Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

IV. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "IV. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA"— Előadás másolata:

1 IV. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA
Ügykezelői alapvizsga diasor Hatályosította: Rejtélyi Hajnalka, augusztus

2 Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Számítógép)
Számítógép: adatok tárolására és programok feldolgozására alkalmas elektronikus eszköz. Kliens: PC – személyi számítógép Notebook Vékony kliens Táblagép Okostelefon Szerver: Kiszolgáló funkcionalitás Autentikáció – felhasználói azonosítás Autorizáció - jogosultságkezelés Adattárolás Szolgáltatás kiajánlás 2

3 Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Számítógép)
Autentikációs lehetőségek: Tudásalapú hitelesítés valamilyen felhasználónév és jelszó ismerete szükséges a hitelesítéshez kevésbé biztonságos, mert a biztonság a jelszó erősségétől függ Eszközalapú hitelesítés valamilyen azonosító eszköz (chip kártya, token) alkalmazása szükséges a hitelesítéshez Tulajdonság alapú hitelesítés a felhasználó valamely tulajdonsága jogosít a belépésre (pl. ujjlenyomat, íriszkép, arcarány stb.) Egyfaktoros – többfaktoros hitelesítés Attól függően, hogy az ismert azonosítási módszerek közül mennyit használunk. A hitelesítés biztonsági szintje a faktorok számával egyenes arányban nő. 3

4 Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Számítógép)
Autorizáció: A szerverben tárolt adatokhoz való hozzáférési jogosultságot határozza meg. fájl szintű jogok megosztás szintű jogok Adattárolás: Az adatok megbízható, megfelelő redundanciával rendelkező központi tárolása. Szolgáltatás kiajánlás: A különböző felhasználók által igénybe vehető szolgáltatások, pl. web, levelezés stb. A felhasználók számára kiajánlott jogok lehetnek megosztás szintűek, vagy fájlrendszer szintűek. A jogosultságok kiosztása lehet automatikus valamilyen hierarchia alapján, vagy lehet egyedi minden dokumentumra digitális jogosultságkezelés alapján 4 4

5 Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Szoftverek)
Szoftverek csoportosítása: Operációs rendszerek: szöveges grafikus Legelterjedtebb: Microsoft Windows Általános célú szoftverek: Szövegszerkesztők (dokumentum szerkesztők) Táblázat kezelők Adatbázis kezelő Levelező szoftver stb. Speciális célú alkalmazások: Választási szoftver Földhivatali rendszer Elektronikus iktatás 5 5

6 Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Hálózatok)
Hálózat: valamilyen célból összekötött számítógépek összessége. pl.: csoportmunka, központosított nyomtatás, központi menedzselhetőség Alapját képezi: Elektronikus levelezésnek Központi adattárolásnak Központi nyomtatásnak Csoportmunkának Elektronikus közigazgatásnak 6

7 Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Csoportmunka)
A csoportmunka a projekt szemléletű működés alapja, lehetővé teszi, hogy több ember ugyanazon anyagon dolgozzon egy időben. Leggyakrabban az alábbi szolgáltatások használatát takarja: Levelezőrendszer Azonnali üzenetküldő szolgáltatás Portál szolgáltatás 7

8 Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Adatbiztonság)
az összegyűjtött adatvagyon sérthetetlenségét, integritását, használhatóságát és bizalmasságát lehetővé tevő technológiák és szervezési módszerek összessége. Az adatokkal szemben támasztott követelmények: Bizalmasság Sértetlenség Hitelesség Letagadhatatlanság Rendelkezésre állás 8

9 Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Adatbiztonság)
Az adatbiztonság szintjei: Fizikai védelem: Az adatokat érő fizikai behatások elleni védelem Logikai védelem: Tulajdonképpen illetéktelen hozzáférés elleni védelem, azaz már informatikai eszközökkel igyekszünk az adatokkal szemben támasztott követelményeket biztosítani. Adminisztratív védelem: Az adatok felhasználóival kapcsolatos biztonsági előírások összessége. 9

10 Elektronikus iktatás Elektronikus iktatás: a szervezet ügyviteli folyamatainak elektronikus útra terelése. Típusai: Elektronikus iktatókönyv: A rendszerben csak az iratok tulajdonságai (metaadatai) találhatók meg. Elektronikus iratkezelő-rendszer: A rendszerben a teljes anyag, annak metaadatai, illetve az irat teljes útja megtalálható. A közigazgatásban egységes elektronikus iratkezelő-rendszer nincs. Az, hogy melyik fajtát alkalmazzák, az adott szervezet informatikai fejlettségétől, illetve a rendelkezésre álló anyagi forrásoktól függ. 10 10

11 Az elektronikus iktatórendszerek típusai
Elektronikus iktatókönyv előnyei: Elektronikus iktatókönyv hátrányai: Egységes iktatószám rendszer. Az iratok útja nehezen követhető nyomon. Előre definiált tárgyszó lista. Nem kezeli a rendszer az elektronikusan érkezett iratokat. Előre definiált dolgozó és vezetői lista. Az irattárba helyezés a hagyományos módon történik. Könnyebb visszakereshetőség akár több paraméter alapján. Nehéz az iratok visszakeresése. Könnyebb statisztika és kimutatás készítési lehetőség. 11

12 Az elektronikus iktatórendszerek típusai
Az elektronikus ügyiratkezelés előnyei: Az elektronikusan érkező dokumentumok kezelése megegyezik a hagyományosakéval. Az irat útja pontosan nyomon követhető. Az előadói ív az irattal együtt elektronikusan létezik. A dokumentumok megtalálhatók a rendszerben. Az elektronikus ügyiratkezelés hátrányai: Pontosan kell definiálni az iratok útját. Nagyon jól kell a felhasználói jogosultságokat beállítani. Kezelni kell a különleges kezelésű iratokat. Pontosan meg kell jelölni az iratok érkezésének helyét. A felhasználók és a vezetők informatikai érettségét fejleszteni kell. 12

13 Az elektronikus iktatás főbb jellemzői
iratok útjának nyomon követése; egységes iktatószámok és iktatási módszer; előre definiált mezők, amelyek gyorsítják a munkafolyamatot; iratok csoportosítása; dossziéba helyezés; könnyű visszakereshetőség; különböző listák készítése, akár vezetői kontrollcélokra. 13

14 Az elektronikus rendszerek biztonsága
Szabályozás: 2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról Alapelvek: A szerveknél működő elektronikus rendszereket biztonsági osztályba kell sorolni. A szerveket is biztonsági osztályba kell sorolni. A szervezetnél történt biztonsági eseményeket jelenteni kell az ágazati, annak híján a kormányzati eseménykezelő központnak. 14

15 Az elektronikus rendszerek biztonsága
Elektronikus információs rendszer: Az adatok, információk kezelésére használt eszközök, eljárások, valamint az ezeket kezelő személyek együttese. Ide tartoznak: számítástechnikai rendszerek és hálózatok; helyhez kötött, mobil és egyéb rádiófrekvenciás, valamint műholdas elektronikus hírközlési hálózatok, szolgáltatások; rádiós vagy műholdas navigáció; automatizálási, vezérlési és ellenőrzési rendszerek (vezérlő és adatgyűjtő, távmérő, távérzékelő és telemetriai rendszerek); a fentiek felderítéséhez, lehallgatásához vagy zavarásához használható rendszerek. 15

16 Biztonsági osztály, biztonsági esemény
Az információs rendszer, illetve az abban kezelt adat bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának kockázata alapján 1-5-ig számozott fokozatok. Minél magasabb a biztonsági osztály száma, annál szigorúbb védelmi szabályok szükségesek hozzá. Biztonsági esemény: Olyan nem várt esemény, mely az elektronikus információs rendszer működésében kárt, vagy az abban tárolt adatok esetében adatvesztést okoz. Kezelésének lépései: Bekövetkezett biztonsági esemény dokumentálása. Következményeinek felszámolása. A  bekövetkezés okainak és felelőseinek megállapítása. A hasonló biztonsági események jövőbeni előfordulásának megakadályozása. 16

17 Elektronikus közigazgatás
Elektronikus közigazgatás: a hatósági ügyek interneten keresztül történő ügyintézését jelenti. Az e-közigazgatás nem teljes körű, alkalmazhatósága az érintett szervek informatikai fejlettségének, valamint ez erre fordítható források függvénye. Az elektronikus szolgáltatásokat fejlettségük alapján szintekbe soroljuk: Első szint: elektronikus tájékoztatási szolgáltatás. Második szint: egyirányú interakciót biztosító szint. Harmadik szint: kétirányú interakciót biztosító szint. Negyedik szint: teljes körű elektronikus ügyintézés. Ötödik szint: targetizáció. 17

18 Elektronikus ügyintézés Elektronikus aláírás
Az elektronikus aláírás: az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt, azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat. Az elektronikus aláírást aszimmetrikus kulcsú kriptográfiai eljárással hozzuk létre. Fajtái: egyszerű elektronikus aláírás, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás. 18

19 Elektronikus ügyintézés Elektronikus aláírás

20 Elektronikus ügyintézés Elektronikus aláírás
Szabályok: Az elektronikus aláírás alkalmazásainak szabályait az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény határozza meg. Az elektronikus aláírás használata az ügyfél számára nem tehető kötelezővé. Az elektronikus ügyintézéshez az ügyfél számára legalább fokozott biztonságú, elektronikus aláírás szükséges. A hatóság számára minősített elektronikus aláírás használata szükséges. Az elektronikus aláírás joghatása nem tagadható meg csupán azért, mert elektronikus formában létezik. Az elektronikus aláírás nem használható azon ügyek intézése esetében, melyek személyes megjelenést igényelnek, pl. családjogi ügyekben. 20

21 Elektronikus ügyintézés Elektronikus aláírás
Rejtjelzés: eljárás, melynek során egy algoritmus segítségével a számunkra fontos adatokat elfedjük, illetéktelen számára olvashatatlanná tesszük. Alkalmazható típusai: szimmetrikus kulcsú eljárás, aszimmetrikus eljárás. 21

22 Elektronikus ügyintézés Elektronikus aláírás
Aszimmetrikus kulcsú eljárás: Előnyei: gyakorlatilag fejthetetlen; egyéb alkalmazási lehetőségeket is rejt; a rejtjelzés és a megfejtés kulcsa eltér→megszűnik a kulcselosztás problémája Hátrányai: nagyon lassú és bonyolult a folyamat. Alkalmazása: elektronikus aláírás, PKI infrastruktúrák, szimmetrikus kulcsú eljárás kulcsának cseréjéhez 22

23 Elektronikus ügyintézés Elektronikus aláírás
Működése Elektronikus ügyintézés Elektronikus aláírás 23

24

25 Elektronikus ügyintézés Elektronikus aláírás
Ügyintézés elektronikus aláírással Alapelvek: Csak valódi névre kiállított elektronikus aláírás használható. Használata az ügyfél számára nem tehető kötelezővé. Bármely szabványos elektronikus aláírást el kell fogadni. Folyamata: az ügyfél beküldi az elektronikus aláírással ellátott dokumentumot, a hatóság ellenőrzi az elektronikus aláírás érvényességét: megfelelő aláírás esetén megkezdődhet az ügyintézés, sikertelen azonosítás esetén az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel. 25

26 Elektronikus ügyintézés Elektronikus aláírás
Aláírás érvényességének ellenőrzése Hitelesítés szolgáltató közreműködésével Az aláírás érvényes: hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványhoz kapcsolódik, az azonosításkor érvényes (nem szerepel a visszavonási listán), a hitelesítés-szolgáltató az adatok egyezőségét igazolja vissza. 26

27 Elektronikus ügyintézés SZEÜSZ
SZEÜSZ: olyan elektronikus ügyintézést megkönnyítő szolgáltatás, mely az ügyfélközpontú ügyintézési megközelítésnek rendeli alá a szolgáltatók informatikai infrastruktúráját, meghatározva ezzel annak fejlesztési irányait és biztonsági követelményeit. A Ket évi módosítása vezette be. Szabályok szolgáltatóknak: Előzetes bejelentés alapján. Törvényi előírásoknak megfelelő IT infrastruktúra. Adatok védelmének biztosítása. Kötelezően előírt szolgáltatást nem lehet megszűntetni. Szabályok ügyfeleknek: Használat regisztrációhoz kötött. A kötelezően használandó SZEÜSZ díjmentes. 27

28 Elektronikus ügyintézés SZEÜSZ
Az ügyfelek részére kötelezően nyújtandó szolgáltatások: Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása. Az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről. Összerendelési nyilvántartás szolgáltatás. Azonosítási szolgáltatás természetes személy ügyfelek részére. Biztonságos kézbesítési szolgáltatás. Elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás. A hatóság nyilatkozattételével kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása. Elektronikus fizetési és elszámolási rendszer. Iratérvényességi nyilvántartás. 28

29 Elektronikus ügyintézés SZEÜSZ
Az ügyfelek részére kötelezően nyújtandó szolgáltatások: Kormányzati hitelesítés-szolgáltatás. Kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás. Központi azonosítási ügynök. ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás. Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés. Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása. Papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá. Iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás. Központi érkeztetési ügynök. Központi kézbesítési ügynök. A törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kötelezően nyújtandóként elő­írt további szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás. 29

30 Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer
A Központi elektronikus szolgáltató rendszer (Központi Rendszer) az elektronikus közszolgáltatás nyújtását, illetve igénybe vételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek összessége. Részei: az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG), a kormányzati portál, a kormányzati ügyfél-tájékoztató központ, az ott megjelenő szolgáltatások és ügyintézési lehetőségek, valamint azok fenntartói és üzemeltetői. 30

31 Elektronikus ügyintézés, SZEÜSZ
Kormányzati hitelesítés szolgáltatás és kormányzati elektronikus aláírás-hitelesítése szolgáltatás: SZEÜSZ szolgáltatója a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Központi érkeztetési ügynök: KÉR rendszer. Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása és papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá: a szervek számára érkező dokumentumokat a KEKKH munkatársai digitalizálják, az elektronikusan aláírt kiküldendő levelek a postai hibrid rendszer segítségével jutnak el a címzetthez.

32 Elektronikus ügyintézés Ügyfélkapu
Ügyfélkapu: az az eszköz, amely biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon, biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus közigazgatási ügyintézést, illetve az elektronikus közigazgatási szolgáltatást nyújtó szervekkel. Használata regisztrációhoz kötött: A regisztrációs szerv – területileg illetékes okmányiroda – előtt személyes megjelenítéssel. Ideiglenes regisztrációval, mely egy elektronikus űrlap kitöltésével jár, ennek beküldését követően egy 30 napig érvényes ideiglenes kódot kap az ügyfél. Ez alatt a 30 nap alatt a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenéssel lehet véglegesíteni a regisztrációt. Elektronikus aláírással az interneten. 32

33 Elektronikus ügyintézés Ügyfélkapu
33

34 Elektronikus ügyintézés Ügyfélkapu
34

35 Elektronikus ügyintézés Ügyfélkapu
Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások I.: értesítés okmányok érvényességi idejének lejártáról; internetes okmányirodai szolgáltatások; hatósági erkölcsi bizonyítvány, hatósági bizonyítvány igénylése elektronikus kérelmezés útján; Kormányzati Portál szolgáltatásai; Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Adatszolgáltatás letiltása és visszavonása szolgáltatása; Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgáltatásai. 35

36 Elektronikus ügyintézés Ügyfélkapu
Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások II.: E-felvi, internetes felsőoktatási jelentkezés; Országos Egészségbiztosítási Pénztár szolgáltatásai; Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szolgáltatásai; MVH agrártámogatási kérelmek; ingatlankereső, cégkereső, gépjárműkereső. Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások teljes köre a honlapon tekinthető meg.

37 Elektronikus ügyintézés Hivatali kapu
A Hivatali kapu része a központi elektronikus szolgáltató rendszernek, melyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által számára biztosított szolgáltatásokhoz. Nyújtott szolgáltatások: Hitelesen lehet küldeni/fogadni elektronikus üzeneteket. Időbélyeggel ellátott iratok küldésének lehetősége. Hivatalos iratok küldésének/fogadásának elektronikus nyugtázása. A küldött, illetve a fogadott iratokhoz való naplózott hozzáférés Titkosított, megbízható kommunikáció garantálása, illetve az iratok sértetlenségének szavatolása. Azonosítás/viszontazonosítás lehetősége. 37

38 Ügyintézés ügyfélkapun keresztül
Az ügyfél az azonosítóval és a regisztrációs kódjával azonosítja magát csak sikeres azonosítással jut be az ügyfélkapun. Ezután kiválaszthatja a szolgáltatást nyújtó intézményt, aki igény szerint további azonosítást kérhet. Az ügyfélkapu SSO rendszerű, azaz az ügyfél több szolgáltatást is igénybe vehet anélkül, hogy ki, vagy átjelentkezne. 38

39 Elektronikus tájékoztatási szolgáltatás
Elektronikus tájékoztatási szolgáltatás: az államigazgatási szervek részére kötelezően előírt feladat. Az adatszolgáltatás tartalma: Szervezeti, személyzeti adatok: a szerv megnevezése, elérhetősége, felépítése, ügyfélfogadási rend, stb. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok: A szerv feladat és hatásköre, illetékessége, az általa nyújtott közszolgáltatások, stb. Gazdálkodási adatok: A szerv éves költségvetése, beszámolója, a foglalkoztatottak száma, a juttatások összesített értéke, közbeszerzési információk stb. A publikált adatoknak: pontosnak, hitelesnek, folyamatosan elérhetőnek kell lenniük. A frissítés gyakorisága is kötelezően előírt. 39

40 Kapcsolattartás egyéb elektronikus eszközökkel
Az ügyfelekkel való kapcsolattartás legfontosabb alapelvei: ügyfelek pontos azonosítása, ügyintézés pontos dokumentálhatósága, folyamat pontos rekonstruálhatósága. Az egyéb elektronikus eszköz lehet: Telefon, Telefax, Sms. Nem terjedt el a közigazgatásban. Leginkább: Időpont foglalásra, Egyeztetésre, Érdeklődésre használják. 40

41 köszönöm megtisztelő figyelmüket! sikeres felkészülést kívánok!
41


Letölteni ppt "IV. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA"

Hasonló előadás


Google Hirdetések