Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyes szerződési típusai Dr. Glavanits Judit, PhD. egyetemi adjunktus Nemzetközi magánjog 2. 2013/14. II. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyes szerződési típusai Dr. Glavanits Judit, PhD. egyetemi adjunktus Nemzetközi magánjog 2. 2013/14. II. félév."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyes szerződési típusai Dr. Glavanits Judit, PhD. egyetemi adjunktus Nemzetközi magánjog /14. II. félév

2 Bemutatásra kerülő szerződések A nemzetközi gazdasági együttműködés szerződései ( ajánlott irodalom: Vörös Imre: A nemzetközi kooperációs szerződés, Logod Bt, 1995 ) Nemzetközi lízing Franchise Nemzetközi kereskedelmi ügynöki szerződés

3 A külföldi tőkebefektetések iránya 1. pénzügyi befektetési szerződések: kizárólag a befektetett tőke után várható minél magasabb hozam elérése a cél (pl. kockázati tőke befektetők) 2. működőtőke-befektetők: a megszerzett tulajdonrésszel a tulajdonosi jogok közvetlen gyakorlása, a tőkemegtérülés lehet közvetett

4 Komparatív előnyök és tranzakciós költség A termelési tényezők mozgásának oka az, hogy a tényezőhöz az egyes országokban különböző megtérülési ráták kapcsolódnak Két azonos adottságú vállalat közül mindig az van előnyben, amelyik otthon van, hiszen speciális helyismerettel rendelkezik, ezért a külföldi társaságoknak valamilyen versenyelőnyt biztosító értékre van szüksége Tranzakciós költségek elmélete a vállalati együttműködésben: a vállalatok akkor vesznek részt együttműködési konstrukciókban, amikor ezzel csökkenteni tudják termelési és tranzakciós költségeiket

5 Erőforrás-függés elmélete: a szervezetek egy része nem rendelkezik a működéshez szükséges összes erőforrással, ezért ezeket más szervezetekkel való kapcsolatokon keresztül szerzik be Stratégiai választás: az együttműködést motiválja az új technológiákhoz vagy új piacokhoz való gyors hozzáférés Fenntartható fejlődés

6 A vállalati életciklusok elmélete (Vernon) A műszaki szempontból fiatal iparágak kialakulására nagy valószínűséggel a fejlett ipari országokban kerül sor, mert ezekben található meg a megfelelő tőkeerő, szaktudás és tudományos kapacitás, a szakképzett termelési munkaerő és a fizetőképes kereslet a termék iránt A termék idővel standardizálódik, kialakul az előállítás optimális technológiája, a versenyelőny áthelyeződik olyan termelő országokba, ahol kellően magas az ismereti szint, de a gyártási költségek alacsonyabbak

7 A külföldi beruházások csoportosítása (Dunning) 1. helyi erőforrásokat kiaknázó: természeti erőforrások, munkaerő, technológia, üzleti tudás segítségével a termelés versenyképesebb 2. piacorientált beruházás: a befogadó ország és közvetlen környezetének ellátása termékekkel 3. hatékonyságnövelő beruházás: a már létező beruházások racionalizálása úgy, hogy a földrajzilag eltérő helyen lévő vállaltegységek egységek összehangolják irányításukat 4. stratégiai előnyre törekvő: külföldi vállalatok értékeinek megvásárlása saját hosszú távú stratégiai célok megvalósítása érdekében

8 A nemzetközi kooperációs szerződés formái Fő cél általában a költséges kutatás- fejlesztési tevékenység közös folytatása – KUTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS Egymást kiegészítő profilokkal rendelkező társaságok közös piaci (értékesítési) fellépése, különös tekintettel a speciális szükségleteket kielégítő javak terén – ÉRTÉKESÍTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS Nagyobb gépek, berendezések közös gyártása, ahol az együttműködő felek valamely részegységre szakosodnak – GYÁRTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

9 Lízing Operatív lízing – tartós bérleti konstrukció Pénzügyi lízing – közjogi és magánjogi szabályok egyidejűleg ◦ Új Ptk. 6:409.§. Pénzügyi lízingszerződés : Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét évi LXXXVI. törvény a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló, Ottawában, május 28-án kelt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről

10 Nemzetközi pénzügyi lízing (Ottawa) Olyan jogügylet, amelynek értelmében az egyik fél (lízingbeadó) a másik fél (lízingbevevő) részletes leírásának megfelelően szerződést köt egy harmadikkal (szállító), ((FELEK)) amely szerint a lízingbeadó felszereléseket, gépeket vagy egyéb berendezéseket (a továbbiakban: berendezés) vesz meg a lízingbevevő által jóváhagyott olyan feltételekkel, amelyeket a lízingbevevő az érdekeivel megegyezőeknek ítél, és ((SZERZŐDÉS TÁRGYA)) olyan szerződést (lízing szerződés) köt a lízingbevevővel, amely alapján a lízingbevevő bér fizetése ellenében jogosult a berendezés használatára. ((SZERZŐDÉS JELLEGE))

11 Nyílt és zárt végű pénzügyi lízing Nyílt végű: a lízingszerződés lejártakor a lízingbevevő a lízingtárgyat visszaadja, vagy maradványértéken megvásárolhatja. ◦ Előnyös annak, aki  Nem akar tulajdonjogot szerezni a lízingtárgyon  Nincs szabad forrása ÁFA fizetésre, vagy nem tudja visszaigényelni Zárt végű: a lízingszerződés lejártakor a lízingtárgy a lízingbevevő tulajdonába kerül. ◦ Előnyös annak, aki  Tulajdonjogot akar szerezni a futamidő végén  Van szabad forrása a szerződés megkötésével egyidejűleg az ÁFA megfizetésére, vagy vissza tudja azt igényelni

12

13 Az ügylet jellemzői a lízingbevevő - a lízingbeadó szakértelmére és véleményére tekintet nélkül - meghatározza a berendezést és kiválasztja a szállítót, a lízingbeadó szakértelmére és véleményére tekintet nélkül; a berendezést a lízingbeadó olyan lízing szerződéssel összefüggésben veszi meg, amelyet a szállító tudomása szerint a lízingbeadó és a lízingbevevő már megkötött, vagy meg fog kötni; és a lízing szerződés alapján fizetendő díj megállapításánál alapvetően a berendezés árának, vagy az ár jelentős részének az amortizáció következtében történő csökkenését veszik figyelembe.

14 A felek jogai és kötelezettségei A felek jogai és kötelezettségei Lízingbe vevő: ◦ a lízingtárgy kiválasztása, ◦ a szállító kiválasztása, ◦ lízingszerződés alapján lízingdíj fizetése, ◦ lízingbevevő a berendezést karbantartja, ésszerű módon használja, és azt az átvételkori állapotban megőrzi, figyelembe véve a rendes elhasználódást és a felek megállapodásának megfelelő, a berendezésen végrehajtott változtatásokat Lízingbe adó: ◦ Adásvételi szerződés kötése a szállítóval, tulajdonjog megszerzése ◦ szavatolja a lízingbevevő zavartalan birtoklását

15 A lízing típusai Exportlízing: elősegíti a hazai áruk külföldi értékesítését Importlízing: növeli az elérhető termékkínálatot a piacon Direkt lízing: a lízingbe adó a szállító Visszlízing: a lízingbe vevő a szállító, ezáltal a lízinbevevő szabad forráshoz jut, és használati jogot szerez a dolog felett is Allízing: nemzetközi viszonylatban csak a lízingbeadó engedélyével Tranzitlízing: mindhárom fél különböző államokban honos Tőkejavak lízingje (ami nem: fogyasztási javak lízingje) Személyi lízing (pl. mérnökök, tanácsadók, projektmenedzsment….) Szervízlízing: a szervízszolgáltatásokat a lízingdíj tartalmazza

16 Nemzetközi franchise Új Ptk. 6: 376. § jogbérlet – franchise : Jogbérleti szerződés alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles

17 A nemzetközi franchise szerződések csoportosítása UNIDROIT Ipari (industrial ), kereskedelmi (distribution ), és szolgáltatási (service ) Termék értékesítésére irányuló ( product distribution ) és üzleti modell értékesítésére irányuló ( business format ) Közvetlen ( direct ) és közvetett ( master ) 4087/1988/EK rendelet és EUB Termelési franchise: valamely termék előállítására vonatkozó rendszer felépítése Termék értékesítéséi franchise: a franchise vevő egy adott üzleti egységben kizárólag a franchise átadaó által előállított terméket forgalmazza Szolgáltatási franshise: a franchise átvevő a franchise átadó által biztosított név, kifejezés, logo, termékmegjelölés stb. alatt a szerződés tárgyát képező szolgáltatást nyújtja

18 A franchise alanyai Franchise átadó: „rendszergazda”, a márka, know-how, szabadalmi vagy más szellemi tulajdonjogok jogosultja Franchise átvevő: jogosult és köteles a franchise átadó márkaneve alatt a koncepció alkalmazására, aki használja a rendszergazda üzleti modelljét, termékét vagy módszereit

19 A franchise szerződés tárgya Új Ptk. 6: §§ A jogbérletbe adó a szerződés hatálya alatt köteles biztosítani a jogbérletbe vevő számára a franchise működtetéséhez szükséges felhasználási, hasznosítási és használati jogok folyamatos és zavartalan gyakorlását. A jogbérletbe vevő köteles a rendelkezésére bocsátott ismeretet megóvni. (titoktartási szerződés gyakran része a megállapodásnak) Az átvevőnek részletes tájékoztatási kötelezettsége van a rendszer működési adatai tekintetében A jogbérletbe adót a termék és a szolgáltatás előállításával és értékesítésével, valamint a hálózat és az előállított, illetve értékesített dolog jóhírnevének megóvásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg

20 A szerződés tartalmi elemei A franchise átadónak biztosított jogok és kötelezettségek; Az átvevőnek biztosított jogok és kötelezettségek; Az áruk és/vagy szolgáltatások, amelyeket az átvevő számára adnak; A szerződés időtartama, amelynek elegendően hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az átvevőnek a kezdeti franchise beruházások megtérülését; A szerződés bármilyen megújítására irányuló elvek; Azokat a feltételek amelyek alapján az átvevő eladhatja vagy átruházhatja az üzletet, illetve a átadó azon lehetséges előjogait, amelyek ezzel összefüggenek; Az átadó jogait ahhoz, hogy a franchise rendszerhez új vagy változott módszereket adaptáljon; Feltételek a szerződés felmondására.

21 Nemzetközi kereskedelmi ügynökök, közvetítők szerződései - jogforrások A TANÁCS december 18-i 86/653/EGK IRÁNYELVE a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról évi CXVII. törvény az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről Új Ptk 6: §§: Közvetítői szerződés a megbízási típusú szerződések között nevesítve

22 Kereskedelmi ügynöki szerződés évi CXVII. Törvény: kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a szerződés - akár a megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára való - megkötésére is jogosult Új Ptk. 6:288. § Közvetítői szerződés: kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a szerződés - akár a megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára való - megkötésére is jogosult Új Ptk. 6: 293. §: Tartós közvetítői szerződés alapján a közvetítő tartós jogviszony keretében, önállóan eljárva megbízójának harmadik személyekkel kötendő szerződések közvetítésére, illetve a megbízó nevében történő megkötésére, a megbízó díj fizetésére köteles.

23 Jogok és kötelezettségek (irányelv) Tevékenységének kifejtése során a kereskedelmi ügynök köteles gondoskodni a megbízó érdekeinek érvényesítéséről, valamint megfelelő gondossággal és jóhiszeműen eljárni. A kereskedelmi ügynök köteles különösen: ◦ megfelelő erőfeszítéseket tenni a tárgyalások folytatására, - és adott esetben - megkötni az ügyletet, amellyel megbízták, ◦ a rendelkezésére álló valamennyi szükséges információról a megbízót tájékoztatni, ◦ a megbízó ésszerű utasításainak eleget tenni. Gondosság és jóhiszeműség A megbízó köteles különösen: az érintett árura vonatkozó szükséges dokumentációval ellátni, A szükséges tájékoztatást megadni, és különösen megfelelő időn belül értesíteni a kereskedelmi ügynököt, ha előre látja, hogy a kereskedelmi ügyletek nagyságrendje jelentősen alacsonyabb lesz, mint amire a kereskedelmi ügynök általában számíthatott. a kereskedelmi ügynököt megfelelő időn belül tájékoztatni minden olyan kereskedelmi ügylet elfogadásáról, visszautasításáról, vagy nem teljesítéséről, amelyet a kereskedelmi ügynök közvetített a megbízó számára.

24 Díjazás Új Ptk: A díj a közvetített szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé. A díj a közvetítőt abban az esetben is megilleti, ha a közvetített szerződést a felek a közvetítői szerződés megszűnését követően kötik meg. Irányelv: A kereskedelmi ügynököt jutalék illeti meg az ügynöki szerződésben meghatározott időszakban megkötött kereskedelmi ügyletek után: ◦ ha az ügyletet az ő tevékenységének eredményeként kötötték meg, vagy ◦ ha az ügyletet olyan harmadik személlyel kötötték meg, akit korábban ő ugyanolyan ügyletre mint vevőt szerzett meg. Illetve ◦ ha akár egy meghatározott földrajzi területtel vagy vevőkörrel bízták meg, ◦ vagy akár egy meghatározott földrajzi terület vagy vevőkör vonatkozásában kizárólagos jogai vannak.

25 Kártalanítás (Ptk, összhangban az irányelvvel) 6:298. § [A közvetítő kártalanítása] (1) A közvetítői szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár, ha a kártalanítás a szerződéssel összefüggő valamennyi körülményre tekintettel méltányos, figyelemmel arra, hogy a közvetítő a szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés fennmaradása esetén az adott üzletfelekkel kötött vagy jövőben kötendő üzletek után megilletné, feltéve, hogy ◦ a) a közvetítő a megbízónak üzleti kapcsolatok kialakításával új ügyfeleket szerzett, vagy meglévő üzleti kapcsolatokat - legalább egy új ügyfél megnyerésének megfelelő mértékben - bővített, ha az üzleti kapcsolatokból a megbízó a szerződés megszűnése után is jelentős előnyre tesz szert; vagy ◦ b) a tartós jogviszony létrehozására irányuló megbízást teljesítette, de a közvetítői szerződés megszűnése következtében folytatólagos díjazástól esik el. Mértéke: 5 év átlagába 1 éves összeg. A kártérítés nem jár: ha a közvetítő mondja fel a szerződést ha a szerződésből eredő jogait másra ruházza


Letölteni ppt "A nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyes szerződési típusai Dr. Glavanits Judit, PhD. egyetemi adjunktus Nemzetközi magánjog 2. 2013/14. II. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések