Konfliktusok elemzése – elemzők konfliktusai

Az előadások a következő témára: "Konfliktusok elemzése – elemzők konfliktusai"— Előadás másolata:

1 Konfliktusok elemzése – elemzők konfliktusai
Tálas Péter NKE NETK SVKK

2 Az előadás vázlata Az objektív és szubjektív biztonságról
Az elemzési szempontok sokszínűségéről Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről A 2015-ös görög válság megközelítési lehetőségeiről Az európai menekültválság megközelítési lehetőségeiről

3 Az objektív és szubjektív biztonságról
A biztonság fogalma Objektív = tények, adatok Leíró jellegű megközelítés Az információk szelektálása és rendszerezése Több szempontú, komplex megközelítés Szakértői objektivitás Szubjektív = a fenyegetés percepciója A tömegmédia és politikai közbeszéd alakítja Közvetlen környezetünkön kívül mindent ezeken keresztül ismerünk meg Társadalmakként különböző Döntően befolyásolják politikai és ideológiai nézeteink Nem igazán tudjuk, melyik a lényegesebb, Fontos, hogy a kettő ne kerüljön egymástól túl távolra A szubjektív biztonság könnyen befolyásolható

4 Az elemzési szempontok sokszínűségéről
Minden válság több szempontból elemezhető Az egyes főszereplők helyzetének és törekvéseinek szempontjából Nemzetközi – regionális – helyi szinten Kívülről – belülről szemlélve Az elemzői helyzet és cél szempontjából (leíró elemzés, policy paper, hosszú távú vs. rövid távú megközelítés) Elemzői ismeret a konfliktusról és környezetéről (források mennyisége, forráskritika, sokoldalúság, szemléleti nyitottság vs. szemléleti zártság) Az eltérő megközelítési szempontok eltérő képet mutatnak és mutathatnak Az elemző legfontosabb feladata a sokoldalú bemutatás, a döntések lehetséges következményeinek felmérése

5 A megközelítés jelentősége

6 A megközelítés jelentősége

7 A megközelítés jelentősége

8 Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről
Geopolitikai szint Főszereplők: USA/EU versus Oroszország Föderáció Cél: Küzdelem az érdekszféráért John J. Mearsheimer: Why the Ukraine Crisis Is the West’s Fault Andrey Makarychev: Russia, Ukraine and the Eastern Partnership: From Common Neighborhood to Spheres of Influence?

9 Küzdelem az érdekszféráért

10 Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről
Geopolitikai szint Főszereplők: USA/EU versus Oroszország Föderáció Cél: Küzdelem az érdekszféráért John J. Mearsheimer: Why the Ukraine Crisis Is the West’s Fault Andrey Makarychev: Russia, Ukraine and the Eastern Partnership: From Common Neighborhood to Spheres of Influence? Regionális szint Főszereplők: Európa (Ukrajna) versus Oroszországi Föderáció Cél: Küzdelem az integrációs vezető szerepért David Cadier: Eurasian Economic Union and Eastern Partnership: the End of the EU-Russia Entredeux

11 Küzdelem az integrációs vezető szerepért

12 Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről
Geopolitikai szint Főszereplők: USA/EU versus Oroszország Föderáció Cél: Küzdelem az érdekszféráért John J. Mearsheimer: Why the Ukraine Crisis Is the West’s Fault Andrey Makarychev: Russia, Ukraine and the Eastern Partnership: From Common Neighborhood to Spheres of Influence? Regionális szint Főszereplők: Európa (Ukrajna) versus Oroszországi Föderáció Cél: Küzdelem az integrációs vezető szerepért David Cadier: Eurasian Economic Union and Eastern Partnership: the End of the EU-Russia Entredeux Cél: Küzdelem az orosz geopolitikai határokért Dmitri Trenin: The Ukraine crisis and the resumption of great-power rivalry

13 Küzdelem az orosz geopolitikai határokért

14 Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről
Ukrán szint Főszereplők: ukrán politikai elit (oligarhák), ukrán társadalom (orosz, ukrán, szeparatisták), modernizálók vs. konzervatívok + Oroszország (pénz, fegyver, katona) + Nyugat (pénz, kiképzés, adatszolgáltatás, tanácsadás) Cél: hatalom destabilizálása vs. stabilizálása, szakadár területek elszakadása vs. megtartása, centralizált állam vs. föderalizált állam, modernizálás: európai vs. orosz út Az ukrán állam strukturális válsága

15 Az ukrán állam strukturális válsága

16 Az ukrán állam strukturális válsága

17 Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről
Ukrán szint Főszereplők: ukrán politikai elit (oligarhák), ukrán társadalom (orosz, ukrán, szeparatisták), modernizálók vs. konzervatívok + Oroszország (pénz, fegyver, katona) + Nyugat (pénz, kiképzés, adatszolgáltatás, tanácsadás) Cél: hatalom destabilizálása vs. stabilizálása, szakadár területek elszakadása vs. megtartása, centralizált állam vs. föderalizált állam, modernizálás: európai vs. orosz út Az ukrán állam strukturális válsága Kelet-Ukrajna versus Nyugat-Ukrajna (identitás-küzdelem, kisebbségvédelem, szeparatizmus)

18 Kelet-Ukrajna versus Nyugat-Ukrajna

19

20

21 Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről
Ukrán szint Főszereplők: ukrán politikai elit (oligarhák), ukrán társadalom (orosz, ukrán, szeparatisták), modernizálók vs. konzervatívok + Oroszország (pénz, fegyver, katona) + Nyugat (pénz, kiképzés, adatszolgáltatás, tanácsadás) Cél: hatalom destabilizálása vs. stabilizálása, szakadár területek elszakadása vs. megtartása, centralizált állam vs. föderalizált állam, modernizálás: európai vs. orosz út Az ukrán állam strukturális válsága Kelet-Ukrajna versus Nyugat-Ukrajna (identitás-küzdelem, kisebbségvédelem, szeparatizmus) Oligarchák közötti harc

22 Ukrán oligarcha-csoportok
Kijevi klán Szurkisz testvérek (Ihor és Hrihorij) Viktor Medvacsuk Dnyeperopetrovszki klán Viktor Pincsuk Ihor Kolomojszki Julia Tyimosenko Szerhij Tyihipko Donyecki klán Rinat Ahmetov Vitalij Hajduk Borisz Kolesnyikov Serhij Taruta RUE csoport Dmitro Firtas Valerij Horosovszkij Klánokon kívüliek Petro Porosenko Burjak testvérek (Szerhij és Olekszandr)

23 Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről
Ukrán szint Főszereplők: ukrán politikai elit (oligarhák), ukrán társadalom (orosz, ukrán, szeparatisták), modernizálók vs. konzervatívok + Oroszország (pénz, fegyver, katona) + Nyugat (pénz, kiképzés, adatszolgáltatás, tanácsadás) Cél: hatalom destabilizálása vs. stabilizálása, szakadár területek elszakadása vs. megtartása, centralizált állam vs. föderalizált állam, modernizálás: európai vs. orosz út Az ukrán állam strukturális válsága Kelet-Ukrajna versus Nyugat-Ukrajna (identitás-küzdelem, kisebbségvédelem, szeparatizmus) Oligarchák közötti harc Társadalom versus politikai elit

24

25 Az ukrán válság megközelítési lehetőségeiről
Ukrán szint Főszereplők: ukrán politikai elit (oligarhák), ukrán társadalom (orosz, ukrán, szeparatisták), modernizálók vs. konzervatívok + Oroszország (pénz, fegyver, katona) + Nyugat (pénz, kiképzés, adatszolgáltatás, tanácsadás) Cél: hatalom destabilizálása vs. stabilizálása, szakadár területek elszakadása vs. megtartása, centralizált állam vs. föderalizált állam, modernizálás: európai vs. orosz út Az ukrán állam strukturális válsága Kelet-Ukrajna versus Nyugat-Ukrajna (identitás-küzdelem, kisebbségvédelem) Oligarchák közötti harc Társadalom versus politikai elit Modernizációs dilemma (európai vagy orosz) Osródek Studiów Wschodnich /Centre of Eastern Studies– Ukraine

26 A 2015-ös görög adósságválság megközelítési lehetőségeiről
Nemzeti szint Főszereplők: politikai elit csoportjai, pártjai; görög társadalom Cél: Politikai elit – a hatalom megszerzéshez és megtartásához szükséges társadalmi támogatás megszerzése; Társadalom: a válság és a megszorítások felszámolása „A görög kormányok elhibázott gazdaságpolitikája” (a görög recesszió az elmaradt szerkezeti átalakítások és magán szektor lassú reakciójának következménye) Fóris György: A görög ügy sokkal többről szól Csankovszki Kata – Mező Júlia: A görög válság – az euroövezet drámája

27

28 A 2015-ös görög adósságválság megközelítési lehetőségeiről
Nemzeti szint Főszereplők: politikai elit csoportjai, pártai; görög társadalom Cél: Politikai elit – a hatalom megszerzéshez és megtartásához szükséges társadalmi támogatás megszerzése; Társadalom: a válság és a megszorítások felszámolása „A görög kormányok elhibázott gazdaságpolitikája” Fóris György: A görög ügy sokkal többről szól Csankovszki Kata – Mező Júlia: A görög válság – az euroövezet drámája „A hitelezők és az EU Görögország elleni támadása” (a görög recesszió a hitelezők nyomására véghezvitt megszorítások eredménye) Drábik János: A görög pénzügyi válság rejtett okai Piketty: A németek ne prédikáljanak, soha nem fizették vissza az adósságaikat!

29

30 A 2015-ös görög adósságválság megközelítési lehetőségeiről
Európai szint Főszereplők: Görögország, EU (német/francia), Eurózóna (EMU), EKB, EMU mediterrán országai (EMU Med) Cél: Görögország – adósságkönnyítés (leírás, átütemezés) EU – Görögország EU-ban és (ha nem túl drága) EMU-ban tartása EMU – az EMU egyben tartása, a megoldás ne legyen rossz példa EKB – az euro védelme (akár grexit), hitelek megtartása, EMU Med: a görög példa mennyire követhető, lojalitás Németországgal „Az EU, az euro és az eurozóna rendszerének hibája a görög válság oka” (nem kell megszorítás, adósság-elengedés kell) Wolfgang Streeck: „Az eurózóna olyan hiba, amit nem lehet kijavítani” Pogátsa Zoltán: Az Eurozóna első számú közgazdásza a görög helyzetről Pogátsa Zoltán: Az Európai Központi Bank: a csöndes gyilkos

31

32

33 A 2015-ös görög adósságválság megközelítési lehetőségeiről
Európai szint Főszereplők: Görögország, EU (német/francia), Eurózóna (EMU), EKB, EMU mediterrán országai (EMU Med) Cél: Görögország – adósságkönnyítés (leírás, átütemezés) EU – Görögország EU-ban és (ha nem túl drága) EMU-ban tartása EMU – az EMU egyben tartása, a megoldás ne legyen rossz példa EKB – az euro védelme (akár grexit), hitelek megtartása, EMU Med: a görög példa mennyire követhető, lojalitás Németországgal Az EU politikai döntést hozott: az eurozóna egyben tartását és megerősítését tartotta szem előtt” Emmanuel Macron – Sigmar Gabriel: Europe cannot wait any longer: France and Germany must drive ahead Ian Traynor: German and French ministers call for radical integration of eurozone

34

35 A 2015-ös görög adósságválság megközelítési lehetőségeiről
Európai szint Főszereplők: Görögország, EU (német/francia), Eurózóna (EMU), EKB, EMU mediterrán országai (EMU Med) Cél: Görögország – adósságkönnyítés (leírás, átütemezés) EU – Görögország EU-ban és (ha nem túl drága) EMU-ban tartása EMU – az EMU egyben tartása, a megoldás ne legyen rossz példa EKB – az euro védelme (akár grexit), hitelek megtartása, EMU Med: a görög példa mennyire követhető, lojalitás Németországgal „Az EU politikai döntést hozott: megbüntette Görögországot és a görög népet, megsértette szuverenitását” Charles Wyplosz: Grexit: The staggering cost of central bank dependence Paul de Grauwe: Greece is solvent but illiquid: Policy implications Barry Eichengreen: Path to Grexit tragedy paved by political incompetence

36

37 A 2015-ös görög adósságválság megközelítési lehetőségeiről
Globális szint Főszereplők: EU (német/francia), EMU, EKB, IMF (USA), EMU Med, Nem EMU országok Célok: EU – Görögország EU-ban és (ha nem túl drága) EMU-ban tartása EMU – az EMU egyben tartása, a megoldás ne legyen rossz példa EKB – az euro védelme (akár grexit), hitelek megtartása, IMF – Görögország EU-ban és az EMU-ban, hitelek megtartása, a megszorítás-pártiak kritikája, EMU Med – a görög példa mennyire követhető, lojalitás Németországgal Nem EMU országok – az EMU csatlakozási igények felülvizsgálata, önálló monetáris politika hangsúlyozása „Megszorítás vagy gazdaságélénkítés vita” Mellár Tamás: Renegát gondolatok a görög válság kapcsán Soros: nem kell megszorítás Martin József Péter: Kísértet járja be Európát

38

39

40 Az európai menekültválság megközelítési lehetőségei
Főszereplők: migránsok/menekültek, tranzit-országok (pl. Macedónia, Szerbia), határ-országok (pl. Olaszország, Magyarország), befogadó országok (pl. Németország Cél: Migránsok/menekültek – menedék (Nyugat-Európába) Tranzit-országok – minél gyorsabban távozzanak Határ-országok – határvédelem (schengeni kötelezettség, Dublin III.) Befogadó országok – azok fogadása akik valóban védelemre szorulnak Európába irányuló népvándorlásról vagy menekülthullámról van-e szó?

41

42

43 Az európai menekültválság megközelítési lehetőségei
Főszereplők: migránsok/menekültek, tranzit-országok (pl. Macedónia, Szerbia), határ-országok (pl. Olaszország, Magyarország), befogadó országok (pl. Németország Cél: Migránsok/menekültek – menedék (Nyugat-Európába) Tranzit-országok – minél gyorsabban távozzanak Határ-országok – határvédelem (schengeni kötelezettség, Dublin III.) Befogadó országok – azok fogadása akik valóban védelemre szorulnak Európába irányuló népvándorlásról vagy menekülthullámról van-e szó?

44

45

46 Az európai menekültválság megközelítési lehetőségei
Főszereplők: migránsok/menekültek, tranzit-országok (pl. Macedónia, Szerbia), határ-országok (pl. Olaszország, Magyarország), befogadó országok (pl. Németország Cél: Migránsok/menekültek – menedék (Nyugat-Európába) Tranzit-országok – minél gyorsabban távozzanak Határ-országok – határvédelem (schengeni kötelezettség, Dublin III.) Befogadó országok – azok fogadása akik valóban védelemre szorulnak Európába irányuló népvándorlásról vagy menekülthullámról van-e szó? Néhány adat 230 millió migráns, közöttük 60 millió menekült van a világon Az 500 milliós Európába első féléve között fő Ebből ben fő Kiket sújt elsősorban a menekülthullám?

47

48

49

50 Az európai menekültválság megközelítési lehetőségei
Szüksége van-e vagy sem Európának a bevándorlókra? Néhány adat Az EU lakossága 500 millió Ebből millió külső bevándorló (7,4%) Nyugat-Európa lakossága 2050-ig 4,5-5%-kal csökken (22-25 millióval) Kelet- és Közép-Európa lakossága 2050-ig akár 15%-kal is csökkenhet (népességfogyás + elvándorlás Nyugatra) Európa lakossága elöregszik Menekültek vagy szociális migránsok jönnek?

51

52 A megoldás lehetőségéről
1. A kibocsátó országok konfliktusainak megoldása 2. A konfliktus zóna szomszédságában lévők támogatása 3. A tranzit-országok együttműködésre kényszerítése 4. EU oltalmi övezetek létrehozása a Schengenen kívül 5. Hatékony határvédelem 6. Az befogadottak integrációjának javítása

53 Köszönöm a figyelmet! Kérdések?