Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Schmidt András – Schmidtné Kővári Ilona – Nagy Csaba Fényképek: Nagy Csaba, Potyó Imre Térképek: Kazi Róbert Börzsönyi Helyi Csoport Madáratlasz Program.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Schmidt András – Schmidtné Kővári Ilona – Nagy Csaba Fényképek: Nagy Csaba, Potyó Imre Térképek: Kazi Róbert Börzsönyi Helyi Csoport Madáratlasz Program."— Előadás másolata:

1 Schmidt András – Schmidtné Kővári Ilona – Nagy Csaba Fényképek: Nagy Csaba, Potyó Imre Térképek: Kazi Róbert Börzsönyi Helyi Csoport Madáratlasz Program a Börzsönyi HCs működési területén – kicsit intenzívebben

2 Miért kell madáratlaszt készíteni? Készül az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) új atlasza (50 országra, 50x50 km UTM négyzetes felbontásban) A madárvédelmi irányelv szerinti jelentési kötelezettség Saját, hazai természetvédelmi munkáinkhoz A Madáratlasz Program céljai

3 A MAP felmérés meghirdetett módszere „Kötelezően felmérendő” 10x10 km-es UTM Egy-egy 10x10 km-es UTM négyzet felmérése egy év alatt ( ) A 16 db 2,5x2,5 km UTM négyzet felmérése: 2 nappali (reggel-délelőtt) és egy éjszakai bejárás, egy bejárás min. 120 perc (tehát min.16x3x120 perc) Első nappali: IV-V., második nappali: VI-VII. Végeredmény: fajlista 2,5x2,5 km-es négyzetenként, költési valószínűséggel (A, B, C), állománybecslés csak a RTM fajoknál A költési időszakban bármely madármegfigyelés eredményeit fel lehet vinni a map.mme.hu-n kialakítandó adatbázisba A Madáratlasz Program módszere

4 A probléma: A hazai madárállományok abszolút nagyságáról a legtöbb faj esetében csak halvány fogalmaink vannak A madárvédelmi irányelv szerinti országjelentés tapasztalatai: az MMM adatbázisból számított állománybecslések nagyon hozzávetőlegesek (az MMM trendekre jó) Szükség lenne a tesztelésre, ellenőrzésre, pontosításra Madáratlasz Program – kicsit intenzívebben (innentől a továbbiak nem a hivatalos MAP program, hanem beszámoló a CT69- ben, 2014-ben végzett felmérésről és eredményeiről, az ezzel kapcsolatos felvetésekről!)

5 A felmért denzitásból az adott fajra jellemző revírmérethez közelítő értékkel (pl. 100 m, 500 m, 2500 m) lehet kalkulálni az állománynagyságokat Probléma: az egyes revírméret-kategóriák gyakran nagyságrendileg eltérő állományokat adnak, míg a valóság gyakran valószínűleg köztes érték Példák: 600 ezer vagy 60 ezer pár tövisszúró gébics van az országban? 60 ezer vagy 14 ezer „pár” kakukk van az országban? Mi a gyakoribb, a kakukk vagy a búbosbanka, a fülemüle vagy a vörösbegy? Állománybecslés az MMM-ből…

6 Ha már kint vagyunk a terepen… A MAP-négyzet gazdája válik (nagy valószínűséggel) az adott négyzet madárállományainak legjobb ismerőjévé Érdemes számlálásokra alapozott becslést adnia minél több madárfajra Ha elég sok ilyen becslésünk van egységes módszertan szerint, azzal pontosíthatjuk a hazai állományok becsléseit Az MMM-ben évi max ,5x2,5 km-es UTM négyzet felmérése folyik, a MAP felmérés hátralévő 2 éve során akár hasonló, több százas nagyságrendben készülhetne becslés a MAP-ban felmért négyzetek állományaira Madáratlasz Program – lehetséges megoldás?

7 2014-es felmérés – CT69

8 Minden megfigyelt „pár” feljegyzése, az összesítés érdekében az 500x500 m-es kis négyzetenként (bár vannak pontatlanságok!) Mi számít „párnak”? Pl. egy éneklő madár, de egy átrepülő madár is, ha van megfelelő élőhely a 10x10-es négyzetben (kék galamb), egy „családnyi” fiatal madár (pl. kirepült széncinegék együtt) Átfedések lehetőség szerinti kiküszöbölése (bejárási útvonal) A két (vagy több) nappali bejárás során egy adott 500x500 m-es négyzetben az adott fajból megfigyelt magasabb párszámot vettem leszámolt párszámnak A számlálás módszere a CT69-ben

9 2014-es felmérés – CT69

10

11

12 A becslés a 2,5x2,5-es négyzet szintjén történt, a számolt párszám és a négyzetben található élőhelyek becsült aránya alapján Általában a nem-énekeseknél és a varjúféléknél 2x szorzó, a többi énekesmadárnál 3x szorzó A nagy mozgáskörzetű madaraknál (pl. holló) és a ritka (pl. haris) akár 1x vagy annál is kisebb szorzó, pontosabban egyedi becslés A becslés módszere a CT69-ben

13 MAP: 108 madárfaj megfigyelése megfelelő élőhelyen a költési időben A költési valószínűség (lehetséges): 15 faj B költési valószínűség (valószínű): 33 faj C költési valószínűség (biztos): 60 faj Állománybecslés: A 108 faj 9102 párjának „leszámolása”, ebből becslés alapján összesen pár madár a CT69-ben Mindez 8506 perc nappali és 2182 perc éjszakai felmérés során, összesen perc, vagyis 178 óra, egy hét és 10 óra a terepen! 500x500 m-es pontok felmértsége (az A1 négyzeten felüli 2,5-es négyzetek összességénél), 380 pontból: nappal 21 pont 0x, 96 pont 1x, 207 pont 2x, 46 pont 3x, 6 pont több mint 3x éjszaka 133 pont 1x, 14 pont 2x Összegző eredmények

14 A leggyakoribb madárfajok FajBecsült párszám Fekete rigó2400 Barátposzáta1812 Széncinege1502 Házi veréb999 Erdei pinty971 Zöldike966 Mezei veréb923 Seregély799 Énekes rigó723 Csilpcsalpfüzike669 Vörösbegy605

15 Meglepetésfajok: üstökösréce, törpegém, kis lile, erdei pacsirta, parlagi pityer (mennyiség), hantmadár, búbos cinege, függőcinege Hiányoztak: fehér gólya, fogoly, gyöngybagoly, ökörszem, erdei szürkebegy, kerti rozsdafarkú, sárgafejű királyka, kis őrgébics, csóka, vetési varjú További (nem költő, de megfigyelt) fajok: bakcsó, szürke gém, fekete gólya, kígyászölyv, békászó sas, sárszalonka, piroslábú cankó, erdei cankó, kerti geze Meglepetések és hiányok (a CT69 vonakozásában)

16 A felmérés eredményei sok fajnál összhangban voltak a becsült országos állománynagysággal – ez talán annak is köszönhető, hogy a CT69 elég változatos élőhelyi viszonyokkal bír, és bizonyos szinten igazolja is e fajoknál az országos állománybecslés nagyságrendi helyességét Egyes nagy mozgásterületű fajoknál a módszer biztosan nem/alig alkalmas állománybecslésre Számos „ritkább” (valójában csak helyileg ritkább, országos léptékben közepesen gyakori) faj megtalálásához szükség volt a felmért terület alapos „átfésülésére”, a lehető legtöbb 500x500 m-es négyzet érintésére Konklúziók

17 A hivatalos MAP módszertan szerint 2 óra már elég lehet egy bejárás „kipipálásához” – az alapos bejáráshoz viszont átlagosan 6 órára volt szükség A 2,5x2,5-es négyzetek két nappali alapos és egy mintavétel szerű éjszakai bejárása rendkívül idő- és energiaigényes, egy megfigyelő/10x10-es UTM négyzet esetén nem javasolható – a MAP felmérés is csak akkor kivitelezhető alaposan, ha több megfigyelő dolgozik egy négyzetben A „minden észlelt madár feljegyzése” módszer a terepi munkát csupán 10, max. 20%-kal növelte, sokkal kevésbé, mint a bejárás alaposságának növelése (2 óráról 6 órára) A „minden észlelt madár feljegyzése” módszerből nyert adatok feldolgozása viszont szintén rendkívül időigényes volt, megközelítette a terepi munka időigényét Konklúziók

18 2015-ben is érdemes lenne elvégezni egy 10x10-es UTM négyzet MAP felmérését a Börzsönyi HCs működési területén Az „alapos” bejáráshoz azonban több felmérőnek kell megosztania a munkát A „minden észlelt madár feljegyzése” módszer folytatása is érdekes lehet, a felmérőknek kell eldönteniük – a munkát az adatok feldolgozásában nyújtott segítséggel is lehet támogatni Vagy (Corine alapú?) élőhelytérképek segítségével elegendő lehet kisebb minták vétele a különböző élőhelytípusokból, majd az élőhelytípusok aránya alapján extrapolálni Konklúziók

19 Felmérés jövőre a Börzsönyi HCS-nél? Milyen módszerrel? ? ? ? ? ?


Letölteni ppt "Schmidt András – Schmidtné Kővári Ilona – Nagy Csaba Fényképek: Nagy Csaba, Potyó Imre Térképek: Kazi Róbert Börzsönyi Helyi Csoport Madáratlasz Program."

Hasonló előadás


Google Hirdetések