Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 25 éves önkormányzati rendszer helyzete 2015-ben XXIII. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Keszthely 2015. Szeptember 16. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 25 éves önkormányzati rendszer helyzete 2015-ben XXIII. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Keszthely 2015. Szeptember 16. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök."— Előadás másolata:

1 A 25 éves önkormányzati rendszer helyzete 2015-ben XXIII. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Keszthely Szeptember 16. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök

2 I. A magyar helyzet

3 A magyar önkormányzatiság jellemzői 1990 Az önkormányzatok, mint önálló hatalmi ág – természetjogi megközelítés Szervezeti, gazdasági autonómiák A demokrácia kis körei Minden település önálló önkormányzat Liberális önkormányzati szabályozás A megye szerepének visszaszorítása Differenciálatlan hatáskör telepítés 3

4 A magyar önkormányzatiság belső ellentmondásai Dél európai szétaprózódott struktúra Észak európai széles felelősségi rendszer Differenciálatlan feladat/hatáskör telepítés Sajátos finanszírozási rendszer Gazdasági függetlenség hiánya Pót megoldások – ÖNHIKI, 6/3 Átalakítás elkerülhetetlensége 4

5 Településkategóriák és népesség struktúrája

6 Az átalakítás előtti helyzet Az önkormányzati feladatok ellátásának minőségében jelentős különbségek és feszültségek alakultak ki. Az önkormányzatok finanszírozása egyre inkább kiszámíthatatlanná és lehetetlenné vált. Az önkormányzatok túlnyomó többsége mindennapos túlélési gyakorlatot hajtott végre. Az önkormányzatok felélték vagyonuk nagy részét, növekedett a működési célú, görgetett hitelek aránya.(kötvény-kibocsátási hullám) Hiányzott a stabilitás és a stratégiai gondolkodás a rendszerből. 6

7 Eredmények A települések saját sorsuk irányítását a kezükbe vették, kialakult a helyi demokrácia A lakossági közszolgáltatások biztosítása többnyire önkormányzati fenntartásban volt biztosított Növekedett a települési identitás és lokalitás A közösségi szervezetek, a civil szféra kialakult Az öntevékenység és az innováció erősödött Biztosítottá váltak az alapvető települési infrastruktúrák Az együttműködés szükségességének felismerése 7

8 Hiányosságok Az önkormányzati közszolgáltatások minősége nem volt igazságos A rendszer finanszírozhatatlan és fenntarthatatlan Gyenge a ténylegesen önkéntes alapú társulás A nagyobb lakosságszámú önkormányzatok szigetszerű működése Az ország ketté szakadása – gazdagok és szegények/szegényedők A jövő bizonytalan, kiszámíthatatlan 8

9 II. Az átalakítás és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény (Mötv.) következményei 9

10 Az önkormányzati rendszer struktúrája típus szerint főváros 23 kerület (~1%) 23 megyei jogú város (~1%) 152 járásszékhely város (5%) 170 város (4%) 104 nagyközség (4%) 2705 község (85%) 3178 település + 19 megye

11 Főbb változtatások - 1 Az új típusú állami szerepvállalás Feladatok – hatáskörök újra osztása – növekvő állami szerepvállalás a közszolgáltatás biztosításában Közoktatás államosítása (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) – 3 ezer lakos alatti településen az állam a fenntartó és a működtető - 3 ezer lakos feletti településen az állam a fenntartó és az önkormányzat a működtető Egészségügy részleges államosítása - Önkormányzati kórházak államosítása, a gazdasági társasági forma megszűntetése - Járó-beteg ellátó intézmények vegyes fenntartásúak - Egészségügyi alapellátás és az orvosi ügyelet önkormányzati feladat maradt

12 Főbb változtatások - 2 Állami igazgatás járási hivatalba szervezése - A jegyzői hatósági ügyek kis része került a járási hivatalokhoz Kistelepülési hivatalok megszűntetése (2000 fő alatt) - Az önkormányzati hivatalok továbbra is ellátnak államigazgatási hatósági ügyeket - A kiemelt elsőfokú építésügyi hatáskör címzettje a járásszékhely város jegyzője Új szereposztás: – polgármester – alpolgármester – jegyző Feladatfinanszírozás és forrásmegosztás finomítása Erős állami felügyelet – 2012-től Hitelfelvétel korlátozása – 2012-től, további szigorítás 2013-tól Önkormányzati adósságkonszolidáció

13 Polgármesteri és közös önkormányzati hivatalok száma és aránya A 3153 vidéki település 41%-ában van hivatali székhely 522 polgármesteri hivatal jött létre (a települések 17%-a) Pest megyei települések 65%-ban működik önálló hivatal. 40%-ában: Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász- Nagykun –Szolnok megyékben Legkevesebb ph: Vas=3, Baranya=4, Zala=7 748 közös önkormányzati hivatal működik (a települések 24%-a) A legtöbb települést – 13 – magába foglaló az Őriszentpéteri Közös Hivatal 12 település: Rédicsi, Kovácshidai, Nagyharsányi, Jánosházai Átlag 3,5 település alkot egy közös hivatalt Legnagyobb átlagos település szám: Baranya megye: 5,2 és Zala: 5, Vas: 4,9, Veszprém: 4,3 és Somogy: 4,1. Átlagos település szám alatt: 14 megye (9 megyében 2,2 – 2,5 közötti az együttműködő települések száma.) 528 településen megszűnt a hivatali székhely 13

14 Új szemlélet és megközelítés – Mötv. 6. § A helyi önkormányzat feladatai ellátása során: a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt; b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait; c) egyes közszolgáltatások igénybevételét - törvény felhatalmazása alapján - rendeletében feltételekhez kötheti.

15 Az önkormányzatok államháztartáson belüli súlyának nagysága a modern piacgazdaságokban meglehetősen változatos képet mutat és kifejezi az adott országban a decentralizáció fokát. Ezzel a fiskális móddal mérlegelni kell az adott feladatok telepítésével együtt járó előnyöket, illetve mérlegelni szükséges az esetleges hátrányokat. Gondolom minden így történt!!! OECD gyakorlatában a következő indikátorokat alkalmazzák: 1. a helyi szint kiadásainak a kormányzati szektor összes kiadásához viszonyított aránya feladatcentralizáció ( vízszintes tengely ) 2. a helyi szint saját bevételeinek a kormányzati szektor összes bevételéhez viszonyított aránya jövedelemcentralizáció ( függőleges tengely )

16

17

18

19

20 III. Főbb kérdések

21 Megoldásra váró kérdések – 1. Hivatali létszám és szakmai feltételek elégtelensége Közszolgálatban dolgozók bérének rendezése Polgármesteri szerep és javadalmazás átfogó rendezése Képzés és továbbképzés gyakorlatorientált rendszere 21

22 Megoldásra váró kérdések – 2. Valóságos működési hiány nélküli gazdálkodás ( 50-es paramétersor) Közszolgáltatások árazása – bench mark Önkormányzati mozgástér bővítése Állami és önkormányzati feladatelhatárolás pontos rögzítése Szolidaritás: nagyok – kicsik között Folyamatos visszamérés és szabályozás 22

23 Önkormányzati lehetőségek Szubszidiaritás valósággá tétele Járáson belüli mikrotérségek szervezése Együttműködés, partnerség, társulás Új típusú önkormányzati hivatal és szerepek Partnerség erősítése az állam és önkormányzatok, valamint önkormányzatok között Tudásbővítés, tapasztalatcsere Összefogás! 23

24 Önkormányzati rendszerünk megújítása csupán 4 éve kezdődött el. Ez egy folyamat amiben csak a változás az állandó !!!!! A következő években nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy feladatrendszer a finanszírozási rendszer a szervezetrendszer és a szabályozási rendszer együtt mozogjon.

25 Köszönöm a figyelmet! Schmidt Jenő TÖOSZ elnök 25


Letölteni ppt "A 25 éves önkormányzati rendszer helyzete 2015-ben XXIII. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Keszthely 2015. Szeptember 16. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök."

Hasonló előadás


Google Hirdetések