Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai integráció létrejötte 1950. Schuman-terv 1951. Európai Szén- és Acélközösség Hatálya Intézményei 1952. Az Európai Védelmi Közösség és bukása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai integráció létrejötte 1950. Schuman-terv 1951. Európai Szén- és Acélközösség Hatálya Intézményei 1952. Az Európai Védelmi Közösség és bukása."— Előadás másolata:

1

2

3 Az európai integráció létrejötte Schuman-terv Európai Szén- és Acélközösség Hatálya Intézményei Az Európai Védelmi Közösség és bukása Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség Célok Intézmények Alapítók mindhárom szervezetnél: Hatok (Benelux államok (BE, LU, NL), Franciaország (FR), NSzK (DE), Olaszország (IT))

4 Az integráció Maastrichtig Belső integráció Egyesülési Szerződés Első bővítések: Dánia (DK), Írország (IE), Egyesült Királyság (UK) Görögország (EL) Spanyolország (ES), Portugália (PT) Egységes Európai Okmány Elfogadásának okai Politikai területek Intézményi változtatások

5 Maastrichttól Nizzáig Maastrichti Szerződés (kettős jelleg): Alapítószerződések módosítása: Intézményi-döntéshozatali változtatások Új szerződés: EU létrejötte: új területetek → pillérszerkezet, politikák Bővítés Ausztria (AT), Finnország (FI), Svédország (SE) Amszterdami Szerződés Politikai hatás Intézményi, döntéshozatali változások

6 Nizzától Lisszabonig I Nizzai Szerződés Szerepe, elfogadásának okai Hatása a döntéshozatalra Megerősített együttműködés Európai Konvent Összehívásának okai Eredményei Az Alkotmányszerződés, bukása és a „szerződéses válság” feloldása

7 Nizzától Lisszabonig II Keleti bővítés (CY, CZ, EE, HU, LT, LV, MT,PL, SK, SI) Bővítés: Bulgária (BG), Románia (RO) Bővítés: Horvátország (HR) Az integráció elmélyítése: (2002.) € Lisszaboni stratégia; EU2020 stratégia Alapjogi Charta Európai Védelempolitika Lisszaboni Szerződés

8

9 Az uniós jog jellemzői Létrehozásának okai Az uniós jog forrásai: Elsődleges jogforrások (alapítószerződések, módosításaik, csatolt jegyzőkönyvek, költségvetési szerződések stb.) tartalmuk, elfogadásuk Az EU jogi aktusai: Rendelet, irányelv, határozat (kötelező jogalkotási aktusok) Ajánlás, vélemény (nem kötelező, nem jogalkotási aktusok) A kül- és biztonságpolitika jogi aktusai Az acquis fogalma

10 Az uniós jog jellege Az uniós jog viszonya A nemzetközi joghoz A tagállamok belső jogához: -Elsőbbség elve, -Előfoglalás elve, -Közvetlen alkalmazandóság, -Közvetlen hatály. A Bíróság szerepe Jogharmonizáció

11

12 Uniós polgárság Az uniós polgárság jellege Pótlólagos jogok Szabad mozgás és tartózkodás (letelepedés szabadsága) Passzív és aktív választójog Diplomáciai és konzuli szolgálat Petíció Polgári kezdeményezés Egyéb

13 Az EU demokratikus működésének alapelvei Demokratikus egyenlőség elve Képviseleti demokrácia elve Részvételi demokrácia elve Polgári kezdeményezés

14 Alapvető jogok Az Alapjogi Charta: Elfogadása Jogi jellege Viszonya a Szerződésekhez Területei

15

16 Az EU intézményei I. Európai Parlament (polgárok képviselete) Szerepe Választása és összetétele Munkarendje Európai Tanács (állam- és kormányfők) Szerepe Összetétele Elnöke Eljárása

17 Az EU intézményei II. Tanács = Európai Unió Tanács v. Miniszterek Tanácsa (kormányok képviselete) Szervezete Soros elnökség Szavazási rend Európai Bizottság (Unió képviselete) Összetétele, felépítése Szerepe Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő -Európai Külügyi Szolgálat

18 Az EU intézményei III. Európai Unió Bírósága Szintjei: -EU Bírósága -Törvényszék (korábban Elsőfokú Bíróság) -Közszolgálati Törvényszék (speciális hatáskör, eurokraták ügyeire) Feladatai Összetétele Eljárásai Döntéseinek kötelező jellege Számvevőszék Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere

19 Tanácsadó és egyéb uniós szervek Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Ombudsman Adatvédelmi biztos Ügynökségek -decentralizált ügynökségek, -Euratom ügynökségei, -végrehajtó ügynökségek, -intézményközi testületek.

20 Döntéshozatal Bizottság szerepe Tanács szerepe Parlament szerepe Jogalkotási eljárások -Rendes jogalkotási eljárás (Bizottság előterjeszt, Tanács és Parlament együtt döntenek) -Különleges jogalkotási eljárások:  Konzultáció  Hozzájárulás 1-2

21 Felülvizsgálati eljárások Céljuk a döntéshozatal egyszerűsítése, gyorsítása Rendes felülvizsgálati eljárás -Konvent -Kormányközi konferencia Belső politikákra vonatkozó egyszerűsített felülvizsgálat Általános átvezető záradék Különleges átvezető záradékok Vészfékzáradékok

22 Megismert főbb fogalmak Az Európai Parlament, mint társjogalkotó szerv Soros elnökség Minősített többség Külügyi- és Biztonságpolitikai Főképviselő Előzetes döntéshozatali eljárás Tanácsadó bizottságok Általános átvezető záradék Különleges átvezető záradékok Vészfékzáradékok

23

24 Költségvetési alapelvek Az egységesség és a teljesség elve Az évenkéntiség elve Az egyensúly elve Az elszámolási egység elve A globális fedezet elve Az egyediség elve A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve Az átláthatóság elve

25 Többéves pénzügyi keret és éves költségvetési eljárás Többéves pénzügyi keret Korábban: pénzügyi perspektívák Eljárás Éves költségvetés Bizottság  Tanács  EP Egyeztető bizottság

26 Az EU költségvetésének bevételi oldala ( ) 14 % 70 % 2% 14 %

27 AZ EU költségvetésének kiadási oldala ( ) 38,9 % Természeti kincsek megőrzése és kezelése 1,6 % Szabadság, biztonság, igazságügy 6,1 % Az EU, mint globális szereplő 6,4 % Adminisztráció 13,1 % Versenyképesség a növekedés és foglalkoztatás ösztönzésére 33,9 % Kohéziós politika a növekedés és foglalkoztatás ösztönzésére 100 % Összkiadás

28 Megismert főbb fogalmak Költségvetési alapelvek HÉA-alapú befizetés GNI-alapú hozzájárulás Nettó befizetők Kiigazító mechanizmusok

29

30 Az EU kizárólagos politikái

31 Vámunió vámunió -Vámok -Vámjellegű díjak -Diszkriminatív adók eltörlése Közös vámtarifa külsők országokkal szemben Mennyiségi korlátozások felszámolása Kivételek

32 Versenyszabályok Bizottság kiemelt szerepe Vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok -Versenykorlátozó magatartás tilalma -Piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalma -Piaci koncentrációk ellenőrzése Államokra vonatkozó versenyszabályok -Állami támogatás -Állami vállalatoknak nyújtott támogatás Verseny korlátozása: kivételképpen

33 Monetáris politika (€) Euró bevezetésének szakaszai liberalizáció (tőkeáramlás, központi bankok függetlensége, gazdaságpolitikai harmonizációs lépések) kidolgozás (egységes monetáris politikai rendszer, központi bankok közötti együttműködés kialakítása) bevezetés (bankszámla-, készpénzforgalomban) Maastrichti kritériumok Árstabilitás Kamatok konvergenciája Árfolyamok stabilitása Stabil költségvetés Eurócsoport

34 Kereskedelempolitika Tagállami kétoldalú megállapodások vége Vámunió és versenyszabályok Áruk, szolgáltatások, szellemi tulajdon Bizottság kiemelt szerepe Társulási megállapodások

35 Nemzetközi megállapodások Kizárólagos EU hatáskör, ha Uniós jogszabály írja elő EU hatásköreinek gyakorlásához szükséges Hatással van uniós szabályokra (nem konjunktív szabályok) Funkcionális szerződéskötési képesség Területek

36 Tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében

37 Az EU tagállamokkal megosztottan gyakorolt hatáskörei

38 Belső piac 4 alapszabadság: áruk, szolgáltatások, tőke, személyek (közös piacnál munkaerő-, majd EU-ban letelepedés szabadsága) szabad áramlása.

39 Szociálpolitika Az Egységes Európai Okmány szerepe Szociális Charta Amszterdami Szerződés szerepe Területek

40 Gazdasági, társadalmi és területi kohézió Strukturális alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Kohéziós Alap A közötti ciklus fontosabb új intézményei Új infrastuktúrális alap (CEF) A capping változásai Szigorodó feltételek – folyósítás felfüggesztése Youth Employment Initiative (alap a fiatalok munkanélküliségének kezelésére)

41 Mezőgazdaság és halászat KAP céljai: Termelékenység növelése Megfelelő életszínvonal mezőgazdaságból élők részére Piacok stabilizálása Folyamatos ellátás, elfogadható árszínvonal biztosítása KAP alapelvei Közösségi preferencia Egységes piac Pénzügyi szolidaritás 1992-es reform elemei

42 Mezőgazdaság és halászat 2003-as reform elemei Összevont gazdaságtámogatási rendszer Közvetlen kifizetések csökkentése Horizontális célkitűzéseknek megfelelés Vidékfejlesztés erősítése Halászati politika fokozatos elkülönülése

43 Környezetvédelem Célkitűzések: Környezet minősége Emberi egészség Természeti erőforrások védelme Problémák kezelése nemzetközi összefogással Éghajlatváltozás elleni küzdelem Alapelvek: Szennyező fizet Megelőzés Elővigyázatosság Helyreállítás a forrásnál Területek (levegő-, vízminőség, hulladékgazdálkodás, zajvédelem, nukleáris biztonság, állat-, növényvilág védelme, vegyi anyagok ellenőrzése)

44 Fogyasztóvédelem ‘70-es évektől szabályok és Fogyasztói tanácsadó bizottság → Első fogyasztóvédelmi cselekvési program (1975.) Fogyasztóvédelmi politika alapelvei: egészséghez, biztonsághoz, kártérítéshez, tájékoztatáshoz, képzéshez, gazdasági érdek védelméhez való jogok HORIZONTÁLIS POLITIKA Fogyasztóvédelmi biztos Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport

45 Közlekedés, transzeurópai hálózatok (TEN) Egységes belső piac Liberalizáció 1998-ra Környezetvédelem Vasút Városi tömegközlekedés TEN (Trans-European Networks) Közlekedés Telekommunikáció Energia

46 Új terület (Lisszabon) Célkitűzések: energiapiac működésének biztosítása energiaellátás biztonságának garantálása energiahatékonyság és –takarékosság új és megújuló energiaforrások alkalmazása energiahálózatok összekapcsolása Szolidaritás

47 Szabadság, biztonság és jog Maastricht: 3. (kormányközi) pillér - Bel- és igazságügyi együttműködés, majd (2003-tól) Igazságügyi együttműködés büntető- és rendőrségi ügyekben (BRIE) Területek Amszterdami Szerződés Közösségiesítés (bevándorlás-, menekült-, vízumügyek, foglalkoztatáspolitika → 1. pillérbe) Schengen Új rendőrségi és bűnügyi együttműködés 9/11 hatásai Lisszaboni Szerződés változtatásai Eurojust, Europol, Frontex, Prümi Szerződés

48 Kutatás, technológiafejlesztés Versenyképesség a világpiacon Területei Európai kutatási térség

49 Fejlesztési támogatás Célok: Fejlődők integrálása a világgazdaságba Fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés Szegénység elleni küzdelem Emberi jogi és demokratikus normák szem előtt tartása Biztonsági vonatkozások Katasztrófák által sújtott területek segítése Területek Segélyek Szerződéses Egyedi Humanitárius segélyek

50 Gazdaság és foglalkoztatás Célok: Fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés Szociális védelem Foglalkoztatás növelése Energia-szolidaritás Integrált iránymutatások Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások Foglalkoztatási iránymutatások

51 Kül- és biztonságpolitika Maastricht: Közös kül- és biztonságpolitika - 2. kormányközi pillér Lisszabon: pillérrendszer megszűnése Intézmények Főképviselő Külügyi Szolgálat Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság, Katonai Törzs Jogalkotási aktusok Általános iránymutatások Határozatok Döntéshozatal EU és NATO kapcsolata

52 Támogató, összehangoló, kiegészítő hatáskör Emberi egészség védelme Iparpolitika Kultúra Idegenforgalom Oktatás, szakképzés, ifjúság, sport Polgári védelem Igazgatási együttműködés

53 A fejezett főbb fogalmai Vámunió Piaci erőfölény Maastrichti kritériumok Négy alapszabadság Szociális Charta Strukturális alapok Kohéziós Alap Transzeurópai hálózatok Schengen térség Külügyi-és Biztonságpolitikai Főképviselő

54

55 Kapcsolatok alakulása Európa Megállapodás Csatlakozási kritériumok Koppenhágai kritériumok Csatlakozási tárgyalások Screening Érdemi tárgyalások Csatlakozási szerződés elemei

56 Az EU és a magyar közigazgatás Nemzeti és uniós közigazgatási szint kapcsolata Közigazgatás területi szintjei és regionalizmus az EU-ban Európai Közigazgatási Térség Európai ügyek koordinációjának intézményi keretei és döntési szintjei (Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság)

57 Magyar modell Alapelvek: Miniszteriális felelősség Egyközpontú kormányzati koordináció Egycsatornás és egységes álláspont-képviselet Az Országgyűlés és a Kormány kapcsolata uniós ügyekben (2012. évi XXXVI. törvény)

58


Letölteni ppt "Az európai integráció létrejötte 1950. Schuman-terv 1951. Európai Szén- és Acélközösség Hatálya Intézményei 1952. Az Európai Védelmi Közösség és bukása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések