eredményességet elősegítő szakmai elvárások megfogalmazása – szakpolitikai felelősök felelőssége erőteljesebb: a szakmai koncepció megalkotása, az ágazati stratégiákhoz való illesztés – az éves fejlesztési keret módosítása csak rendkívül indokolt esetben lehetséges

8 A as időszak újdonságai a szabályozásban kiemelt fontosságú az adminisztratív terhek csökkentése egységes szabályok (vidékfejlesztési és halászati támogatások is) közvetett költségek szabályozása (későbbi dián részletesen) nem lehet 1 Mrd Ft alatt és két évnél rövidebb időszakra pályázatot meghirdetni (fókuszálás) differenciáltabb projekt-kiválasztási eljárások halasztott önerő lehetősége biztosítéki rendszer enyhítése – Feltétele két objektív szempontnak való megfelelés: egy lezárt üzleti év és köztartozás-mentesség

9 A projektek megvalósításához kapcsolódó költségek KöltségtípusMaximális mértéke a projekt elszámolható összes költségének %-ban Terület előkészítés (régészeti feltárás, lőszermentesítés, földmunkák stb.) 0-6 %2 % Projekt előkészítés, tervezés0,5-6 %5 % Projektmenedzsment2-12 %2,5 % Közbeszerzési eljárások lefolytatása1-1,5 %1 % Műszaki ellenőri szolgáltatás2-7 %1 % Könyvvizsgálat0,5-1 %0,5 % Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítás0,5-2 %0,5 % Ingatlan vásárlás (föld, épület vásárlás, kisajátítás stb.) 10 %2 % Rezsi0-5 %1 %

10 Kiválasztási eljárások 1.Standard 2.Kiemelt 3.Egyszerűsített 4.Területi Kiválasztási Rendszer 5.Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)

11 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Fő cél: (1)Gazdaságélénkítés és foglalkoztatás növelés helyi feltételeinek biztosítása (2)Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Támogatott területek Üzleti infrastruktúra, turizmus, helyi utak, bölcsőde-óvoda Zöldváros kialakítása, barnamezős területek rehabilitációja Környezetbarát közlekedési rendszerek, energiahatékonyság, megújuló források növelése Önkormányzati közszolgáltatások, szociális város-rehabilitációs programok Foglalkoztathatóság, hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítása, helyi identitás, szemléletformálás Kulcsszereplők a tervezésben és a végrehajtásban: a megyék és MJV-k Kedvezményezettek: önkormányzatok, közintézmények, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, egyházak, civilszervezetek

12 TOP tartalma Prioritás számaUniós keret (Mrd Ft) és arányTOP prioritási tengelyek 1.253,7 24,1% Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 2.125,6 11,9% Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés 3.170,8 16,3% Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4.52,5 5% A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5.76,2 7,3% Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás- ösztönzés és társadalmi együttműködés 6.329,0 31,3 % Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban 7.43,4 4,1% Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD)

13 Térségi gazdaságfejlesztés (TOP 1) Beavatkozási területek önkormányzati többségi tulajdonú iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorházak, logisztikai központok szolgáltatásfejlesztése és a még szükséges infrastrukturális háttér kiépítése; iparterületek kialakítása, az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák, közlekedési útvonalak fejlesztése

14 Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés (TOP 2) Cél: a tervezett fejlesztéseknek a megyei gazdaságfejlesztési és a városi, települési fejlesztési programokhoz kell kapcsolódniuk Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés; A vállalkozások és befektetők számára vonzó, környezeti szempontból fenntartható városszerkezet kialakítása;

15 Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (TOP 3.) Cél: az önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú épületek által felhasznált energiamennyiség csökkentése, az energiahatékonyság növelése a konvergencia régiókban A fenti cél elérését támogatják többek között: az önkormányzati infrastruktúra, épületállomány energiahatékonyság központú rehabilitációja az épületek hőszigetelésének javítása (pl. hőtechnikai adottságok javítása, hőveszteségek csökkentése); épületenergetikai beavatkozásokra épülő megújuló energiaforrások alkalmazása (pl. világítási rendszerek korszerűsítése, hőtechnikai adottságok javítása, napelemek és napkollektor alkalmazása).

16 Helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése, foglalkozás ösztönzés, társadalmi együttműködés TOP (4 és 5) Célok: 4. prioritás:Helyi szinten elérhető és fenntartható közszolgáltatások, elsősorban egészségügyi és szociális alapellátás területén 5.prioritás: Helyi foglalkoztatás növelésének elősegítése: társadalmi integráció, felzárkóztatás, közösségfejlesztés

17 Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban (TOP 6) Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesztése a foglalkoztatás növelése érdekében Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése Fenntartható városi közlekedésfejlesztés Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése Városi közszolgáltatások fejlesztése Leromlott városi területek rehabilitációja Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés Társadalmi kohéziót célzó helyi programok

18 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Kizárólag a Közép-magyarországi régió (Budapest és Pest megye) területén megvalósuló fejlesztések finanszírozására Támogatott területek Vállalkozások versenyképességének javítása és a tudásgazdaság fejlesztése Az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása Települési környezet-és közszolgáltatás-fejlesztés Társadalmi együttműködést szolgáló és a humán erőforrás fejlesztését támogató programok Foglalkoztathatóságot szolgáló programok K+F Turizmus Közigazgatás fejlesztés Kedvezményezettek: gazdálkodó szervezetek, gazdasági társaságok, kutatóhelyek, egyesületek, köztestületek, alapítványok, helyi önkormányzatok, non-profit szervezetek, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, közintézmények, stb.

19 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Önkormányzatok korlátozott mértékben lehetnek Kedvezményezettek GINOP 7. prioritás – Turizmus GINOP Gyógyhelyek komplex turisztikai fejlesztése A támogatási jogosultság feltételei: -OTH által minősített gyógyhely -gyógyhelyfejlesztési stratégia GINOP Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseinek támogatása A Forster Központ konzorciumi partnereként

20 Közigazgatási és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) Támogatott területek: Adminisztratív terhek csökkentése (Szervezeti hatékonyság fejlesztés a központi és a területi közigazgatásban, Egyablakos ügyintézés bővítése, Közigazgatási folyamatok elektronizálása, E-közbeszerzés széleskörű bevezetése) Az átlátható és szolgáltató szemléletű közszolgálat megteremtése (Közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztése, életpályák képzési követelményei, ösztöndíjrendszer, Kapacitásfejlesztés a korrupció felderítése, megelőzése érdekében, Közszolgáltatások információs bázisa, elégedettségmérési program, képzések, Önkormányzati innovatív közszolgáltatás optimalizációs mintaprojektek) Kedvezményezettek: költségvetési szervek, önkormányzatok, állami tulajdonú vállalatok (pl. Magyar Posta), Nemzeti Közszolgálati Egyetem

21 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Támogatási területek: Társadalmi együttműködés erősítése Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében Gyarapodó tudástőke Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések Intézkedések célcsoportjai: gyerekek, fiatalok, hátrányos helyzetű járásokban, településeken élők, romák, megváltozott munkaképességűek, GYES-GYED-ről visszatérők, fogyatékos személyek, idősek, hátrányos helyzetű emberek Lehetséges kedvezményezettek: állami és önkormányzati intézmények, civil és egyházi szervezetek, szociális szövetkezetek, gazdasági szervezetek, oktatási/képzési intézmények

22 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Támogatott területek: Európai jelentőségű (transzeurópai) közlekedési hálózatok (TEN-T) hazai szakaszain elérhetőség javítása: – közútépítés és felújítás, – vasútvonalak korszerűsítése – és vízi közlekedési fejlesztések. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése és elővárosi elérhetőség javítása Megyeszékhelyek közúti elérhetősége Támogatottak köre: NIF Zrt, MÁV Zrt, Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt, GYSEV Zrt., NISZ Zrt, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, vízi projekteknél Dunai hajózásért felelős vízügyi hatóságok, közösségi közlekedést ellátó cégek, önkormányzatok

23 Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Támogatott területek: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás. Ennek keretében: fenntartható vízgazdálkodás feltételeinek javítása, árvízvédelmi feladatok, katasztrófa-védelem feltételeinek javítása Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása. Kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, központi közigazgatás szervei, többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, vízi közmű szolgáltatók és- tulajdonosok, az igazgatás szervezetei (vízügy, veszélyelhárítás, központi közigazgatás), távhő-szolgáltatók, távhő-termelő gazdasági társaságok, az energia szektorban aktív egyéb gazdasági társaságok, közjogi és magánjogi szervezetek, nemzeti park igazgatóságok, stb.

24 Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése (KEHOP 2.) magas és egyenletes színvonalú vízközmű szolgáltatás fejlesztése, a derogációs követelmények teljesítése ivóvíz-minőség javítás a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet öt kiemelt határértékének biztosítása tisztítási technológia fejlesztéssel 2000 LE feletti agglomerációknál a szennyvíz elvezetés és tisztítás bővítése új szennyvízelvezető rendszerek, szennyvíztisztító telepek építésével és fejlesztésével

25 Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések (KEHOP 3.) hulladékgazdálkodási ágazat fejlesztése; szennyezett területek állapotának helyreállítása; az elkülönített gyűjtés kiterjesztése; a háztartási hulladék hasznosításának növelése, hulladékkezelési kapacitás bővítése és fejlesztése;

26 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "ÖNKORMÁNYZATOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG MINISZTERELNÖKSÉG."

Hasonló előadás


Google Hirdetések