Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2015. 09. 20. Margitay – Mérnöketika ETIKAI ELMÉLETEK II. 4. óra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2015. 09. 20. Margitay – Mérnöketika ETIKAI ELMÉLETEK II. 4. óra."— Előadás másolata:

1 Margitay – Mérnöketika ETIKAI ELMÉLETEK II. 4. óra

2 Margitay – Mérnöketika SZERZŐDÉSELMÉLET

3 Margitay – Mérnöketika A szerződéselmélet kiinduló feltevése: Nincsen tőlünk független, objektív értéke a cselekedeteknek, nincsenek természetes kötelességek. Hiába keresünk ilyen értékeléseket, nem találunk ilyeneket. Csak az egyének szubjektív preferenciái és értékelései vannak, és ezek állnak össze közösségi értékeléssé, azaz erkölccsé. (Figyelem, Kant, vagy a hagyományos keresztény etika tagadja ezt!) Nincs objektíve, önmagában semmi rossz abban, ha az egyik erőszakkal elvesz valamit a másiktól. Az egyiknek rossz ez, a másiknak pedig jó. A közösség miért a sértett értékelése szerint értékel? Nincsen objektív értéke a cselekedeteknek

4 Margitay – Mérnöketika Mi lenne, ha másokra való tekintet nélkül mindenki korlátlanul követné saját közvetlen érdekeit? Ember embernek farkasa

5 Margitay – Mérnöketika Az erkölcs, a normák és az értékek közmegegyezésen, konvenciókon alapulnak. Nincs lopásban objektíve semmi rossz, a konvenciók teszik azzá. Azért fogadjuk el, és tartatjuk be a jogok és kötelességek rendszerét, mert így valamennyien jobban járunk. Kevesebb erőfeszítést kell tennünk tulajdonunk, életünk stb. védelmére, és stabil együttműködést tudunk kialakítani egymással. A konvenciók nem szerződések, de olyasféle alku folyamtokon keresztül jönnek létre, mintha egy társadalmi szerződés eredményei lennének. A konvenció nem jelent teljes közmegegyezést! Az erkölcs konvenció

6 Margitay – Mérnöketika A közmegegyezés társas egyeztetés, alku során alakul ki. Mindenki szeretné a saját érdekeit maximálisan érvényesíteni, és ha nincsenek objektív értékek, akkor olyan közmegegyezés születik, ami az alkuban résztvevők erőviszonyait tükrözi. Ugyanis az erkölcs, az elmélet szerint, csak azért van, mert így mindenki jobban jár. A gyenge pedig kevéssel tud hozzájárulni az együttműködéshez, és azt is el tudja venni tőle az erős, anélkül, hogy megtorlástól kellene tartania, ezért az erős nem érdekelt olyan konvencióban, ami csak a gyengét segíti. Csak olyat fog betartani, ami neki is jó. Miért pont ezek a konvenciók? I.

7 Margitay – Mérnöketika Hogyan magyarázza az elmélet, hogy a meglévő erkölcsök mégis általában a gyengéket segítik? Miért ésszerű alku ez az erőseknek? 1. Mert az erő sem objektív, történetileg, a társas viszonyokkal, a technikával változik. Nem lehet tudni ki lesz erős (a tudatlanság fátyla), ezért a biztonságra törekvő erős belemegy az alkuba. 2. Mert a gyengék többen vannak. Pl. a nem fizető fővállalkozó! Pl. az alulvállalás. Miért pont ezek a konvenciók? II.

8 Margitay – Mérnöketika Jó cselekedet, ami megfelel a konvencionális normáknak, rossz, ami nem. A konvenciók pl. kötelességeket tartalmaznak, amelyek lehetnek valamely kötelesség-etika által meghatározott kötelességek. (Így alapozza meg a szerződéselmélet az adott kötelesség-etika által felsorolt kötelességeket.) (De a konvenciók vonatkozhatnak a jogok megoszlásra is.) Jó és rossz cselekedet

9 Margitay – Mérnöketika A cselekedet hétköznapi helyzetekben történő megítéléséhez, morális konfliktus eldöntéséhez az alábbi kérdések segíthetnek: Kialakulhatna-e közmegegyezés az adott cselekedet alapjául szolgáló norma körül? Mit szólna a közösség a cselekedetemhez, ha nyilvánosságra kerülne (TV, sajtó, internet)? Elfogadható lenne a közösség számára? Megdicsérnének? Mit szólnának a kollégák, mit szólna a szakma az eljárásomhoz, ha megtudnák? Elfogadható lenne számukra? Megdicsérnének? A cselekedet megítélése szerződéselmélet segítségével

10 Margitay – Mérnöketika Ha az erőviszonyok történetesen úgy alakulnak, akkor a gyengék kiirtása is lehet erkölcsös az elmélet szerint. Maguk a konvenciók nem kritizálhatók erkölcsi alapon. Ellentmond erkölcsi intuíciónknak: Az elmélet szerint az erkölcs a kölcsönösen előnyös -- és az erőviszonyoknak megfelelő -- kooperációhoz szükséges kötöttségek rendszere. Az intuíciónk szerint azonban az erkölcsnek kellene az erőviszonyokat és a kooperációt szabályoznia, és nem fordítva. Ez persze csak akkor ellenérv, ha megmondjuk, hogy ez hogyan lehetséges. Hogy jó lenne, ha így lenne, az csak jámbor óhaj. Igazi alternatíva az, ha vannak objektív normák és értékek (jogok és kötelességek), amik nem konvención múlnak. Pl, hogy mindenki egyformán önálló racionális cselekvőnek tekintendő, vagy mindenkit egyforma jogok illetnek meg. A szerződéselmélet kritikája

11 Margitay – Mérnöketika UTILITARIANIZMUS

12 Margitay – Mérnöketika Megépítsük-e az M0 autóút É-nyugati szektorát? Hol építsünk szemétégetőt? Feladat

13 Margitay – Mérnöketika Az utilitarianizmus szerint az a helyes cselekedet, ami legtöbb jót eredményezi. Az erkölcsileg helyes cselekedet az, ami a legtöbb ember számára jót hoz, és a legkevesebb számára okoz kárt. Vagyis a jó cselekedet az, ami hasznos a jó előmozdítása szempontjából. Ez a hasznosság elve. (Utilitarianizmus=haszonelvűség, nem gazdasági haszon!) Jónak (jó következménynek) pedig azt tekintjük, ami jó az érintetteknek.* A helyes cselekedet

14 Margitay – Mérnöketika Egy helyzetben azt kell tenni, aminek összességében a legjobbak a következményei. A cselekedetet a következményei alapján ítéljük meg! Egy helyzetben tehát ki kell számítani a lehetséges cselekedetek valószínű következményeit, és a legnagyobb várhatóértékűt kell választani. Általában csak valószínűségekkel dolgozhatunk, mert egy cselekedet következményeit teljes bizonyossággal megjósolni szinte lehetetlen. A következmények kiszámítása

15 Margitay – Mérnöketika A cselekedet hétköznapi helyzetekben történő megítéléséhez, morális konfliktus eldöntéséhez az alábbi kérdések segíthetnek: Melyik lehetséges cselekedetnek, mi a valószínű következménye? Melyik okozza ezek közül a legnagyobb valószínűséggel összességében a legtöbb jót és a legkevesebb kárt? Hasonló a költség-haszon elemzéshez, de nem az! Általában éppen a pénzben ki nem fejezhető következmények a legfontosabbak erkölcsi szempontból! A cselekedet megítélése az utilitarianizmus segítségével

16 Margitay – Mérnöketika Amilyen ésszerű, hogy a cselekedeteket a következményeik alapján ítéljük meg, olyan nehéz ezt megvalósítani mert: Általában nehéz, néha lehetetlen számba venni a lehetséges következményeket. Pl. egy fejlesztés. Nehéz, néha lehetetlen valószínűséget rendelni hozzájuk. Sokszor nem lehet tudni, hogy kinek, mi jó. Nehéz összemérni, hogy kinek mennyi jót és másoknak mennyi rosszat hoz a cselekedet, gyakran lehetetlen az egyenleget számítani! Az utilitarianizmus kritikája I.

17 Margitay – Mérnöketika Alapvető etikai normák megszegése is igazolható vele, ha végül összességében több jót eredményez a cselekedet. Pl. koncepciós perek, emberkísérletek: rossz annak, aki meghal, de a társadalom egészében ennél több haszon keletkezik. Csernobil hosszútávon jó lehet, mert nagyobb katasztrófákat előzött meg. Amennyiben a következményeknek az érintettek által adott szubjektív értékelése számít, akkor a szubjektíve jónak tűnő, de kívülről nyilvánvalóan helytelen, esetleg gonosz cselekedet is igazolható a következmények kalkulációjával. Pl: mátrix, pl, adósság elfelejtése, pl. semmire sem jó terméktulajdonságok fejlesztése Mert a szubjektív jót úgy lehet növelni, ha jót teszünk, vagy ha rosszat, de manipuláljuk az érintettet, hogy jónak tűnjön neki. Az utilitarianizmus kritikája II.

18 Margitay – Mérnöketika Az eddig tárgyalt tett-utilitarianizmus az egyes tetteket akarja a következményeik alapján megítélni, és súlyos nehézségeket vet fel. (Lásd fent!) Ezért a szabály-utilitarianizmus nem az egyes tettek minősíti, hanem a társadalom által elfogadott cselekvési szabályokat, azaz normákat. Egy norma jó, és a norma szerinti cselekedet helyes, ha a norma alapján való cselekvés hosszútávon, statisztikailag több jót eredményez az érintetteknek, mint rosszat. Pl. a „Légy igazságos!” azért helyes norma, mert az igazságtalan cselekedet több rosszat és kevesebb jót eredményez, mint az igazságos cselekedet. Ez, csakúgy minta a szerződéselmélet, azt magyarázza meg, hogy miért azok a normák, amiket általában elfogadunk, és miért kell őket betartani. Szabály-utilitarianizmus I.

19 Margitay – Mérnöketika A szabály-utilitarianizmus tehát általában az elfogadott normák betartását írja elő, de nem kell őket feltétlenül betartani, mint a kötelességetikák szerint. Viszont csak akkor lehet megszegni egy normát, ha meg tudjuk indokolni, hogy jobb következményekre jutunk, mintha betartanánk. A szabály-utilitarianizmus egyesíteni akarja a kötelesség-etikák előnyeit (könnyen alkalmazhatók a cselekedet megítélésére) az utilitarianizmussal (figyelembe veszi a következményeket) a kötelesség-etika merevsége (mindig a norma szerint kell cselekedni, akkor is, ha az katasztrofális következményekkel jár) nélkül és a kötelességek konfliktusának feloldási lehetőségével. Szabály-utilitarianizmus II.

20 Margitay – Mérnöketika A cselekedet hétköznapi helyzetekben történő megítéléséhez, morális konfliktus eldöntéséhez az alábbi kérdések segíthetnek: Ha valamilyen szabályt megszegünk, akkor tényleg lényegesen több jó származik ebből, mintha betartanánk? A cselekedet megítélése a szabály-utilitarianizmus segítségével

21 Margitay – Mérnöketika ERÉNYETIKA

22 Margitay – Mérnöketika Az eddigi etikai elméletekben az volt a fő kérdés, hogy mi a helyes cselekedet. Hogyan cselekedjek? Az erényetika alapkérdése: miféle ember legyek? Hogyan éljek? Válasz: Fejleszd magad! Fejlessz ki magadban bizonyos jellemvonásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy jó ember légy! Mert csak ezek fejlesztése révén lehet jó életet, azaz boldog emberi életet élni. A jó/boldog élet, nem jókedv, öröm, vidámság (nem hedonizmus!*), hanem az egyén értelmi és érzelmi kiteljesedése a közösségben. Egyénileg változik, hogy ki, miben teljesedik ki, de mivel az ember társas lény, ezért ez érint másokat is, ezért a jó élet erkölcsi kérdés, és ezért csak erkölcsileg jó ember lehet boldog, élhet jó életet. Az erényetika alapkérdése

23 Margitay – Mérnöketika Pl. barátságosság. A barátságos ember számára hasonló helyzet a munkahelyén dolgozni, idegen mellett ülni a repülőn és a családi ebéd – mindhárom társas érintkezés, és mindhárom hasonló válaszokat vált ki belőle: érdeklődés, kedvesség, segítőkészség, beszélgetés kezdeményezése stb. Egy számító ember számára a három helyzet különböző: például a munka megoldandó feladat, a repülés közlekedés, a családi ebéd kötelesség, és másként is gondolkodik, érez és viselkedik ezekben a helyzetekben. A jellemvonások tendenciák, hajlamok, hogy bizonyos helyzetekben bizonyos jellegzetes módon gondolkozzunk, érezzünk (jellegzetes attitűdjeink legyenek), viselkedjünk. A jellemvonások szervezett rendszere a jellem (a személyiség). Pontatlanul, de egyszerűen: a jellemvonások „meghatározzák”, hogy adott helyzetben hogyan gondolkodunk, érzünk, cselekszünk. Az etikában jellemvonásokról beszélünk a pszichológiában személyiségvonásokról. (De nem ugyanazok fontosnak a két területen!) Jellemvonások

24 Margitay – Mérnöketika Az erények az erkölcsileg pozitív (a hibák pedig az erkölcsileg negatív) jellemvonások. Az a hajlama (tendenciája, diszpozíciója) az egyénnek, hogy erkölcsileg helyesen gondolkodjon, helyes motivációkkal rendelkezzen és helyesen cselekedjen. Az erényetikák abban különböznek, hogy milyen vonások alkotják az erényes ember jellemét, és hogy közelebbről hogyan értelmezik a jó életet. Pl. fő erények: bölcsesség, bátorság, mértékletesség, igazságosság. További erények: jóindulat, együttérzés, hűség stb. Erények

25 Margitay – Mérnöketika Helyes cselekedet: Az erényes ember felismeri az adott szituációban érvényes morális követelményeket, és attitűdjeiből – azaz belső késztetéseiből (érzéseiből, értékrendjéből, vágyaiból) – fakadóan a követelményeknek megfelelően cselekszik. A helyes cselekedethez tehát intellektuális és erkölcsi erények egyaránt kellenek. A rossz cselekedetek jellembeli hibából, szélsőséges esetben a cselekvő jellemének gonoszságából fakadnak. Az a feltevés, hogy az élet bonyolult, nem lehet minden helyzetet egyszerű szabályokkal leírni. Ezért néha a helyes döntéshez bonyolult mérlegelésre van szükség, amit csak okos, erkölcsileg is felkészült és jó erkölcsi érzékkel rendelkező emberek – röviden erényes emberek -- tudnak megtenni. A jó cselekedet – rossz cselekedet

26 Margitay – Mérnöketika A cselekedet hétköznapi helyzetekben történő megítéléséhez, morális konfliktus eldöntéséhez az alábbi kérdések segíthetnek: Milyen erényeket tükrözne a cselekedet? Milyen jellemvonásokkal rendelkezők cselekszenek így? Mit tenne egy általam nagyra becsült személy, a mesterem ebben a helyzetben? Mit szólna hozzá, ha megtudná, hogy ezt tettem? A cselekedet megítélése erényetikák segítségével

27 Margitay – Mérnöketika A tárgyalt etikai elméletek egy alapvető fogalomra, illetve egy erkölcsi alaptételre épít. Talál egy archimedesi pontot (kötelesség, erény, törvény, boldogság, hasznosság stb.), amely meghatározza az erkölcs lényegéről alkotott képét. Következésképp ezen elméletek kisebb-nagyobb mértékben egyoldalúak, részigazságokat tartalmaznak. Maga az erkölcs összetett, bonyolult, szövevényes rendszer. Amiről az un. etikák külön-külön szólnak, s ami mellett külön-külön érvelnek, mindaz együtt jellemzi magát az erkölcsöt; még pontosabban: mindaz feltételezi egymást, s fontos szerepet játszik az életben. A tanult etikai elméletek mindannyian szempontokat adnak a cselekedetek megítéléséhez, az erkölcsi kérdések eldöntéséhez. Tegyem – ne tegyem? Mit tegyek? Valamennyi a mérlegelés eszköze. Gyakran azonos eredményre vezetnek, de van olyan helyzet, amikor nem, a döntéshez azonban mindenképpen segítenek. Összegzés I.: Etikai elméletek egymáshoz való viszonya

28 Margitay – Mérnöketika A tanult etikai elméletek az alábbi mércék megadásával segítik az erkölcsi döntéseket és a cselekedeteket megítélését: Értékek Metaszabályok a cselekvés alapjául szolgáló norma kiválasztására: Kant I: Olyan elv alapján cselekedj, ami általánosítható! Kant II: Olyan elv alapján cselekedj, ami a másikat racionális cselekvőnek tekinti! Aranyszabály: Olyan elv alapján cselekedj, amit szeretnél, hogy veled szemben alkalmazzanak hasonló helyzetben! Szerződéselmélet: Olyan elv alapján cselekedj, amiről konszenzus születhetne! Kötelességek (Általános és szakmai kötelességek) A következmények, a hasznosság számbavétele Az erényekhez való viszony figyelemebevétele Összegzés II: Hogyan segítik a cselekedet megítélését

29 Margitay – Mérnöketika Megfelel az értékrendemnek? Összhangban van az értékeimmel? Mi lenne, ha hasonló helyzetekben mindenki így tenne? Elvileg lehetséges, hogy mindenki így tegyen? E cselekedet mögött álló norma lehetne általános törvény? Szeretném, ha mások ezt tennék velem? Mit szeretnék, mit tegyenek mások hasonló helyzetben (velem)? Az érintettek hozzájárulnak tervem megvalósításhoz, szándékos aktív résztvevők benne, vagy csak passzív eszközök? (Minden érintettre vonatkozik a kérdés, nem csak a közvetlen résztvevőkre.) Az adott cselekedet meg szeg-e a valamilyen kötelességet, valamilyen kategorikus normát? (általános erkölcsi norma, szakmai előírás, Etikai Kódex stb.) Összegzés III: A döntést morális szempontból ellenőrző kérdések I.

30 Margitay – Mérnöketika Kialakulhatna-e közmegegyezés az adott cselekedet alapjául szolgáló norma körül? Mit szólna a közösség a cselekedetemhez, ha nyilvánosságra kerülne (TV, sajtó, internet)? Elfogadható lenne a közösség számára? Megdicsérnének? Mit szólnának a kollégák, mit szólna a szakma az eljárásomhoz, ha megtudnák? Elfogadható lenne számukra? Megdicsérnének? Melyik lehetséges cselekedetnek, mi a valószínű következménye? Melyik okozza ezek közül a legnagyobb valószínűséggel összességében a legtöbb jót és a legkevesebb kárt? Ha valamilyen szabályt szegünk, akkor tényleg lényegesen több jó származik ebből, mintha betartanánk? Milyen erényeket tükrözne a cselekedet? Milyen jellemvonásokkal rendelkezők cselekszenek így? Mit tenne egy általam nagyra becsült személy, a mesterem ebben a helyzetben? Mit szólna hozzá, ha megtudná, hogy ezt tettem? Összegzés IV: A döntést morális szempontból ellenőrző kérdések II.

31 Margitay – Mérnöketika MIÉRT KELL A HELYESET TENNI?

32 Margitay – Mérnöketika Az egyes etikai elméletek általában nem csak azt mondják meg, mi a helyes cselekedet, hogyan kell helyesen cselekedni (eddig erről beszéltünk), hanem arról is mondanak valamit, mért kell az adott szituációban a jót és nem a rosszat cselekedni. 1. Mert csak így cselekedhetünk ésszerűen, az ész alapján belátható, hogy csak így lehetünk konzisztensek. (Kant) 2. Mert a jó magában foglalja, hogy preferálnunk kell a rosszal szemben. A jó pontosan azt jelenti, hogy jobb, mint a rossz. 3. Mert kötelességünk (kötelesség-etikák), és valami (lelkiismeretünk) vagy valaki (Isten, közösség, Mérnöki Kamara) a kötelességünk teljesítésére késztet. 4. Mert „megállapodtunk”, ez szükséges a kölcsönösen előnyös és kiszámítható együttműködéshez, és így mindenki jobban jár. (szerződéselmélet) 5. Mert összességében jó következményeket eredményez. (utilitarianizmus) 6. Mert így tudunk teljes életet élni. (erényetika) Miért kell a jó cselekdetet választani és nem a rosszat?

33 Margitay – Mérnöketika Ön egy építőipari cég vezetője. Csak akkor nyeri meg a munkát, ha olyan árat ad, amiért nem lehet megcsinálni. Ezen az áron a munka veszteséget hoz. Viszont nincs más megrendelés, és ez egy hosszúidőre feladatot biztosító, nagy munka. Ha nem vállalja el, a céget le kell építenie, ha elvállalja, akkor a végén csődbe megy. Mit tenne ön? 1. Nem vállalja el, és leépíti a céget. 2. Elvállalja, és csődbe viszi. 3. ??? Válaszát indokolja! Mi lenne az etikus döntés? Válaszát a tanult etikai elméletek alapján indokolja! Feladat


Letölteni ppt "2015. 09. 20. Margitay – Mérnöketika ETIKAI ELMÉLETEK II. 4. óra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések