Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

I NTERPROFESSZIONÁLIS SZEMLÉLETŰ DEMENS ELLÁTÁS ALTERNATÍVÁI Kapcsolódási pontok különböző szakterületek között Életvégi kérdések Tőkésné Frank Eszter.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "I NTERPROFESSZIONÁLIS SZEMLÉLETŰ DEMENS ELLÁTÁS ALTERNATÍVÁI Kapcsolódási pontok különböző szakterületek között Életvégi kérdések Tőkésné Frank Eszter."— Előadás másolata:

1 I NTERPROFESSZIONÁLIS SZEMLÉLETŰ DEMENS ELLÁTÁS ALTERNATÍVÁI Kapcsolódási pontok különböző szakterületek között Életvégi kérdések Tőkésné Frank Eszter

2 ENSZ ALAPELVEK 1991 Az ENSZ 1991-ben 5 alapelvet fogalmazott meg az idős emberekkel kapcsolatosan, hogy olyan időspolitikákra van szükség,amely az egész élet során biztosítja a : I. függetlenséget II. részvételt III. gondoskodást IV. önmegvalósítást V. méltóságot

3 A WHO ÜZENETE A TÁRSADALOMNAK 1. Az öregedés természetes jelenség 2. A népesség elöregedése világjelenség 3. Az időskorúak értékes erőforrást jelentenek a társadalom számára 4. Az emberek nem egyformán öregszenek 5. Az idősek a társadalom integráns részét képezik 6. A sikeres öregedés elősegíthető 7. Az egészséges,aktív időskorra fel lehet készülni

4 L EHETŐSÉGEK,M ÓDSZEREK A régi életének,identitásának megőrzése A családban legyen feladata Fontos lenne,hogy az idősek abban a közegben élhessenek,amit választottak Egészség megőrzésének segítése,biztonság segítése,képességek megőrzése(élethosszig tartó tanulás) Rendszeres tevékenységek kialakítása Mozgás Életterv készítése a család,barátok bevonásával és a lehetőségek mérlegelésével

5 L EHETŐSÉGEK,M ÓDSZEREK Küzdelem az ageizmus ellen Ageizmus =Az időskor miatti hátrányos megkülönböztetést, megbélyegzést jelenti. Az idősekkel kapcsolatos sokrétű előítéletek gyűjtőfogalma Az életvégi tervezéshez nem csak az olyan egyértelmű témakörök tartoznak, mint az örökség és a temetés részletei, hanem felmerülnek az utolsó idők egészségügyi ellátásának, a halálhoz való viszony alakulásának, a pénzügyi gondoskodásnak, a spiritualitásnak és emlékek elrendezésének kérdései is. örökség temetés egészségügyi ellátásának halálhoz való viszony pénzügyi gondoskodásnak spiritualitásnak

6 A Z IDŐS EMBER ÉS A NARRATÍV IDENTITÁS Az idős ember múltjának eseményei alakítják személyiségét, ezek rakódnak rá és módosítják veleszületett adottságait,sőt egy kor után meghatározóak lesznek éves kora táján :- áttekinti, - számbaveszi, - összegzi, - magyarázza, - értékeli ezeket

7 A Z IDŐS EMBER ÉS A NARRATÍV IDENTITÁS Az maradtam-e,aki és ami voltam? Ki és mi vagyok most? Mi az életem értelme? ……..????????

8 N ARRATÍV IDENTITÁS FOGALMA Narratív identitás Az élettörténet visszatérő, elbeszélhető tartalmi elemei által felépített személyes azonosságtudat. A egyén cselekedetei és élményei jelentését, tartalmát történeteken keresztül képes összegezni és kommunikálni saját magának és környezetének. Életünknek a narratívumok, történetek által adunk értelmet, jelentést, és folyamatosságot

9 É LETVÉGI D ÖNTÉSEK Az életvégi döntések ugyan csak a haldoklás és halál közeledtével válnak aktuálissá, ám ha már életünk derekán elkezdünk velük foglalkozni, akkor nem csak az utolsó hónapokat ill. a szeretteinkre váró gyász időszakot tehetjük nyugodtabbá, de az addig eltöltött éveket is boldogabbnak, értelmesebbnek élhetjük meg.

10 É LŐ VÉGRENDELET Az ún. előzetes rendelkezésben vagy népszerűbb nevén az élő végrendelet ben mindezen kívánságainkat előre is lefektethetjük, annak érdekében, hogy egy későbbi esetleges cselekvőképtelen állapotban is az általunk elfogadható orvosi ellátásokat kapjuk. Az élő végrendeletben megadott kérések érvényesülését még jobban elősegíthetjük, ha helyettes döntéshozót is választunk, aki kívánságainkat megerősíti, és érdekeinket védve működik együtt az orvossal.

11 É LŐ VÉGRENDELET A gyakorlati tapasztalatok alapján élő végrendeletre elsősorban a 70 év felettiek és az életet is veszélyeztető állapotú, krónikus betegek számára lehet szükség. Az ő esetükben mondható el ugyanis, hogy a szervezet kompenzáló képessége, javuláshoz szükséges tartaléka már igen alacsony szinten van, így minden erőfeszítés ellenére is elérkezik az a pont, amikor valamely szerv elégtelensége következtében bekövetkezik a halál.

12 É LŐ VÉGRENDELET Az orvostudomány modern eszközeivel sem biztosítható a minőségi élet meghosszabbítása. Az, hogy ki mennyire hajlandó invazív, kellemetlen beavatkozásoknak alávetni magát élete meghosszabbítása érdekében, és mikor kívánja, hogy a betegség természetes lefolyásának utat engedjenek, az élő végrendeletben pontosan meghatározható.

13 É LŐ VÉGRENDELET Az előzetes rendelkezés (élő végrendelet) formája jogilag szigorúan szabályozott, a nyilatkozónak egy közjegyzővel közokiratba vagy ún. teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnia rendelkezéseit. Teendők : 1. Beszélgetés a házi/kezelőorvossal és a családdal 2. Saját kívánságok kialakítása 3. Közjegyzőnél a rendelkezés közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása

14 É LŐ VÉGRENDELET 4. A kész iratot a család és az orvos tudomására hozni (eredeti példány helyét is megadni) Fontos kiemelni, hogy az ellátás önrendelkezésen alapuló elutasítása nem azonos az eutanáziával, ezt a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe így fogalmazza meg: “Nem eutanázia, ha a beteg kellő felvilágosítás után – a jogszabályokban rögzített feltételek mellett – életfenntartó kezelést utasít vissza, mert így a halál a betegség természetes lefolyása következtében jön létre.”

15 É LŐ VÉGRENDELET Lényeges pont tehát, hogy nem az orvosi kezelés elmaradása okozza a halált, és hogy a beteg ilyenkor is jogosult a komfortot biztosító ellátásra, azaz tüneti kezelésre, fájdalomcsillapításra, az orvos célja a szenvedés enyhítése.

16 B ETEGJOGOK A betegek jogait az Egészségügyi Törvény (1997. évi CLIV törvény) szabályozza 1. A fájdalom csillapításának joga (6.§). 2. A kapcsolattartás joga (11.§ (3.)) 3. A tájékoztatáshoz és az önrendelkezéshez való jog ( §) 4. Az ellátás visszautasításának joga ( §)

17 A Z ÉLETVÉGI ELLÁTÁS TERVEZÉSE Az életvégi ellátás előre tervezése (Advance Care Planning, ACP) az egyén saját életének végére vonatkozó döntési folyamat, amelynek célja, hogy segítse a betegeket döntést hozni a kezeléseikkel kapcsolatban, és amely a döntéshozatali képesség elveszítésekor lép érvénybe. A konzultációk elsősorban a beteg hitének, céljainak és értékeinek megismerése köré szerveződnek, nem elsősorban a konkrét eredményeket és beavatkozásokat célozzák meg Beszélgetések az életvégi preferenciákról – akár még egészségesen vagy jó fizikai és mentális kondícióban.

18 É LETVÉGI ELLÁTÁS TERVEZÉSE Meddig és mennyire képes a beteg előre dönteni a jövőjét illetően? Ha a hozzátartozókra bízzák ezeknek a preferenciáknak a megbeszélését, ők gyakran hajlamosak – esetleg lelkiismereti okokból – a kezelések „elhúzását” javasolni, illetve a saját preferenciáikat előtérbe helyezni, ami az esetek legalább egyharmadában nem egyezik a páciensek érdekeivel!

19 É LETVÉGI ELLÁTÁS TERVEZÉSE Legfontosabb a megfelelő időpont kiválasztása a beszélgetéshez, amikor már megszületett a diagnózis, de a beteg még képes döntéseket hozni a jövőjét illetően. Az amerikai tapasztalatok – ahol a demenciával kapcsolatos halálozások 67%-a ápolási intézményekben történik – azt mutatják, hogy megfelelően előkészített tervezési folyamat lecsökkentheti a felesleges kórházi felvételeket és az agresszív beavatkozásokat, mint például a mesterséges táplálást vagy az újraélesztést.

20 É LETVÉGI ELLÁTÁS TERVEZÉSE Magyarországon is sokan felismerik már, hogy beszélni kell az élet végéről: A Halál Kávéház például olyan alkalmi vagy rendszeres nyilvános összejövetelt jelent, ahol hétköznapi emberek lehetőséget találnak arra, hogy a halállal kapcsolatos kérdésekről csoportosan beszélgessenek. Budapesten márciusában indult el ez a mozgalom, Nemes László filozófus vezetésével. Egy másik fontos kezdeményezés az Életvégi Tervezés Alapítvány létrejötte 2014-ben.

21 A HALÁLHOZ VALÓ VISZONYUNK A halálhoz való viszonyunk sajátos módon alakul, személyiségünk fejlődésével együtt változik. Befolyásolja életkorunk, valamint családunk és szűkebb környezetünk halállal kapcsolatos szokásai, hiedelmei, de éppúgy függ attól is, milyen kultúrában, társadalomban élünk. A 21. század nyugati világában élő modern ember halálhoz való viszonyulására leginkább a halálfélelem jellemző.

22 A HALÁLHOZ VALÓ VISZONYUNK A halállal kapcsolatos szorongáskeltő faktorok a következőek lehetnek: - A természetes közösségek felbomlásával elvesztek a halál körüli rítusok, hagyományok, melyek egyik fő szerepe mind a haldokló, mind a hozzátartozók számára megkönnyíteni az élet és a halál közti átmenet elfogadását. -A „normális, hétköznapi” halál el van rejtve, a haldokló többnyire bekerül a kórházba, a ma emberének nincs személyes tapasztalata a halállal. -A média által közvetített hírekben és filmekben, a virtuális világban torzított halálkép jelenik meg, ugyanakkor a saját halálunkról való nyílt, őszinte kommunikációra alig van lehetőség.

23 A HALÁLHOZ VALÓ VISZONYUNK De mitől is félünk valójában? A halálhoz vezető út, a haldoklás maga, a fájdalom és szenvedés és az ezzel járó szeparáltság lehet a félelem egyik fontos forrása. A halál utáni élettel kapcsolatos bizonyosság hiánya a másik jelentős félelemforrás. Gyakran megtalálható az a motívum is, hogy a halál véglegességének tudatában felerősödik az életünkben kitűzött célok, feladatok, a kimondott-kimondatlan vágyaink, esetlegesen kapcsolataink be teljesületlensége, befejezetlensége miatti szorongás.

24 A HALÁLHOZ VALÓ VISZONYUNK Minden nagy világvallás hangsúlyos szerepet ad a halál utáni létezésnek. Egyes nézetek szerint a halál a vallásos hit fő forrása, ugyanakkor a hit a halál miatti szorongás csökkentésére szolgál. A különböző vallások hívők millióira fejtik ki hatásukat és alakítják a halálhoz való viszonyulást. Spirituális megközelítésben a halál egyfajta átmenet, kapu egy új életre, létformára, a halál után a szellem összeolvad, egyesül az örökkévalóval, a végtelennel Minden ember – más-más módon és úton – keresi a választ, a legvégső választ. Az életvégi tervezés szerves része lehet a válaszkeresés, hiszen gondolkodásmódunk, értékrendünk keretét adja a spiritualitás, és ebben a keretben alakítjuk ki elképzeléseinket, kívánságainkat és terveinket az életre és az élet utolsó szakaszára vonatkozóan

25 K OMPLEX GONDOSKODÁS Minden haldoklónak a legjogosabb igénye: emberi körülmények között átélni az utolsó napokat, órákat, perceket. Nem szabad elfelejteni, hogy a haldokló beteg még él, olyan ember, aki a haldoklása idején is érző személyiség. Sokan gondolják, hogy a haldoklás értelmetlen idő, csak felesleges szenvedés. Azt kívánják, hogy ha már így kell történnie, hamar legyen vége, ne szenvedjen tovább szerettünk. A halál előtti hetek nem csak a szenvedés hetei, hanem különleges időszak, a haldokló személyiség kiteljesedésének, és a környezet átlényegülésének időszaka is lehet.

26 K OMPLEX GONDOSKODÁS Azok, akiknek megadatik, hogy elkísérjenek valakit élete utolsó szakaszában, azok tudják, hogy nagyon különleges, bensőséges időbe lépnek be. Halála előtt mindenki megpróbál önmaga lényegéről vallani azoknak, akik mellette állnak. A haldokló egy szóval, mozdulattal, pillantással elmondja azt, ami igazán fontos, és amit vagy nem tudott, vagy nem lehetett eddig elmondani.

27 K OMPLEX GONDOSKODÁS Amikor haldoklót kísérünk, akkor a legfontosabb dolgunk, hogy Őrá figyeljünk, és tudnunk kell, hogy a jelenlétünkkel enyhítjük a fájdalmát. Azt a bizonyosságot kell nyújtanunk, amiből a haldokló megérzi, hogy nincs magára hagyva, hogy biztonságban van, mert nincs egyedül. Vannak dolgok, amiket nehéz elmondani, vannak kérdések, amelyeket nehéz feltenni. Mégis, segítenünk kell abban, hogy a beteg beszélhessen. Kicsi a valószínűsége, hogy a beteg spontán módon elkezd a saját haláláról beszélni, pedig a gondolatait szinte csak ez tölti be. A haldokló gyakran beszél szimbólumokban, nekünk kell felismerni, ráérezni, hogy mit akar mondani, üzenni. Általában csak több, ismétlődő beszélgetés alatt derül ki, hogy mik a haldokló kívánságai. Tudnunk kell, hogy a legnagyobb ajándék, amit egy haldoklónak adhatunk, hogy teljes lényünkkel rá figyelünk.

28 K OMPLEX GONDOSKODÁS A haldoklót és az itt maradókat az élettől való búcsúzkodás köti össze. Amikor két egymást szerető ember búcsúzik, akkor attól vesznek búcsút, amit egymás számára jelentettek. A búcsú, az elköszönés a hozzátartozók számára a gyász előkészítése is. A hozzátartozók élete minőségileg megváltozik, egy új életszakasz kezdődik, amit Nélküle kell élni ezután.

29 K OMPLEX GONDOSKODÁS Elisabeth Kübler-RossElisabeth Kübler-Ross, az Egyesült Államokban élő svájci pszichiáter volt az első, aki a haldoklás stádiumait elkülönítette. Megfogalmazása szerint a haldoklás öt fázisa különíthető el: elutasítás düh alkudozás depresszió belenyugvás

30 K OMPLEX GONDOSKODÁS A haldoklás 1. fázisa: Az elutasítás Amikor a beteg megtudja, hogy gyógyíthatatlan a betegsége, akkor egyszerűen nem hiszi el. „Ez nem lehet igaz!” - mondja. Azonnal az jut az eszébe, hogy biztosan elcserélték a leleteit, vagy tévedtek a vizsgálatnál. A beteg ilyenkor még ereje teljében van, tudja, hogy kicsit beteg, hiszen ezért fordult orvoshoz, de annyira nincs rosszul, hogy a halálra, vagy halálos betegségre gondoljon. Még nem tudja, hogy életének talán éppen az utolsó aktív időszakát éli.

31 K OMPLEX GONDOSKODÁS Ez a hárítás időszaka, hiszen még nem készült fel arra, hogy szembe nézzen a betegségével. Nem szabad őt durván szembesítenünk a tényekkel. Tudnunk kell, hogy amikor a tényeket elutasítja, akkor védekezik. Azért bújik a betegség súlyosságának tagadása mögé, hogy erőt gyűjthessen. Pillanatnyilag nem bír el több információt a betegségről, a várható történésekről. Ebben az időszakban akkor segítünk neki a legtöbbet, ha a lehetőségeket figyelembe véve bátorítjuk Őt az aktivitásában, de finoman figyelmeztetjük, ha irreális terveket sző. A realitások figyelembe vétele lassan, fokozatosan segíti a beteget a tények felismerésében.

32 K OMPLEX GONDOSKODÁS A haldoklás 2. fázisa: A düh Ha a beteg állapota kismértékben romlani kezd, vagy annyi ismerete gyűlt már össze a betegségével kapcsolatban, hogy saját magában belátja: semmi értelme a tények tagadásának Amikor szembesül azzal, hogy az állapota súlyos, rendszerint megváltozik a viselkedése: dühössé, vádaskodóvá válik. Százszor felteszi a kérdést, amire senki sem tud válaszolni: „Miért pont velem történik mindez?”

33 K OMPLEX GONDOSKODÁS Gyakori reakció mások vádolása: nem fedezték fel időben a betegségét, pedig ő volt szűrővizsgálaton… félre kezelték… lázad mindenki ellen, mert keresi az okot, hogy miért történik ez? Valakire haragudnia kell, s ez a harag és düh a tehetetlenség érzéséből fakad, nem feltétlenül a megvádoltak hibáiból. Ez az időszak nagyon nehéz a betegnek és a környezetének egyaránt. Nem kellemes dolog együtt lenni egy dühös és agresszív emberrel. Néha nehéz együtt érezni azzal, aki vádaskodik, és kritizál. Ha azonban megértjük, hogy mit üzen a viselkedésével, hatékonyan segíthetünk neki.

34 K OMPLEX GONDOSKODÁS Azt üzeni: ne hagyj magamra az érzéseimmel, mert nem tudok egyedül megbirkózni velük. Figyelj rám, foglalkozz velem, érezd a kétségbe esésem. Ebből adódóan úgy tudunk a segítségére lenni, ha hagyjuk, hogy felszínre törjön a dühe, a keserűsége, és nem haragszunk rá, hanem elfogadjuk őt. Így hozzásegíthetjük, hogy ő is elfogadhassa a saját érzéseit, állapotát.

35 K OMPLEX GONDOSKODÁS A haldoklás 3. fázisa: Az alkudozás A teljes tagadás és a külvilág vádolása után a beteg figyelme fokozatosan önmagára terelődik. Az előző szakaszban azt kérdezte, miért éppen neki kell meghalnia, mikor mások jobban rászolgáltak erre. Most már úgy hiszi, hogy bizonyára oka van annak, hogy éppen neki kell meghalnia. Feltámad a bűntudat, elkezdi az okokat a saját életében keresni. Ez néha racionális érvekben nyilvánul meg, „belátja”, hogy nem kellett volna annyit cigarettázni, annyi alkoholt inni, egészségesebben kellett volna táplálkozni, többet kellett volna mozogni …

36 K OMPLEX GONDOSKODÁS A beteg felajánlásokat tesz, alkudozni kezd. „Mától nem cigizek, nem iszom alkoholt, több zöldséget eszem, kocogni kezdek …” Ezek a felajánlások azt üzenik: megváltozok, megjavulok, hátha így elkerülöm a „bűneimért a büntetést”. Megváltozik a magatartása is. Az agresszív, dühös, követelőző beteg most készségessé, együttműködővé válik. Kérései vannak, fohászai vannak: gondoskodást kér, fájdalommentességet, s a sorstól egy utolsó lehetőséget a túlélésre.

37 K OMPLEX GONDOSKODÁS A beteg ebben az időszakban erős késztetést érez arra, hogy végiggondolja az egész életét, múltját, s fontos, hogy erről beszélhessen is. Szüksége van arra, hogy elmondhassa vélt vagy valós bűneit. Tudnunk kell, hogy a sok-sok beszéddel és a történetek ismétlésével az egyre növekvő szorongását szeretné csökkenteni a beteg. Akkor nyújtunk neki értékes segítséget, ha ebben az időszakban figyelmesen meghallgatjuk, és rámutatunk életének jó cselekedeteire, felemlegetjük a jó tulajdonságait, emberi értékeit.

38 K OMPLEX GONDOSKODÁS A haldoklás 4. fázisa: A depresszió Amikor a beteg szembesül azzal, hogy nincs tovább, nem lát több lehetőséget maga előtt, nem maradt remény a gyógyulására – végtelen szomorúságot érez. Szomorúsága a befelé fordulástól a súlyos depresszióig fokozódhat. Minden nappal egyre fogynak a lehetőségei. Mindennapos, megszokott tevékenységeit egyre kevésbé képes ellátni. Szaporodnak a panaszai, és eleinte hiába bízott a javulásban, inkább súlyosbodik az állapota. Egyre jobban rászorul a környezetében élők gondoskodására.

39 K OMPLEX GONDOSKODÁS A depresszió másik oka a halállal való szembenézés nehézségei. A beteg küszködik a félelmeivel, eszébe jutnak a rémtörténetek, amelyek egyesek fájdalmas, gyötrelmes haláláról szólnak. A halál felé vezető utat mindenki egyedül, magányosan teszi meg, bármennyien is vannak körülötte. Ebben az időszakban a beteget fárasztják a távolabbi ismerősök látogatásai. Csökken az igénye a beszélgetésekre, nagyokat hallgat. Egyre többet van a félálom állapotában. Már csak közeli hozzátartozóinak csendes jelenlétét igényli. Gondolatait egyre jobban leköti a „titok”, amelyet a halál rejteget.

40 K OMPLEX GONDOSKODÁS A haldoklás 5. fázisa: A belenyugvás A beteg egyre többet gondol közeledő halálára. Alig eszik, keveset beszél, távolodik az élettől. Nem érdeklik a hétköznapi élet eseményei, lekötik a saját érzései. Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát. Napközben is sokat szendereg. Legfőképpen nyugalomra vágyik. Fontos, hogy ne mi találjuk ki, mivel segíthetnénk a betegünkön, hanem az ő igényeit, kívánságait teljesítsük. Általában több nyugalmat, kevesebb gondoskodást kíván a beteg, de gyakran előforduló jelenség, hogy amikor a hozzátartozó azt hiszi, hogy a beteg elaludt, és csendesen távozni készül, akkor ő megmozdul, utána nyúl, kéri, hogy maradjon még..

41 K OMPLEX GONDOSKODÁS Ebben az időszakban a szavak helyett a metakommunikációé a fő szerep: csendesen legyünk jelen, simogassuk, fogjuk a kezét, törölgessük meg a homlokát. A legtöbb ember ebben az időszakban már megbékélt a halál gondolatával, felkészülten várja azt. Még egyszer újra éli életének szakaszait, gyakran vannak víziói, amikor halott rokonait véli látni és hallani. Ez már a közeli halál egyik jele. Ne feledjük el, hogy a súlyos beteg is képes szeretni, és érzi, ha szeretik. A beteg szinte mindent elveszít: uralmát a teste felett, ambícióit, függetlenségét, személyiségét, jövőképét, sokszor a méltóságát is.

42 K OMPLEX GONDOSKODÁS A súlyos betegnek félelmei vannak: fél, hogy mi lesz vele a halála után, félti a családtagjait, aggódik a barátai miatt. Fél, hogy elviselhetetlen fájdalmai lesznek, retteg a kiszolgáltatottságtól, a szellemi zavartságtól. A haldoklónak szüksége van arra a bizonyosságra, hogy nem hagyják magára. Bár a halál olyan élmény, amit mindenki egyedül él meg, a legteljesebb lelki magányban, mégis szüksége van arra, hogy érezze egy másik ember jelenlétét, hogy valaki elérhető legyen, aki meghallgatja, akinek foghatja a kezét.

43 L ELKI KIÉGÉS Mi a lelki kiégés? A kiégési tünetcsoport ( burnout ) hosszabb ideje fennálló érzelmi megterhelések és megoldatlan stresszek hatására kialakuló pszichofizikai válasz, elsősorban emberekkel hivatásosan foglalkozó szakembereknél, laikus segítőknél, krónikus betegségben szenvedőknél és családtagjaiknál.

44 L ELKI KIÉGÉS A kiégés főbb tünetei: testi tünetek: alvászavar, kifejezett testsúlyváltozás, pszichoszomatikus tünetek jelentkezése, kipihenhetetlen fáradtság érzése, gyakori betegállomány, stb. magatartási tünetek: ingerlékenység, cinizmus, fokozott lelki védekezés, koffein-, nikotin-, alkohol-, gyógyszer-, drogfüggés, kóros táplálkozási szokások, stb. érzelmi tünetek: krónikus szorongás, reaktív depresszió, elszemélytelenedés, ingerlékenység, gyakori balesetezés, stb. mentális tünetek: teljesítőképesség csökkenés, indokolatlan szakmai önértékelési problémák, stb.

45 L ELKI KIÉGÉS A lelki kiégés kialakulásának fő állomásai: kezdet: túlzottan nagy lelkesedés, felfokozott energikusság, túlazonosulás a környezeti problémákkal stagnálás állapota frusztráció fázisa apátia stádiuma: védekezés a kudarcok ellen, elkerülő magatartás kialakulása a kihívásokkal szemben intervenciós fázis: a szakszerű beavatkozás történhet egyéni, vagy intézményi szinten

46 L ELKI KIÉGÉS A kiégés (burnout) nem következik be, ha: Megvan az általános motiváció, azaz a munkával, hivatással kapcsolatban a saját személy fontosságának és jelentőségének érzése a munkahelyeken, Ha adott a szakmai fejlődés lehetősége. Legyen a munkahelyen támogató segítség, például stábmegbeszélések, esetmegbeszélés, szakmai továbbképzések, konzultációk, Ezért is fontos az anyagi-erkölcsi megbecsültség érzése, és - nem utolsósorban - a szakmai túlterheltség elkerülése

47 K OMPLEX GONDOSKODÁS A lelki kiégés kialakulásának fő állomásai: kezdet: túlzottan nagy lelkesedés, felfokozott energikusság, túlazonosulás a környezeti problémákkal stagnálás állapota frusztráció fázisa apátia stádiuma: védekezés a kudarcok ellen, elkerülő magatartás kialakulása a kihívásokkal szemben intervenciós fázis: a szakszerű beavatkozás történhet egyéni, vagy intézményi szinten

48 A GYÁSZREAKCIÓ A gyászreakció a veszteségélmény, tehát a végérvényesen frusztrált szeretet indította folyamat, mely gyászmunkával oldható fel. Gyászmunka A veszteség következtében kialakuló szenvedés, fájdalom, bánat lelki feldolgozása. A veszteség lehet hozzánk közel álló, szeretett személy elvesztése, de a veszteség lehet szimbolikus is. A gyászmunka már akkor is elkezdődhet, amikor a veszteség bekövetkezése elkerülhetetlen, bejósolható, de ténylegesen még nem történt meg.

49 A GYÁSZREAKCIÓ A gyászreakció patognosztikus jelei a következő komponensekből állnak: A gyászreakció testi tünetei hullámokban jelentkező torokszorítást, nehézlégzés,zsigeri ürességérzést, extrém fáradékonyságot jelentenek. Nehezen körülírható mentális fájdalom kísérheti. Mivel látogatások aktiválhatják, a friss gyászban lévő hajlamos a visszavonulásra, világtól való elhúzódásra, ami az izoláció, a magára maradtság veszélyét jelenti.

50 A GYÁSZREAKCIÓ A friss veszteség indította gyászreakció másik jegye az elhunyt képével való intenzív foglalkozás. Ezt a érzékelés átmeneti zavara is kísérheti ( mintha látnám ), melynek hátterében nehezen körülírható valószínűtlenség-élmény állhat. Friss gyász esetében ugyancsak egészséges gyászreakció patognosztikus jele az intenzív önvádlással kísért bűntudat, az amit tettem, és amit nem tettem érte immár, utólag, megváltoztathatatlan kérdése.

51 A GYÁSZREAKCIÓ További jele a gyászreakciónak a kapcsolatok átmeneti kihűlése, amit gyakran növekvő ellenségesség kísérhet. Végül, de nem utolsósorban veszteség indította gyászreakció jele egy speciális hiperaktivitás, az eredmény nélküli tevékenykedés.

52 A GYÁSZREAKCIÓ Patológiás (beteges) gyászreakció típusok : Ezek egyik formája a kései - vagy megismétlődő - gyászreakció. Az elmaradt gyászt újabb, alkalomadtán sokkal kisebb veszteségélmény, sőt szeparációs élmény is kiválthathatja, továbbá jellemző módon azonos körülmények beállta, például a halál évfordulója is. A torz reakciók alkotják a beteges gyászreakciók másik típusát. Ezek között találjuk a veszteségélmény nélküli túl aktivitást, továbbá az elhunyt betegségtüneteinek az átvételét is. A baráti és rokoni kapcsolatok nagymérvű megváltozása részben fokozott érzékenységgel, részben elzárkózással szintén torz reakciónak tekinthető.

53 K APCSOLÓDÁSI PONTOK A DEMENS ELLÁTÁSBAN Kórházi szociális munkás Háziorvos Házisegítségnyújtás Otthoni szakápolás Hospice

54 K ÓRHÁZI SZOCIÁLIS MUNKÁS Feladatköre: 1. Információ és referálás 2. Kapcsolatépítés a közösségi segítő intézményekkel 3. Betegfelvétel előkészítése 4. Szociális rizikótényezők szűrése 5. Közvetlensegítő tevékenység a beteggel 6. Anyagi és szervezési segítség 7. Felvilágosító tevékenység 8. Érdekvédelmi feladatok 9. Pszichoszociális értékelés

55 K ÓRHÁZI SZOCIÁLIS MUNKÁS 10 Elbocsátás előkészítése 11. Esetkonzultáció és esetreferálás a kórházi team-ben 12.Esetkonzultáció és esetreferálás a területi intézmények felé Különösen fontos feladat a kórházi szociális munkában a terminális beteg pszichés gondozása és a hozzátartozóikkal való foglalkozás Szerepe hangsúlyozott-krónikus belgyógyászati és gerontológia osztályokon, - traumatológián, - intenzív ellátásban

56 O TTHONI SZAKÁPOLÁS Jogszabályi definíció alapján a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, háziorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. A célja, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Ezzel az ellátási formával a kórházi kezelések száma csökkenthető, illetve a bennfekvés időtartama lerövidíthető. Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota – orvosi végzettséghez nem kötött – komplex kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel.

57 H OSPICE „Az emlékek ápolása a folyamatosság érzését és tudatát adja; a múlt beépítése a jelenbe és a gyermekeken át a jövőbe. A gyökértelenség a mai ember egyik nagy baja, sérülékennyé teszi "énünket". Beszéljünk azokról, akik meghaltak, hogyan éltek, milyenek voltak, hogyan gondolkoztak, miben hittek, mit "tettek" az életükkel, mit hagytak a következő nemzedékre.” Polcz Alaine

58 H OSPICE 1976-ban Magyarországon elsőként hozott létre klinikai osztályon játszószobát, illetve külön szobát a szülők számára ben hozta létre a Magyar Hospice Alapítványt. Számos könyve foglalkozik a halál problémakörével, ezen kívül a pszichológiával, életvezetési kérdésekkel, a hozzá közel állókkal, az esszétől a regényig terjedő műfajban – az Asszony a fronton c. regénye Az Év Könyve

59 H OSPICE Dr. Polcz Alaine (Kolozsvár, október 7. – Budapest, szeptember 20.) magyar pszichológus, írónő, a tanatológia (a halál és gyász kutatása) magyarországi úttörője, a Magyar Hospice Mozgalom, majd alapítvány életre hívója, Mészöly Miklós Kossuth-díjas magyar író felesége. Pályája kezdetén elmebetegekkel folytatott művészeti terápiát, később játékdiagnosztikával foglalkozott től a Tűzoltó utcai II. számú Gyermekklinikán dolgozott, ahol a nagyon súlyos beteg és haldokló gyermekek és hozzátartozóik pszichológusa volt.

60 H OSPICE Hazánkban 1991-ben a Polcz Alaine által vezetett Magyar Hospice Alapítvány megalakulásával jelent meg a hospice szemléletű ellátás. A kezdetben még csak néhány önkéntes által elindított otthoni ápolás után sorra alakultak Magyarországon a hospice gondozást különböző ellátási formákban (otthonápolást, palliatív kórházi osztályt és a kettőt együtt) nyújtó hospice szervezetek. A szervezetek növekvő számának és az őket életre hívó társadalmi igény erősségének köszönhetően ben megalakult a hazai hospice szervezeteket összefogó Magyar Hospice- Palliatív Egyesület. Az 1997-es egészségügyi törvény megalkotásába - szakértőként - már a hospice mozgalom képviselői is részt vehettek, így az évi CLIV. törvény az egészségügyről külön paragrafust szentel a haldoklók gondozásának. A hospice különböző formákban valósul meg, úgymint hospice ház, palliatív osztály, otthoni ellátás, ambuláns gondozás, kórházi konzultatív csoport (mobil team), nappali kórház, gyászcsoport, telefonos segélyszolgálatok

61 H OSPICE Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet keretein belül 2007 nyarán egy 24 ágyas palliatív osztály jött létre, melynek tervezésében Polcz Alaine is részt vett, majd hozzájárulását adta, hogy halála után az osztály a nevét viselhesse. A hospice ellátásra szoruló daganatos betegeket legnagyobb részben az intézet társosztályairól veszi fel, emellett azonban szigorú területi megkötöttség nélkül, előjegyzés alapján intézeten kívülről érkezőket is ellátnak. Magyarországon a fekvőbeteg hospice osztályokon kívül kiterjedt házi ápolási rendszer is működik. A Magyar Hospice Alapítvánnyal áll kapcsolatban.

62 H OSPICE A hospice gondozást előrehaladott állapotú daganatos betegek számára nyújtják Azoknál a betegeknél, akiknél az aktív onkológiai terápia (kemoterápia, sugárkezelés, műtét) már nem jöhet szóba, a tünetek csillapítására és az életminőség javítására törekszenek( palliatív terápia ). A palliatív ellátás célja nem a betegség gyógyítása, hanem a rákbetegség gyógyíthatatlan stádiumába került, szenvedő betegek fájdalmainak és egyéb kínzó tüneteinek megszűntetése vagy csökkentése, a betegek életminőségének javítása. Figyelnek a haldoklók igényeire, kívánságaira, reményeire, igyekszünk eloszlatni félelmeiket és segítséget nyújtani családtagjaiknak is.

63 H OSPICE A palliatív terápiás megközelítés alapelvei: Alapvető az életminőség javítása a megfelelő tüneti kezelés alapján. A betegellátás holisztikus legyen, az egyén igényeire szabottan. A beteg és családja, illetve az ellátó személyzet rendelkezzen a diagnózisra, a betegség stádiumára és az ápolási módozatokra vonatkozó információkkal. A beteg és hozzátartozói igénytől függően lelki, érzelmi, spirituális, szociális és gyakorlati támogatásban részesül. A betegellátás a lehető legteljesebb mértékben feleljen meg a beteg döntéseinek, igényeinek (ellátás helye, a kezelés, az ápolás módjai). A hozzátartozók és a személyzet a beteg elvárásainak megfelelően és mértékben nyíltan és őszintén kommunikáljanak.

64 H OSPICE A betegek ellátását speciálisan felkészült szakemberekből álló csapat végzi, melyben hospice orvos, hospice nővér, fájdalomcsillapító szakorvos, pszichológus, lelkész, szociális munkás, gyógytornász és sok önkéntes segítő vesz részt. Mivel alapvető cél, hogy a beteg ember élete utolsó részét az otthonában, családja körében élhesse, ezért a hospice ellátás során alapvető a családdal való szoros együttműködés, a család bevonása és folyamatos segítése a beteg körül. Külföldön egyre nyitottabb a rendszer más betegcsoportok irányában: ilyen pl. a sclerosis multiplex, a Parkinson kór, a COPD, a végstádiumú szívelégtelenség, illetve a demencia.

65 „Nincs nyom mögöttem de megyek nincs magasság fölöttem de térdelek csöppnyi fájdalom talán és mint a lepke szárnya beleolvadok a gyertyalángba….” Zonda Tamás


Letölteni ppt "I NTERPROFESSZIONÁLIS SZEMLÉLETŰ DEMENS ELLÁTÁS ALTERNATÍVÁI Kapcsolódási pontok különböző szakterületek között Életvégi kérdések Tőkésné Frank Eszter."

Hasonló előadás


Google Hirdetések