Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

XXIII. Országos Jegyző - Közigazgatási konferencia Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár 2015. szeptember 18. Keszthely.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "XXIII. Országos Jegyző - Közigazgatási konferencia Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár 2015. szeptember 18. Keszthely."— Előadás másolata:

1 XXIII. Országos Jegyző - Közigazgatási konferencia Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár szeptember 18. Keszthely

2 I. A helyi önkormányzatok rendszerének megújítása A tanácsrendszert felváltották a helyi önkormányzatok demokratikus rendszere „erős” önkormányzatok nagyfokú önállóság, széles feladat-és hatáskör, meghatározó szerep a közszolgáltatások biztosításában ugyanakkor szétaprózódott településszerkezet, széles feladat- és hatásköri rendszer, a méretgazdaságosság hiánya, alacsony társulási hajlandóság, finanszírozási problémák, nagyfokú eladósodás, gyenge állami kontroll re az átfogó megújítás elkerülhetetlenné vált. 1. Az önkormányzati rendszer kialakulása és fejlődése

3 I. A helyi önkormányzatok rendszerének megújítása Az államszerkezet átalakulásának részeként az új Alaptörvényre építkezve született meg a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény. Alapvető cél: modern, hatékony, feladatorientált, fenntartható rendszer kialakítása Az Mötv. megalkotása és hatálybalépése: január 1. – megyei önkormányzatok, vagyongazdálkodás, törvényességi felügyelet; január 1. – testület, hivatal, társulások; október 12. – polgármesterek, képviselők, összeférhetetlenség, méltatlanság. További törvények: nemzeti vagyonról, a közszolgálati tisztviselőkről, a nemzetiségekről, gazdasági stabilitásról, járások rendszeréről. 2. Az önkormányzati rendszer reformja

4 I. A helyi önkormányzatok rendszerének megújítása A szabályozás súlyponti elemei: a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a település önfenntartó képességének erősítése, az állami és önkormányzati feladatok újraszabályozása, az önkormányzati feladatok pontosabb és differenciáltabb meghatározása, a polgármester státuszának, feladat- és hatáskörének megerősítése, összeférhetetlenség, méltatlanság jogintézményének szabályozása, új feladatfinanszírozási rendszer kialakítása, a működőképesség fenntartása, a közös önkormányzati hivatal struktúrájának kialakítása, a megyei önkormányzatok feladatkörének változása, a törvényességi felügyelet eszközrendszerének kialakítása, a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalására vonatkozó új szabályzás Az elfogadás óta több, mint húsz esetben módosult. 3. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény

5 II. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok rendszere A helyi önkormányzatok és szerveik ellátnak önkormányzati feladat-és hatásköröket  kötelező (kizárólag a törvény arányos támogatásával együtt),  fakultatív (saját, illetve külön forrás terhére), államigazgatási feladat- és hatásköröket Kötelező a differenciált feladat-telepítés és a szakmai szabályok meghatározása általános követelmény (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, testület), önkormányzati típusonként A feladat-ellátás szabadsága és korlátai a feladatait ellátható intézmény (költségvetési szerv, gazdasági társaság) alapításával a szolgáltatás megvásárlásával, társulás létrehozásával, az ágazati törvény előírhatja egyes közszolgáltatások kötelező formában történő ellátását 1. A feladat-telepítés elvei, követelményei

6 II. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok rendszere A feladatátrendeződés alapvető jellemzője: nagyobb állami szerepvállalás Az államigazgatási feladatok tekintetében általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatok által ellátott feladatok mintegy 40 %-kal csökkentek, az okmányirodák is a járási hivatalokhoz kerültek Várható változások: a folyamat nem fejeződött be, több feladat tekintetében (anyakönyv, vadkárelhárítás, ipar-kereskedelem stb.) lehetséges további hatáskörök járási hivatalhoz történő telepítésére. Az egészségügy területén bekövetkezett változások: az egészségügyi szakellátás (fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátás) állami feladat lett, az önkormányzatok feladata a szakellátások területén főszabályként a járóbeteg-ellátást biztosító nem integrált rendelőintézetek működtetése, az alapellátásról továbbra is önkormányzati feladat maradt (külön törvény az egészségügyi alapellátásról) Várható változások: az önkormányzati területet érintően nincs tervben rendszerszintű átalakítás, az alapellátás „kapuőr” szerepének erősítése (praxisközösség, csoportpraxis), a háziorvosi feladatok finanszírozásának növekedése várható. 2. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok változása 2010 után, a várható további változások

7 II. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok rendszere 2. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok változása 2010 után, a várható további változások A szociális, gyámügyi/gyermekvédelmi területen: a gyámhatósági feladatok ellátása legnagyobb részben a járási hivatalokhoz került, alanyi jogon járó segélyeket az állam biztosítja (járási hivatal), a helyi önkormányzatok által mérlegelésen alapuló települési támogatás nyújtható Ezen a területen alapvető változás nem várható, legfeljebb kisebb módosításokra kerülhet sor. Aktuális feladat, hogy a helyi önkormányzatoknak október 31-éig felül kell vizsgálniuk a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatások ellátásának módját, szervezeti kereteit, valamint az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződéseket. A köznevelés területén a feladatellátás nagymértékben átalakult: az óvodai ellátás önkormányzati feladat maradt, a köznevelés többi (fenntartói) feladatát az állam látja el, az önkormányzat az oktatási célra használt intézményeket köteles működtetni (differenciáltan, 3000 fő lakosságszám alatt/fölött) Ezen a területen sem várható lényegi változás, legfeljebb bizonyos rendelkezések pontosítása.

8 II. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok rendszere 2. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok változása 2010 után, a várható további változások A közüzemi szolgáltatások (hulladékgazdálkodás, kéményseprés, ivóvízellátás, szennyvízkezelés, távhőszolgáltatás) tekintetében jelentős változások következtek be: szinte minden területen nőtt az állam szerepvállalása, a helyi önkormányzatok jellemzően a közszolgáltatást biztosító szerződések megkötését végzik, a szolgáltatási díjak megállapítása az önkormányzati szférából az államhoz került, egyes területeken (pl. hulladékgazdálkodás, kéményseprés) az állami szervek biztosítják az egyes közszolgáltatások ideiglenes ellátását, ha a szolgáltató nem tudja vagy nem képes azt átmenetileg biztosítani. A közszolgáltatások területén a közeljövőben további, részben jelentősebb, másrészt kisebb mértékű változások várhatóak, az állami szerepvállalás növekszik.

9 III. A helyi önkormányzatok gazdálkodása Az állami-önkormányzati intézmény- és feladatrendszer átalakításával, továbbá az önkormányzatok adósságkonszolidációjával egyidejűleg új gazdálkodási rendszer kialakítása történt meg. Normatív helyett alapvetően feladatalapú finanszírozás: törvényben előírt kötelezően ellátandó feladathoz rendelten, jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátás biztosítása céljából, felhasználási kötöttséggel járó támogatás Törvényhozói elvárás az önkormányzatok felé: takarékos gazdálkodás, a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele, a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele (iparűzési adó beszámítása). Egyéb feladatokhoz pályázati úton is biztosított központi forrás – a feladathoz kapcsolódó mutatószámok, vagy lakosságszám alapján. 1. A feladatfinanszírozás rendszere

10 III. A helyi önkormányzatok gazdálkodása Általános támogatások A központi költségvetés alapján a helyi önkormányzatok 2016-ban összesen ,7 millió forint központi támogatásban részesülnek általános működésük, valamint köznevelési szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési stb. feladataik ellátása céljából. Részletesebben egyes területekről: kiemelt cél a kistelepülések támogatása: a forintos egy lakosra jutó adóerő-képesség határa forintra emelkedik, így 15 – 20 %-kal is (pl. 4-ről 5 millióra nőhet az alaptámogatásuk), a köznevelés területén marad a korábbi négyelemű rendszer, az óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatására 2,5 milliárd forint támogatás biztosított, jelentős a változás a gyermekétkeztetés (benne a szünidei) terültén, erre a vélra 9,4 milliárd forint összegű a többlettámogatás Az önkormányzatok egyéb kiegészítő támogatásai: önkormányzatok rendkívüli támogatása, egyedi önkormányzati támogatások (beruházásaikhoz és egyedi működési kiadásaikhoz), önkormányzati elszámolások előirányzata (előző évekről származó elszámolásainak rendezésére), vis maior támogatás évi költségvetési törvény főbb sarokpontjai I.

11 III. A helyi önkormányzatok gazdálkodása Önkormányzati fejlesztések támogatása adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatására (12,5 milliárd forint), kisösszegű fejlesztések, felújítások támogatása (5,4 milliárd forintos), az önerő biztosítása az uniós támogatások pályázati kiírása szintjén differenciáltan – fejlesztési cél és az önkormányzat jövedelmi, társadalmi-gazdasági helyzete alapján – jelenik meg, e célra külön jogcím a jövőben nem fog szolgálni (a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásra az önkormányzati elszámolások előirányzat szolgál fedezetül) évi költségvetési törvény főbb sarokpontjai II.

12 III. A helyi önkormányzatok gazdálkodása A évi költségvetés végrehajtása ütemezetten zajlik, azonban folyamatban lévő pályázati rendszerek tekintetében még fontos határidők előtt állunk. Ezek az alábbiak: rendkívüli szociális támogatás (a II. ütemről döntés szeptember 30-ig), rendkívüli önkormányzati támogatás (pályázatok benyújtása szeptember 30-ig, döntés határideje december 20.), megyei önkormányzatok rendkívüli támogatása (pályázatok benyújtása szeptember 30-ig, döntés határideje december 20.) szociális célú tüzelő támogatás (pályázatok benyújtása szeptember 30-ig, döntés október 30-áig) EU Önerő (a programozási időszakhoz kapcsolódó projektek esetében a pályázat október 1-jéig nyújtható be) létszámcsökkentési pályázat (a pályáztok benyújtásainak határidejét a költségvetési törvény rögzíti, a III. ütem tekintetében a beadási határidő szeptember 25.) 3. A évi költségvetési törvényt érintő főbb, folyamatban lévő ügyek

13 IV. Egyéb aktuális kérdések A Kormány az 1014/2015. (I. 22.) Korm. határozatban döntött az önkormányzati projekteket érintő legfontosabb rendelkezésekről. Ezek a következők: az Irányító Hatóság csak olyan kötelezettséget vállalhat, ahol a kedvezményezettek az utolsó kifizetést december 31-ig teljesítik ha az önkormányzat neki felróható okból késedelmet szenved, csökken az önkormányzat részére évben nyújtandó költségvetési támogatása, a 2014– 2020 közötti programozási időszakban a teljesítésig nem köthet újabb támogatási szerződést európai uniós forrásra december 31-e után kifizetett számla az OP terhére nem számolható el, ezen költségeket az önkormányzat fedezi az Irányító Hatóság a támogatási szerződés megszüntetéséről is dönthet, a támogatást kamatokkal terhelten vissza kell fizetnie az önkormányzatnak azoknak a (főként ivóvízminőség-javító) projekteknek a lezárásával kapcsolatban, amelyek december 31-ig csak a próbaüzemi fázisig jutnak el, erre vonatkozóan még nem ismertek teljes körűen a szabályozások. 1. A programozási időszak projektjeinek zárási feladatai

14 IV. Egyéb aktuális kérdések A programozási időszak uniós támogatását szabályozó nemzeti jogszabályi háttér: a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet. A rendelet tartalmazza az egyes alapok megnevezését (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap stb.) és rendeltetési célját. A rendelet kiterjed: a felsorolt alapokból származó források terhére történő kötelezettségek vállalására, a programok tervezésére, végrehajtására, nyomon követésére, továbbá a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásban, a lebonyolításban, és az ellenőrzésben részt vevő szervezetekre, a támogatást igénylőkre és a támogatásban részesülőkre. A legfőbb változások a közötti programozási időszakhoz képest, hogy a rendelkezések egységes jogszabályi keretben jelennek meg az eljárásrendek egyszerűsödnek, gyorsabbá válhat a projektek megvalósítása. a pályázatok elektronikus úton nyújthatók be új pályázatkezelő elektronikus rendszert kell működtetni. A költségkeretek az egyes projektelemek esetén limitáltak és eltérnek a programozási időszakban alkalmazott feltételektől. 2. A programozási időszakról

15 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "XXIII. Országos Jegyző - Közigazgatási konferencia Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár 2015. szeptember 18. Keszthely."

Hasonló előadás


Google Hirdetések