Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyes szerződési típusai

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyes szerződési típusai"— Előadás másolata:

1 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyes szerződési típusai
Dr. Glavanits Judit, PhD. egyetemi adjunktus Nemzetközi magánjog 2. 2013/14. II. félév

2 Bemutatásra kerülő szerződések
A nemzetközi gazdasági együttműködés szerződései (ajánlott irodalom: Vörös Imre: A nemzetközi kooperációs szerződés, Logod Bt, 1995) Nemzetközi lízing Franchise Nemzetközi kereskedelmi ügynöki szerződés

3 A külföldi tőkebefektetések iránya
1. pénzügyi befektetési szerződések: kizárólag a befektetett tőke után várható minél magasabb hozam elérése a cél (pl. kockázati tőke befektetők) 2. működőtőke-befektetők: a megszerzett tulajdonrésszel a tulajdonosi jogok közvetlen gyakorlása, a tőkemegtérülés lehet közvetett

4 Komparatív előnyök és tranzakciós költség
A termelési tényezők mozgásának oka az, hogy a tényezőhöz az egyes országokban különböző megtérülési ráták kapcsolódnak Két azonos adottságú vállalat közül mindig az van előnyben, amelyik otthon van, hiszen speciális helyismerettel rendelkezik, ezért a külföldi társaságoknak valamilyen versenyelőnyt biztosító értékre van szüksége Tranzakciós költségek elmélete a vállalati együttműködésben: a vállalatok akkor vesznek részt együttműködési konstrukciókban, amikor ezzel csökkenteni tudják termelési és tranzakciós költségeiket

5 Erőforrás-függés elmélete: a szervezetek egy része nem rendelkezik a működéshez szükséges összes erőforrással, ezért ezeket más szervezetekkel való kapcsolatokon keresztül szerzik be Stratégiai választás: az együttműködést motiválja az új technológiákhoz vagy új piacokhoz való gyors hozzáférés Fenntartható fejlődés

6 A vállalati életciklusok elmélete
(Vernon) A műszaki szempontból fiatal iparágak kialakulására nagy valószínűséggel a fejlett ipari országokban kerül sor, mert ezekben található meg a megfelelő tőkeerő, szaktudás és tudományos kapacitás, a szakképzett termelési munkaerő és a fizetőképes kereslet a termék iránt A termék idővel standardizálódik, kialakul az előállítás optimális technológiája, a versenyelőny áthelyeződik olyan termelő országokba, ahol kellően magas az ismereti szint, de a gyártási költségek alacsonyabbak

7 A külföldi beruházások csoportosítása (Dunning)
1. helyi erőforrásokat kiaknázó: természeti erőforrások, munkaerő, technológia, üzleti tudás segítségével a termelés versenyképesebb 2. piacorientált beruházás: a befogadó ország és közvetlen környezetének ellátása termékekkel 3. hatékonyságnövelő beruházás: a már létező beruházások racionalizálása úgy, hogy a földrajzilag eltérő helyen lévő vállaltegységek egységek összehangolják irányításukat 4. stratégiai előnyre törekvő: külföldi vállalatok értékeinek megvásárlása saját hosszú távú stratégiai célok megvalósítása érdekében

8 A nemzetközi kooperációs szerződés formái
Fő cél általában a költséges kutatás- fejlesztési tevékenység közös folytatása – KUTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS Egymást kiegészítő profilokkal rendelkező társaságok közös piaci (értékesítési) fellépése, különös tekintettel a speciális szükségleteket kielégítő javak terén – ÉRTÉKESÍTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS Nagyobb gépek, berendezések közös gyártása, ahol az együttműködő felek valamely részegységre szakosodnak – GYÁRTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

9 Lízing Operatív lízing – tartós bérleti konstrukció Pénzügyi lízing – közjogi és magánjogi szabályok egyidejűleg Új Ptk. 6:409.§. Pénzügyi lízingszerződés: Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét. 1997. évi LXXXVI. törvény a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló, Ottawában, május 28-án kelt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről

10 Nemzetközi pénzügyi lízing (Ottawa)
Olyan jogügylet, amelynek értelmében az egyik fél (lízingbeadó) a másik fél (lízingbevevő) részletes leírásának megfelelően szerződést köt egy harmadikkal (szállító), ((FELEK)) amely szerint a lízingbeadó felszereléseket, gépeket vagy egyéb berendezéseket (a továbbiakban: berendezés) vesz meg a lízingbevevő által jóváhagyott olyan feltételekkel, amelyeket a lízingbevevő az érdekeivel megegyezőeknek ítél, és ((SZERZŐDÉS TÁRGYA)) olyan szerződést (lízing szerződés) köt a lízingbevevővel, amely alapján a lízingbevevő bér fizetése ellenében jogosult a berendezés használatára. ((SZERZŐDÉS JELLEGE))

11 Nyílt és zárt végű pénzügyi lízing
Nyílt végű: a lízingszerződés lejártakor a lízingbevevő a lízingtárgyat visszaadja, vagy maradványértéken megvásárolhatja. Előnyös annak, aki Nem akar tulajdonjogot szerezni a lízingtárgyon Nincs szabad forrása ÁFA fizetésre, vagy nem tudja visszaigényelni Zárt végű: a lízingszerződés lejártakor a lízingtárgy a lízingbevevő tulajdonába kerül. Tulajdonjogot akar szerezni a futamidő végén Van szabad forrása a szerződés megkötésével egyidejűleg az ÁFA megfizetésére, vagy vissza tudja azt igényelni

12

13 Az ügylet jellemzői a lízingbevevő - a lízingbeadó szakértelmére és véleményére tekintet nélkül - meghatározza a berendezést és kiválasztja a szállítót, a lízingbeadó szakértelmére és véleményére tekintet nélkül; a berendezést a lízingbeadó olyan lízing szerződéssel összefüggésben veszi meg, amelyet a szállító tudomása szerint a lízingbeadó és a lízingbevevő már megkötött, vagy meg fog kötni; és a lízing szerződés alapján fizetendő díj megállapításánál alapvetően a berendezés árának, vagy az ár jelentős részének az amortizáció következtében történő csökkenését veszik figyelembe.

14 A felek jogai és kötelezettségei
Lízingbe vevő: a lízingtárgy kiválasztása, a szállító kiválasztása, lízingszerződés alapján lízingdíj fizetése, lízingbevevő a berendezést karbantartja, ésszerű módon használja, és azt az átvételkori állapotban megőrzi, figyelembe véve a rendes elhasználódást és a felek megállapodásának megfelelő, a berendezésen végrehajtott változtatásokat Lízingbe adó: Adásvételi szerződés kötése a szállítóval, tulajdonjog megszerzése szavatolja a lízingbevevő zavartalan birtoklását

15 A lízing típusai Exportlízing: elősegíti a hazai áruk külföldi értékesítését Importlízing: növeli az elérhető termékkínálatot a piacon Direkt lízing: a lízingbe adó a szállító Visszlízing: a lízingbe vevő a szállító, ezáltal a lízinbevevő szabad forráshoz jut, és használati jogot szerez a dolog felett is Allízing: nemzetközi viszonylatban csak a lízingbeadó engedélyével Tranzitlízing: mindhárom fél különböző államokban honos Tőkejavak lízingje (ami nem: fogyasztási javak lízingje) Személyi lízing (pl. mérnökök, tanácsadók, projektmenedzsment….) Szervízlízing: a szervízszolgáltatásokat a lízingdíj tartalmazza

16 Nemzetközi franchise Új Ptk. 6: 376. § jogbérlet – franchise : Jogbérleti szerződés alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles

17 A nemzetközi franchise szerződések csoportosítása
UNIDROIT Ipari (industrial), kereskedelmi (distribution), és szolgáltatási (service) Termék értékesítésére irányuló (product distribution) és üzleti modell értékesítésére irányuló (business format) Közvetlen (direct) és közvetett (master) 4087/1988/EK rendelet és EUB Termelési franchise: valamely termék előállítására vonatkozó rendszer felépítése Termék értékesítéséi franchise: a franchise vevő egy adott üzleti egységben kizárólag a franchise átadaó által előállított terméket forgalmazza Szolgáltatási franshise: a franchise átvevő a franchise átadó által biztosított név, kifejezés, logo, termékmegjelölés stb. alatt a szerződés tárgyát képező szolgáltatást nyújtja

18 A franchise alanyai Franchise átadó: „rendszergazda”, a márka, know-how, szabadalmi vagy más szellemi tulajdonjogok jogosultja Franchise átvevő: jogosult és köteles a franchise átadó márkaneve alatt a koncepció alkalmazására, aki használja a rendszergazda üzleti modelljét, termékét vagy módszereit

19 A franchise szerződés tárgya
Új Ptk. 6: §§ A jogbérletbe adó a szerződés hatálya alatt köteles biztosítani a jogbérletbe vevő számára a franchise működtetéséhez szükséges felhasználási, hasznosítási és használati jogok folyamatos és zavartalan gyakorlását. A jogbérletbe vevő köteles a rendelkezésére bocsátott ismeretet megóvni. (titoktartási szerződés gyakran része a megállapodásnak) Az átvevőnek részletes tájékoztatási kötelezettsége van a rendszer működési adatai tekintetében A jogbérletbe adót a termék és a szolgáltatás előállításával és értékesítésével, valamint a hálózat és az előállított, illetve értékesített dolog jóhírnevének megóvásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg

20 A szerződés tartalmi elemei
A franchise átadónak biztosított jogok és kötelezettségek; Az átvevőnek biztosított jogok és kötelezettségek; Az áruk és/vagy szolgáltatások, amelyeket az átvevő számára adnak; A szerződés időtartama, amelynek elegendően hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az átvevőnek a kezdeti franchise beruházások megtérülését; A szerződés bármilyen megújítására irányuló elvek; Azokat a feltételek amelyek alapján az átvevő eladhatja vagy átruházhatja az üzletet, illetve a átadó azon lehetséges előjogait, amelyek ezzel összefüggenek; Az átadó jogait ahhoz, hogy a franchise rendszerhez új vagy változott módszereket adaptáljon; Feltételek a szerződés felmondására.

21 Nemzetközi kereskedelmi ügynökök, közvetítők szerződései - jogforrások
A TANÁCS december 18-i 86/653/EGK IRÁNYELVE a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról 2000. évi CXVII. törvény az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről Új Ptk 6: §§: Közvetítői szerződés a megbízási típusú szerződések között nevesítve

22 Kereskedelmi ügynöki szerződés
2000. évi CXVII. Törvény: kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a szerződés - akár a megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára való - megkötésére is jogosult Új Ptk. 6:288. § Közvetítői szerződés: kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a szerződés - akár a megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára való - megkötésére is jogosult Új Ptk. 6: 293. §: Tartós közvetítői szerződés alapján a közvetítő tartós jogviszony keretében, önállóan eljárva megbízójának harmadik személyekkel kötendő szerződések közvetítésére, illetve a megbízó nevében történő megkötésére, a megbízó díj fizetésére köteles.

23 Jogok és kötelezettségek (irányelv)
Tevékenységének kifejtése során a kereskedelmi ügynök köteles gondoskodni a megbízó érdekeinek érvényesítéséről, valamint megfelelő gondossággal és jóhiszeműen eljárni. A kereskedelmi ügynök köteles különösen: megfelelő erőfeszítéseket tenni a tárgyalások folytatására, - és adott esetben - megkötni az ügyletet, amellyel megbízták, a rendelkezésére álló valamennyi szükséges információról a megbízót tájékoztatni, a megbízó ésszerű utasításainak eleget tenni. Gondosság és jóhiszeműség A megbízó köteles különösen: az érintett árura vonatkozó szükséges dokumentációval ellátni, A szükséges tájékoztatást megadni, és különösen megfelelő időn belül értesíteni a kereskedelmi ügynököt, ha előre látja, hogy a kereskedelmi ügyletek nagyságrendje jelentősen alacsonyabb lesz, mint amire a kereskedelmi ügynök általában számíthatott. a kereskedelmi ügynököt megfelelő időn belül tájékoztatni minden olyan kereskedelmi ügylet elfogadásáról, visszautasításáról, vagy nem teljesítéséről, amelyet a kereskedelmi ügynök közvetített a megbízó számára.

24 Díjazás Új Ptk: A díj a közvetített szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé. A díj a közvetítőt abban az esetben is megilleti, ha a közvetített szerződést a felek a közvetítői szerződés megszűnését követően kötik meg. Irányelv: A kereskedelmi ügynököt jutalék illeti meg az ügynöki szerződésben meghatározott időszakban megkötött kereskedelmi ügyletek után: ha az ügyletet az ő tevékenységének eredményeként kötötték meg, vagy ha az ügyletet olyan harmadik személlyel kötötték meg, akit korábban ő ugyanolyan ügyletre mint vevőt szerzett meg. Illetve ha akár egy meghatározott földrajzi területtel vagy vevőkörrel bízták meg, vagy akár egy meghatározott földrajzi terület vagy vevőkör vonatkozásában kizárólagos jogai vannak.

25 Kártalanítás (Ptk, összhangban az irányelvvel)
6:298. § [A közvetítő kártalanítása] (1) A közvetítői szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár, ha a kártalanítás a szerződéssel összefüggő valamennyi körülményre tekintettel méltányos, figyelemmel arra, hogy a közvetítő a szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés fennmaradása esetén az adott üzletfelekkel kötött vagy jövőben kötendő üzletek után megilletné, feltéve, hogy a) a közvetítő a megbízónak üzleti kapcsolatok kialakításával új ügyfeleket szerzett, vagy meglévő üzleti kapcsolatokat - legalább egy új ügyfél megnyerésének megfelelő mértékben - bővített, ha az üzleti kapcsolatokból a megbízó a szerződés megszűnése után is jelentős előnyre tesz szert; vagy b) a tartós jogviszony létrehozására irányuló megbízást teljesítette, de a közvetítői szerződés megszűnése következtében folytatólagos díjazástól esik el. Mértéke: 5 év átlagába 1 éves összeg. A kártérítés nem jár: ha a közvetítő mondja fel a szerződést ha a szerződésből eredő jogait másra ruházza


Letölteni ppt "A nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyes szerződési típusai"

Hasonló előadás


Google Hirdetések