Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hogyan lett a történelem alkalmazott tudomány? A public/applied history-ról.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hogyan lett a történelem alkalmazott tudomány? A public/applied history-ról."— Előadás másolata:

1 Hogyan lett a történelem alkalmazott tudomány? A public/applied history-ról

2 A népszer ű ség következménye A történelem ma nagyon népszer ű, A modern médiumok szerepe; Folyóiratok; Rubicom, Múlt-kor, National Geografia, History TV, Nehéz elhinni … ??, Voltak id ő szakok, amikor nem volt népszer ű Marc Bloch: A történelem védelmében A modern média – mediatizált történelem, Fogyasztókhoz egyre közelebb → sokszín ű ség

3 Manapság meg miért érezzük azt, hogy a történelem egyre inkább a politika játékszere lett, hogy egyre nagyobb hatással van a emberek/diákok szemléletre, hogy a politikusokban er ő s a szimbolikus politizálás, hogy a politikusok inkább a múltról és nem a jöv ő r ő l beszélnek, Több szó esik a múltról mint korábban bármikor,

4 Paul Valery gondolatai (1934) „Az értelem vegykonyhájában soha nem képz ő dött a Történelemnél veszélyesebb vegyület. Jellemz ő i ismertek. Álmodozásra késztet, megszédíti a népeket, és békeid ő ben sem hagyja nyugton ő ket, meghamisítja emlékeiket, veszedelmesen érzékennyé tesz, beforratlanul tartja a régi sebeket, nagyzási és üldözési mániához vezet, a nemzeteket pedig keser ű vé, hiúvá, elviselhetetlenné és felfuvalkodottá teszi.”

5 Az es évek a történetírás válsága Sok a kritika a történetírással kapcsolatosan, Nincs fogalmi önálló rendszere, Nyelve, Kutatási területe, Hamis a múltról alkotott valóság képe A kritikák: Tudományfilozófia, Nyelvészet, Irodalomtudomány, Soha ennyit nem foglalkoztak a történetírással maguk a történetírók,

6 A T/történelem Nehéz elhinni …, Történelem diplomát csak a 18. századtól adtak ki, 1776/1777 az els ő hivatalos diploma Göttingenben – Schlözer, A történelem a 18. században lesz egyes számú fogalom Történelem és történelem közötti különbség, A telosz szerepe, Teleológikus Az események önmagukban,események sorozata A történelem kett ő s jellege; egyszerre szól a múltról és a róla szóló reflexióról, Történelem, mint egyetemi diszciplína a csak 19. században jelent meg – Berlini Egyetem, Szeminárium, Folyóirato k, Doktori rendszer,

7 A történelem alakváltozatai 1. A retorikus korszaka antikvitástól a 18. századig, 2. A történetírás tudománnyá válik a 19. században, Historizmus pozitivizmus

8 Fustel de Coulanges ( ) „A történetírás tiszta tudomány, olyan mint a fizika vagy a geológia. Célja egyedül az, hogy tényeket találjon, igazságokat fedezzen fel. Kutatásának tárgya az ember, annak végtelen változatossága és szüntelen változása, ugyanúgy, ahogy a fiziológiának az emberi test tanulmányozása, a geológiának pedig a földgolyó átalakulásainak megfigyelése és számbavétele. Ugyanolyan elfogulatlan, ugyanolyan tárgyilagos és ugyanolyan személytelen, mint az össze többi tudomány. Hozzáteszem, hogy ráadásul nincs még gyakorlati célja sem.”

9 A professzionalizálás Windelband, Az elkülönül ő szférákat más-más törvényszer ű ségeket kell keresni. Ezek lettek a nomotetikus (a törvényszer ű ségek után kutató) tudományok, míg a történetírás id i ografikus (megismételhetetlen, egyedi jelenség) tudományfelfogást képviselt. A nomotetikusok érvelésében két fontos tényez ő volt A kvantitativitásra helyezték a hangsúlyt, A törvényszer ű ségeknek másutt is m ű ködnek

10 A történelem alakváltozatai 3. A történetírás kiszélesedése a 20. század harmadától, 4. A posztmodern és a történetírás,

11 Az emlékezet „felfedezése” Egymástól függetlenül, de egymást er ő sít ő er ő vel a hetvenes években Assmann, Jan Yerushalmi, Yosef Hayim ( ) Nora, Pierre Az emlékezet helyei – local memoriae – Cicero – segíti a szónok gondolatait Átmenet a republikánus Franciaországból a demokratikus Franciaországba vi

12 Maurice Halbwachs: Az emlékezés társadalmi keretei- ben (1925) alkotta meg az emlékezet tudományos fogalmát „Nem tudunk másképp emlékezni, mint hogy megtaláljuk a kollektív emlékezet keretei között a bennünket érdekl ő d ő múltbéli eseményeket. Egy emlék annál gazdagabb, minél nagyobb számú memóriakeret keresztez ő désében t ű nik fel – ezek ugyanis átfedik és részben tartalmazzák egymást. A felejtést e keretek vagy egy részük elt ű nése magyarázza: … De a felejtést vagy bizonyos emlékeink megváltozását az a tény is magyarázza, hogy emlékezetünk keretei egyik korszakról a másikra megváltoznak. A társadalom – a körülmények és az id ő múlásának megfelel ő en – különböz ő módon képzeli el a múltat: módosítja a konvenciót. Mivel minden tagja e konvencióra támaszkodik, ugyanabba az irányba hajlítja emlékeit, amelyben a kollektív emlékezet fejl ő dik.”

13 Jan Assmann és az emlékezés formái Mimetikus emlékezet A cselekvés emlékezete, az utánzás, A tárgyi emlékezet Kommunikatív emlékezet Beszéd és kommunikáció, Kulturális emlékezet, Az említett emlékezetformák ide vezet ő dnek át, K

14 A kommunikatív és a kulturális emlékezet különböz ő sége - Tartalom Történelmi tapasztalatok az egyéni életút keretei között Mitikus ő störténet az abszolút múlt eseményei

15 A kommunikatív és a kulturális emlékezet különböz ő sége - forma Informális, kevésbé megformált, természet- adta, személyközi érintkezésben alakul ki: köznapi Alapítást igényel, nagyfokú megformáltság, Ceremoniális kommunikáció: ünnep

16 A kommunikatív és a kulturális emlékezet különböz ő sége - közvetít ő csatorna alapján Eleven emlékezés az organikus emlékez ő képesség révén, személyes tapasztalás és szájhagyomány Rögzített tárgyiasult kifejez ő eszközök: hagyományos szimbolikus rögzítés, illetve szóbeli, képszer ű táncos stb. megjelenítés

17 A kommunikatív és a kulturális emlékezet különböz ő sége - közvetít ő csatorna alapján Eleven emlékezés az organikus emlékez ő képesség révén, személyes tapasztalás és szájhagyomány Rögzített tárgyiasult kifejez ő eszközök: hagyományos szimbolikus rögzítés, illetve szóbeli, képszer ű táncos stb. megjelenítés

18 Az emlékezet és a történelem különböz ő sége P. Nora alapján Élet, melyet él ő csoportok hordoznak, így folyamatosan fejl ő dik Az emlékezés és a felejtés dialektikája miatt deformálódik Védtelen Rekonstrukciója annak, ami már nincs

19 Az emlékezet és a történelem különböz ő sége P. Nora alapján Manipulálható “Elt ű n ő ” és újraéled ő Kötödés az örök jelenhez Érzékeny és mágikusan alkalmazkodik a meger ő sít ő részekhez Minden “másolásra” érzékeny Problematikus K A múlt megjelenítése Intellektuális – világi tevékenység

20 Az emlékezet és a történelem különböz ő sége P. Nora alapján Elmosódó Különös és szimbolikus Teljes és bizonytalan Az emlékezet szentsége ágyazza az emléket Emlékezet és a közösség viszonya, ahány közösség annyi emlékezet Sokféle, sokszorozó Elemz ő és kritikus L Prózaivá teszi a múltat

21 Az emlékezet és a történelem különböz ő sége P. Nora alapján Kollektív, de mégis individualizált Az emlékezet konkrétumokban él (tárgy, gesztus) Abszolút Mindenkihez szól, egyetemes Folyamatos fejl ő dési ívekhez kapcsolódik Viszonylagos

22 A múlt konstrukciói a mai álláspont A múlt az, ami már nem létezik, ami egy adott pillanatban létezett, Olyan mint az univerzum saját bolygónkról nézve elérhetetlen, térben és id ő ben végtelen, Történelem mint tudomány Az emlékezet – a kollektív emlékezet, m

23 Az emlékezet a múltat nem hiányként, hanem a jelennel való kontinuus elemként írja le, A 20. századi múlt folyton velünk van, Er ő szak fellobbanása állandó veszély,

24 Az emlékezetpolitika A kollektív emlékezet – pl. a nemzet – határainak kijelöl ő je is: a tagok osztoznak benne, a nem tagok pedig egyszer ű en nem értik. A kollektív emlékezet nem állandó és változatlan elem a dolgokban, de id ő vel éppen a változása a jellemz ő. Ami arról szól, hogy valami bel ő le elvesszen, illetve bekerüljön emlékezetpolitikának nevezzük.

25 Az emlékezetpolitika A kollektív emlékezetben a társadalmi elit és a különböz ő csoportok elképzelése nagyon is különböz ő lehet. Így nem véletlen, hanem gyakori, hogy a politikai átmenet id ő szakában a közösségek meghatározásában, jöv ő beli kialakításában. a formában a kollektív emlékezet is szerepet kap. Bizonyos elemek hangsúlyozása, mások háttérbeszorítása a tagság meghatározása mellett az egyéni és közösségi azonosságtudatot is befolyásolja,

26 Az emlékezetpolitika Az emlékezetpolitika nem azonos a történeti kutatással, célját, módszerét, történelemképében különbözik. A történettudomány eredményeib ő l az emlékezetpolitika szabadon válogat. S ő t megrendel ő is lehet. Az emlékezetpolitika a rendszerváltás után a pártok és társadalmi szervezeteik f ő területe maradt,

27 Nyilvános történelem – public history, A történelmi diskurzus elszakad az olvasáskultúra hegemóniájától, A Public history-t (applied history-nak) is lehetne nevezni. Olyan hivatásos történészek, akik képességeiket rendkívül változatos célokból egyéni érdekek szolgálatába állítják, pl. egy vállalat/állam politikai csoport megrendelése, precedens keresése,

28 A történeti diskurzus felhasználható politikai célokra 1. egyes szövegek a dolgok eredetér ő l szólnak és privilégiumokról, 2. a szövegek természetes a szakítás és az alapítás, 3. a legitimitást hordozzák, 4. politikai szövegek, amir ő l nem beszéltek,

29 A 20. század nem kronológiai egység, hanem morális tartalommal telített kor Ideológiai konfliktusok sokasága, Embertelenség tobzódása, Politikai gyilkosság,civil népességgel rendelkez ő küzdelem, Brutalitás és népirtás,

30 Az els ő a történeti diskurzusoknak számot kell adni azon túl, ami értelme van, A történészek rájöttek, hogy eszközeik nem alkalmasak a folyamatok e bemutatására A vitákat nem a történészek irányítják a Historikerstreit - Habermas ; a „történelem nyilvános használata” A történelem alulnézetben adja magát el ő, akik eddig kiszorultak a diskurzusból, Történészek szakért ő i véleményt kapnak,

31 Mindezek nem azonosak a nyilvános vitával, Vannak, akik a jelen hajlamosak átvenni olyan megállapításokat, amely a jelen esetben elkerülhetetlen színben t ű nnek fel. Pl. a modern állam kialakulása, Levi szerint történészek híján vannak a kritikának, vagy a perspektíváknak,

32 Köszönöm a figyelmet!

33


Letölteni ppt "Hogyan lett a történelem alkalmazott tudomány? A public/applied history-ról."

Hasonló előadás


Google Hirdetések